Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)

1927-07-05 / 80. szám

2. oldal. Komáromi Lapok 1927. jalias 5, > ELBERT DIVATÁRU és Kft ÉS FÉRFI FEHÉRNEMŰ ÁRUHÁZ, JiádOMh^9. Elsőrendű gyártmányú áruk, mélyen leszállított árak. Legdivatosabb sport és szekrényalaku gyermekkocsik gyári áron. Vulkán böröndök, utazókosarak eredeti gyári áron. Fürdő cikkek, mint: köpenyek, dresszek, cipők, sapkák. Női- és férfi harisnyákban óriási választék. adóelőírás címén 202545 K töblettel fog rendelkezni és igy a fedezet leg­alább is az 1927. évre rendezve van. Ezek szerint tehát újabb pótadó eme­lésre nincs szükség az alkalmazottakk illetményrendezésénél. Az újonnan megállapított illetmények, amelyeket a minisztérium számvevő­ségi szakértője számított ki, az egyes hivatali szakok szerint a kővetkezők: 1. Fogalmazási személyzet. összilletmény Dr. Igó Aladár előadó 22392 — Schleisz Géza építész 23550 — Ziskay Rezső fogalmazó 22746 — Wancz Róbert előadó 21600 — 2 Számvevőség. Sándor Ernő főszámvevő 29820 — Höltzl Gyula h, 27558 = Herczeg István számvevő 24744'— Zsidek Béla számellenőr 20376’— Vörös Béla számtiszt 18408 — Édes János végrehajtó 24558 — Kecskés Béla „ 18642 — Müller Ferenc számtiszt 15384'— Kiss Margit írnok 12696-— Rózsa Irén napidijas 10488’— Lipthay Mária „ 10488*— Marosi János becsüs 16*25'— Dániel György „ 13870— Hegedűs András adóügynök 13248 — 3. Pénztár: Hittrich József pénztáros 29820*— Lengyel Jenő ellenőr 35052 — 4. Rendőrség: Mihola János főkapilány 42852’— Herman László polg. biztos 21252 — Lovasser Géza „ „ 20598 — Magyarics József őrmester 16002’— Horváth András „ 16338 — Szabó István „ 16338’— Patkány András rendőr 15234’— Erdélyi Elek 15600’— Hajósi József „ 14808’— Doiezsa János „ 13686 — Beke Viktor „ 10482 — 6. Segédhivatalok: Horváth István iktató 25296 — Jakab István kiadó 25326 — Farkas Béla irattáros 28890’— Szénássy Sándor írnok 25164 — Szabó Aladár „ 17892 — Tárnok Gyula „ 17328 — Hascsek József „ 12696 — Virágh Rózsa „ 15984’— Langsádl Mária „ 14284 — Medek Amália napidijas 9840 — Czirja Irma „ 9840 — 6. Tűzoltók: Harcsa József 14808 — Varga Mihály 15732•— Kacz Imre 17754 — Kövér Zsigmond 16356 — Szuha Péter 12480— Illés Rezső 9834 — 7. Egyéb alkalmazottak: özv. Küli Kálmánná napidijas 10308 — Gál Rózsi „ 9840 — Karikó Erzsébet „ 9840 — Koncz András házmester 15342 — Szarka János h. szolga 18456 — Kiss István „ 17262 — 8. Egyház és iskolák: dr. Majer Imre apátplébános 24252 K. Ledermayer Ilona igazgató 28950 Werner Lina kézimunkatan.-nő 22440 Szalai András iskolaszolga Jáay Zsigmond „ Poda Imre „ Bogár József 9. Egészségügy: dr. Liprcher Mórkórházigazg. Weiszenbecher Nándor ellenőr Müller József gondnok Tompa Károly Írnok 14334 13140 11760 9648 — 43230’— 28950’— 22014'— 15186— Nagy József kapus 10200'— Eöry András házmester 14544'— D’Elia Ferenc állatorvos 32616’— dr. Singer Dezső főorvos 25992 — A fizetésrendezésben részesült alkal­mazottak nagy része csak igen csekély ősszeggel kap magasabb fizetést, reájuk nézve a fokozatos előiépések megnyi­tása jelent nagy előnyt Ugyanis egyesek már a múlt évtől kezdve, mások ez év január és julius elsejétől magasabb fokozatokba lépnek elő. Egyes a leg­alacsonyabb fizetési kategóriákban levő napidijas alkalmazottak azonban csak­nem száz százalékos fizetésemelésben részesülnek az uj rend szerint. Remélhetőleg az uj rendezés hosszú időre kielégíti az alkalmazottakat és újabb kívánságok nem lépnek fel ré­szükről. Most már a méltányos elbánás elve azt követeli, hogy a városi nyug­díjasok ügye is megoldást nyerjen, mert olt még igen sok méltánytalanság vár megoldásra. A városi nyugdíjasok ügyé­nek méltányos és a varos anyagi ere­jéhez mért rendezésével remélhetőleg az illetményrendezési kívánságok hosszabb időre lekerülnek a .város ügyeinek a napirendjéről. Pusztító ciklon Tatatóvároson a testvérváros a pusztulás képét mutatja. — Százados fákat csavart ki a vihar. — Romhadait házak. Szomorú hirről