Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-03-12 / 31. szám

1027. március 12. Komáromi Lapok 5. oldal érdekelt felek ki lesznek elégítve. Ezeket az aszfaltozott állomásokat nagyságukhoz mérten el kell látni 1—2 drb. az aszfalt mosására al­kalmas vízcsappal, hogy az állam dőan mosható legyen. Az állomás közepén, a föld alatt szükséges egy megfelelő nagyságú szemétgödör, meiy vízzel mosható és vasalóval légmentesen zárható legyen s ez éjjelenként kiürítendő Ha a bérkocsi állomások igy modernül lesznek elkészítve, bárhol felállithatók, de e nélkül a benzinkút mellett sem lesznek megtürhetők a nagy bűz miatt. B I 1 szlo?enszkói gyárakban egyre tovább tart a bérmozgaiom. Az élelmiszer, állandó lassú emel­kedése arányosan csökkentette a mun­kások életnívóját, ami Szlovenszkó munkásait arra késztette, hogy a kol­lektiv szerződési tárgyalások folyamán a béreket emeljék. A nagyszombati Coburg müveknél a nemrég befejezett bérharc és a megkötőit kollektív szer­ződés némi javulást hozott a Coburg müvek munkásainak anyagi helyzetére. A wsolna-lédeci cementgyárban kétszer kezdődtek meg a kollektiv szerződésre vonatkozó tárgyalások, eddig azonban eredményt nem értek el. A dévény­­ujfalusi mésztelepen a munkásság fel­mondotta a kollektív szerződést és tizenöt százalékos béremelést követel. A bazini téglagyárban, ahol a munkás­ság 35 százalékos béremelést követel, még folynak a tárgyalások. A malineci üveggyárban a munkások béreit tiz százalékkal leszállították és ennek elle­nében a munkásság olcsóbb élelmiszert kap a gyártól. Az utóbbi két hónapban Szlovenszkó több bőrgyárában volt még bérmozgalom. Ma Bang Kaporig Ilii a lap-mán n iajtti íayta. A magyarromán ügyről Reynold szenátora Correspondence Universelle­­ben vezércikket irt, amelyben határo­zottan a magyar álláspont mellett fog­lalt állást. Reynold ismerteti a per történetét egész Titulescu genfi kije­lentéséig és hangoztatja, hogy nemcsak nagybirtokokról van szó, hanem kis emberek javairól is. Nagyon súlyos dolog volna — igy fejezi be cikkét — ha az a döntőbírósági hálózat amelyet az európai diplomácia kiépített, meg­szakadna és tagadásba vennék a bíróság tekintélyét, amelynek illetékességét a békeszerződés határozottan megálla­pítja. A Jókai Egyesület tizenöt éve. 1911—1926. (ti) VllL tr egyesület működés« a háború után. — Subadoktatás, irodalmi előadások és ünnepek, fcaogversenyek kiállítások. -- Ezek mérlege. A háborús összeomlás jelenikezö hátrányai és a velejáró izgalmak az 1919. január 9-ét követó napokban lecsendesedtek. A bekövetkezett an­tant megszállás ugyan ismét háborús atmoszférát teremtett a mozgási szabadság és a gyülekezési jog elég nagy korlátozásaival. Azok a viszonyok valóban nem voltak alkal­masak arra, hogy az egyesület ismét felvegye egy éve abbanhagyott tevé­kenysége fonalát. A május elsei éj­szaka rémségei, a júniusi ostroma kulturház épülőiében is több ezer koronára rugó kárt okoztak, főleg a május 1-én éjjel felrobbant har­csás! lövöszerraktár detonációja, mely a kulturház keletnek fekvő ablakait csaknem kivétel nélkül összetörte. A kultúrpalotában a júniusi nehéz napokban, amikor a város minden­felől el volt zárva, Harmos Károly festőművész rendezett kollektiv ki­állítást munkáiból, amely a város ágyúzása következtében félbesza­kadt. E nehéz időkben az egyesület készséggel sietett a város segitsé­­ére és helyiségeit a közélelmezési ivatal céljaira engedte át, utóbb pedig a faelosztó hivatal, majd a lakáshivafal, végül az anyakönyvi hivatalnak adott otthont a háború utáni kötött gazdálkodás nehéz éveiben 1919—1923 éveiben. 1922-től pedig a sokai hányódott levéltárat Az 1919. év őszén azonban ismét megindul a régi munka és gördül tovább megkezdett utján. A közön­ség ujuló érdeklődése fordul az egyesület kuliurmunkája felé és előadásai zsúfolt termekben pereg­nek le. Ez év október elején Berzsenyi Janosits József zenei előadása (Schubert Ferenc élete és művei : I. zongora müvek) vezeti be, majd Bodiss Jusztin dr. (A régi római nők), Komáromi Kacz Eridre (Égi kalauz), Bognár Cecil dr. (A lelki élet problémái), Berzsenyi Janosits József második Schubert előadása és Berta Orbán (A régi magyarok istene) folytatják a szabadoktaiási előadásokat, amelyek az 1920 év elején is megszakítás nélkül követ­keznek egymás után Ezek az előadások: Szúnyog Ferenc tanár (A szépről) Mezey János dr. főorvos (A tuberkulózis), Goszlonyi Nándor tanár (A modern lira), Selye Hugó dr. ny. főtörzsorwos (Az ember harca a baktériumokkal) Harmos Károly festőművész (A vonal és forma lelke), Gidrő Bonifác tanár (A villa­mos világítás) és Berzsenyi Janosits József befejező két előadása: A magyar zene lörténeíi vázlata, eddig nem lapasztalt érdeklődést keltettek tagjaink és a nagy közönség köré­ben. Az 1920. év végén Bognár Cecil dr. fanár (Az érzelmek esztéíikája), Gidró Bonifác (Alapvető ismeretek a villamos világításról), (Karle Sán­dor) (A komikumról) Alapy Gyula dr. (Komárom írói), Fülöp Zsigmond banktisztviselő (Magyar hadifoglyok élete Oroszországban), Banai Tctn Pál polg. iskolai tanár (A föld is­meretének története) a szabadokla­­tási esték előadói. A következő 1921. évben az elő­adások száma némi csökkenést mulat, de ennek az oka abban ke­resendő, hogy a hangversenyek és az irodalmi esték száma emelke­dett. Előadóink: Weiss Kornélia ta­nítónő: Egy nap Weinmüller Fran­ciska életéből, Bognár Cecil dr. ta­nár: Elfojtott érzések és törekvések és az év végén Alapy Gyula dr.: Komárom Jókai regényeiben. Az egyesület Irodalmi osztálya kiváló elnökének, a korán elhunyt Kiss Gyulának emlékét irodalmi ünnep keretében méltatta, melyen Tuba János, Alapy Gyula, Toma­­nóczy József, Mokos Kálmán és Nedeczky Mihály működ ek közre. Konkoly Thege Miklós emlékének Kenessey Kálmán dr. áldozott ez évi közgyűlésünkön tartott és nagy érdeklődéssel fogadott előadásában. 1922. évben két szabadoktatási előadás volt a kulturházban az iro­dalmi előadások mellett Ezeket Bognár Cecil dr. tanár (Az értékek filozófiája) és Szijj Ferenc dr. pol­gármester (A régi magyar zene) tartották, az utóbbit a Komáromi Dalegyesület és a Katolikus Ének­kar, Kiss Margit és Mokos Kálmán magánénekesek közreműködésével. Népszerű irodalmi előadást is kettőt tartott ez évben az egyesület, ezeken Gergelyi Alisz, Ipovitz Mar­git, Borka Géza, Boross Géza és felolvasással Alapy Gyula (Patkós Kőrmendiné), továbbá Molecz Mar­git, Székelyi Ilus, Pataki Maurus, Fülőp Zsigmond, Goszlonyi Nándor és Mokos Kálmán léptek fel ének-, szavalat-, felolvasás- és zeneszá­mokkal. Kegyeletes előadásban ál­dozott Beöthy Zsolt emlékének Er­délyi Pál dr., közgyűlésünk kereté­ben méltatva a Jókai Egyesület első nagynevű elnökének fényes Írói pá­lyáját, tudományos és szellemi köz­életünkben elfoglalt kivételes sze­repét nagyszabású emlékbeszédé­ben. Az 1923. év első napjaiban hó­doltunk a legnagyobb magyar líri­kus halhatatlan szellemének a Pe­tőfi centennáriumon, akiről Erdélyi Pál dr., a kiváló