Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)
1927-06-11 / 70. szám
2. oldal, Komáromi Lapok alanti cikkekben Elbert divatáruházában Komárom, Nádor-utca 19. 1 Férfi fehérnemű, Női színes nadrág^ombiné, Női- és férfi harisnya, Mosd selyem harisnya, Női selyem alsónadrág, Vulkán és bőr Kofferek, Divatos bőr retikülök, Kötött pull-over és mellény, Férfi Pyjamas, Nyakkendő újdonságok. Mosó játszó ruha, TETRA babakelengye, Félharisnya és matrózing, Vászon zsebkendő, Divatemyők és bambusbotok, Crépe de chine sálok, Sport gyermekkocsi 98 Ke, ezenkívül különlegességek szekrényalakú és szijjrugós kocsikban. gatás unifikálására törekednie. A belügyminisztériumnak az volt a feladata, hogy a megyetörvényt oly módon készítse el, hogy a megyéket a tartományok pótolják. Érdekes Cserny belügyminiszter e nyilatkozata, amely semmi újat nem tartalmaz, azonban igazolja a görcsös ragaszkodást a tartományrendszerhez, amelyet a régi Ausztriából másoltak le szószerint s amelynek kiválóságáért még az igazi szakemberek véleményével és kész a belügyminisztérium szembehelyezkedni. Az is jellemző, hogy a közigazgatási reform még igen sok és alapos megvitatást kíván, de a belügyminiszter máris sürgeti a javaslatot, hogy még a nyári szünet előtt tető alá hozzák az uj közigazgatási törvényt. Ami azért volna a belügyminisztériumnak szükséges, mert ez esetben ősszel a községi választásokkal egyidejűleg kilehetne írni a tartományi és kerületi választásokat is. Englis még egy szer nyilatkozott az adóreformról. A szenátus tegnapi ülésén került napirendre az adóreform. Az előadók beszéde után Englis dr, pénzügyminiszter fölszólalt, hogy álláspontját, amelyet ez Agyban számtalanszor ismertetett, újra leszögezze és a javaslat elfogadását ajánlja. A miniszter rámutatott a három részből álló javaslat szoros összefüggésére. Az adóreform az egyenesadók egységesítése iránti törekvésből keletkezett. Az adóreform további vezető momentluma a valuta kérdés, mert a valuta és annak stabilitása megkívánják, hogy az adókat egyensúlyba hozzák a gazdasági számok mai rendszerével. A stabilizációs mérlegekre és az önkormányzati testületek pénzügyi gazdálkodásának újra rendezésére vo natkozólag kifejtette a pénzügyminiszter, hogy az adóreform ép a tőkegyenge rétegeknek nyújtja a legnagyobb kedvezményeket. Az új rendelkezéseket népszerűsíteni fogják, hogy minden polgár informálva legyen az adóról, melyet fizetnie kell. Az adóreform keresztülvitele a költségvetés szempontjából is nagy feladat. Igen jelentős dolog, hogy fél milliárddal csökken az adó bevétel. Az egyenes adók' reformját követni fogja a többi adó reformja is. Arra kell az államnak törekednie, hogy az adórendszerben szociális szellem nyilvánuljon meg. Nemzetiségi alapon szervezik meg a mezőgazdasági kamarákat. A mezőgazdasági kamarák felállításával már régebben foglalkoznak a főldmivelésügyi minisztériumban, ahol a kérdés annyira előrehaladt, hogy az illetékes ügyosztályban már el is készítették a kamarák létesítéséről szóló törvényjavaslatot. A kormány németnyelvű félhivatalosa egyik legutóbbi számában ismertette a mezőgazdasági szövetkezetekről ás a kamarákról szóló törvényjavaslatot, amely eredeti szövegében teljesen kivül hagyja a nemzeti kisebbségeket. Ezzel