értesült tudósítónk Tatatóvárosról, a komáromiak kedvenc kiránduló helyéről, a világhírű strand­­fürdős, kedves testvérvárosról. Szombaton délután 4 órakor egy ret­tenetes erejű ciklon tombolt végig a városon, amely nemcsak, hogy a szá­zados tölgyeket, diófákat csavarta ki tövestől, de hatalmas diófákat hosz­­szában. két-három felé hasított, amihez elképzelhetetlen és emberileg meg nem mérhető erő kellett. Elsöpört háztetők, ledült kémények, ledöntött kőkerítések, kicsavart fák, szétszórt tetőcserepek jelzik a pusztulás útját. Jellemző a ciklon erősségére, hogy az aszfaltjárdát szegélyezd hatalmas köveket is felszakitotta néhol és a leve­gőbe röpítette, mint a könnyű pelyhe!. Az Eszterházy u'cán ott, ahol a Hattyuligeí utca beleíorkolik, van egy folyó, amelynek beton hídjának a kor­látjait, amelyek egyáltalában nem szél fogók, teljesen leszaggatta. Az ugyanott levő úsztató mellett levő százados fákat a pokoli vihar mind kicsavarta. Kicsavart olyan fákat is, amelyek közel lévén a házakhoz, a gyökerük már a ház alatt volt, magával rántotta a ház fal egy részét is. Egy helyen egy hatalmas kőkerítést döntött le. Az angol parkban is borzalmas pusz­títást vitt véghez. Hogy a komáromiak kedvenc kirán­duló helye, a strand, amely vasárnapon­­kint csak úgy nyüzsög a komáromiak­tól, mennyit szenvedett, tudósítónk nem számol be, de nagyon félő, hogy ott is rémes munkát vitt véghez. A vihar szombat d. u. pont 4 órakor keletkezett. Egy elijesztően sötét felhő száguldott a város felé. Az égi pálya e fekete lovasa hozta a veszedelmet, amely eső nélkül pár percig tartott és utána rázúdult a zápor. Ölórára már kisütött a ragyogó nap, hogy job­ban lássék a rettenetes pusztulás képe. A ciklon Naszály felé vonult és állí­tólag lőtt még borzalmasabb pusztítást okozott. A vihar u'án kivezényelték a katona­ságot és a műszaki csapatokat, hogy a kidöntött ulszéii fákkal eltorlaszolt uta­kat szabaddá tegyék, amig ez a munka be nem fejeződött, megállt a közle­kedés. A cseréptetők mind szenvedtek kisebb nagyobb mértékben, de legtöbbről le­sodorta az összes cserepet. Lázasan folyik a bedöntött kémények és az el­sodort tetők helyreállítása, mert min­denki attól tart, hogy zápor jön és még nagyobb lesz a kár. Országos református diákkonferencia Komáromban. Második és harmadik nap. — — Saját tudósítónktól. — Julius 2-án, szombaton folytatták a magyar református akadémisták orszá­gos konferenciájukat. Délelőtt 9 órakor Csekes Béla egy­házmegyei aljegyző, dunaradványi lel­kész tartott istentiszteletet a templom­ban, utána a konferencia tagjai átvo nultak a Kollégium épületbe, amelynek nagytermében szép számú közönség érdeklődése mellett folyt le a konfe­rencia második napja. A konferenciát irodalmi vita vezette be, amelyet Kenessey Kálmán dr. in­dított meg rendkívül megkapó, érdekes előadásával, amelyben pompás elme­éllel bírálta a mai destruktiv irodalmat, amely a magyar nemzeti szellemet negligálja és idegen, internacionalista minták után igazodik, A vitában sokan vettek részt és pedig Narancsik Imre, Vargha Imre, Soos Endre, Kiss Gyula, Bácsy Gyula, Galambos Zoltán, Sörös Béla, Szabó Béla és mások, akik talpra­esett s alapos hozzászólásaikkal magas színvonalra emelték a széles mederben folyt megbeszélést. Szabó Béla huszti lelkész az egyéni hitéletről tartott mélyen átgondolt, tar­talmas előadást, amelyhez Kövy Árpád, Pap József, Soós Endre, ifj. Tárnok Gyula és Narancsik Imre szóltak. Igen alapos és szakszerű előadást tartott Mészáros Károly ny. árvsz. ülnök, egy-Komárom, julius 3. házmegyei számvevő a biztosításról, amelynek lényegét és gyakorlati oldalát megvilágító ismertetését nagy érdeklő­déssel hallgatták a konferencián meg­jelentek. Délután kirándulás volt Ógyallára, amelyben a konferencia tagjai közűi 81-en vettek részt. A kiránduló ifjúság megtekintette az ógyallai csillagdát és meteorológiai intézetet, ahol az intézet vezetősége részéről szakszerű magya­rázatokban részesült. Majd