Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-06-11 / 70. szám

1927. junius 11. Komáromi Lapok 7. oldal. tedd meg eziránli köteleségedet, mert csak ez esetben fogod méltó helyedet megtarthatni és embertársaid iránti köteleségednek eleget tenni. Jubiláló ref. ifj. egyesület. Komárom, — június 10. Harminc év nemes munkásságát ün­nepli holnap, vasárnap a Komáromi Református Ifjúsági Egyesület, amely fennállásának harmincadik évfordulója alkalmából díszközgyűlés keretében tartja jubileumi ünnepélyét. A jubiláló egyesület Komárom tár­sadalmi életében is tiszteletreméltó he­lyet foglal el, mert működésével min­denkor jótékony hatást gyakorolt a hozzá közelálló rétegekre és valóban nagy szolgálatot teljesített az ifjúság nevelése, önképzése terén. Az a komoly valláserkölcsi alap, amelyre a reformá­tus ifjúság egyesülete 1897. évben vég­bement alakulásakor helyezkedett, egész működése alatt éreztette nemes, lélek­­formáló hatását és az biztosította első­sorban az egyesület fennmaradását is. Ezen az alapon a közmivelődés terjesz­tése és a magyar kultúra ápolása a legszebb sikereket eredményezte és az Isten nevében elkezdett munka mara­dandó nyomokat hagyott maga után nemcsak az egyesület tagjainak szivé­ben, de a város társadalmi életében is. Bár cimében egyházi, illetve feleke­zeti jelleget visel, azonban aki meg­figyelte ennek az egyesületnek három évtizedes működését, az elismeréssel állapíthatja meg, hogy a Komáromi Református Ifjúsági Egyesület minden e városban levő felekezetek között me­legen ápolta a testvériességet, amit legfényesebben bizonyít az, hogy tagjai sorában helyet foglal a város ifjúsága felekezetre való tekintet nélkü*, amely mindenkor egymást megértő, testvéries szeretetben forrott össze ebben az egyesületben. Ennek az erénynek ál­landó ápolása képezi bázisát az egye­sület fennállásának, amely a vaíláser­­kölcsi nevelés szép eredménye. A jubiláló egyesület igen szép és di­cséretes szolgálatokat tett a múltban ős tesz ma is egyházának, de fényes eredményeket mutathat fel magyar nemzeti kultúra szolgálatában teljesített ] munkásságával is. Hasznos derék ta­gokat nevelt egyházának da a társa­dalomnak is kötelesség.udó, áldozatra | kész polgárokat adott. Ez igazolja azt, j hogy szükséges volt az egyesületnek a < megalakulása és valóban ntmes hivatást töltött be, amely áldásos volt a város ; egész társadalmára. Most, hogy fennállásának e neves fordulóján az isteni gondviselés iránt hálaadással és alapitói és vezetői iránt elismeréssel ünnepli meg a munkában eltöltött három évtizedet, Komárom j egész társadalmának rokonszenve feléje irányul s jubileuma alkalmából szeretettel veszi körül az egyesületet és Istennek áldását kéri további működésére. Es azesemények e szerény krónikása is, mely mindenkor élénk érdeklődéssel kisérte a Ref. Ifjúsági Egyesület ideális mun­kálkodását, igaz szivvel köszönti a ju­biláló! és további működéséhez kitar­tást és lelkesedést kiván. * A jubileumi ünnepség sorrendje a következő: 1. Délelőtt 8/49 órakor ün­nepélyes bevonulás a református tem­plomba az egyesület zászlója alatt. A templomban ünnepi beszédet mond: 1 Galambos Zoltán lelkész. 2. Délelőtt 11 órakor diszbözgyülés a Kollégium nagytermében. A díszközgyűlés tárgyai, a) Ä ref. énekkarok közös éneke Tóth István karnagy vezetésével, b) Elnöki megnyitót mond Füssy Kálmán egye­sületi elnök, c) Ünnepi beszédet mond főtiszt. Balogh Elemér püspök, disz­­elnök, d) Ünnepi hangok. Irta: Fűlöp Zsigmond, szavalja Tuba Baba. e) Az egyesület harmincéves történetét is­merteti Parais Árpád titkár, f) Az egye­sület jubileumi évfordulójának megörö­kítése. Előadó Kollár Lajos alelnök. g) A zászló felszalagozása, h) Elnöki zárszó, i) A ref. énekkarok közös éneke. Szinielőadás és este 8 órakor táncmu­latság a Dalegyesűlet Nádor-utcai helyi­ségeiben. Színre kerül: Süt a nap, vígjáték 3 felv. Irta: Zilahy Lajos. Személyek: A tiszteletes ur Czibor András, Fehérné, tekintetes asszony Mike Ida, Sárika Bertha Bözsike, A postamesternő Tóth Edit, Jolánka Laklóth Tercsi A forgalmista *** A tanító Szabó Dénes, A tanítónő Bertha Klára, Pongé Juhász Bihary Ferenc, Juliska Füssy Jolán, Sámson Mihály *** Harangozó Tóth Lajos, SzüCs Mari Tóth Ilus, Márika Mácsik I'us, Őrnagy ifj. Füssy Kálmán, Rozika Farkas Ma­riska, Özv. Sámsonná Ivanits Ilus, Laji Mórocz Sándor, Cigányasszony Vörös Etelka, Koldus *** Pukló *** Falusi nép, gyermekek, katonák. Történik egy kis bihari faluban, a háború után. Az első rész a p?plak udvarán, a második a tanító szobájában, a harmadik Sám­son Mihály házában. Az előadás után táncmulatság. Jó ételekről és italokról Vörös Sándor jónevü szi­geti vendéglős gondoskodik. Belépő­díj a színdarabra 8 Ké, amely a tánc­­mulatságra is feljogosít. — Számozott jegyek szerdától, június 8 tói kezdve 3—5 óráig a Dunántúli Református Hitelintézet helyiségében (Kollégium) válthatók. Felülfizetéseket köszönettel fogadnak és nyugtáznak. asszony egy villamos porszivógéppel egy fél órán belül játszva kitakarítja 4 szobás lakását. Az elektromos parket­­tisztitóval végigsétál a szobán és ra­gyogóra fényesiti a parkettjét, amelyen azelőtti nap talán táncmulatság is volt. A ebédkészités a legkisebb gondja az asszonynak, hisz minden rendelke­zésére áll.Vizvezeték minden házban van, még a legutolsó farmon is, nem nagy dolog ez, egy kút is egy auto­matikus villamos szivattyú és akkor van vizünk, mikor kívánjuk. A fa és a szén­hordást és tűzzel való bajlódást pedig talán csak hírből ismeri. Az amerikai asszony begyújt a gáz- vagy villany­kályhába és néhány perc múlva fő az étel. A konyhai munkákat: husdarálást, habverést a villamos húsdaráló vagy habverő végzi el. Az edény ebéd után villamos edénymosogatóval lesz elmo­sogatva. Mindezek a munkák oly játszi könnyedséggel végezhetők, hogy az a legkényesebb háziasszonynak sem esik nehezére. És mindezen munkákhoz 6—8 kilowattóra, azaz az itteni viszonyok mellett 17—20 korona áru vilié nyerő keil naponként. A Altai Amsiyok keservei. Háztartásaink modernizálása. — Hogyan tehetjük kényelmesebbé és olcsóbbá éle­tünket. — Mikor az ember a termé­szeti erőket teszi szolgáivá. Néhány nappal ezelőtt ezen a címen egy kis vázlat jelent meg ugyanezen a helyen, amely plasztikus példával mu­tatta ki a mai háztartás bajait és bosszú­ságait. A cikk Írója csak kis jelenetet ragadott ki a mindennapi életből, hogy kimutassa háztartási rendszerünk el­avultságát, de Ugyanúgy sok száz más példát hozhatott volna fel annak bizo­nyítására, hogy háztartásaink gyökeres reformálására szükség van. Mert mi­alatt a munka, ipar, a kereskedelem, a világ egész külső képe oly nagyot vál­tozott, hogy dédapáink rá sem ismer­nének, ha fel találnának ébredni örök álmukból, azalatt háztartásaink ugyan­abban a 8ládiumban vannak, mint év­századokkal azelíit. Háziasszonyaink ugyanúgy főznek, sülnek, mosnak va­sainak, varnak, porolnak és pöröineka cselédséggel, mint dédanyáink tették, azaz talán az utóbbiban felül is múlják őket. Mindig hallani a cselédségre pa­naszkodni, hogy mennyire üjévetlenek és tehetetlenek s hogy ezelfwa régi jó időben milyen más cselédek voltak, de azok, akik így szóinak, sohasem gon­dolják meg, hogy talán nem is annyira az emberek változtak meg, mint a vi­szonyok. A mai élet technikai eszkö­zével és lüktető tempójával megkívánja a gyorsaságot és pontosságot a ház­tartásban is, de ennek sem a cseléd­ség, sem a háziasszony a háztartás ma még használatban levő primitiv eszközei mellett nem tud eleget tenni. Modernizálni kell háztartásainkat, egyenrangúvá kell őket tennünk a mai iparral, fel keil használni minden ren­delkezésünkre álló technikai eszközt házi munkáinkban, melyekkel az illető munkákat sokkal szebben, alaposabban és gyorsabban — kényelemről nem is beszélve — végezhetjük el. Sőt a tech­nikai eszközök függetlenné tesznek bennünket az emberi munkaerőtől, a háziasszonyt a cselédségtől, mert a technika a természeti erőket állítja szol­gálatunkra, melyek minden munkát el­végeznek. Az emberiségnek régi álma, mely csaknem minden népnek meséiben megnyilatkozik, hogy szolgálatába ál­lítsa a földalatti titkos kis manókat, melyek minden munkát elvégeznek helyettünk. Ez az álom ma már csak­nem beteljesült, az emberiségnek sike­rült a föld szellemeit, a természeti erő­ket szolgálatába állítania. Az ember felszabadította a föld alatt szunnyadó szén alakjában felhalmozott energia­­mennyiségeket, átalakítja őket villamos erőre és felhasználja azt munkája el­végzésére. A villamos energia az em­beriségnek ez a láthatatlan és min­denre képes szolgája ma nagy gyára­kat, malmokat hajt ugyanúgy, mint vágja a szecskát a gazdaságban, vagy hajtja a gazdasszony varrógépjét. Ame­rikában, ahol nagy szükség van mun­kaerőkben úgy, hogy egy szolgálót csak a legvagyonosabbak engedhetnek meg maguknak, a villamosság lehetővé tette a cselédség teljes kiküszöbölését. Mert minek is a cselédség, ha a házi­De ezzel még koránt nincsenek ki­merítve a villamos energia felhasználá­sának lehetőségei. Az amerikai gazda­­asszony reggelre villamos árammal készít fürdővizet urának anélkül, hogy valami fáradsága volna vele. Este be­kapcsolja az automatikus víllanykáiyhát és reggelre várja a meleg viz. Ugyanúgy főzik a gazdaságokban a takarmányt, este nagy üstökbe belehányják a nyers burgonyát, répát, vagy darát, lezár­ják az üstöket és bekapcsolják az áramot és reggelre kész a nagyszerű takarmány anélkül, hogy valaki feléje is nézne a főzésnek. Nincs is erre szükség, minden ilyen készüléken van egy automatikus regulator, amely azon­nal kikapcsolja az áramot, mihelyt a Juifözés vagy odaégés veszélye fenyeget. Hogy a vüág íás és vasalás csakis villannyal történik, azt tán mondani sem kell. A gazdaságokban látják aztán csak igazán jó hasznát a villanynak. Egy kis hordozható villamosmo'or elvégez minden munkát, fát vág, vizet szíva­­tyűz, darál, csépel, szecskát és ré­pát vág, továbbá megrostálja a ga­bonát, tejet hüt, vajat köpü sőt a te­heneket is megfeji. Az ekélést, boro­­nálást, aratást és egyéb ilyen munká- * latokat traktorok végzik. Hogy a gazdaságoknak és háztartá­soknak ily módon való modernizálása mily eredménnyel jár, arra az amerikai farmok nyújtanak példát. Egy 500—800 holdas farmer Amerikában alig tart na­gyobb cselédséget, mint nálunk egy 80—100 holdas gazda s mégis átlago­san sokkal többet hoz ki a földjéből mint a mi gazdáink. A gépek haszná­lata felmenti az embert a fizikai mun­kától és időt és alkalmat ad neki a szellemi munkára. így aztán gazdasá­gosabb eszközöket talál a föld műve­lésére, gazdaságának kihasználására s az eredmény a nagyobb hozadék, na­gyobb jólét. A körülöttünk levő álla­mokban, mint Schweizban, Németország­ban és Ausztriában a mezőgazdaságok modernizálása teljes folyamatban van és üdvös eredményei hamar mutat­koznak. Ez a folyamat szoros kapcso­latban volt mindenütt a mezőgazdasági vidékek villamosításával, mert csak a villamos energia alkalmas a gazdasá­gok részére, ez mindég készen áll, kiszolgálást egyáltalán nem kíván, javítások nincsenek, tiszta, tűzbiztos és olcsó. Nagy haladásnak tekinthetjük tehát, hogy végre a mi vidékünk is villamo­sítva lesz és a villamos energia áldá­sát falvainkban is élvezhetik. Csak az volna még kívánatos, hogy a Dél­­szlovenszkói Villamosművek, melyek e 1 vidék villamosításával meg lettek bízva, ezt a feladatukat minél hamarább tel­jesítsék, mert kár minden percért. Meg vagyunk róla győződve, hogy e vidék lakosságánál a legnagyobb megértésre fognak találni és gazdáink meg házi­asszonyaink versenyezve fogják szolgá­latukba fogadni a villamos energiát, ezt a minden szolgák legmegbhhatóbb­­ját és legjobbját. — 98 korona a sport gyermekkocsi gummi kerékkel. Szijjrugós és szekrény­­alakú különlegességek Elbertnél.-A- legelterjed­­tel>l> és legkedL- veltebb autó a BUICK Minden sebességi, megbizható­­sági és tartóssági versenyen, amelyen eddig részt vett, győztes lett! Győz a newyorki világ-autó­­kiállitáson s idén kilenced­szer nyeri egymásután a konstrukció, megbízhatóság, tökéletesség és tartóssági ver­senyek első diját. — Győz abban a számban is, mely 6 cilinderes autók gyártási és eladási árát illeti. kis, ölesé, 6 cilinderes kocsi. V minőségi traktorok20 és 30 HP Vezérképviselet: THE MOTORS Co, Pozsony, Stefánik-ut 4. Telefon 29—66. Negyed, — junius 10. Megrendítő gyilkossági merénylet történt szerdán, jún. 8-án Negyeden, amelyet egy más férfival szerel­meskedő feleség követeti el föld­míves ura ellen. Negyed község ötezer lakosa nagyobbrészt kint izzadott, a kapa és kasza mellett a földeken, mikor futótűzként szaladt szét a hir, hogy Kocsis József földmivest lugkőol­­dattal megitatfa a felesége. A sze­rencsétlen ember végső erejének megfeszítésével támbolygott a falu felé. A járókelők azonnal kocsira tették és beszállították Frischman Lajos dr. negyedi orvos rendelőjébe, ahol első segélyben részesítették a szerencsétlen embert. A hir szerinti előzmények valami házibarátról suttognak, amit azon­ban még nem derített ki pontosan az eddigi vizsgálat. Kocsis József reggel, napi munkájára ment a föl­dekre, ahova délben ebédet vitf utána az asszony. Mikor megebé­delt, vizet kért a férfi. Az asszony erre kulacs félét vett elő és híze­legve tartotta az ura elé, ezeket mondva: — Hoztam néked jóféle italt, igyál. Kocsis mitsem sejtve, felhaj­totta a gyilkos folyadékot, mikor Öa szájáról leakarta venni, ige odakapolt és nem engedte levenni a kulacsot. A férfi nem­sokára nagy kínok között össze­esett, az asszony pedig elmenekült Mikor a férfi bevánszorgott a faluba és elbeszélte az esetet, azon­nal értesítették telefonon a farkasdi LQikío Sállal itatta meg iá! egy másik érti szerelmes negyei (i­­míves assiy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom