Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)
1927-09-10 / 109. szám
1927 szeptember 10. Komáromi Lapok 5. oldal. miközben Physalixné asszony a balkezére gumikesztyűt húz fel. A gumikesztyűs kézzel ügyesen megfogja a kígyót, kiveszi a ketrecből s leteszi a márványasztalra. A kővetkező pillanatban egy fokosszerfi készülékkel hatalmas ütést mér a kígyó fejére. A sárga halál. — Megtörtént, — jelentette ki egyszerűen. A kígyó élettelenül fekszik az asztalon. Az asszistens kezébe veszi a kigyó fejét, kinyitja a szájét és egy kis szívókészülékkel a kigyó foga mögött levő méregzacskóból felszippantja a mérget és ezt azután egy üvegcsőbe ereszti. Physalixné asszony kezébe veszi az üvegcsövet, a világosság elé tartja, megelégedetten szemléli. — El lehet képzelni, — úgymond — mi történik azzal a szerencsétlen emberrel, akinek a testébe ennyi méreg jut bele. Most afelől szerettem volna megtudni valamit, hogy készül — az ellenméreg. Physalixné asszony csendesen mosolygott, dr. Calmette szintén. — Ez titok — szólt Physalxné aszszony — még pedig a mi titkunk. Physalixné asszony összevont szemöldökkel hosszasan megnézte a mérget, azután egy gázláng fölé tartotta... A Magyar Nemzeti Párt országos pártvezetösógl ülése Szent-lvány József beszámolója a politikai helyzetről és a párt működéséről. Az országos pártvezetöség tántoríthatatlan bizalommal van a párt törvényhozóinak politikája iránt. Léva, — szeptember 9 én. — Saját tudósítónktól. — kívül Törköly József dr., Richter János szenátorok, Füssy Kálmán, Holota János dr. és ifj Koczor Gyula nemzgy. képviselők, Szilassy Béla dr„ Bianár Béla dr., Kukán Béla dr., Kmoskó Béla dr. országos elnökök, valamint az országos pártvezetőségi tagok nagyszámban. Az ülést Törköly József dr. szenátor, országos politikai elnök nyitotta meg, meleg szavakban üdvözölvén a megjelenteket, majd a formaságok elintézése ulán fölkérte Szent-Ivány József pártvezért politikai beszámolójának megtartására. Nagy jelentőségű ülést tartott szeptember 9 én a Magyar Nemzeti Párt országos pártvezetősége, amelynek tagjai nagy számban gyűltek egybe Léván. A pártvezetőség ez ülésén a pártvezér beszámolt a párt törvényhozóinak mü ködésáről és a politikai helyzetről s a pártnak jövő magatartását határozta meg úgy a kormánnyal, mint a német gazdaszövetséggel szemben és elhatározta, hogy a községi választásokon az országos keresztényszocialista párttal közös listán fog résztvenni. Az ülésen megjelentek Szent-lvány József nemzgy. képviselő, pártvezéren Szent-lvány a belpoiitikai helyzetről, a magyar nemzeti párt működéséről, a Rothermere akcióról éa a magyar pártok egységéről. mazást nyertünk. Kétségtelenné válloit előttünk, a továbbiak folyamán, hogy a német aktivisták kormánybalé-Szent-lvány József nagy érdeklődés közben tartotta meg kitünően megszerkesztett beszédét. Előbb a magyarság megvédelmezendő várairól beszélt, a magyar munka két részéről, a célpolitika célkitűzéseiről, majd részletesen ismertette a belpolitika fejlődését és a magyar nemzeti párt működését, kifejtette a nemzeti párt állásfoglalását a kormányzó többségben való részvétel ügyében és a Bund der Landwirte elhamarkodott lépését. Majd a következőképen folytatta, b;szédét: A mi meggyőződésünk szerint az egyetlen helyes taktika lett volna — ha még bizonyos időbe kerül is és bizonyos áldozatokkal jár is — kivárni