az ógyallai református templomba vonult a társaság, ahol vallásos estélyt tartottak. Az ógyallai ref. egyház nevében a presbi­térium élén Mórocz Mihály lelkész, egyházker. tanacsbiró fogadta szeretet­tel a kirándulókat. A templomban az ottani egyház hívei és Ógyalia község intelligenciája teljes számban megjelen­tek, úgy, hogy a templom zsúfolásig megtelt közönséggel. Kövy Árpád losonci lelkész, teol. ta­nár magasszárnyalásu imája után a teológiai énekkar adott elő kar éne­ket Ország Imre vezetése mellett. Majd Kövy Árpád tartott szivet s lelket ne­mesítő, gondolatokban gazdag előadást az ifjúság csendes óráiról. Bellágh Barna teológus gyönyörű szólóéneket adott elő nagy tudással, remek szép orgá­numán, Csomár Zoltán teológus Szom­­bathy Szabó Lászlónak „Messiások Mindigfriss prágai sonka, füstölt áru, konzervek, szardíniák, sajtok, borok és likőrök] legolcsóbb beszer­zési forrása: pniMéuiyvi! Komárom, Klapka-tér. 14 földjén“ c. nagy hatasu költeményét szavalta el megKapóan. — A biblia­­magyarázatot Szabó Bíla huszti lel­kész tartotta, majd vígül Sörös Béla emelkedett szólásra és gyönyörű be­szédben buzdította a gyaiiai kálvi­nista egyház híveit Krisztus iránti hűségre és lelki megújhodásra, majd megáldottá a gyülekezetei, mely a XC. zsoltárt énekelte el bezáróui. Az ógyallai református egyház kö­zönsége gazdag estebeden latta vendé­gül a konferencia tagjait, akiket az j egyház vezetősége meleg szeretettel vett kőiül. A határtalan vendégszere­tetért a konferencia elnöke mondott szív­ből fakadó, őszinte hálás köszönetét. A kirándulók az esti Órákban érkeztek vissza városunkba. * Julius 3 án folyt le a diákkonferencia harmadik napja, amelynek gazdag pro­gramja a vasárnapi istentiszteleten ke­retében a református templomban nagy­számú közönséget gyűjtött egybe. A délétőtt 8 órakor megtartott em­­lékistenitiszteieten Sörös Bíla losonci lelkész, a kiváló szónok mondott szi­­vekbemaikoló, gyönyörű alkalmi be­szedet az ető Isten kegyelméről és szeretetéről, aki á nagy megpróbálta­tások után ts vele van azokkal, akik őt keresik. Fel 11 órakor folytatták a konferen­ciát, amelyen Fülöp Zsigmond, a ko­máromi ref. egynaz fögondnosa tartott figyelmei megragadó előadást „A re­formátus nép anyagi megerősítése“ c;men. Előadásában foglalkozott azok­kal a bajokkal, amelyek a nép mai súlyos helyzetet altalaban elviselhetet­lenné tészta és felsorolta azok&t a módokat, amelyek a nehéz helyzet megváltoztatására felhasználnátok. A kálvinista nap vezetőinek megjelölte az utat arra, hogy miként lehetne erős, anyagiakban független népet te­remteni es mint lehetne ezzel a történelmi hivatásra Kijelölt magyar kálvinistaság jövőjét biztosítani. Érte­kezésében oda konkludalt, hogy a val­lásos nép anyagi megerősödése sokkal remény teljesebb, mint a vitag hivsága­­nak, erköicsneiküli divatos szokásainak elő népé. Az előadás felett magas színvonalú vita indult meg, amelyben Bácsy Gyula, Kenessey Kálmán dr., Szabó Béla, Galambos Zoltán, Pap József és ifj. Tárnok Gyula vettek részi, nagy el­ismeréssel reflektálva az előadó rend­kívül frappáns megáilapitasaira és ajánlott módszereire. A konferencia egyhangúan elhatározta, hogy az egyház hivatalos néplapjában, a „Szereter-ben 1 kinyomtatja az erlekezest, hogy az minéi szőkébb köröknek váljék köz­kincsévé. Sörös Béla elnök köszönő szavai után a konferenciát délutánra halasz­tották. Dili 12 órakor a református egyház a földrengés emlékezetére a szokásos könyörgését tartotta, amelyen a konfe­rencia tagjai teljes számban és az egy­ház hívei nagy számban jelentek meg. Zsemlye Lajos hetényi lelkész mondott magasszárnyalásu imát ez alkalommal, az egyházi földmives énekkar pedig Tóik István egyházi karnagy vezetése mellett karéneket adott elő. Délután 3 órakor a rendes istenitisz­teletet Bácsy Gyula ref. lelkész végezte, aki sziveket megkapó lelkes szép be­szédet és lélekemélő fohászt mondott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom