Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-06-11 / 70. szám

6. oldal.

1957 junius 11.

Különösen Bőgi Böskének volt ko molyán szándéka öngyilkosságot elkövetni és amint kitűnt, már szombaton is foglalkozott ezzel a gondolattal. Mikor Baltiam Oszkár sofőr autóval Nemesócsára vitte, az autó Csallóközaranyosnál defektust kapott, mire a soffőr kénytelen volt kiszállni és a hibát megjavítani. Bőgi Böäke ekkor a közeli vendéglőbe ment sört inni és hívta a soffőrt is: „Jöjjön, igyon maga is egy pohár sört“ mondotta Bőgi Böske, — „hiszen már úgysem fogok sokáig élni, de nagyon szeretnék mégegyszer jól mulatni.“

Bőgi Böske Pozsonyban csakugyan utoljára mulatott.

Vörös Margit egyelőre vizsgálati fogságban marad, de most már nem az esetleges gyilkosság vádja miatt, hanem csak a büntető törvénykönyv 283 §-a alapján elkövetett vétség miatt, mert Vörös "Margitnak 6 adta kezébe az öngyilkossághoz használt fegyvert. Ezért három évre terjedhető fegyházbüntetés járhat, azonban kérdéses még, hogy ez a vád is fenn fog-e maradni.

A nemesócsai titokzatos haláleset rejtélye tisztázásra került,; és lehullt a lepel a titokról, legfeljebb csak itt-ott marad homályban lélektanilag néhány megmagyarázhatatlannak látszó mozzanat.

*

Bőgi Böske tetemét ma, szombaton délután 5 órakor helyezik örök nyugalomra a római katholikus sirkertben. Tragikus sorsára, eltévedett életére ma dobják rá a mindent megbocsájtó, feledtető göröngyöket.

így fiatalít és szépit a

Minden gyógyszertárban, drogériában parfümériában kapható.

Főlerakat Csehszlovákia részére: „VÖRÖS RÁK“ GYÓGYSZERTÁR Bratislava—Pozsony. Alapítva: 1812.

Mezőgazdasági szakoktatásunk helyzetéről.

Irta: Machnyik Andor,

a komáromi földmives iskola tanára.

jobb világ után áhítozunk, a háború utáni nehezebb megélhetési viszonyokkal semmiképen sem akarunk megbaráíkozni; a köz- és magángazdasági világrendet megakarjuk javítani; földosztás, többtermelés, munkaalkalmak szaporítása, szövetkezeti gondolkodás, olcsó hitel; vallási és politikai kérdések, nemzeti és nemzetközi problémák és sok minden egyéb tartja az emberiséget nyugtalanságban és mindezek villám alakjában cikkáznak szerteszéjjel a világűrben. Mindezek és sok egyéb lesz a világvárosokban, minden városkában, minden legkisebb faluban illetékes és illetéktelen helyeken megtárgyalva, de sajnos, minden kihatóbb és jelentékenyebb eredmény nélkül, mert hiányzik a hozzávaló nyugalom, megfontolás alapja és az önzetlenség halvány szikrája. Mindenfelé csak egyenetlenségek, békétlenség, nemzeti-, vallási-, osztály-, pártharcok és az ezekből eredő szakadékok, mélységek, elkeseredések és felbomlások. Mindenütt egyes személyek vagyis az „én“ előretolása, az önzés képezi a főcélt nem pedig a köz érdeke.

Ezen közismert bevezetés után valami minden bajt elhárító és minden fájó sebet gyógyító balzsamos írt lehetne remélni, de ezt tőlem nem várhatják, mert én a beteg világgazdaság szervezetének csak az egyik fontos szervével: a mezőgazdasággal és ezen szervnek is csak egyik féle szövetével; a mezőgazdasági szakoktatással, sőt még ezen szövetnek is csak egyik sejtecskéjével vagyis köztársaságunk gazdasági iskoláival, de még ezen egyetlen sejt életanyagának is csak egyik legkisebb részével vagy is a Csehszlovák köztársaság magyarnyelvű mezőgazdasági szakoktatásával fogok foglalkozni, mert tudjuk, hogy egyetlenegy láthatatlan

Komáromi Lapok

betegcsira is tönkreteheti az egészséges, erős, hatalmas szervezetet.

Hogy mezőgazdálkodásra szükségünk van azt nem kell itt bizonyítanom, mert azt megmagyaráza a kenyér, a tej, a hús, a ruha, a vászon és sok sok egyéb termény és szükségleti cikk nélkülözhetetlensége. Nyugodtan állíthatjuk, hogy a mezőgazdaság egyik fontos sőt talán a legfontosabb szervét képezi a világgazdaságnak és a valószínűleg a jövőben is megmarad rendkívüli jelentősége és nélkülözhetetlensége. Hogy azomban tényleg betöithese hivatását és hogy megfeleljen a közélelmezés céljainak, nélkülözhetetlen a gazdák tudásának fejlesztése, a mi pedig csak képzés, tanulás és művelődés utján történhetik meg.

Dr. Aereboe a berlini gazdasági főiskola üzemtani tanára nagyon jói mondta: „A népélelmezésnek és a mezőgazdasági termelésnek kérdése elsősorban is, nevelési és oktatási problémát jelent.“

Ezt tudtuk már a világháború előtt, de a háború és a háború utáni időszak még jobban bebizonyította ezen nagy jelentőségű kijelentés igazságát és fontoságát. Minden állam és minden nemzet igyekezik mezőgazdaságát és az ennek alapját képező szakoktatását fejleszteni és szaporítani. Bár hová nézünk, legyen ez Amerika, Afrika, Ázsia, Ausztrália vagy maradjunk csak a közeli Európai államokban pi. Német- Osztrák Ölasz - Spanyol-Francia-Svéd- Norvég-Török Finn-Magyar Lengyel sőt még Oroszországban is azt látjuk, hogy a mezőgazdasági tanintézetek száma háború után rendkívül megszaporodott és nagy fejlődésnek indult.

Az egyes államok gazdasági szakoktatásának viszonyait itt még a legrövidebben sem mondhatom el, de köztársaságunk ezirányu szervezetét dr. Reich Eduard miniszteri tanácsos, a gazdasági szakoktatási ügyosztályának vezetője által kiadott adatai alapján irmertetni fogom.

A hszlovák állam megalakulásaí 59 gazdasági szakintézettel rendelkezett, 1925—26 tanévben már 257 intézetet mutat ki, ami tehát 92 iskolával való szaporodást jelent. Ezen 257 gazdasági szakiskola, fok és tanítási nyelv szerint a következőképen oszlik fel:

6 mezőgazdasági főiskola (5 csehszlovák, 1 német)

1 mezőgazdasági akadémia (ukrán)

15 mezőgazdasági felsőbb iskola (11 csehszlovák, 4 német)

31 földműves iskola (23 csehszlovák, 7 német, 1 magyar)

5 egyéves szakiskola (4 csehszlovák, 1 rutén)

121 téli gazdasági iskola (93 csehszlovák, 26 német, 1 rutén, 1 lengyel)

1 felsőbb szövetkezeti iskola (csehszlovák)

2 rét- és legelőmivelési iskola (1 csehszlovák, 1 német)

3 tejgazdasági iskola (2 csehszlovák, 1 német)

1 szeszgyárvezetői iskola (csehszlov.)

1 vizmesteri iskola (csehszlovák)

1 halászati iskola (csehszlovák)

2 felsőbb kertészeti iskola (1 csehszlovák, 1 német)

6 alsóbb kertészeti-gyümölcsészeti iskola 4 csehszlovák, 2 német)

4 felsőbb női gazdasági iskola (3 csehszlovák, 1 német

1 két éves női gazdasági iskola (csehszlovák)

21 egyéves női gazdasági iskola (16

(csehszlovák, 4 német, 1 lengyel)

5 téli női gazdasági iskola (2 csehszlovák, 3 német)

17 nyári női gazdasági iskola (17 csehszlovák)

4 felsőbb erdészeti iskola (3 csehszlovák, 1 német)

7 alsóbb erdészeti iskola (4 csehszlovák, 2 német, 1 rutén).

Megjegyzem azonban, hogy a folyó 1926—27. tanévben még 13 újabb gazdasági iskola (1 földmives iskola, 2 egyéves szakiskola, 5 téli gazdasági iskola, 1 kertészeti iskola, 1 felsőbb női gazdasági iskola, 3 egyéves női gazdasági iskola) nyílt meg, úgyhogy jelenleg 270 mezőgazdasági szakoktatási intézménnyel rendelkezünk. Szlovenszkóra mindezekből 27 szakiskola jut. A szlovenszkói és ruszinszkói iskolák kivétel nélkül állami intézetek, mig a cseh—morvaországi és sziléziai iskolák közül csak 21 van állami kezelés alatt, mig a többi a földmivelésügyi minisztérium felügyelete és támogatása alatt áll. de országok, kerületek, és testületek tulajdonát képezik.

A gazdasági iskolák fenntartási költségeiről az évi állami költségvetések a következőket mutatják ki:

Év

Kiadás

Bevétel

Fennmaradó

kiadás

Kcs.

Kcs.

Kcs.

1919

2,270.995

247.500

2,023.495

1920

6,941.688

1,593.453

5,348 235

1921 16,184 520 3,248 453 12 936.067

1922 31,459.941 7,236368 24,223 573

1923 42,352.879 5,573 630 36,779.249

1924 38,008.210 3,981 567 34,026.643

1925 33,875.736 4,708 911 29,166 825

1926 29,673.109 5,875 544 23,797.565

1927 27,877.796 6,238.900 21,638 895

Összehasonlitásképen közlöm még a földművelésügyi tárca 1926. évi összes költségeinek osztályonkénti kimutatását :

I. Gazdasági szakoktatásra 29,673.109 Kcs

II. Kisérletügyre 17,749011 „

III. Szövetkezeti tigyrel3,347 818 „

IV. Növénytermelésre 6536.500 „

V. Állattenyésztésre 17,317.000 „

VI. Gazdasági építkezésre és gépekre 3,125.000 „

VII. Statisztikai és információs ügy 4,201.748 „

VIII. Telkesítés, talajjavítás 40,485 298 „

IX. Lótenyésztésre 23,079.379 „

X. Állategészségügyre 12,688 798 „

Az előbbi adatokból láthatjuk, hogy a mezőgazdasági szakoktatásról úgy az iskolák szaporítása által, mint pénzügyileg gondoskodva lesz, megjegyzem azonban, hogy vannak még államok, ahol ezen fontos ágazatra még többet áldoznak, mert pl. Svájcban és Németországban, ahol már azelőtt is kitűnő és ^'fejlesztett mezőgazdasági szakoktatási szervezettel rendelkeztek, háború után megkétszeresedett, Lengyelországban pedig ötszörösére emelkedett a gazdasági iskolák száma. Rendkívül sokat áldozott még Jugoszlávia, Törökország és Bulgária. Magyarországnak is egyik legfontosabb gondját, munkáját mezőgazdaságának fokozása és megfelelő gazdasági intézetek (főiskola, középiskola és téli iskola) létesítése képezi. Hogy ezen kérdés nagy jelentőségét még jobban kiemeljem, megemlíthetem röviden, hogy egyes államok ezirányu fontos törvényjavaslatokkal foglalkoznak, pl. mezőgazdasági továbbképzők kőtelező látogatása hasonlóan az iparostanoncok intézményéhez. Egy másik állam a szegényebb kisgazdának megfelelő kamatmentes kölcsönt akar a gazdaiskola látogatására biztositant, mely kölcsön 30 év folyamán lenne legkisebb részletekben visszafizetendő és még sok hasonló gondolat, tervezet, javaslat van most felszínen. Mináiunk dr. Srdinko OUókár jelenlegi földmivelésügyi miniszter a gazdasági- és földmunkások képzését akarja olyképen előmozdítani és fejleszteni, hogy évente' 1000 földmunkás családból származó ifjút részesitenánek célnak megfelelő és ingyenes kiképzésben. Folyó tanévben ezen akció 20 munkás ifjúval meg is kezdődött.

Csehszlovákia összes gazdasági intézeteit (a főiskolákat kivéve) 1924—25. tanévben 8489 növendék látogatta, mely szám nemzetiség szerint a következőképen oszlott meg: 7072 csehszlovák, 1783 német, 569 ukrán és rutén, 45 magyar és 20 lengyel. Ha most már összehasonlítás céljából figyelembe veszszűk az 1921. év hiv dalos népszámlálási eredményt: 8,760.937 csehszlovák, 3,123.568 német, 745.431 magyar, 461.849 ruszin, 75.853 lengyel lakost, úgy ezen összlakosságból:

0.8 % (ezrelék) csehszlovák

0.6 °/00 „ német

0.2 °/00 „ lengyel

0.1 %„ „ ruszin

0.06 °/o° „ magyar

lakos járt gazdasági iskolába. Ha azonbaz nem az összlakosságot, hanem helyesebben az egyes nemzetiségek földművelő népét vesszük számításunk alapjául, úgy ez még szomorúbb képet nyújt a magyar mezőgazdák továbbképzéséről, mert:

4,450117 csehszl. mezőg. közül 1.64/00 889 737 német „ „ 20°/oo

15 750 lengyel „ „ 12«/0,

443 595 magyar „ „ 01B/oa

növendék járt 1924/25. tanévben gazdasági iskolába. A ruszin növendékeket azért nem vontam be ezen összehasonlító kimutatásba, mert a nagyobb számú orosz emigráns növendékek a ruszinok iskola látogatását tulkedvezően világítaná meg.

