Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)

1927-07-05 / 80. szám

Negyvenuyoleadik évfolyam. SO. szám. Kedd, 19S7. julius S, BlSIixetégi ár ciehwloyák értékben: Selfben éi vidékre postai szétküldéssel: ff|éss évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. - Külföldön 150 Ki. ve* ivén éra j 80 fillér. POLITIKAI ALAPÍTOTTA: TUBA m LAP. JANOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAT JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 19., Megjelenik hetenkint háromszor t kedden, csütörtökön és szombaton. Rejtélyes rablógyilkosság a Fazekas-utcában Hétfőre virradó éjjel ismeretlen tettes fejszével agyonütötte Szobolovszki Oszvaldné magánzónőt, akinek bálóingére kötött pénztárcáját magával vitte a gyilkos. Éjjel negyed kettő órakor a rendőrség már értesült és a legnagyobb aparátussal azonnal megkezdte a nyomozást. (Részletes tudósítás a harmadik oldalon.) Komárom, —julius 4. A szlovenszkói katolikus püspö­kök fe'fünően sokat foglalkoznak napi politikává! és igy nem lep meg az a hir bennünket, hogy Bubnics rozsnyói püspök uj kato­likus párlot alakit a „lojális magyar katolikusok“ számára. A püspök urak túlnyomó része a szlovák néppárt szekerét tologatja a nyitrai kivételével, aki a lidákokhoz csat­lakozott. Tudvalevő, liogy ezen a Morván túli lidákok Szlovenszkón szervezeteket alapítanak és a szlo­venszkói szárny részére Micsura : volt zsupánt, minisztert, jelenleg : táblai elnököt és több bank elnö- ! két nyerték meg. Ez kezdetben | csak bors vo’t Illinkáék orra alá, most azonban komoly valóság, f mert a trencséni gyűlés a párt káderját is megalakította. A keret­hez már csak a szavazók hiány­zanak. Yan még magyar földbirtok Szlc­­venszkón és lehet abból ígérni annyit, amennyi csak jól esik. A földdel csalogatják, úgy látszik az uj államalkotó magyar pártba is a szavazókat és ehhez a játékhoz odaadta Bubnics püspök az ő lisz­tes nevét. Nem ideálunk a politi­záló püspök egy pillanatra sem, de hát némelyik püspök duzzad az energiától és igy nem csodál­kozunk azon, hogy a katolikus aknákat el akarják helyezni a szlovák néppárt és a magyar ke­resztényszocialista párt alá. De a magyar katolikusok bizo­nyára lesznek olyan óvatosak hogy mégegyszer nem égetik meg a szájukat sem a Hodzsa apánk és köztársasági magyar földmiveseik pártja Ígéretéitől, melyek egy időre elkáb'tották őket, de ebből már felocsúdtak és haszlalan akarja a lutheránus Zoch püspök zsupán­viselt férfiú magyarbarátságával megtéveszteni őket: nem fog si­kerülni. A köztársasági földmives­­párt meg tette azt a szívességet a csehszlovák agrárius pártnak, hogy szavazataival bejuttatott egy szlo­vák képviselőt és szenátort a nem­zetgyűlésbe, a földigéret adósságát azonban még igy sem váltották be. Szakasztott ilyen a helyzet ennél az uj államalkotó pártnál is. Ilyen ravasz megkülönbözte­tésekkel nem lehet már az öntu­datra ébredt magyarságot megté­veszteni Locarno és Rothermere fellépése után. A magyar katolikusok az állam­mal szemben épen olyan állam­alkotók, mint a cseh és a szlovák katolikusok, mert úgy tudjuk, hogy nem űzetnek semmivel sem keve­sebb katonát, azt a ónban egész bizonyosan, hivatalos nyilatkozatok alapján ismerjük, hogy a magyarok több katonát adnak nemzetisngi arányszám szerint, mint az állam­alkotó csehek és szlovákok az ipari vidékeken