Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)
1927-07-09 / 81-82. szám
4. oldal. Komáromi Lapos 1927, julim 9. csoportosulás most már a közös nagy « szövetkezetbe kapcsolódik, mert a nagyobb létszámú építési szövetkezet egyébként nem könnyű munkáját sikeresebben fogja tudni elvégezni s a szövetkezet vezetése nem igényel oly kiadásokat, amelyek elaprózva csak az építtetőknek okoznának felesleges költségeket. A lakásépítő akciónak a tulajdonképpeni nehézséget a telek kérdése fogja okozni. Tudott dolog ugyanis, hogy Komárom város belső területén kisajátítás nélkül megfelelő telket szerezni nem lehet; a város mindenütt körülvéve a kincstári területekkel, maga is nehezen tudja majd a házhelyek kérdését megoldani. Úgy látjuk, hogy nem fog más megoldás majd kínálkozni, mint valamely, a városhoz egyébként közel eső oly kincstári területének megszerzése, amelyre a kincstárnak nincs szüksége. És remélni merjük, hogy a kincstár sem fog nehézségeket gördíteni a lakásépítés hasznos terve elé, katonailag különben is nélkülözhető alkalmas nagyobb terület átengedésével segíti a száz és száz házépittetőt s juttatja ezzel keresethez a munkaalkalmak hiánya folytán eddig már eléggé sokat szenvedett iparosság, kereskedők s munkásság hatalmas tömegeit. A Komáromi Járási Iparíársulatnak a vasárnap délután a társulati székházban megtartandó értekezletre vonatkozó meghívóját alábbiakban hozzuk: Régóta hangoztatott panasz, hogy megfelelő lakások hiánya miatt családok százai kénytelenek oly lakhelyiségekbe szorulni, melyek mig egyrészt egészségügyi szempontból a legkorlátozottabb igényeknek sem felelnek meg, másrészt szűkös berendezkedésük dacára is a családok jövedelmével arányban nem álló anyagi áldozatot követelnek. A kétséget kizáróan megállapítható lakásínség megoldására indiíja meg Társulatunk építkezési mozgalmát, és az épitőszövetkezet alakítására, a törvény segélynyújtása módozataira, építési tervekre vonatkozó tájékoztató gyűlésre hivja össze mindazokat, akik lakásra szorulnak, akik az egész város minden egyes ezirányu érdekeltjét tömörítő építési szövetkezet megalakításában részt kívánnak venni. Tisztelettel bivjuk meg ezuion a tisztviselőket, kiknek lakásra, iparosokat, kiknek mühelynelyiségre, s mindazokat, kiknek kisebb-családi hízra van szükségük, s akik a felépítendő ház építési költségének minimálisan egy negyed részévei rendelkeznek, — az 1927 julius 10-én d. u. S órakor a Komáromi Jár. Áh, Ipartársulat (Ná dor-utca 67.) tanácstermében tartandó gyűlésre, melyen az építési törvény nyújtotta kedvezményekről s minden az építkezés megindítására vonatkozó tervekről fogunk tájékoztatást nyújtani 8 megfelelő számú jelentkezővel, a szövetkezet megalakítása tárgyában is határozatot hozhatunk. Tekintettel arra, hogy az állami garanciára csak azok az építkezések tarthatnak igényt, melyek 1928. március 31-ig megkezdetnek és 1928. év végéig befejeztetnek, minden e kedvezményt felhasználni kívánó építtetőnek saját érdeke, hogy az építési akcióban résztvegyen. Figyelemmel arra is, hogy az egész város összes ily alapon építtetőinek anyagi érdeke függ össze azzal, hogy egységes szövetkezet alakuljon, melynek adminisztrálása is igy kisebb kiadást jelent, egyes hivatalokban esetleg tervbe vett önálló szövetkezeti alakulatoknak is szives csatlakozását kérjük. Tisztelettel Komáromi Járási Általános Ipartársulat, Nádor-utca 67. — Színes batiszt női ingnadrágok 25—33 K árban Elbert divatnagyáruházban. A Magyar Nemzeti Párt uj szervezetei. A Magyar Nemzeti Párt somorjai helyiszervezete, valamint annak tiszti kara a következőképen alakult: elnök Vörös Vince, alelnök Klimits Károly, jegyző Huszágh Ernő, pénztáros Kocsis Kálmán, ellenőrök Patócs Jenő, Bucsuházy József. Választmány: ifj. Pmdzer János, Slanka Samu, Frank Károly. Pleyer Árpád, Matek Károly, Nagy Pál. Körzeti választmány: Vörös Vince, ifj. Klimits Károly. Csallóközcsütörtök: elnök Valocsay János, álelnök Kállay Lajos, jegyző Füle Vince, pénztáros Náme.h Ferenc, ellenőrök Titusz Vince, Sill János. Választmány: Valocsay Jakab, Valocsay Ferenc, Sill Mihály, Ivó Béla, Merey Lajos, Vargha F.órián, Csáder György, Berger Ferenc Körzeti választmány: Sill Lajos, Surányi Mihály, író Zsigmond. Pozsonycsdkdny: Elnök Heim Gyula, alelnök Kiss Rezső, jegyző Krascsenits Ferenc, pénztáros Ágh Gyula, ellenőrök Hollósy József, Mikóczy Vendel. Választmány: Faragó István, Tauber F., Mikóczy Benő. Kiss Rezső. Körzeti választmány: Heim G^ula, Kiss Rezső. Nagymagyar: Elnök Dávid István, alelnök Both László, jegyző Farkas Imre, pénztáros Spáczel Lajos, ellenőrök •Podhradecky Ferenc, ifj. Pajor Ferenc, Választmány Mórocz Ferenc, Matusek László, Cseresnyés Kálmán, Lukács Kálmán. Körzeti választmány Huszágh János, Bruch László, Dávid István. Kismagyar. Elnök Molnáry Alajos, alelnök Bognár Ferenc, jegyző Csivrei János, pénzt. Kovács József, ellenőrök Csiba Ferens, Bognár József. Válaszimány Auszereszvantner Miklós, Ursák Lajos, Sslamiska István, Beczner Páter, Lengyel Károly, körzeti választmány Molnáry Alajos, Bognár Ferenc, Csivrei János. Béke. Elnök Jalkőczy Benő, aielnök Kenessey Dénes, jegyző ifj Márton Ferenc, pénzt. Fekete András, ellenőr Scmied Pál. Választmány Jalkőczy János, ijf. Csapiár István, Nagy Benő, Pu‘.s István, körzeti választmány Jalkóczy Benő, Jalkőczy János. Nemesgomba. Elnök Molnár Titusz, alelnök Molnár Vince, jegyző Klein Frigyes, pénzt. Vargha Lajos, ellenőrök Horány János, Horány István. Választmány Csóka Benő, Csóka István, Vargha István, Stermenczky Vtncze, körzeti választmány Molnár Titusz, Stermenczky Vince. Cigya: Elnök Csivre János, alelnök Kiss litván, jegyző Csiba Endre, pénzt. Csiba Gáza, ellenőrök Krivocsik Imre, Józan Péter, választmány Szabó István, Cséfalvay István. Biilvatta: Elnök Prikkel Károly, Orosz Miklós, jegyző Kossár István, pénzt. Németh Gergely, ellenőrök Sátor Károly, Szakáll Endre, választmány Bajcsy Károly, Németh Dénes, Mészáros Benő, Bajcsy László, körzeti választmány Prikkel Károly, Kossár István. Vajasvatta: Elnök Birschel Víncze, alelnök Csiba Lajos, jegyző Horváth Ernő, pénzt. Hideghéty Vilmos, ellenőrök Hideghéty Ernő, Horváth Vendel, Választmány: Buday Géza, Fekete Zsigmond. körzeti választmány Horváth Ernő, Buday Géza, Felsőjdnyok: Elnök Horváth Béla, alelnök Molnár Mihály, pénzt. Horváth Benő. Választmány: Horváth János. Alsójdnyok: Elnök Méry József, alelnök Magy Péter, jegyző Makki István, pénzt, Hegedűs Vincze, ellenőrök Deák József, Tólh János. Választmány: Árvay Vendel, Hegedűs János, Szabados Ferencz, Nagy Sándor, Mézes István, Körzeti választmány Méry József, ifj. Nagy Péter, Makki István. Tonkhdza: Elnök Holocsy József, aleln k ifj. Farkas József, jegyző Vagha G/ula, pénzt. Vargha G/ula, ellenőr ifj. Farkas József. Választmány Kállay Sándor, Holocsy Ferencz. Körzeti választmány Holocsy József. Doborgaz: Elnök Kiss Jgnácz, alelnök Bartalos Vincze, jegyző Boráros Péter, pénzt. Ribay Antal, ellenőrök Birtalos László, Czafik Ferencz. Választmány : Vasik János, Zőlderdő Simon Gíjvala Mihály, Vargha Jánoí. Körzeti válesztmány Vasik János, Csáder Lajos. Keczölczés: Elnök Bors János, álelnök Kajdacsy Alajos, jegyző Cséfalvay Miklós, pénzt. Cséfalvay József, ellenőrök Vargha István, Bors Vendel. Választmány: Pénzes Gábor, Lászovics János, Vargha János, ifj. Hajdacsi Alajos. Csallóköztdrnok: Elnök Tóth Vendel, alelnök Tó'.h Lajos, jegyző ifj. Tóih István, pénzt. Jankó Béla, ellenőrök Malus Márton, ifj, Tóth János. Választmány: Horváth Imre, Horváth Kálmán, ifj. Csémi Benő, Tóth Antal. Körzeti választmány Tóth Vendel, ifj. Tóth István. Nagyszarva: Elnök Pénzes Viktor, alelnök Bernát Péter, jegyző Paksi Vendel, pénzt. Podlóczky István, ellenőrök Gaáí József, Belovics Islván. Választmány Hideghéty János, Hajzók Gyula, Fille Ferencz, Németh Ignácz. Körzeti választmány Pénzes Viktor, Bernát Péler. Csenke: Elnök Bódis József, alelnök Both Lajos, jegyző Sah a Gusztáv, pénztáros Tóth Mihály, ellenőrök: Holocsy János, Sába Lajos. Választmány: Lépes János, Lépes Ferenc, Magyarics Lőrinc, Bognár János. Körzeti választmány: Both Lajos, Magyarics Lajos. Jóka: E nök Vargha Károly ref. lelkész, alelnök Hegyi Lajos, jegyző H ara Mátyás, pénztáros Rácz Lajos, ellenőrök Deák János, Szakáll András. Választmány : Bínóczky András, Orosz Jáno3, Szakáll Lajos, Süli Alajos, Szabó Imre, Bínóczky Zsigmond, ifj. Orosz Ignác. Körzeti választmány: Vargha Károly Hegyi Lajos. Igy fiatalít és szépít a fi in MindeiC'gyógyszertárban, drogériában parfümériában kapható. Főlerakat Csehszlovákia részére: „VÖRÖS RÁK“ GYÓGYSZERTÁR Bratislava—Pozsony. Alapítva: 1312. Spinoza halálának 250 éves évfordulója. 1677-ben, 250 év előtt halt meg Hágában Benedictus Baruch de Spinoza, a XVII. század korszakos filozófusainak egyike. Ma már kevesen ismerik nevél; úgyszólván csak azok tudnak létezéséről, akik filozófiával foglalkoznak, vagy az iskola falai között hallanak róla. Pedig az ő egyénisége méltó arra, hogy ne merüljön emlékezete a feledés homályába. 1602-ben született Amszterdamban Portugáliából menekült zsidó család gyermekeként. A zsidó szent könyveken és filozófusokon kívül jól ismerte a skolasztikus filozófiát és Decartes ot is. 23 éves korában kiátkozták a zsidó* hitközség kebeléből s bár nem csatlakozott ezután egy valláshoz sem, nyugalma, faji és felekezeti okok miatt mindig háborgatott volt. Elvonult tehát a nagyvilágtól s valóságos remete életet élt. Nem fogadta el sem barátai támogatását, sem a heideibergi egyetem tanszékét s hogy magát teljesen függetlenítse, optikai üvegek köszörüléséből tengette életét. Spinoza két szemponiból szimpatikus. Először, mini ember, önzetlen jelleme és nagy lelkiereje miatt; másodszor, mint filozófus, mivel filozófiai rendszerének Isten a középpontja. R cionalizmusának dacára erkölcsi problémáktól van áthatva, amit legfőbb művének címe (Ehici) is kifejez. Filozófiáját különben á következő három terminus jellemzi: racionalizmus, monizmus és pantheizmus. Racionalizmusa módszerében jut-kifejezésre. Filozófiájának épülete „more geometrico“ jött létre, mint azt maga mondja. Kiindul néhány önkényes meghatározásból s ezekre alapozza rendszerét, akárcsak a geometria a