Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)

1927-07-09 / 81-82. szám

5. oldal 1 927 julius 9 Komáromi Lapok A Fazekas-utcai rablógyilkosság. Azonkívül, hogy az öreg Szobolovszkit, a meg­gyilkolt asszony gyanús férjét letartóztatták és átadták az ügyészségnek, holtpontra jutott a Fazekas-utcai rablógyilkosság nyomozása. — Saját tudósítónktól. — A hétfőre virradó éjjel elkövetett bes­tiális rablőgulkosság, amelyről lapunk elrőnek számolt be részletesen, még mindig az általános érdeklődés tárgyát képezi. N*gy nap muH el azóta, a nyomo­zásnak azonban még mindezideig nincs kcnkrétebb eredménye azonkívül, hogy letartóztatták Srobolovszki Oszval­­dot, az agyonütött asszony gyanús férjét. A rablógyilkossá?, mint azt az első órákban jelentettük, rendkívül nehéz munkát hg ádni a rendőrségnek, mert semmi lényegesebb nyomot nem hagyott maga u'án a gyilkos, de másrészt az is bonyo ulttá leszi az esetet, hogy a bűntett olyan gyors lefolyású volt, hogy a házban tartózkodó személyek nem vettek észté semmit. Bár kissé nehezen képzelhető el, hogy egy­általán nem lehetett volna semmi zajt hahani, ha ezt a (ellet olyas­valaki követte el, aki nem teljesen otthonos abban a házban, hiszen a lakók csaknem mind fenn voltak még akkor, mikor a teltet* el­követték, mimén vendégek jártak náluk. A gyilkos tehát a terepviszonyokat feltétlenül jól ismerte, ha ilyen nesztelenül tudott éjszaka a hárban mozogni és cse­lekedni. Az államrendőrscg őrizetben vette a találkahely összes vendégeit, kihallga­tásuk után azonban szabadon bocsá­tották őket, miután alibit tud ak igazolni. A nyomozás eddigi eredményeként egyedül a férjet tartóztatták le, aki ellen nagyon sok gyanús körülmény motivátódik. Szobolovszki ugyan váltig tagadja, mintha a véres telthez legcseké­lyebb köze is lenne, azonban többé kevésbbé elfogadható gyanú­­okok is mei ültek fel ellene. Szobolovszki Osívaldnét kedden temet­ték el a zsidó vallás szertartása szerint. A temetésre a hatvanegy éves Síobo- Iovszkit rendőri fedezette! vezették. Mindenkinek feltűnt, hogy a férfi nem tudott az embtrek arcába pézní, amikor pedig a rabbi arról beszélt, hogy a gyilkost utoléri az igazságszo!gáltatá?, Szobolovszki borzasztó jajveszékelésben tört ki. Szobolovszki szerepét még több kö­rülmény teszi gyanússá. Az emlékeze­tes éjszakán Szobolovszki éjjel tizenkettő után tért haza a kocsmából, noha már a kora haj­nali órákban akarl Márkus Samu kupectársával a madari vásárra menni, sőt mi több, eredetileg három órakor indullak volna, legalább is erre az időre rendelte a házhoz a kocsit. Bizonyos, ha egészen komoly szándéka lett volna elmenni, Szobolovszki nem a kocsmába ment volna, hanem már előbb lefeküdt volna, mint azt Márkus Samu fette, aki már tiz órakor tért nyugvóra. Az öreg Szo­bolovszki, aki gyenge ivó volt egyéb­ként is, ezen az éjszakán a bortól spiccesen tért haza, lármásan fütyö­­részve ment a lakásába, ami miatt felesége civakodni kezdett vele. A házaspár közti civakcdást később egy hosszabb csend követte, mi­közben a gyilkosságnak be kellett következnie. Majd valaki hosszasan csöngetett. Az egyik nő felköltötte Szobolovszkit, aki kijött az udvarra, és haragosan ráför­medt, hogy miért kopogolt át a falon. Majd mikor a felesége nem jelentke­zett, aki pedig rendszerint maga szokta az ajtót nyitogjr'ni a vendégeknek, az öreg Szobolovszki a kapu felé indult. Csakhamar hallatszol! Szobolovszki ki­állása: — Agyonütötték a feleségemet. El­vették a pénzét. — julius 8. Ezután visszatért a házba, lámpát hozott és a hullához ment. Minden­esetre gyanús, hogy amíg a ház többi lakója nem mert a hullához közeledni, addig Szobolovszki egyideig egyedül fog­lalatoskodott a holttest körül, ahe­lyett, hogy azonnal sietett volna orvosért első segély végett, vagy csak elküldött is volna valakit. Szobolovszki felöltözött és maga indult el a rendőrségre jelenfeni, hogy a fele­ségét meggyilkolták. A rendőrségen megállapították, hogy tiszta kézzel, de véres körmökkel jött és a zsebében 7500 korona volt, amelyet a sajátjának mondott. A vé.es körmeit azzal magyarázta meg, hogy a hulla elmozdítása közben vé­­rezte be kezét. A hullát a rendőrség csakugyan nem az eredeti helyen találta és a mellette fekvő kapukulcs is véres volt. Szobo­­iovszki azt áliitja, hogy a holttestet azért tolta félre, hogy kiju hasson a kapun, noha éppúgy kimehetett volna a Molnár-utca felőli kspun is, mivel az is nyitva volt. Továbbá megállapították, hogy két bankjegy, amit Szobolovszkinál találtak véres volt. ezeklő! azt állította, hogy egy mészá­rostól kapta. A helyszíni szemlekor végzett alapos vizsgálat után sem ta­lálták meg azt a véres rongyot, amely­­lyei a tettes a baltát megtörölte és a fekete zacskó, amit a gyilkos levágott a pántliról, ugyancsak eltűnt. Szobolovszki, akit áladtak az állam­­ügyészségnek, eddig álhafatosan ti gad és napok óta nem vett ma­gához semmilyen eledelt. A rendőrségi nyomozás továbbra is a legnagyobb eréllyel folyik mert Szobolovszkin kívül még egy-két személynek a szerepe nincsen tisztázva, akikre ugyancsak alapos gyanuokok merültek fel. Tijt;ko?íato. 1 kassai állami ipariskolán jelenleg a követ­kező szakosztályok vannak: A. Gépészeti felsőipariskola. — B. Ki­­képő tanműhely (tanonciskolo). — C. Műszaki esti tanfoiyomok fémiparosok részére. A gépészeti felsőipariskolának szlo­vák törzsosztályai és magyar tannyelvű párhuzamos osztályai vannak. A tanul­mányi idő ezen szakosztályon 4 év, amely éretségi vizsgával [végződik. Az intézet megfelelő kiképzést nyújt gép­gyárak és ehhez hasonló üzemek tulaj­donosai vagy alkalmazottai számára. Az érettségi bizonyítvány feljogosít a géplakatos ipar önálló üzésére, továbbá a külön engedélyhez kötött gázvezeté­kek és házi vízvezeték szerelői, vala­mint a kazángyártó és javitó ipar önálló üzésére, ha az illető ugyanazon szakban gyakorlatot tud igazolni. Az állami hivatalokban e bizonyítvány az előkép­zettség II. fokozatának felel meg (aze­lőtt az állami alkalmazottak C. cso­portja.) Végzett tanulók az érettségi után főiskolai tanulmányokat is foly­tathatnak. Ezen szakosztály felvételi feltételei az alábbiakbao A. pont alatt vannak felsorolva. , 1. A kassai felső ipariskolába a beiratások a nyári szünidő után tör­ténnek. Jelentkezés az első évfolyamra szeptember 1 én íeggel 8:tcl 10 óráig, közvetlenül ezután kezdődnek a felvé­teli vizsgák. Behatásnál a személyes jelentkezés kötelező. 