Ezen kis kimutatásból azt látjuk, hogy minden 1000 csehszlovák mezőgazdára 16, minden 1000 német gazdára 2, minden 1000 lengyel gazdára 1'2 és csak minden tízezer magyar gazdára esik 1 gazdasági növendék az 1924—25 ik tanévben.

Már is rájötíünk mezőgazdálkodásunk és mondhatjuk gazdakőzönségünk legnagyobb hibájára: fél, irtózik az iskolától, a továbbképzéstől és művelődéstől, pedig hiába minden kifogás, mert csakis a műveltség utján leszünk embereké és fogjuk a mezőgazdálkodást úgy a magán- mint a közgazdaság javára fenntartani és fejleszteni. A világgazdaság ezen fontos szerv megbetegedésének, elsorvadásának útját keit illanunk, ezt pedig elsősorban jobb képzettséggel, józan gondolkodással fogjuk elérni.

Köztársaságunk területén a magyar gazdák gyermekei látogatják leggyengébben a gazdasági iskolákat, és ha legalább a másodsorban gyengén látogató lengyelek számát akarnánk elérni, úgy évente 523 magyar gazdaifjúnak Kellene gazdasági iskolába járni. Ezen kis számú 523 növendékkel természetesen csak nagyon kevés eredményt lehetne elérni, mert még 100 év elteltével is falvainknak csak 12'5°/0 volna szakiskolázott.

Ez a mi betegségünk, ezt pedig nem csak a komoly statisztikai adatok bizonyítják, hanem mindezeket itt az egyetlen magyar gazdasági iskolánál, tehát az életben, a gyakorlatban is tapasztalom, mert nem csak, hogy a minimálisan megállapított 523 növendék nem jelentkezik, hanem még az évente felvehető 25 magyar gazdanövendéket sem tudjuk összefogdosni.

Minden állam, minden nemzet igyekezik a háborús évek tanúságai folytán mezőgazdálkodását kifejleszteni és annak alapját vagyis szakoktatását emelni, tökéletesíteni és szaporítani. Cseh-Morvaországban, Sziléziában és Szlovenszkón is épülnek a legszebb és kitünően berendezett gazdasági szakintézetek, melyeknek párját külföldön is keresni kell. C?ak a szlovenszkói magyar gazda alszik és nem törődik sorsával, pl. tavaly vagyis 1926-ban két uj magyar gazdasági iskola volt tervbe véve, de miután még az egyedüli komáromi iskola sem tudta osztályait betölteni, elmaradt minden további lépés.

Megvan a szerv és a szervet tápláló erkölcsi és anyagi gondoskodás, de nincs a mi ezen tápanyagokat feltudná dolgozni, hogy ennek segítségévei a a szerv megerősödjék és hogy ezáltal az egész szervezetnek munkateljesítményt, segítséget nyújthatna. Nekünk művelődni, tanulni kell, nekünk szomszédainkkal lépést kell tartani és azonkívül előképzetség, műveltség nélkül hiába lesz minden többtermelési és szövetkezeti akció, egyesületi élet, rövid továbbképző tanfolyamok, mintagazdaságok, kiáilitások és minden szociális intézkedés, mert mindezen, mondhatjuk áldásokat nem tudjuk megemészteni és felhasználni sőt ellenkezőleg csak csalódások és gyengülések fogják a korral nem haladó gazdát érni.

Magyar gazdák I gondolkozanak ezen szomorú és rendkívül veszélyes tétlenségük felől, mert ha mindinkább kitolják ezen bomlasztó és önmagukat gyengítő gondolkodásukat, úgy egyszere csak arra fognak ébredni, hogy késő van és nincs iöbbé segítség.

Gazda tanulj és képezd magad, mert csak úgy fogod rögeidet megtartani és csak úgy fogsz tudni a világgazdaságba belekapcsolódni és megmaradni Gazda

DS J1ÄI.ATA DÍS INFECTION ŐOLAP

—, riAAW « wUCJ^EN.

GTeNER/ÖJ.-DEPOT :DUN>«sJJ:K>^-DONAV* j ■ OROfiERÍA, BRATISLAVA-lűifeOVA 35. i

KAPHATÓ: GYÓGYSZERTÁRBAN, DROGÉRIÁBA* PARFÜMÉRIÁBAN.

f? Slerakat Komárom ét vidéké«: KUBÁNYI DROGÉRIA.