Ennek az államalkotó mf gjelölésnek tehát nincsen semmi komoly jelentősége. Amennyire megbec ülik a magyarságot ebben a köztársaságban, amilyen arány­ban megnyilvánul vele szemben a megértés, annál inkább megszilár­dul államalkotó meggyőződése is, mert az országos ketesztényszoc­­alista párt épen úgy az állam alap­jára helyezkedett, mint a Srámek páter kegyes és szemforgató pártja Nem lehet attól a gyanútól meg szabadulni, hogy a legfrisebb ka-Komárom, — július 4. A kőzigazgatési reform a szenátusban. A közigazgatási rtformot irár ábeték a szenátus elé, amely szombati ülésé­ben a szenátus alkotmányjogi bízottsá gánafe osztotta ki a javasiaot azzal, hogy a bizottság nyolc napon belül készüljön el a tárgyalásokkal. A köz igazgatási reformot tehát még e hó első felében a szenátus is le fogja tárgyalni. A németek iskolaautonómiát kapnak ? Amint a kormány német félhivatalosa közli, Hodza Milán dr. iskolaügyi mi­niszter a parlamentben hírlapírók előtt úgy nyi'a’bozoit, hogy a közigazgatási reform alapján Szlovenszkóbm orszá­gos iskolatanácsot létesítenek, amely olyan mintára szervezetnék meg, mint amiképen az Oehországban és Morva­országban működik. Az országos iskolatanácsok keretében a cseh országrészekben megfelelő alakban és a német kormánypártokkal egyetértésben a németek iskolaautonómiát kapnak. A miniszter már 1927. julius 1-én be­akarta hozni az autonómiát, azonban a közigazgatási reformnak folyamatban levő tárgyalására való tekintettel a megvalósítás bizonyos halasztást szen­vedett. Hodza Milan e nyilatkozata érthető feltűnést kelt — bár polit kai körökbe n sokan úgy fogadják, mint ama ígéretek egyikét, amelyeket Hodza szokott tenni, minden beváltási köíe­tolikus párt ennek a morvántuli lidák pártnak a szlovenszkói expo­­ziturája akar lenni, azonban ebből a magyarságnak sem katolikus, sem protestáns rétegei egyáltalán nem kérnek, mert nincsen rá szükség. Sajnáljuk Bubnics püspö­köt, hogy tiszta nevét ilyen poli­tikai vállalkozásokhoz adja és nincs kizárva taián az sem, hogy vissza­élnek a nevével. De ha tényleg Bubnics püspök állana lojali tási ragaszkodásból ennek a párt­nak az élére, akkor a magyar­ságnak csak egy kötelessége lehet vele szemben: teljes tisztelettel há­tat fordítani a politizáló püspök urnák. Mivel Bubnics püspök, aki a háború előtt is meggyőződéses szlovák volt és akit magyarok mentettek meg a háború alatti in­ternálástól, eddig Hlinkának volt a benső bizalmasa és a szlovák néppártnak volt az elsőrangú szer­vezője, az egészet Bubnics püs­pök nevével, való misztifikációnak vagyunk hajlandók minősíteni, egyszerű nyári parasztfogásnak. lezeítség nélkül Hogy komoly dolog-e a némei isholasutonómia terve, majd el fog válni rövidesen, de jellemző, hogy a cseh nemzeti demokrata párt oigánuma siet reflektálni e nyilatkozatra, amelynek értékét nagyon is leszállítja cikkében. A naconalista Národni Listy ugyanis fezt irja többek között: A ki­jelentést teljes tartózkodással kell fo­gadni és egyben ki kell nyilváníttatni azt a reményt, hogy egyáltalában nem fog sor kerülni a német iskolaauionó­­mia megvalósítására, még akkor sem ha ezt megkísérelnék, mert az egész kérdés a németi eszméhez hű szemé­lyek elementáris ellenállásával találkoz­nék; Ősszel tárgyalják a szociál­politikai törvényjavaslatokat. A kormány különböző szociálpolitikai