a cseh koalícióval való próbálkozást és bizonyos vagyok benne, hogy a német pártoknak politikai súlya nagyobb lett volna, mint ma. Ugyanezt az álláspontot képviseltem a kormány bemutatkozása alkalmával mondott beszédemben, ha talán nem ebben a nyers formában, de ugyanilyen értelemben. Mindenki más hasonló helyzetben felbontotta volna a pártszövetséget, ellene forduit volna a német aktivizmusnak s ha ezt nem tettem, s a nyilvános akcióktól tartózkodtam, annak két oka van: először időt akartam adni a német kormánypárti aktivizmus kifejlődésének, hogy megvárjam a kilátásba helyezett eredményeket, másodszor nem akartam egyetlen lehetőséget sem elmulasztani arra, hogy magyar nemzeti értékein? megvédelmezése érdekében számottevő eredményeket számoljak el. Megelégedtem annak a kijelentésével, hogy mi szerződésileg biztosított szabad kezünkkel élünk, a németeket a kormánytöbbségbe nem követjük és továbbra is ellenzékben maradunk és megkezdtük a tárgyalásokat a most már vegyes kormánnyal. Követeléseinket írásba foglaltuk. Tárgyalásainkról december 10-én leltünk első Ízben jelen tésl az országos párt vezetőségnek. A párt jogügyi bizottsága által kidolgozod feltéieleink részletes ismertetését külön tárgysorozati pont alatt fogjuk tárgyalni abból a célból, hogy azokat közreadhassuk és a nagy nyilvánosság elé vigyük. 1927 február 2-án ismét a pár unk alkotmányos szerveihez fordultak, amikor is további tárgyalásokra s magunktartására nézve teljes meghatalpése nem fogja meghozni az általuk kilátásba helyezett és várt eredményeket s még inkább megerősítette azt a meggyőződésünket, hogy ez a kormánybalépés egyike az utóbbi évek legnagyobb taktikai hibáinak. Megállapítottuk továbbá, hogy néhány számottevő kormánypárti politikus jószándékait a csehszlovák forradalom szellemében élő nacionalizmus lehetetlenné teszi és végül, hogy sporadikus és lényegtelen kivételektől eltekintve, a csehszlovák nemzeti irány minden számottevő vonalon épen úgy érvényesül mint eddig és a magyar, sőt a német nemzeti kisebbség erőinek megkisebbitése most már a német aktivizmus segedelmével és támogatásával zavartalanul folyik tovább. Levontuk ennek a konzekvenciáját, a tárgyalásokat lezártuk és eredeti ellenzéki álláspontunkat fenntartottuk. A magyar aktivizmus halálát tehát a német nemzeti kisebbség aktivista pártjai okozták, amikor a kormánybalépést elhatározták. Másodszor : azok a cseh politikusok, akik a cseh nacionalizmust többre becsülik az állam belbékéjénél, mert ne felejtsék el, hogy a görcsös ragaszkodás a nemzeti állam gondolatához és a cseh forradalom politikája, a türelmetlenség a nemzeti kisebbségekkel szemben, az állam biztonságát kül- és belpolitikai presztízsét érdeklő kérdés. Ennyit a belpolitika múltjáról. Az utóbbi idők politikai eseményei nagyon mozgalmassá tették a nyári hónapokat. Csodálkozunk rajta, hogy Rothermere lord sajtóakciója olyan izgalmat váltott ki cseh politikai körökben és a cseh sajtót, sőt magukat politikai vezéreknek nevező férfiakat oly nyilatkozatokra ragadtatta, amelyek nem hozhatók összhangba azzal a higgadtsággal, amely a dolgukban biztos embereket szokta Jellemezni. Csodálkozunk ezen a nagy izgalmon, hiszen Rothermere lord semmi újat nem mondott és nyilvánvaló volt, hogy egyszer mégis csak fog a világ beszélni a magyar nemzet szomorú sorsáról. Nyilvánvaló volt, hogy egyszer csak ráeszmél a világ közvéleménye arra, ami a demokrácia és a wilsoni elvek, az önrendelkezés jegyében történt: köny- elgondoláson alapul 8 egyenesen magam veket írtak róla Keynes, Nitti és mások, csodálkozunk rajta, hogy azoknak a cikkeknek a visszhangja oly kijelentésekre ragadott eleddig komolyan vett, számottevő embereket, hogy ki kell pusztitani a magyarságot, ahelyett, hogy igazi politikai éleslátással és férfias bátorsággal néznének szembe az igazságokkal és mindenfelé a a béke igazi magvát hintenék el, mert hiszen tudja az egész világ, hogy Trianon. Versailles és a többi békeszerződések a háború és a gyűlölködés csiráit szórták széjjel és csak növelik azokat az az ellentéteket, amelyek a nemzetek között vannak. Pedig az orvosság adva van: Ismerjék el a magyarság minden jogát és a szeretet, méltányosság, de legfőkép a jog álláspontjára helyezkedve szünntessék meg az ittszorult magyar intelligenciának, tisztviselőknek, nyugdíjasaknak rettenetes nyomorát, a termelő osztályok pusztulását, a magyar munkásság kétségbeesését vagy segítsék a magyar gazdasági életet és ne tolytasssák a magyar földnek a kolonizálását, És vájjon van-e olyan magyar ember, aki elégedett volna .Trianonnal? Nincs 1 Ha mondanám, el se. [hinnék nekem, óhajtjuk, kívánjuk a revíziót, várunk reá, tudjuk, hogy elkövetkezik. Ellenben felelősségem tudatában addig, mig az itteni magyar politikai életben szerepet játszom, politikámat a higgadtság a munka fogja jellemezni, amelyik az alatt a jelszó alatt folyik: meg keli vetni lábunkat ezen a területen. Azok a magyarok, akik a legutóbb Trianon mellett tüntettek,—néhány szál volt, — nem magyarok, az a sajtó, amely magyar nyelven ir Trianon mellett, az nem magyar, vagy ha az, akkor árulója vagy salakja a nemzetnek és ezek előtt a magyar házak ajtaja bezárul. A mi speciális magyar belpolitikánkban a községi választások előszele még inkább aktuálissá teszi a két magyar párt viszonyának a kérdését. Meggyőződésem az, hogy az'együttműködés vagy az egyesítés lehetőségei adva vannak. Nem egyszer volt alkalmam kijelenteni, hogy nincs keresztény, nincs liberális, nincs monarchista, nincs köztársasági párti magyar, • csak egyféle magyar van, mert egyformán szorul védelemre, egyformán éri a szomorú kisebbségi sors minden fájdalma. De nincsennek autonomisták és centralisták sem, nincsennek osztálybeli különbségek sem, nem volna szabad ezeket élezni és épen azért nem lehettek dacszerü programmok s ha igy gondolkozunk, akkor az egység létrehozásának akadálya nem lehet. Maradnak még a személyi kérdések. Ismételten hangoztatom, hogy nekem és pártomnak semmiféle feltételem nincs vagy kikötése nincs, csak becsületes és okos magyar embereket akarok az élen látni. Én változatlanul követelem a magyarság egységét és í mindnyájan elférünk abban a pártban, amelyik a szabad kéz politikáját Írja zászlajára. " j Amikor az aktivizmus haláláról beszélek és amikor okait felsoroltam, nem akarom a felelősséget másokra hárítani. A magyar reálpolitikának és magyar aktivizmusnak itt Csehszlovákiában én voltam a kezdeményezője. Kizáróan én magam, valahányszor ez a kérdés politikai barátaim körében felmerült, mindig és minden alkalom mai kifejezetten és félrenemérthetően hangsúlyoztam, hogy ez az én ideálom, az én gondolatom az előbb kifejtett akartam és akarom és fogom vállalni az ódiumát ennek a