Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)
1927-03-12 / 31. szám
1027. március 12. Komáromi Lapok 5. oldal érdekelt felek ki lesznek elégítve. Ezeket az aszfaltozott állomásokat nagyságukhoz mérten el kell látni 1—2 drb. az aszfalt mosására alkalmas vízcsappal, hogy az állam dőan mosható legyen. Az állomás közepén, a föld alatt szükséges egy megfelelő nagyságú szemétgödör, meiy vízzel mosható és vasalóval légmentesen zárható legyen s ez éjjelenként kiürítendő Ha a bérkocsi állomások igy modernül lesznek elkészítve, bárhol felállithatók, de e nélkül a benzinkút mellett sem lesznek megtürhetők a nagy bűz miatt. B I 1 szlo?enszkói gyárakban egyre tovább tart a bérmozgaiom. Az élelmiszer, állandó lassú emelkedése arányosan csökkentette a munkások életnívóját, ami Szlovenszkó munkásait arra késztette, hogy a kollektiv szerződési tárgyalások folyamán a béreket emeljék. A nagyszombati Coburg müveknél a nemrég befejezett bérharc és a megkötőit kollektív szerződés némi javulást hozott a Coburg müvek munkásainak anyagi helyzetére. A wsolna-lédeci cementgyárban kétszer kezdődtek meg a kollektiv szerződésre vonatkozó tárgyalások, eddig azonban eredményt nem értek el. A dévényujfalusi mésztelepen a munkásság felmondotta a kollektív szerződést és tizenöt százalékos béremelést követel. A bazini téglagyárban, ahol a munkásság 35 százalékos béremelést követel, még folynak a tárgyalások. A malineci üveggyárban a munkások béreit tiz százalékkal leszállították és ennek ellenében a munkásság olcsóbb élelmiszert kap a gyártól. Az utóbbi két hónapban Szlovenszkó több bőrgyárában volt még bérmozgalom. Ma Bang Kaporig Ilii a lap-mán n iajtti íayta. A magyarromán ügyről Reynold szenátora Correspondence Universelleben vezércikket irt, amelyben határozottan a magyar álláspont mellett foglalt állást. Reynold ismerteti a per történetét egész Titulescu genfi kijelentéséig és hangoztatja, hogy nemcsak nagybirtokokról van szó, hanem kis emberek javairól is. Nagyon súlyos dolog volna — igy fejezi be cikkét — ha az a döntőbírósági hálózat amelyet az európai diplomácia kiépített, megszakadna és tagadásba vennék a bíróság tekintélyét, amelynek illetékességét a békeszerződés határozottan megállapítja. A Jókai Egyesület tizenöt éve. 1911—1926. (ti) VllL tr egyesület működés« a háború után. — Subadoktatás, irodalmi előadások és ünnepek, fcaogversenyek kiállítások. -- Ezek mérlege. A háborús összeomlás jelenikezö hátrányai és a velejáró izgalmak az 1919. január 9-ét követó napokban lecsendesedtek. A bekövetkezett antant megszállás ugyan ismét háborús atmoszférát teremtett a mozgási szabadság és a gyülekezési jog elég nagy korlátozásaival. Azok a viszonyok valóban nem voltak alkalmasak arra, hogy az egyesület ismét felvegye egy éve abbanhagyott tevékenysége fonalát. A május elsei éjszaka rémségei, a júniusi ostroma kulturház épülőiében is több ezer koronára rugó kárt okoztak, főleg a május 1-én éjjel felrobbant harcsás! lövöszerraktár detonációja, mely a kulturház keletnek fekvő ablakait csaknem kivétel nélkül összetörte. A kultúrpalotában a júniusi nehéz napokban, amikor a város mindenfelől el volt zárva, Harmos Károly festőművész rendezett kollektiv kiállítást munkáiból, amely a város ágyúzása következtében félbeszakadt. E nehéz időkben az egyesület készséggel sietett a város segitséére és helyiségeit a közélelmezési ivatal céljaira engedte át, utóbb pedig a faelosztó hivatal, majd a lakáshivafal, végül az anyakönyvi hivatalnak adott otthont a háború utáni kötött gazdálkodás nehéz éveiben 1919—1923 éveiben. 