irodalomtörténet­­tudós tartott a nagy alkalomhoz méltó előadást a Komáromi Dal­egyesület, Gergelyt Alisz és Borka Géza közreműködésével. Ebben az esztendőben a Jókai Egyesület ismét felvette a háború után megszakadt kapcsolatot Po­zsony irői és tudományos köreivel. Előadói sorában először jelent meg Jankovics Marcell dr., a kitűnő iró és a Toldy Kör alelnöke Ebben az esztendőben előadásainkat Kitten­­berger Kálmán a híres afrikai utazó és vadász (Afrikai élmények). Bog­nár Cecil dr egyetemi magántanár (Petőfi költeményeinek lélektani magyarázata), Kenessey Kálmán dr ógyallai meteorológiai adjunktus (És mégis mozog a föld), Jankovics Marcell dr. pozsonyi ügyvéd és iró (A magyar nő a régi századokban) és Alapy Gyula dr (Arany és Ma­dách) tarlotlák. Közgyűlésünk alkalmával a Ke­­nessey Kálmán dr. állal meghono­sított előadások során, ki ezek tisz­­teleídíjára azóta évenként 100 K-t ajánlott, Goszlonyi Nándor tanár em­lékezett meg Madách Imréről cen­­tennáriumi ünnepe alkalmából és vázolta a halhatatlanságig ívelő írói pályafutását. A szabadoktatási előadásokon ez évtől kezdve kisérő műsort is állí­tottunk össze, hogy azok iránt az érdeklődést minél szélesebb kör­ben fölkeltsük. Előadásainkat állan­dóan nagy látogatottság és a közön­ség nem lankadó figyelme kísérte. Az 1924. év megerősödölt pozso­nyi összeköttetéseink jegyében folyt le. Előadásainkon szerepellek: Berta Orbán dr. tanár (Turáni álok), Bognár Cecil dr. egyetemi magántanár (A tömegek lélektana), Aixinger László dr. pozsonyi lapszerkesziő (Az újság­írásról), Hajdú Lukács dr. tanár (Herczeg Ferencről), Albrecht Sándor pozsonyi dómkarnagy és Németh István László zenetanár (Zeneelmé teli előadás) Szijj Ferenc dr (Ábrányi Emilről), Bognár Cecil dr (Gárdonyi Gézáról1, Jankovics Marcell dr. (Svájcról), Weiss Kornélia Endrődi Sándorról), Alapy Gyula dr. i Rákosi Viktorról), Borka Géza dr. (Kiss Jó­zsefről) és Bognár Cecil dr. (A kultúráról) tartottak előadásokat méltó érdeklődés melleit. A köz­gyűléssel kapcsolatos ünnepi elő­adást Alapy Gyula dr. főlitkár tar­totta : A tízéves kulturházről melyben kegyeletes emlékezései áldozott mindazok emlékének, akik ebben a tiz évben munkájukkal és példa­adásukkal résztvettek a helyi kultúra életének irányításában. Az 1925. évet Jókainak szenteltük, idézve nagy szellemét előadásaink­ban, az országos centennáriumi ünnepen, kiállításon, szinielődásokon és kiadványainkban. Az év első felében előadásaink a nagy halha­tatlan írói és emberi jelentőségét és nagyságát méltatták. Alapy Gyula dr. főtitkár: (Jókai és szülőföldje), Égler Dózsa tanár (Jókai, mint regényíró), Berta Oibán dr. tanár (Jókai, mint politikus), Hajdú Lukács dr. tanár (A magyar nemzet története Jókai regényeiben), Bognár Cecil dr. tanár (Jókai lélekrajza), Biró Lucián (Jókai drámái és költésze­téről) szóló előadásokban áldoztak Jókai emlékének. A centennárium ünnepségeit itt mellőzve csak az ünnepi emlékbeszédet emeljük ki, melyet Erdélyi Pál dr., az országos centennáriumi bizottság elnöke tar­tott s amely a legsikerültebb Jókai essay-k sorába tartozik. A többi szabadoktatási előadáson Aixinger László dr. (Pozsony): Ml, mint tanuk, Mezey János dr. főorvos: A tuberkulózis ellen való védekezés voltak előadóink az év első felében. Az év végén előadásaink sorozatát Sziklay Ferenc dr. kulturreferens (Kassa) nyitotta meg: A művészi al­kotás lélektana, c. előadásával, ezu­tán Bognár Cecil dr. tanár: Szolida­ritások, Jankovics Marcell dr. iró (Pozsony): Uj mese a régi világból és ölvedi László, a neves költő, verseivel léptek fel, majd Alapy Gyula dr. muzeumigazgató: Brigetio. a római katonaváros, Hajdú Lukács dr. tanár: Attila a költők müveiben c, előadásaikkal szerepeltek az élő adók sorában, amelyet Erdélyi Pál dr. egyetemi tanár fejezett be: A százéves Zalán futása c.nagyérdekü előadásában méltatva e nemzeti iro­dalmunk kezdetéül számítani szokott költői munkának hatását, keletkezé­sének indítékait és a kort, mely a költőt müvének megírására bírta és ihlette. Az előadásokat kisérö műsoron ének és zeneszámokkal: a főgimná­ziumi cserkész zenekar, a magyar zenekar Cziczka Angela lévai zon­goraművésznő, Denk Pál, Ivánfy Gé­­záné zongoraművésznő, Jurecska Anna, Litochleb Rózsi, Rauscher Ferenc. Szijj Ferenc dr. és Zsidek Margit, szavalatokkal Angyal Tivadar. Bartha Magda,Borka Géza dr., Braun Elza, Brauner Sári, Csikós József, Czirók Béla, Darvas Andor, Doma Izabella, Gregosits Irén, Jelinek Marcsa, Ruzicska József, Schwarcz László, Thomschitz Mici szerepel­tek az 1923—1926. években, (Folyt, kör.) Lerakat Komáromban: m Bárdos Jenő, Kovách Tihamér gyógyszertára, Kubányi Testvérek és Btisadorfer Károly drogériában. A komáromi ^gg^gények ugyancsak be (vannak gyulladva, arra a hirre, hogy nemcsak Olasz­ország, de Magyarország is meg­adóztatja az agglegényeket és mivel a példa ragadós és a csehszlovák pénzügyi körök folyton azon törik a fejüket, hogy micsoda uj adó ne­met főzzenek vagy süssenek ki, hát nagyon félő, hogy ma holnap a csehszlovákiai agglegényekre is rá jár a rúd súlyos agglegény adó alak­jában. Ez első sorban Komáromot érinti, mert aminö joggal Komáromot, kő­­szüzvárosának szokták nevezni, ép­pen olyan joggal hívhatjuk az agg­legények városának is, mert arány­lag itt van a legtöbb agglegény Kő­­zépeurópában. Csak természetes tehát, hogy a komáromi agglegények vakargatják erősen kopaszodó fejüket az agg­legényadó közeledtérf. A veszedelem különösen akkor lesz nagy, ha mindenkinek olyan súlyos a véleménye az agglegények­ről, mint Mussolininak, az olasz dik­tátornak. A »Gazette Ufficiale“ egyik száma közli a törvényerőre emelkedett uj olasz törvényt, Mussolini legfrissebb alkotását: a nötlenségi adót. A dik­tátor a törvény megjelenése előtti napon magához kérette a sajtó kép­viselőit és ezek elölt szokott mo­dorában a következőkben ismertette álláspontját a nőtlenségről és az ál­tala alkotott törvényről: — A nőtlenség egyike a legmér­gesebb betegségnek, amely a kö­zönséget pusztítja és elsorvasztja egy állam fejlődési lehetőségét. És ez a betegség gyógyíthatatlan. Ha meggondolom, hogy félmillió ember él a mi olasz hazánkban, félmillió 25 és 63 év közötti olyan ember, aki nem akar nősülni, úgy érzem, hogy kötelességem volt beavatkozni A törvény azt célozza, hogy ennek az áldatlan állapotnak, amig a helyzetet másképpen szanálni nem lehet — véget vessen. Éppen ezért behoztak a szigorú nötlenségi adót a 25—65 évesekre és a befolyó pénzből egy nagy nemzeti alapot létesifünk, amelyből elsősorban a szegénysorsu házasodni akarókat ’segélyezzük, továbbá nagyobb összeget fordítha­tunk a gyermeknevelésre és árva­­felsegitésre. Ha módomban állana az agglegényeket erőszakkal az anya­­könyvvezetőkhöz vinni, minden to­vábbi nélkül megfenném. Azonban ez ma még teljesen lehetetlen. A ha­­zafiatlan és önző agglegényeket azonban egy drasztikus orvosság­gal, a súlyos nötlenségi adóval majd meggyőzöm arról, hogy még mindig

Next

/
Oldalképek
Tartalom