2. Az egyes tantermek befogadó képessége 40 tanuló, ezért az első év­folyamba 40-riéI több tanuló fel nemi vehető. •; 3 Az iskolát magánúton elvégezni nem lehet. Felvételeit vizsgára bocsáthatok azon tanulok: 1. Akik befejezték valamelyik közép­iskola (gimnázium, reál) IV.. osztályát vagy a polgári iskolonál rendszeresített egyéves befejező tanfolyamot legalább elégséges eredménnyel, vagy pedig 2. akik elvégezték valamely közép­iskola III. osztályát, vagy esetleg vala­mely polgári iskola III. osztályát az egyéves tanfolyam nélkül, úgy hogy az illetőknek minden kötelező tan­tárgyból legalább jó osztályzatuk le­gyen. Ezenkívül ezekre kötelezendő és igazolandó 1 évi műhelyi gyakorlat (lakatos, kovács, vagy hasonló műhely­­bőt). Az 1. csoportba tartozóknál 1. évi műhelybeli gyakorlat nem feltétlenül szükséges, de ha meg van, a felvéte­leknél előnyt nyújt. Az I. évfolyamra jelentkezők kivétel nélkül felvételi vizsgát tartanak tenni (lásd V. pontot). Minden pénteken este 8 órakor HALÁSZLÉ Horváth- Étteremben Dunarakparf s63 Iskoláink beszámolói. I. A Sz■ Benedek-rendi kát. főgimnázium Az 1926/1927 iskolai évről szóló Értesítőt Gidró Bonifác főgimná2iumi igazgató bccsátoita közzé, amely pontos és érdekes adatokat tartalmaz ezen egyetlen magyar tannyelvű főgimnázium múlt iskolai évének történetéről és ada­tairól. Az intézetbe 437 tenu!ó iratkozott be, ezek közül kilépett 11 és így az év végén 426 volt a tanulók száma Leg­népesebb volt az I osztály amelybe 73 tanuló iratkozol! be. De a legfelső osztály is szokatlanul népesnek bizo­nyult, mert amire eddig nem is volt példa: 42 tanuló ment az érettségi vizsgákra. Rendes tanulója volt az inté­zetnek 410, fiú 350 és leány 60, ma­gántanuló 16. Komárom város adta a tanulók zömét (152) Szlovenszkó többi részéről 221 tanuló látogatta és kül­földi (rendezetlen állampolgárságú) 53 járt az intézetbe. A tanulók vallásra nézve a következőképen oszlottak meg: katolikus 265, rcformá'us 80, izr. 73 evangélikus 8. Anyanyelvre nézve ma­gyar 4L7, német 9. A tanulók előmenetelére nézve kitünően alkalmas volt 100 tanuló, alkalmas 238, nem alkalmas 42, javító vizsgálatra utasított 43. pótvizsgát tehet 3. A ^tanulmányi eredmény tehát igen kedvezőnek mondható. A tanári karban nyolc tanár volt bencés-rendi, hét pedig világi. Az in­tézetnek régi kiváló tanára, dr. Bognár Cecil állampolgársági okokból Komá­romból eltávozott. A tanári karból Sárosy E'ele tanár megkapta a cseh­szlovák állampolgárságot és a tanítást a muhi iskolai évben ismét folytatta. A tanítás valláserkölcsi szempontoknak szem előtt tartásával történt. Az elmúlt iskolai évben ülte meg tel­jes csendben a Szent Benedek Rend 150 éves évfordulóját annak, hogy Ko­máromban megkezdte a jezsuita rend után a tanítást a gimnáziumban, to­vábbá ez iskolai évben volt százados évfordulója annak, hogy a magyar or­szággyűlés néhai Király József pécsi püspöknek, a komáromi születésű nagy ösztöndij-alapüónak emlékét törvénybe iktatta. Az ifjúság fegyelmi viszonyai a leg­kitűnőbbek voltak. A rendkívüli tárgya­kat Csapó Antonin (német nyelv), Gödör K. János (gyorsírás) és Harmos Károly (szabadkézi rajz) tanították. A tanulók egészségi áilf pota sem hagyott fel semmi kívánni valót sem. Az intézetet c(c. Hattala István or­szágos felügyelő három Ízben látogatta meg, a magyar nyelv tanítását pedig Jancfeovics Ferenc pozsonyi reálgim­náziumi'igazgató ellenőrizte. Az érett­ségi vizsgákon szcp'emberben és feb­ruárban df. Hattala István országos felügyelő elnökölt, az év végén pedig Konss József, a losonci reálgimnázium igazgatója. Rendkivül nagy súlyt helyezett az intézet a tanulmányi kirándulásokra, hogy ezzel a tanulok látóköre széle­sedjék és ismeretei gyakorlati irányban bővüljenek. A főgimnázium ifjúsága az állami üunepeket megtartotta és az egyes na­pok jelentőségét a tanári kar tagjai méltatták. Nagyon sikerült