Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)
1927-09-03 / 106. szám II. kiadás
Második kiadás. fr* «gyvennyolcadik évfolyam. 106. szám. Szombat, 1937, szeptember 3 OM LAPOK POLITIKAI»LAP Slfiti*etí>3Í ir esebsslorák írtékb<,n: «íi-|»bf*Ti íi vidékre postai síéticflldéssol ; 80 K., fílérre 40 K, negye«» <Wr„ 20 X. - Kflifőldőn 150 Ki. tff«» onáw ára t 80 Hlfér. ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS, Felelő* főszerkesztő: GAÄL GYULA ár. Szerkesztő: 8 ARANY A Y JÓZSEF dr. A mi nagyon jó dolgunk. A párisi interparlamentáris konferencián nyilatkozott a csehszlovák parlamenti csoport nevében Hrusovszky Igor, a magyaroknak és Magyarországnak ez a kü'önös jóakarója, aki egyetlen alkalmat sem mulasztott el még a prágai parlamentben és azon kívül, hogy belénk ne rúgjon. Mivel ez a konferencia a világ fővárosában, Páriában volt, ahol a jó modor kötelezi», Hrusovszky megmaradt a parlamenti illendőség határain belül, de olyan nvilatkozatot tett, amit szó nélkül hagynunk nem lehet, de nem is szabad. Nyilatkozatában többek közt ezeket mondotta: — Ami a magyar kisebbségeket illeti, azok sem panaszkodhatnak. A magyarok Csehszlovákiában aránylagosan több népiskolával bírnak, mint magában Magyarországon. Ilyen körülmények között jogosan várhatjuk, hogy Csehszlovákia nemzeti kisebbségei teljesen lojálisán viselkedjenek az állammal szemben. Nagyon megelégedettek volnánk, ha másutt hasonló módon járnának el a szlovák kisebbségekkel szemben. így beszélt Hrusovszky, aki nekünk a lojalitásból szívesen és előszeretettel adogat leckéket. Fogadatlan prókátorságát már nem egyszer utasítottuk vissza Benes barátjának és most sem tehetünk mást, mint megkorrigáljuk Hrusovszky urnák politikai igazmondását és szemérmetlen állításait. Tehát kezdjük el ott, hogy mi, magyar kisebbség panaszkodhatunk-e vagy sem. Ez a kisebbségi jogunk még meg van, de teljes mértékben ezt sem élhetjük ki lassanként, mert a harmadosztályú állampolgároknak elhallgattatására Hrusovszkyék leleményessége kitalált igen sokféle ellenszert. Talán mindjárt kezdjük el a csehszlovák kormánynak a magyarság ellen kijátszott legsúlyosabb ütőkártyájánál, az állampolgárság ügyénél. Erről úgysem beszélhetünk eleget, bármily sokat is beszélünk róla. Hrusovszky nem dicsekedett a csehszlovák jogi distinkcióknak beiretvaélességü határozmányaival, amelyet a magyar —- é3 csakis magyar — kisebbséggel szemben alkalmaznak. A bírói döntésnek csekély hatvan esztendőre való visszaható erőt tulajdonítanak és magyaráznak bele a közigazgatási Komárom, —szeptember 2. hatóságok a belügyminisztériumtól lefelé. Ezen az alapon azután hiába szerzett valaki illetőséget a magyar törvény alapján ezelőtt negyven vagy ötven esztendővel, az állampolgárságát úgy meg semmisítik a zsupáni hivatal jogtudósai, mint a karikacsapás. Mert ezelőtt ötven esztendővel nem kért a községétől határozatot, hogy ott letelepedett az illető, amit nem is kellett kérnie sohasem a törvény és a magyar négy évtizedes joggyakorlat szerint. A pozsonyi minisztérium igy tesz „idegen állampolgárokká“ olyanokat, akik itt születtek és mindig ezen a területen éltek. Hogy ez jogilag milyen képtelenség, arra a külföld is kezd már felfigyelni. Az 1925. évi 152. számú törvényt azért hozták — Hru-ovszky uram nagy ellenkezése mellett, aki sokalta a magyaroknak nyújtandó jogot — hogy segítsenek legalább azokon, akik 1910. előtt itt laknak és mégsem állampolgárok, mert illetőségüket megtagadják. Ámde hogyan hajtják végre ezt a törvényt Prágában ? Óránként egy kávéskanállal adományozzák az állampolgárságot eddig még igen kisszámú magyar halandónak. Ellenben két év után igen sokan már eljutottak ahhoz a stádiumhoz, hogy a prágai belügyn misztérium elkérte a családfájukat és most gondolkozik az állampolgárság megadásán, tanulmányozza az ügyeket a minisztériumokban megszokott gyorsasággal. Hrusovszky szerint mi elégedettek lehetünk Csehszlovákiában, ahol aránylagosan több népiskolánk van, mint Magyarországon. Nem tudjuk ki csinálta ezt a statisztikát, de mi szeretnénk annyi népiskolát, amivei Magyarországon rendelkeznek a magyarok. A Hrusovszkystatisztikában persze benne vannak a magyar területen levő szlovák népiskolák is. Hiszen tudjuk mi azt, hogy a szlovák kisebbségnek annyi iskolát állítanak fel, amennyire szükség van, de arra feleljen Hrusovszky, hogy van-e a magyar kisebbségnek mindenütt iskolája, ahol eléri a husi százalékot? Olyan helyeken is elszlovákositották a magyar