politikának azért és kizáróan csak azért, hogy amennyiben annak kifejlődése akadályokba ütközik, kizáróan én álljak a természetes és érthető támadások középpontjában. Elbírtam és elbirom azokat, ha mégolyán aljas meg| gyanúsítások alakjában történnek, mert a lelkiismeretemmel soha ellentétbe nem kerültem. Ma itt állok önök előtt felelősségem teljes tudatában és érzetével és megállapítom, hogy akkor járnék el következetesen, ha a megbízást, mellyel felruháztak, visszaadnám. Csak azért nem teszem, mert ebben a pillanatban nem tudnám ezt megtenni a zászló becsületének sérelme nélkül és mert magyar Ielkiismeretem is szót emelne ellene. Végül: mert munkatársaimban annyi bensőséges ragaszkodást tapasztaltam. Érzem, hogy munka vár még reám, ha önök is úgy akarják, odaadom hozzá a 8 esztendei küzdelemben megfogyatkozott erőmet, munkabírásomat. Bicalom a párt törvényhozóinak A nagy tetszéssel és lelkes tapssal fogadott nagyszabású beszámoló elhangzása után Blanár Béla dr. országos pártelnök emelkedett szólásra, aki helyesléssel vette tudomásul a pártnak ama elhatározását, hogy a reménytelen aktiv politikáról áttér a magyarság érdekében folytatandó nyilt ellenzéki politikára. Örömének ad kifejezést afelett, hogy a párt vezére és törvényhozói a magyarság egységének megteremtésére törekednek és hogy az újra kezdett ellenzéki munka is ennek az útját egyengeti. Mindig hangsúlyozta, hogy a magyarság csakis akkor érhet célt,‘,hogyha minden melléktekintet és hátsó gondolat nélkül egy közös frontonösszefog, hogy jogait kivívhassa és nemzeti életét biztosíthassa. A beszámoló arról győzi meg, hogy a párt illusztris vezére és érdemes törvényhozói mindenkor a magyarság létérdekeiért küzdöttek minden munkájuk a magyar nemzetiség javát és boldogulását szolgálta és ezért nekik a párt csak elismeréssel tartozik. Javasolja, hogy az országos pártvezetőség helyeslőig vegye tudomásul a törvényhozók eddigi, a magyarság érdekében kifejtett hasznos működését, valamint azon elhatározását, hogy a magyar egység megszilárdítása szempontjából i a mai kormányzattal a leghatározottabb ellenzéki álláspontot foglalják: el és megragadja az országos pártvezetöség az alkalmat arra, hogy a párt törvényhozói iránt törhetetlen hűségének és változatlan bizalmának ünnepélyesen kifejezést adj on. Jaross Andor örömmel üdvözlifa'párt ellenzéki politikáját, amit egyedül iehet helyénvalónak tartani a mai politikai viszonyok között, épen azért készségesen csatlakozik Blanár dr. javaslatához. Salkovszky Jenő dr. szintén melegen üdvözli a párt elhatározását és köszönettel adózik a törvényhozóknak az összmagyarság érdekében kifejtett eddigi áldozatos munkásságáért és csatlakozik Blanár Béla javaslatához. A felszólalások elhangzása után az országos pártvezetöség egyhangú határozatban helyesléssel vélte tudomásul a párt vezérének és törvényhozóinak működését és a jövőre vonatkozó ellenzéki állásfoglalását és őket törhetetlen bizalmával és váltózhatatlanlhüségéröl biztosította. Majd Törköly József dr. szenátor ismertette a párt törvényhozóinak a kormánnyal folytatott hosszas tárgyalásait, valamint azokat az előterjesztéseket, amelyek a tárgyalások anyagát képezték. Ezek az előterjesztések a magyar nemzeti kisebbség kulturális és gazdasági életére vonatkozó, szerződésekben és az alkotmány-alaptörvényen alapuló jogoknak összességét foglalták maguk-