1922-től pedig a sokai hányódott levéltárat Az 1919. év őszén azonban ismét megindul a régi munka és gördül tovább megkezdett utján. A közönség ujuló érdeklődése fordul az egyesület kuliurmunkája felé és előadásai zsúfolt termekben peregnek le. Ez év október elején Berzsenyi Janosits József zenei előadása (Schubert Ferenc élete és művei : I. zongora müvek) vezeti be, majd Bodiss Jusztin dr. (A régi római nők), Komáromi Kacz Eridre (Égi kalauz), Bognár Cecil dr. (A lelki élet problémái), Berzsenyi Janosits József második Schubert előadása és Berta Orbán (A régi magyarok istene) folytatják a szabadoktaiási előadásokat, amelyek az 1920 év elején is megszakítás nélkül következnek egymás után Ezek az előadások: Szúnyog Ferenc tanár (A szépről) Mezey János dr. főorvos (A tuberkulózis), Goszlonyi Nándor tanár (A modern lira), Selye Hugó dr. ny. főtörzsorwos (Az ember harca a baktériumokkal) Harmos Károly festőművész (A vonal és forma lelke), Gidrő Bonifác tanár (A villamos világítás) és Berzsenyi Janosits József befejező két előadása: A magyar zene lörténeíi vázlata, eddig nem lapasztalt érdeklődést keltettek tagjaink és a nagy közönség körében. Az 1920. év végén Bognár Cecil dr. fanár (Az érzelmek esztéíikája), Gidró Bonifác (Alapvető ismeretek a villamos világításról), (Karle Sándor) (A komikumról) Alapy Gyula dr. (Komárom írói), Fülöp Zsigmond banktisztviselő (Magyar hadifoglyok élete Oroszországban), Banai Tctn Pál polg. iskolai tanár (A föld ismeretének története) a szabadoklatási esték előadói. A következő 1921. évben az előadások száma némi csökkenést mulat, de ennek az oka abban keresendő, hogy a hangversenyek és az irodalmi esték száma emelkedett. Előadóink: Weiss Kornélia tanítónő: Egy nap Weinmüller Franciska életéből, Bognár Cecil dr. tanár: Elfojtott érzések és törekvések és az év végén Alapy Gyula dr.: Komárom Jókai regényeiben. Az egyesület Irodalmi osztálya kiváló elnökének, a korán elhunyt Kiss Gyulának emlékét irodalmi ünnep keretében méltatta, melyen Tuba János, Alapy Gyula, Tomanóczy József, Mokos Kálmán és Nedeczky Mihály működ ek közre. Konkoly Thege Miklós emlékének Kenessey Kálmán dr. áldozott ez évi közgyűlésünkön tartott és nagy érdeklődéssel fogadott előadásában. 1922. évben két szabadoktatási előadás volt a kulturházban az irodalmi előadások mellett Ezeket Bognár Cecil dr. tanár (Az értékek filozófiája) és Szijj Ferenc dr. polgármester (A régi magyar zene) tartották, az utóbbit a Komáromi Dalegyesület és a Katolikus Énekkar, Kiss Margit és Mokos Kálmán magánénekesek közreműködésével. Népszerű irodalmi előadást is kettőt tartott ez évben az egyesület, ezeken Gergelyi Alisz, Ipovitz Margit, Borka Géza, Boross Géza és felolvasással Alapy Gyula (Patkós Kőrmendiné), továbbá Molecz Margit, Székelyi Ilus, Pataki Maurus, Fülőp Zsigmond, Goszlonyi Nándor és Mokos Kálmán léptek fel ének-, szavalat-, felolvasás- és zeneszámokkal. Kegyeletes előadásban áldozott Beöthy Zsolt emlékének Erdélyi Pál dr., közgyűlésünk keretében méltatva a Jókai Egyesület első nagynevű elnökének fényes Írói pályáját, tudományos és szellemi közéletünkben elfoglalt kivételes szerepét nagyszabású emlékbeszédében. Az 1923. év első napjaiban hódoltunk a legnagyobb magyar lírikus halhatatlan szellemének a Petőfi centennáriumon, akiről Erdélyi Pál dr., a kiváló irodalomtörténettudós tartott a nagy alkalomhoz méltó előadást a Komáromi Dalegyesület, Gergelyt Alisz és Borka Géza közreműködésével. Ebben az esztendőben a Jókai Egyesület ismét felvette a háború után megszakadt kapcsolatot Pozsony irői és tudományos köreivel. Előadói sorában először jelent meg Jankovics Marcell dr., a kitűnő iró és a Toldy Kör alelnöke Ebben az esztendőben előadásainkat Kittenberger Kálmán a híres afrikai utazó és vadász (Afrikai élmények). Bognár Cecil dr egyetemi magántanár (Petőfi költeményeinek lélektani magyarázata), Kenessey Kálmán dr ógyallai meteorológiai adjunktus (És mégis mozog a föld), Jankovics Marcell dr. pozsonyi ügyvéd és iró (A magyar nő a régi századokban) és Alapy Gyula dr (Arany és Madách) tarlotlák. Közgyűlésünk alkalmával a Kenessey Kálmán dr. állal meghonosított előadások során, ki ezek tiszteleídíjára azóta évenként 100 K-t ajánlott, Goszlonyi Nándor tanár emlékezett meg Madách Imréről centennáriumi ünnepe alkalmából és vázolta a halhatatlanságig ívelő írói pályafutását. A szabadoktatási előadásokon ez évtől kezdve kisérő műsort is állítottunk össze, hogy azok iránt az érdeklődést minél szélesebb körben fölkeltsük. Előadásainkat állandóan nagy látogatottság és a közönség nem lankadó figyelme kísérte. Az 1924. év megerősödölt pozsonyi összeköttetéseink jegyében folyt le. Előadásainkon szerepellek: Berta Orbán dr. tanár (Turáni álok), Bognár Cecil dr. egyetemi magántanár (A tömegek lélektana), Aixinger László dr. pozsonyi lapszerkesziő (Az újságírásról), Hajdú Lukács dr. tanár (Herczeg Ferencről), Albrecht Sándor pozsonyi dómkarnagy és Németh István László zenetanár (Zeneelmé teli előadás) Szijj Ferenc dr (Ábrányi Emilről), Bognár Cecil dr (Gárdonyi Gézáról1, Jankovics Marcell dr. (Svájcról), Weiss Kornélia Endrődi Sándorról), Alapy Gyula dr. i Rákosi Viktorról), Borka Géza dr. (Kiss Józsefről) és Bognár Cecil dr. (A kultúráról) tartottak előadásokat méltó érdeklődés melleit. A közgyűléssel kapcsolatos ünnepi előadást Alapy Gyula dr. főlitkár tartotta : A tízéves kulturházről melyben kegyeletes emlékezései áldozott mindazok emlékének, akik ebben a tiz évben munkájukkal és példaadásukkal résztvettek a helyi kultúra életének irányításában. Az 1925. évet Jókainak szenteltük, idézve nagy szellemét előadásainkban, az országos centennáriumi ünnepen, kiállításon, szinielődásokon és kiadványainkban. Az év első felében előadásaink a nagy halhatatlan írói és emberi jelentőségét és nagyságát méltatták. Alapy Gyula dr. főtitkár: (Jókai és szülőföldje), Égler Dózsa tanár (Jókai, mint regényíró), Berta Oibán dr. tanár (Jókai, mint politikus), Hajdú Lukács dr. tanár (A magyar nemzet története Jókai regényeiben), Bognár Cecil dr. tanár (Jókai lélekrajza), Biró Lucián (Jókai drámái és költészetéről) szóló előadásokban áldoztak Jókai emlékének. A centennárium ünnepségeit itt mellőzve csak az ünnepi emlékbeszédet emeljük ki, melyet Erdélyi Pál dr., az országos centennáriumi bizottság elnöke tartott s amely a legsikerültebb Jókai essay-k sorába tartozik. A többi szabadoktatási előadáson Aixinger László dr. (Pozsony): Ml, mint tanuk, Mezey János dr. főorvos: A tuberkulózis ellen való védekezés voltak előadóink az év első felében. Az év végén előadásaink sorozatát Sziklay Ferenc dr. kulturreferens (Kassa) nyitotta meg: A művészi alkotás lélektana, c. előadásával, ezután Bognár Cecil dr. tanár: Szolidaritások, Jankovics