iskolákat, ahol nem húsz, de hatvan százalék magyar volt, sőt cseh iskolát állítottak fel kilencven százalékos magyar többségek helyein. A középiskolákról a szakiskolákról, a tanítóképzőről, a magyar egyetemről mélységesen hallgat Hrusovszky irata. Hallgassunk mi is. Ezután jogosan várja vagy elvárja, hogy lojálisán viselkedjünk az állammal szemben. Erre ugyan ez a Hrusovszky a legkevésbbé illetékes, aki soha megértéssel nem volt velünk szemben. Mi tudjuk a lojalitás mértékét és határait, amivel tartozunk. Ez a pénz- és véradó megadása. A pénzadókat hat évre visszamenőleg fizettetik velünk, amivel Párisban nem dicsekedett Hrusovszky, hogy ott is tanultak volna valamit mitő ünk. A véradót pedig úgy megadjuk, mint egyetlen nemzetiség sem. Mit kívánnak tőlünk még többet? A legjobb katonaanyagból a hadseregben altisztté is ritkán lesz. Nekünk (nem szerveznek finánc és csendőri állásokat. A magyar hivatalnokokat seregestül elbocsájtották, nyugdíjasaink formálisan éheznek öreg napjainkra és a munkásoknak, a magyar nyelvhatáron tu! téglát akarnak rakni és fát faragni, azt a kérdést teszik fel: tudnak-e szlovákul ? Mindez nem inditóok arra, hogy a lojalitástól csöpögjünk a Hrusovszky-fajta mentalitású urakkal szemben, akik itt államalkotóknak domborítják ki mellüket, minket Szerkesztőié# és kiftdóhhrsiai; Nádora. I*., Megjelenik hetenkint háromszor i kedden, csütörtökön és szombaton. pedig államelleneseknek minősi' tenek. A lojalitásnak egyetlen határa: a törvény és rendeletek, amelyeket megtartunk. Ami Hrusovszkynak azt a Magyarország felé irányzott oldalvágását illeti, hogy megelégedett volna, ha másutt is hasonló módon járnának el a szlovák kisebbségekkel szemben, a sanda mészáros példájának tekintjük, aki nem oda néz, ahova vág. — így azonban csak annyit mondhatunk róla, hogy egyszerűen megtéveszteni akarta a párisi előkelő nemzetközi társaságot. Ügyes képviselőt keresek, kitűnő farolló, vasredőny és görredőim eladására, magas jutalék mellett C. KLEIST, BRAUNAU I. BÖHMEN 829 POLITIKAI SZEMLE Komárom, — szept. 2. A Magyar Nemzeti Párt pártvezetőségi ülése. A Magyar Nemzeti Párt országos Pártvezetösége 1927. évi szeptember 9-én délelőtt 10 órakor Léván pártvezetőségi ülést tart. Az ülés tárgyai: 1. Elnöki megnyitó. 2. A politikai helyzet ismertetése Szent-lvány József nemzetgyűlési képviselő, pártvezér által. 3. A községi választások. 4. Jelentések a párt működéséről. 5. Esetleges indítványok. 6. Elnöki zárószó. Az 1928. évi költségvetés. A pénzügyminisztérium még a parlament nyári szünete előtt elkészítette az 1928. évi költségvetésre vonatkozó javaslatát, amelyet, mint azt annak idejében hivatalosan kő zölték, a kormány is jóváhagyott. A pénzügyminisztériumból eredő információk szerint a költségvetési javaslat teljesen elkészültén várja az őszi ülésszak megnyitását, amikor a képviselőház legfontosabb teendője lesz az 1928 évi köllségvefés eliniézése. Mielőtt a költségvetés elé kerül, a javaslattal még egyszer fog a minisztertanács foglalkozni, hogy felülbírálja azokat az SCHMIDTHAUER apró módositásokaí, amelyek a nyár folyamán merüllek föl, mint szükségszerű intézkedések. Az 1928. évi költségvetés ugyanolyan keretek között mozog, mint az előző évi, de a költségvetés végső eredmény tételei alacsonyabbak s a költségvetés egyensúlya biztosítva van. A költségvetés tételeiben az adóreform folylán bizonyos változások állottak elő, de ezek végső összegében nem jelentenek eltérést. Miért állítják föl Prágában az uj pénzverőt ? A szlovák sajtó nagy megrökönyödéssel tárgyalja és éles hangon ismerteti a csehszlovák iparospártnak Turóczszenlmártonban tartott országos pártnapján elhangzott ama miniszteri kijelentést, hogy „Prágában aj pénzverőt kell felállítani arra az esetre, ha valami történnék.“ Az iparospártnak a kormányban ülő Najman nevű minisztere mondotta ezt egy hozzá intézett kérdésre és hogy mekkora konsternációt váltott ki ez a válasz, mutatják a Národní Noviny, Slovák és más lapok hasábos cikkei, amelyek kíméletlenül fordulnak Najman és a kormán^ ell^i. Ebből a kijelentésből a szlokeserűvíz reggeli előtt fél pohárral langyosan használva. megtisztítja a szervezetet a belekben képződő rothadásos anyagoktól, élénkíti a mirigyek működését, felfrissíti a vérkeringést megelőzi az érelmeszesedés és az öregségi elváltozások kifejlődését. Kapható kis és nagy űvet>ben. — Szétküldés» hely: Igmándi keserüviz forrás "vállalat Komárom. — Árjegyző ismételadóknak kívánatra bérmentve. 1
