Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)
1927-09-10 / 109. szám
4 oldal. Komáromi Lapok 1927. szeptember 10. Ingyen vételkötelezettség nélkül megtekinthető! Már megérkeztek az őszi-téli női és leányka kabátnjdoBiságftk olyan óriási nagy választékban, amely minden képzeletet felülmúl. A kedvezményes árak az egész idényben érvényben maradnak Kertész J. Jenő áruházában IVádor-ntca 35». sas. (az Otthon-kávéházzal szemben). gunknak fogalmat, amikor látni fogjuk annak előnyös következményeit. A kövezési munkákkal kapcsolatban felhívjuk a városi vezetőség figyelmét arra is, hogy Három asszony Strindhergről. célszerű lenne, ha a városszépitési szempontok is érvényesülnének az utcák rendbehozásáyal most egészen uj képet magára öltött városban, nem is szólva arról, hogy esztétikai jelentőségén túl mennyivel fontosabb higiénikus elv is érvényesülne. Komárom levegője eddig is túlságosan poros volt, noha egyes befásitolt u'cik még a nagy nyári hőségban is némikép pormentesitették a levegőt. A város centrumában azonban több olyan hely van, ahol annak ellenére, hogy jóformán a legnagyobb forgalom ott bonyolódik le, mégis nem találjuk meg ezeknek a szempontoknak az érvényesülését. A város vezetősége pedig könynyen segíthetne ezen, egyszerűen úgy, hogy kövezési programmját még teljesebben keresztül viszi, mint tervezte; ezt minden komáromi szívesen venné és az az újabb pár százezer korona már nem lesz jelen'ős differencia a kövezésre felvett eddigi milliós kölcsönnél és éppúgy, mint az u'cák kövezése, ez is busásan megérdemi a befektetett összeget. Mindössze arról lenne szó, hogy a belváros egyes részeire ki kellene egészíteni a kövezési programot és ezzel együtt egyes részek parkosítását is megoldani, amiről egyébként múlt szombati számunkban irtunk már. Elsősorban a Városház tér parkosítása jönne tekintetbe, amely a város szivében van tu’ajdonképen. Ennek a térnek a parkosítása nagyon emelné a városháza környékének esztétikai értékét, középen a Kiapka szoborral. Ezenkívül feltétlenül A női nem legnagyobb ellenségéről, Auguszt Sirindbergről három asszony életrajzot irt. Az egyik Karin Smirnof, a finn származású bárónő, aki S rindbergnek első felesége volt. Strindbergnek az volt az elve, hogy minden aszszony eredetileg Madonna, de később az ördög megszállja és azt az éleién át kisérő gondolatot az első feleség plántálta az Íróba. Vallomásaiban a bárónőről a legke dvezőííenebb képet adja Strindberg és ez az asszony évtizedekig hallgatott. Szerinte mindennek Strindberg az oka. Azok a dolgok, mellyel őt megvádolja Strindberg regényeiben, szerinte csak az irói nyugtalanság és beképzelés szüleményei, melyekkel házasságuk alatt üldözte őt az iró és ezek a rémképek miatt volt kénytelen elválni. A Sirindberggel való házassága alatt a bárónő vagyona elenyészett. Nyomorgott a válás u‘án, mint maga Slrindberg, mert az iró sohasem tudta a megítélt tartási összeget megfizetni. A másik két asszony együtt irt életrajzot és ezek Strindberg két nővére, ök sem írják azt, hogy az iró a nőkkel viselt ügyeiben ártatlan lenne, és igazán elmondhatjuk, hogy — ez a három asszony elégtételt szerez nemének. Pedig a testvér minden nőnél szentebb és ha az embert minden nő átkozza, a nővér hűséges marad. Strindberg’s Systtar, ahogy a szerzők magú kát nevezik, még az iró gyermekkoráról sem tudnak kedvezőt írni. Szerintük a nagy férfi makacs, „sikertelen“ gyermek volt. Roppant falánk és önző az érkezésnél és emiatt a családi perpatvarok állandók voltak Végül az északi asszonyok vallásos fatalizmusával megállapítják, hogy az iró mégis jó volt, de az ördög megszállta. Érdekes csaknem ugyanezt a mond hot irta valahol Strindberg az asszonyokról. Sziriusz. Malomüzemek figyelmébe!! Ajánlom az alanti előírás szerinti malomnyomtatvänyokat, amelyek szlovák-magyar szöveggel a jelzett raktárszámok alapján nálam megrendelhetők: Rsz.286|h. nagy A) minta; „Nyilatkozat“ adó átalány felmentésre vonatkozólag. Rsz,290|b nagyB)minta: „Őrlési kimutatás bérőrlésről.