Marcell dr. iró (Pozsony): Uj mese a régi világból és ölvedi László, a neves költő, verseivel léptek fel, majd Alapy Gyula dr. muzeumigazgató: Brigetio. a római katonaváros, Hajdú Lukács dr. tanár: Attila a költők müveiben c, előadásaikkal szerepeltek az élő adók sorában, amelyet Erdélyi Pál dr. egyetemi tanár fejezett be: A százéves Zalán futása c.nagyérdekü előadásában méltatva e nemzeti irodalmunk kezdetéül számítani szokott költői munkának hatását, keletkezésének indítékait és a kort, mely a költőt müvének megírására bírta és ihlette. Az előadásokat kisérö műsoron ének és zeneszámokkal: a főgimnáziumi cserkész zenekar, a magyar zenekar Cziczka Angela lévai zongoraművésznő, Denk Pál, Ivánfy Gézáné zongoraművésznő, Jurecska Anna, Litochleb Rózsi, Rauscher Ferenc. Szijj Ferenc dr. és Zsidek Margit, szavalatokkal Angyal Tivadar. Bartha Magda,Borka Géza dr., Braun Elza, Brauner Sári, Csikós József, Czirók Béla, Darvas Andor, Doma Izabella, Gregosits Irén, Jelinek Marcsa, Ruzicska József, Schwarcz László, Thomschitz Mici szerepeltek az 1923—1926. években, (Folyt, kör.) Lerakat Komáromban: m Bárdos Jenő, Kovách Tihamér gyógyszertára, Kubányi Testvérek és Btisadorfer Károly drogériában. A komáromi ^gg^gények ugyancsak be (vannak gyulladva, arra a hirre, hogy nemcsak Olaszország, de Magyarország is megadóztatja az agglegényeket és mivel a példa ragadós és a csehszlovák pénzügyi körök folyton azon törik a fejüket, hogy micsoda uj adó nemet főzzenek vagy süssenek ki, hát nagyon félő, hogy ma holnap a csehszlovákiai agglegényekre is rá jár a rúd súlyos agglegény adó alakjában. Ez első sorban Komáromot érinti, mert aminö joggal Komáromot, kőszüzvárosának szokták nevezni, éppen olyan joggal hívhatjuk az agglegények városának is, mert aránylag itt van a legtöbb agglegény Kőzépeurópában. Csak természetes tehát, hogy a komáromi agglegények vakargatják erősen kopaszodó fejüket az agglegényadó közeledtérf. A veszedelem különösen akkor lesz nagy, ha mindenkinek olyan súlyos a véleménye az agglegényekről, mint Mussolininak, az olasz diktátornak. A »Gazette Ufficiale“ egyik száma közli a törvényerőre emelkedett uj olasz törvényt, Mussolini legfrissebb alkotását: a nötlenségi adót. A diktátor a törvény megjelenése előtti napon magához kérette a sajtó képviselőit és ezek elölt szokott modorában a következőkben ismertette álláspontját a nőtlenségről és az általa alkotott törvényről: — A nőtlenség egyike a legmérgesebb betegségnek, amely a közönséget pusztítja és elsorvasztja egy állam fejlődési lehetőségét. És ez a betegség gyógyíthatatlan. Ha meggondolom, hogy félmillió ember él a mi olasz hazánkban, félmillió 25 és 63 év közötti olyan ember, aki nem akar nősülni, úgy érzem, hogy kötelességem volt beavatkozni A törvény azt célozza, hogy ennek az áldatlan állapotnak, amig a helyzetet másképpen szanálni nem lehet — véget vessen. Éppen ezért behoztak a szigorú nötlenségi adót a 25—65 évesekre és a befolyó pénzből egy nagy nemzeti alapot létesifünk, amelyből elsősorban a szegénysorsu házasodni akarókat ’segélyezzük, továbbá nagyobb összeget fordíthatunk a gyermeknevelésre és árvafelsegitésre. Ha módomban állana az agglegényeket erőszakkal az anyakönyvvezetőkhöz vinni, minden további nélkül megfenném. Azonban ez ma még teljesen lehetetlen. A hazafiatlan és önző agglegényeket azonban egy drasztikus orvossággal, a súlyos nötlenségi adóval majd meggyőzöm arról, hogy még mindig