szemben a né met agrárius Deutsche Landpost arról értesül, hogy a főldmivelésügyi minisztérium a törvényjavaslatot átdolgozás céljából visszavonta, hogy a mezőgazdasági tanácsok nemzetiségi tagozását fölvegye a törvényjavaslatba. Ez az uj átdolgozás az aktivisták kezdeményezésére a többségi pártok megegyezése alapján történik. Bár ez a hir a kisebbségek körében megelégedéssel találkozik, lehetségesnek tartják, hogy a javaslat visszavonása csak ürügy arra, hogy a kérdés rendezése újabb halasztást szenvedjen. Pártszervezetek újjáalakítása. A Magyar Nemzeti Párt Alsószeli helyi szervezete a napokban megtartott alakuló gyűlés alkalmával a helyi szervezet tisztikara következőképen alakult Az igazi polgárok. Irta Takáts Sándor. A XVI. század végén kitört nagy háborúban a töröktől több városunkat visszafoglalták. Rudolf császárnak híg elméjű, de nagyhatalmú tanácsosa: Unverzagt a bécsi tanácskozásokon azt ajánlotta, hogy visszafoglalt városainkba magyart ne engedjenek megtelepedni, mert a magyar nem való város lakónak s nem fér meg a némettel, tehát idegenekkel kell megrakni a városokat. Unverzagtnak eb ágyában termett eszméjét azonban nem valósíthatták meg; mert a török városainkat hamarosan visszafoglalta. Buda és Pest visszafoglalása után, vagyis egy századdal későbben, a bécsi kormányszékek újra kimondották, hogy városainkat német bevándorlókká! kell megrakni, nehogy a magyaroké legyen olt a hatalom. Ezúttal a tervet keresztül is vitték. Hiszen akkor a szegény járomvonó magyar a szemükben nem volt más, mint pad alá vetett süveg. Tehettek véle amit akartak; mert hiszen nékik szolgált a szerencse. És jött hozzánk seregével a szedett-vedett csőcselék. Nem értékes emberek költöztek hazánkba portéká8 szekerekkel, hanem jobbára olyanok, akik megbotlottak a síkos világ törzsökiben s a törvénytől való félelem hagyatta el velük hazájukat. És jöttek olyanok, kiknek semmijük sem lévén, a veszedelmesnek tartott magyar földön semmit sem veszthettek. Üres kézzel, dadogó vággyal jött valamennyi, hogy nálunk vagyonra és hatalomra tegyen szert. A bécsi kormányszékek nagyon is felhágatták őket az ugorkafára s igy nincs mit csodálnunk azon, hogy száz grádiccsal feljebb való embereknek tartották magukat a barbár magyaroknál. A bevándorlott németség hamarosan kimutatta, hogy darázsnak sok, méhnek pedig kevés. Bár Írni olvasni tudó ember alig akadt köztük, a hatalmat mindenütt magukhoz ragadták. Az ország fővárosában: Budán csak a nádornak az egri püspöknek, a pozsonyi káp • talannak, Pálffy Károlynak és Erdődy kamaraetnöknek adtak telket. Ezerhatszáz rác kényelmesen lakhatott Budán, de az említett öt emberen kivül több magyarnak nem adtak házhelyet. Pesten, Budán, Esztergomban, Székesfehérvárott, Szegeden stb. a hatalom a németek kezében volt. Még Varasd városa is igy panaszkodott magyar levélben: „Az németek pedig naponkint uralkodnak rajtunk, az mint nagyságod maga jól látta itt nálunk létében.“ A beköltözött németeknek nem kellett a magyar törvény és a magyar közigazgatás. Még a nádorispán rendeletéit is fumigalták, s az alsó-ausztriai landesgerichtsordnung regulái szerint Ítélkeztek. Hogy minő elem volt a magyar városokba telepitett németség, arra nézve elegendő lesz, ha magukkal a vezetőkkel megismerkedünk. Bukott korcsmárosok, szatócsok, profozok, pacaltiszti - tók, felcserek, szakácsok és más eféle 1927. jimius 11. me;. Elnök : Szabó Sándor Kétsori, alelnökök: Takács Sándor bognár és Dóra Lajos, ügyvivő elnök : Kajos Károly kétsori, jegyző: Panes Gáspár, pénztáros: Pancza Dezső, ellenőrt;Kajos István, Lénárt Boldizsár. Választmányi tagok: Kajos Lajos, Vargha Sándor, Pancza Lajos Újsor, Keszeli Dezső, Pintér István, Gyurcsi Lajos, Biherct János, Dóra István, Szabó Lajos Siabó Zsigmond, Lénárt Elek, Szabó Kálmán, Petecs Dezső, Tóth Lajos kovács, Pancza Ferenc. Körzeti választmány: Patács Kálmán ifj. Szabó Sándor, Ponye Antal A Helembai Magyar Nem zeti Párt helyi szervezete í, hó 10 én megtartott alakuló gyűlése alkalmával a helyiszerzezet tisztikara a következőképen alakult meg. Elnök : Zdbrita László, ügyvivő elnök: Dutka Péter, alelnök: Hegedűs Aodrás, jegyző: Hegedűs András, pénztáros: Tóth József M. fia, ellenőrök: Péter András Zsibrits Lajos, Választmányi tagok: Izrael Lukács, Szölgyén József, Sóos László, Mácsai Miklós, Dajcs Lajos, Klemencsár Péter. A Kisujfa'usi Magyar Nemzeti Párt helyi szervezete a f. hó 6-án megtartott újjáalakuló gyűlés alkalmával a helyi szervezet tisztikara a következőképen alakult meg: Elnök: Udvardy I.tváo, ügyv elnök: Fodor Mihály, alelnök: Gulyás János, jegyző: Zajos István, pénzt. : Kovács István, ellenőrök: Dobay András, Keszi Vargha János, választmányi tagok: Udvardi András, Gulyás Lajos, Vargha. András, G. Takács Ferencz, Dobai István, L, Gulyás János, Lénárt Lajos, Körzeti választmány: Gulyás János, Zajos István. Komárom, jun. 10. A rózsahegyi Jupiter időnként mennydörgőit és villámlott a korrupció ellen, amelynek Szlovenszkóra meg is nevezte szállítóit. Meg is fenyegette őket örök kárhozattal, meg az ördöggel, de azok az ördöggel se törődnek, ha maradékbírtokot kaphatnak. A rózsahegyi paterfamilias most nagyon röstetkedhetik, amikor halija, hogy a szlovák néppárt versenyfutása megindult a gyémántmezőkért, a délszlovenszkói finom magyar maradékbirtokokért. Az erkölcsös párt, amely mindig kipellengérezte az argalásokaf, az ördög fiait és a so domitákat, minden vasárnap kiszel lőztette és kiteregette névszerinti panamácskáikat és panamáikat a sajtójában, most hirtelen frontot változtatott. Mindigfriss prágai sonka, füstölt áru, konzervek, szardíniák, sajtok, borok és likőrök legolcsóbb beszerzési forrása: Komárom, Klapka-tér. 14 A kijárók megrohamozták a földhivatalt és ott "talán ki is kell Írni, hogy néppárti közbenjárók csak minden páratlan napon fogadtatnak. A kormánypárli dicsőség nem olyan biztos, mint látszik: a pünkösdi királyság még tart, de ki tudja meddig. A kormány elnöke egy szép napön azt mondja: köszönöm tisztelendő és tisztelt uraim a kormánytámogatást, de nem kérek többet belőle, mert kegyelmetek nem tudnak leszokni az ellenzéki rossz szokásokról. Nekem jól nevelt kormánytámogatókra van szükségem, szalon szocialistákra és a szociáldemokratákra, akik mindenre találnak ügyes formulát. Hogy aztán mi lesz, annak a rózsahegyi apostoli protonolárius a megmondhatója; de ami biztos, az biztos és ez nem vár, mint a jó kis maradékbirtok lehetőleg kastéllyal, dohányültetési engedéllyel és cukorrépa előleggel. Ezt a néppárt urai sem vetik meg, sőt amint írják, törik-marják magukat utána Tartják a markukat a borravalóért, a kormánytámogatás áráért, addig, amíg Svehla meg nem gondolja magát. A maradékbirlokok tehát nem csak a párttitkárok privilégiuma lessz, hanem a szlovák néppáriiaké is, mert az ő j elszavuk, hogy Sziovenszkó nem a szlovenszkóiaké —, hanem a szlovák néppártié és ebből hajlandók annyi engedményt tenni, hogy Sziovenszkó a szlovákoké, a szent és egyedül üdvözítő néppártié és az argalásoké, meg a sodomitáké. A maradékbirtok és a kastély mindegyiküknek egyformán kedves és szivük hangosabban dobog a nase írni olvasni nem tudó férfiak üllek a bírói és a tanácsosi székekben. Pest városának polgárai nem is egyszer tették meg városbirónak (polgármester akkor még nem voh) a Teschenből j hozzánk vándorolt Heroldot, aki gyil- I kosság miatt sokáig ült a tömlöcben. j Székesfehérvár egyik német bírája (Penikl) a tömlöcben halt meg. Ugyané városnak tanácsosai és esküd ei is egyszerre börtönbe kerültek. Pest város tanácsa irta a beköltözött uj polgárokról, hogy legritkább köztük a tisztesség és a becsületeseég! Úgy Buda, mint Pest város hivatalos jelentése szerint a börtönök zsúfolva voltak gonosztevőkkel s hogy némi hely jusson az újabbiknak, a nevezett városok arra kérlék az udvari kamarát, hogy végeztessenek ki néhányat a gonosztevők közül. Ki is jelöltek e célra néhány németet. Az 1699. évben Pest birájává Eschenbruckert választották, aki a szakácsmesterségen kivül semmihez sem értett. Ugyanekkor Kalcher lett a város kamarása, aki sem írni, sem olvasni nem tudott. A tanács tagjai pedig — amint hivatalosan jelentették — ingben s mezítláb járnak a városban. Szeged városa is azok közé tartozott, ahová seregével özönlöttek a bevándorló németek és rácok. S amint egyebütt, úgy itt is igyekeztek a hatalmat kezükbe keríteni. Nem egyszer valóságos zendülést csaptak a városban s a kormányszékek támogatását is igénybe vették, hogy a magyarság kezéből kiragadhassa* a vezetést. P.dig Szeged még a török hódoltság alatt is tisztán magyar varos volt. Bar a város ura a török volt, a magyar király hol egyik, hol másik hívének adományozta. A? 1564 évben a királyi bíztosoK a derék Migochy Gáspárt igtatták be az egri főkapisanyságoa. Jelentésük szerint a király Szegedet nénány év előtt Petényi Bilint egri lisztnek adományozta. Szeged — írják a királyi biztosok — nagykiterjedésű, nagyjelentőségű népes város. (Oppidum Zegediense amplum, populosum magnice momenti) Igen helyes volna, ha őfelsége a várost Egerhez csaiolná. Ez az óhaj tulajdonképpen Mágochy főkapitány óhaja volt, aki remélte, hogy Szegedet kiragadhatja a török kezéből. Ő ugyanis a töröknek való meghódolást nemcsak bűnnek, de veszedelemnek is tartotta. Egyik levelében imigyen nyilatkozott az ügyről : „Az kik oroszlánnal akarják bárányaikat örzetni, bárány nélkül maradnak és ők maguk is megszaggattatnak tőle, mint az ki ördögnek szolgál, kínnal fizetnek neki“. (1557. márc. 8) óva inti tehát a magyarságot, ne bízzék a török csalárdságában; mert akik hittek néki, álnok fulánkjától pusztultak el. Az egri fővitézek jóidéig megvették Szegeden a mBguk részét. A város népe e mellett még a magyar adót is hűségesen fizette a kamarának. Sezaz adó jobbára csak akkor maradt el, ha