“ Rsz 287|b. nagy C) minta: „Őrlési kimutatás a földmi velő saját használatára történt bérőrlésről.“ Spitzer Sándor Komárom Telefon SO. A néma halál laboratóriuma. Élő mérges kígyókból készítik Párisban a kigyómarás ellenmérgét. — Alkalmi tudósítónktól. — Piris, szeptember 9. parkosításra szorulna a Korház-tér is, még pedig nemcsak városszépészeti, de higiénikus szempontból is. A korháztéren beparkositás esetén már nem jelentene különösebb gondot egy szökőkút elhelyezése sem. A kövezési munkálatokat ki kellene terjeszteni még három utcára a Deák Ferenc utcára, ahol az iskolák, betegsegélyző, törvényszék stb. épületek vannak elhelyezve, tehát forgalmas utca, továbbá a Jókai-utcára és a Vármegyeházutcára. Ez a három utca szintén a komáromi „City“ legforgalmasabb és legjelentősebb utcája, s akik Komáromban megfordulnak, nagyrészt nem kerülik ei ezeket az utcákat. Viszont, ha ezt a három utcát is kikövezik, úgy Komárom egycsapásra a rendes külsejű városok között foglal helyet és városszépitési és higiénikus szempontból is megtett mindent a várcs vezetősége lakósai érdekében. Mindenesetre érdemes lenne, ha a város vezetősége konkrétabbul foglalkozna ennek a tervnek a megvalósításával, amely a lakosság szimpátiáját is kiváltaná. SJEÜJSSS li : Legyen az én aranyos kicsi babám. {Blues) Stux maga vérbeli párisi lett. A Párisi Természettudományi Múzeum egyik szeretetreméltó őre megkér!, mennék el ma délután négy órakor a múzeumba, nagyon érdekes dolgot mutat majd. A kitűzött időben ott voltam a Természettudományi Múzeum egyszerű barokstilü épületének a bejárata előtt. A múzeumőr már várt, intett, hogy kövessem. Rejtélyes ketrecek. Keresztül mentünk a földszinti széles folyosón és egyszerre csak egy hatalmas vasajtó zárta el előttünk az utat. A muzeumőr három gyorsan egymásután következő koppanást „eszközölt“ a vasajtón. — Ez a titkos jel, — magyarázta — enélkül nem nyitják ki. Néhány perc múlva csikorogva fordult meg az ajtó a sarkában. Fehér köpenybe burkolt pápaszemes fiatalember állt előttünk. — Dr. Calmette asszisztense vagyok — mutatkozott be nekem — mig a múzeumőr barátságosan üdvözölte. Még mindig ugyanolyan széles folyosón haladtunk, mini amilyen a természettudományi múzeum földszintjén volt. Csakhogy itt a folyosó feiső részébe ketrecek voltak beépítve. A ketreceket sűrű drótsövény fedte be. Hébe-hóba sajátságos szisszeuéseket hallottam, majd olyan illat ütötte meg az orromat, amely felkavarta a gyomromat. — Mi az? — kérdeztem olyan nyugtalansággal, amelynek eredetét magam sem tudtam megmagyarázni — mi az, hol vagyunk tulajdonképpen, mit jelenEredeti írógép állandó raktára SPITZER-féle könyvkereskedés Komárom, Nádor-utca 29. tenek itt ezek a ketrecek? Az asszisztens mosolygott s megnyugtatni igyekezett. — Nem lesz semmi baj uram... Ez a nyugtalanság, ameiy önön erőt vett, még eddig mindenkin úrrá lett, aki ide először betette a lábát. Ez nagyon érdekes tünet. Érdemes volna vele fiziológiai szempontból foglalkozni. Dehát most nem erről van szó. V > u CD s c/) CD fi CÖ > Méreg és ellenméreg. Ezután néhány rövid és világos mondatban megmagyarázta, hogy dr. Pnysaiixné asszony laboratóriumában vagyunk. — Physalixné asszony — beszélte — ifjú korában, harminc évvel ezelőtt elhatározta, hogy a kigyómérgek sajátságát fogja tanulmányozni. Elment tehát Indiába és Afrikába és ott esztendőkön keresztül tanulmányozta a banszülötteken a kigyómarásokat. Tanulmányai azt a meggyőződést érlelték benne, hogy az eddig halálosnak hitt