posztulátumokra. Monizmusa szubsztancia fogalmából következik Szerinte a szubsztancia az, ami magában van, magából érthető s aminek fogalma nem szorul más fogalomra. Ezért lát Dercartes metafizikájában ellentmondást, ahol három szubsztancia szerepel. (Isten, lélek és test.) Oly szubsztancia, mely önmagának oka, csak egyetlen egy van: Isten, Paníheizmusa végűi monizmusából folyik. A világot Isten teremtette, de a világ nem különböztetik Istentől, mert ha különböző volna, akkor két szubsztanciának kellene lennie, holott csak egy van. Az egyes dolgok, teremtmények az Isten módosulásai (modusai) Ilyen az ember is, aki annyira Isten akaratától függ léte és annak minden megnyilvánulása tekintetében, hogy szabad akarata nem is lehet. Etikájában az élet colját a boldogságban látja, ami azonban nem más, mint Isten értelmi szeietete, az „amor intellectualis Dei,“ A legfőbb erény Isten ismerete, Isten értelmi szeretete óv meg bennünket a szenvedélyektől s biztosítja számunkra a teljes öntudatos boldogságot. Itt mondja ki Spinoza egyszersmind azt a gyönyörű tételt, hogy a boldogság nem az erény jutalma, hanem az erény maga: „beatitudo non est viríutis praeminem, séd ipsa virtus,“ Politikája értelmében az államban nemcsak békének, hanem szabadságnak is kell uralkodnia. A legjobb államformának ennek magfeielőleg a köztársaságot tarlja, ahol az összesek akarata érvényesül a kormányzásban. A fentebbiekben foglalható össze röviden Spinoza filozófiája. Az éber szemlélő figyelmét nem kerü-i el az a szoros logikai kapcsolat, mely goodolatait összefogja, ha mindjárt rendszere kiinduló pontjaiban mutatkozik is némi önkényesség. Ez a logikai fegyelmezettség egyik maradandó tényezője bölcselőnk munkásságának s erősen hatott a későbbi gondolkodókra. Vájjon vannak e tévedései? Talán nincs filozófiai rendszer, amely ellen bizonyos pontjain ne lehetne kifogásokat emelni. Az egyház filozófiáját véve mértékül, Spinoza monizmusa és pantheizmus a ellenkezik az igazsággal. Nem védeni, csak méltányosaknak lenni akarunk, amikor ezt a monizmust és pantheizmust filozófusunk alázatos és határtalan istenszeretetéből származtatjuk. Isten mindenhatóságának és mindentudóságának intenzív átérzése könynyen vezethet át az egyetlen Istenszubsztancia feltevéséhez. Viszont a világban és a teremtmények körében észrevehető, gyakran titokzatos rend és célszerűség megfigyelését már nem sok választja el attól a vélekedéstől, hogy a teremtett világban és a létezőkben maga az Isten lakozik. Ez utóbbi meggondolás eredményezheti azután a szabad akarat kétségbevonását is. Aki oly nagyon át van hatva Isten szeretetétöi, mint Spinoza volt, az nem lehet rossz és jellemtelen ember. Ezt igazolja Spinoza ethikája és magánélete. Ha tévedéseit el is ítéljük, Isten iránti rajongó szeretetén okulhat a jelen és s jövő embere. Konecsny Ede. Slovenská Banka riókia Komárno Központ: BRATISLAVA. Betétek: Ke 330,000.000 Alapittatött 1879 évben. Részvénytőke és tartalékalap Ke 130,000.000 Slovensko legnagyobb intézete. Állami közegek által gyakorolt ellenőrzéssel elegendő garanciát nyújt á betéteknél. Betéteket elfogad betétköpyvecskére vagy folyószámlára folyósít: kölcsönöket váltókra, folyószámlákra vagy betáblázásra és értékpapírokra. Vesz: idegen pénznemeket. Eszközöl: átutalásokat bel- és külföldi helyekre. Eiad : értékpapírokat és sorsjegyeket. Minden a bankszakmába vágö ügyletet lebonyolít.