Vidám Délu­tánt rendezett az iskola a kultúrpalota helyiségében, kitünően sikerült a deák­bál is, atorna és atlétikai versenyek pedig már határozott értékeket mutat­nak és a nagy nyilvánosságot is rend­kívül érdekelték. Ezeket dr. Borka Géza, Gödör K. János és Sohár Olló rendez­ték igen nagy körültekintéssel és fényes anyagi és erkölcsi sikerrel. A gimnázium kebelében működtek a Mária kongregációk dr. H^jdu Lukács és Bíró Lucián tanárok a Czuczor önképzőkör pedig dr. Hajdú Lukács főgimn. tanár vezetése alatt működött, | a cserkészcsapat élén Biró Lucián tanár | állott, aki ezt az intézményt Komárom | közönségével megszeretette, ami külö­!*' nősen a cserkész tag.vatÓ Ünnepélyen nyilvánult meg impozáns módon. A Vörös Kereszt saijadéknak Gödör \ K. János tanár volt a vezetője, mely " i különösen a szegény tanulók érdekében i fáradozott igen eredményesen. Az ifjú­sági ének és zenekar élén Pataki Maurus tanár állott aki több Ízben aratott nagy sikert úgy á vegyes karral, miht a felső osziályokból alakult férfikarral. A diáksegélyezésnek ügyét a Segítő ? Egyesület intézte, melynek elnöke Zsin­dely Ferenc, igazgatója Gidró Bonifác ; és pénztárosa dr. Horváth Cézár volt. Igen fontos diákjóléti intézményként működött ez iskolai évben is a diák- ; ; menza, melynek érdekében Gödör K. János vezelő tanár buzgólkodott sokat, i a felügyeletet pedig Kocsis Károly gya­korolta. Az intézetnél a Király püspök ösz­töndíj- alapiiványnak 16 tanuló volt az élvezője. A Zichy-Sajghő alapítványból egy, a Pálffy-féle ösztöndíj alapítvány­ból két tanuló részesüli. Az iskola ju­talomdijait, az igazgató és magánosok jutalmait hét tanuló nyerte el, a Fried alapítvány kamataiban pedig hat tanuló részesedett. Ezenkívül a szorgalmas tanulók közül többen kaptak szép könyv­­jutalmat. A gondosan szerkesztett értesítőt a jövő iskolai évre vonatkozó tudnivalók közlése fejezi be. EödőI a legérdekesebb az, hogy a görög nyelv tanítása a jövö iskolai évtől kezdve már nem a III., hanem az V. osztálytól kezdve történik. A felvett és beirt tanulók szeptember 2-án fizetik be a tandijakat és a mellék­járulékokat. A jövő iskolai év szepf. 3-án kezdődik. Aki szeptember 2-án meg nem jelenik, azt az iskolából ki­maradottnak tekintik, hacsak távolma­radását nem igazolja. A művelt tanuló ifjúság és a nép, Irta és az 1927. juh 1-én tartott diák­­konferencián felolvasta: Boross Kálmán. ... A művelt tanuló ifjúságra talán még soha nem várakozott magasztosabb fel­adat, mint korunkban. A világháború gyötrelmeiben, szen­vedéseiben, bűneiben elfásult, elernyedf­­hitét vesztett emberiséget vissza kel, vezetni Istenhez, családjához és ön­magához. A sötétségben bolyongóknak világosságuk, a megizetlenült társadalmi életnek savai, a boldogabb, nyűgöd­­tabb élet kenyere után vágyakozóknak erjesztő kovászai a mai ifjaknak kell lenni. Az örökké élő és a szentlélek által olyan munkálkodó Krisztus most első­sorban a művelt tanuló ifjúsághoz szól: „Elmenvén széles e világra, tegyetek tanítványokká minden népeket I“ Öröm - mel látom, hogy a közép- és felső iskolai tanulók ez ország határán belül és kívül mindenfelé meghallották jézus­nak szavát. Nagy számmal alakulnak vallásos ifjúsági egyesületek és a tár sadalo.m minden rétegében szívesen fogadják és támogatják a testben edzett, lélekben bátor, hitben buzgó ifjúsági cserkész mozgalmakat. Két ízben voltak nálam néhányan az I

Next

/
Oldalképek
Tartalom