kigyómarásoKkal szembe lehet száilani, ha megfelelő ellenméreg áll rendelkezésre. Ezt az ellenmérget pedig magából a kígyóméregből lehet kitermelni. A többi már csak technikai kérdés volt, de azért még így is elég nehézséggel járt. Sok küzdelem és fáradtság árán a mérges kígyók egész kollekcióját gyűjtötte össze, azután ezt a kollekciót elexpsdiálta Párisba a természettudományi múzeumba. Itt ezt a helyiséget bocsátották rendelkezésére. Ebben a helyiségben dolgozik Physalixné asszony és az asszisztense napi tiz órán keresztül. — Ellenmérget termelünk — fejtegette dr. Calmette — és ezt az ellenmérget fiolákba pakolva szétküldjük azokba a világrészekbe, ahol a kígyómarások napirenden vannak. Jó lelkiismeretel ailitom, amióta Physalixné asszony dolgozik, azóta sok-sok ezer embert mentett meg a bizonyos haláltól. Ma már India vagy Afrika legkisebb falujában is ismerik a Physaixné-féle fiolákat és a benszütöttek úgy néznek rá, mint a csodatevő fétisre. Riki a csoda riacska. Közben beértünk a laboratóriumba. Ez a laboratórium semmiben sem különbözött a többi ilyen helyiségektől A hosszú márványasztalon kémcsövek, lombikok, mérlegek, fogantyúk, ollók, kések, üvegládikok, fűrészek ... A laboratórium egyik szögletében hatalmas ketrec állt. A ketrec ajtaja nincs bezárva ... Kissé nyugtalankodva húzódozom el a ketrectől, de az aszisztens megnyugtat: — Ebben a ketrecben nem kígyók laknak... Ez a R ki háza ... Riki a mi macskánk. Számolnunk kell ugyanis az^al az eshetőséggel, hogy kísérletezés közben egy-egy kigyó kisiklik a kezeim közül, ilyenkor Riki nyilsebesen kiugrik a ketrecből és ráveti magát a kígyóra. Dr. Calmette elmesélte, hogy már többször volt erre eset. Legutóbb egy veszedelmes kobra kigyó siklott ki Physalixné asszony kezéből. Hogy, hogy nem, Riki kibámu’t az ablakon, s nem vette észre a dolgokat. A kigyó már felágaskodott, hogy Physalixné asszonyra ugorjon, s sziszegni kezdett. Erre a sziszegésre figyelmes lett Riki és a következő pillanatban hűen teljesítette köteleségét. A szelíd kígyók. — Mint a villám, ugróit a kígyóra — mondotta az asszistens — s néhány pillanat alatt végzett a fenevaddal... Ekkor kapta lulajdonképen a Riki nevet. Rudjar K ppiing egyik novellájában ugyanis egy Riki nevű macska szerepel, amely sok mérges kígyót pusziitott el. Ennek emlékére nevezte el Madame a mi macskánkat is Rikinek ... Ebben a pillanatban megjelenik az ajtóban Physalixné asszony. Magas, őszhaju, komolyarcu hölgy, aki aranykeretes szemüveget viselt. Tisztelettel\ jesen üdvözöljük, ő mosolyogva köszön vissza. — Igen, kezdi a beszélgetést, — a mi gyűjteményünk itt nem mindennapi I gyűjtemény... De ha az ember meg- i szokta, semmi különöset nem talál \ benne. Én úgy forgok a kígyóim kö? zöü, mint más ember a nyulai, vagy a kanáriai között. Nem is vagyok valami túlságos nagy veszedelemben. A legnagyobb ritkaság, hogy egy-egy kigyó agresszívül viselkedik velem szemben. Ennek a magyarázata az, hogy valamennyinek ismerem a tulajdonságát, aszerint járok el velük szemben. Ha bizonyos elővigyázati intézkedésekre kellőképen ügyelek, akkor nem történik baj. Most az asszistens felé fordult és igy szólt hozzá: — Kérem doktor úr, legyen szives, hozza be Armandot. Néhány perc múlva az asszisztens egy szolga kíséretében jön be. A szolga egy kis ketrecet tart, amelyben egy veszedelmes kigyó pihen, a — Coiubtina veiosa. A legveszedelmesebb fajták közétartozik, — magyarázza Physalixié aszszony, ha mérgéből csak egy csepp is betojut a váredénybe, két három perc múlva irtózatos görcsök között beáll a halál. ., Emelje le doktor ur a fedelet. Doktor Calmette leemeli a fedelet, G X X o cd a cn <<v <L> G X X :G CD N Ifi-v o bJO <D aj u* O N *0$ X CD XD u aS Oh • PH s 4 s < I I C s b b í b I £ u irt A & P