javaslatokat készített elő, amelyek most már elintézésre várnak. A javaslatok között van a szociális biztosítás novel­lája, a 65 évesnél idősebbek biztosítása a genii rendszer, a magánalkalmazottak nyugdijbiztositása, a társládák szanálása a proviziós alkalmazottak kérdése, a régi nyugdíjasok nyugdijának rendezése. Ezek a javaslatok a pénzügyminiszter felfogása szerint oszthatatlanul egy ja­vaslatot képeznek és eddig az volt a terv, hogy a törvényjavaslatokat még a szünet előtt letárgyalják. Prágából érkezett hir szerint taktikai és tárgyi okokból a kormány ezeket a törvény­­javaslatokat csak az őszi ülésszakon fogja beterjeszteni. Ezt a hirt a Ná­rodni Politika is megerősíti. POLITIKAI SZEMLE Az állami tiszviselők létszám­­csökkentése. A német szociáldemokraták a létszám­­csökkentési statisztika közzététele miatt interpellációt nyújtottak be a kormány­hoz, amelynek az interpellációra adott válasza most érkezett be a képviselő­házhoz. A kormány e válaszban utal arra, hogy a hivatalnokok létszám­­csökkentésénél csak tárgyi szempontok voltak a döntők és úgy a politikai, valamint a nemzetiségi tekintetek tel­jesen ki voltak kapcsolva a döntésnél. Nemzetiség szerint való megkülönböz­tetést sem a létszám megállapításánál, sem az állami alkalmazottak mozgalmá­nál nem tettek, úgy, hogy a létszám­­csökkentésnek nemzetiségek szerint való részletes, számszerű kimutatását beterjeszteni nem lehet. Bubnics püspök „államalkotó“ magyar pártot szervez. A Kassán megjelenő Slovenky Vy­­chod „Uj államalkotó magyar párt“ címen közli, hogy Buboics katolikus püspök, rozsnyói apostoli adminisztrá­tor egy magyar pártot alapit, amelynek az lesz a feladata, hogy megszervezze azokat a magyarokat, akik nem akar­nak a szlovák néppárt tagjai lenni, mindazonáltal annyira lojálisak, hogy távol akarnak maradni a magyar ke­­resztényszociálista párttól. Bubnic püs­pök pártalakitása egyik láncszeme an­nak az akciónak, amelyet a soviniszta szlovák katolikus körök a magyar keresztényszociálista párt ellen indíta­nak s hivatva van támogatni a morván­tuli német keresztényszociálista párt szlovenszkói zászlóbontását. Ez a hir megerősítésre szorul, mert Bubnics püs­pökről a magyar keresztényszociálista körökben nem tételezik föl hogy politikai akciókat kezdjen a magyarok ellen. Azt hiszik, hogy ez a pártaiakitás in­kább csak óhaja a soviniszta szlovák katolikus köröknek. Városi alkalmazottak illetményrendezése. A közszemlére kitett képviselőtestü­leti határozat szerint. — Saját tudósítónktól. — Komárom, —julius 1. Több ízben foglalkoztunk a városi alkalmazottak illetményrendezésável és most a meghozott képviselőtestületi határozat közszemlére tetetvén, abban a helyzetben vagyunk, hogy azt rész­leteiben is közölhetjük. A határozat 69 alkalmazott illetményét rendezte, akik a város központi igazgatásánál és kórházánál, iskoláinál teljesítenek szol­gálatot és illetményeiket teljes egészé­ben a városi pénztár szolgáltatja ki. A véghatározat szerint a hatvanki­­lenc alkalmazottnak illetményrendezése 213324 K összegbe kerül, amelyből a közkórház külön költségvetését terheli 43560 K és igy a háztartás újabb terhe 169764 K a határozat szerint a kór­házalap fedezetet nyújt az illetmény­rendezésre, a város háztartási pénz­tára pedig 1927. évre esedékes uj pót-

Next

/
Oldalképek
Tartalom