Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-05-10 / 56. szám

Negyvennyolcadik évfolyam. £>G. szám. Kedd, 1937. május ÍO. BlSiixetéii ír cxehixlorik értékben: lelfben éi vidékre poitai izétküldéisel: i)é»s évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. — Külföldön 150 Ki. gyen szám ára t 80 fillér. I ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: B ARANY A Y JÓZSEF dr. Szerkeeztöiég él kiadóhivztkl: Nádor-n. 89., Megjelenik hetenkint háromszor« kedden, csütörtökön és szombaton. 1 légi ml. Komárom, — május 9. Az adóreform bizottsági tárgya­lásairól statisztika jelent meg és ebből megtudtuk, hogy több ezer felszólalás hangzott el, bizonyára a legtöbb ellene és maga a pénz­ügyminiszter ötszáznál többször szólalt fel mellette. A parlamentben azután a pártok szónokai beszél­lek, a legtöbb ismét ellene é3 hol­nap, kedden már szavaznak felette; semmi'kétség sem lehet az iránt, hogy Englis pénzügyminiszter kí­vánsága szerint folyik le a szava­zás és igy az adóreform törvény­erőre is emelkedik. Szakasztott ilyen a helyzet a közigazgatási reformmal is, amely szintén senkinek sem kell és csak a szlovák néppárt szerelmes belé, amely feladta az autonómiát. Em­lékezünk, hogy Hlinka szinte gye­rekes örömmel lelkesedett a köz­­igazgatás reformjáért és lelkendezve hirdette: lesz országgyülésünk(P) és megkapjuk az autonómia ke­reteit. Azóta már ez az öröm le­higgadt egy kicsit és a néppárton is gondolkoznak a reform felett. A német aktivisták is gondol­kodtak hosszú ideig és arra az elhatározásra jutottak, hogy a közigazgatási reform el nem9 fo­gadható, nyelvi rendelkezéseibe és a tartománygyülések egyharmadré­­szének kinevezésére vonatkozó in­tézkedésébe bele nem nyugosznak, parlamenti keresztülhajszolását, mint az adóreformét, pedig perhor­­reszkálják. A közigazgatási re­formnál tehát a helyzet nem lesz olyan egyszerű, mint az adótör­vényeknél, amelyet négy nap alatt el tudtak intézni, mert a kormá­nyon levő németek ehhez nem já­rulnak hozzá. Kívánságaikat most tárgyalják a cseh kormánypártok és nincs kizárva, hogy némi en­gedményeket tesznék nekik, azon­ban nagyjában és egészében a közigazgatás reformját is keresztül­hajszolják, mert a cseh centraliz­mus ebben fog teljes győzedelmet aratni és kicsúcsosodni. Hiába voltak szakértők az adó­reformnál és hiába lesznek a köz­­igazgatás reformjánál is. Englis megokolatlan makacssága nem tűrt lényeges módosításokat az adó­javaslaton és mint annak idején Rasin mindenható akarata érvé­nyesült pénzügyi téren, úgy most is ő egyeduralkodik és javaslatá­val győz vagy bukik. Most győzni fog és tartunk tőle, hogy ez a győzelem a köztársaság adózóinak lesz túlságosan drága. A közigazgatási törvényjavaslat sem tetszik a pártoknak, de mégis le fogják nyelni ezt is, ha most tiltakoznak is ellene, mert a cseh törvényhozásnak a sarkalatos hi­bája az, hogy nem törekszik a tökéletesre, hanem egyesek akara­tának a kifejezője, amelyet azután gyorsan meg cáfol a gyakorlati élet. Bizonyos, hogy az adóreform nem hoz enyhülést, hanem a zak­latásoknak uj tömegét zúdítja az adózók nyakára. De mégis keresz­tül hajszolják, mert különben Eng­lis olt hagyná a miniszteri széket. Évek óta fartó, hosszadalmas tárgya­lások értek véget a csehszlovák magyar kereskedelmi szerződés megkötésevei. A kereskedelmi szerződést pénteken Budapesten parafálták s most már csak a parlamentek hozzájárulása szükéges ahhoz, hogy a szerződés éleibe lépjen és a két állam gazdasági összekötteté­sét megerősítse és kifejlessze. Cseh­szlovákia és Magyarország az egymást közösen érdeklő nagy gazdasági prob­lémájának egyik fonios kérdése meg­oldást nyert és a gazdasági egymásra­utaltság követelő ereje megteremtette ezt a szerződést, amelynek tárgyalásá­hoz hosszú hónapok, sőt évek kellettek, amíg minden egyes kérdésben meg­egyezés jött létre. A szerződés kereskedelempolitikai szempontból igen jelentékeny mind a két államra nézve, mert oly kapcsolaíot épit ki egymás között, amelyre a háború utáni helyzetben úgy Csehszlovákiának, mint Magyarországnak nagy szüksége van és megvédi a két szerződő fél ér­dekeit. Amíg Csehszlovákia biztosítja ipari termékeire nézve a magyar piacot, addig Magyarország mezőgazdasági ter­melésének nyit piacot a köztársaság területén a szerződés. A csehszlovák piac Magyarország feleslegének elhelye­zésére nézve nagy jelentőséget képvisel, viszont Magyarország a feléje gravitáló cseh ipari cikkeknek szinte nélkülöz­hetetlen piacává válik. Vizsgálva a szerződésnek megegye­zéseit, kétségkívül megkell állapítanunk, hogy a hosszadalmas tárgyalások után végre is tiszta képet biztosit a két ál­lam gazdasági nexusában, de azt is meg lehet állapítani, hogy Magyaror­szág, az ellenségei áltál évek óta róla terjesztett rosszmájú hirek cáfolatával bebizonyította azt, hogy kész a nem­zetközi kereskedelempolitikai kapcsola­tok megerősítésére és nem riad vissza még az áldozattól sem. Magyarország kereskedelempolitikai helyzete e szer­ződéssel a körülötte levő utódállamok­kal szemben rendezést nyert, viszont Csehszlovákia is ráeszmélt arra, hogy POLITIKAI SZEMLE. Komárom, —május 9. A képviselőház kedden folytatja ülését. A képviselőház pénteken és szombaton folytatta az adóreform részletes vitáját. A ház az autonom testületek pénzügyi gazdálkodásáról és a stabilizációs mér­legekről szóló törvényjavaslatokkal fog­lalkozott. A nemzetgyűlés szombaton befejezte a részletes vitát s legközelebb kedden délelőtt 10 órakor ül össze. A képviselőház elnöksége által meg­állapítod terv szerint a képviselőház a javaslattal a hét végéig okvetlenül végez, A közigazgatási törvényt is meg fogják csinálni, nem azért ugyan, hogy arra a köztársaság lakossá­gának szüksége lenne, de azért, mert Svehla igy akarja és a többi kisebb korifeus, akiknek ebből egyénileg előnyei származnak. A javaslat mégis a közérdek leple alatt kerül a parlament elé, pedig attól igen távol esett. Komárom, — május 9. a nacionalista elfogultság rossz tanács­adó a gazdasági kérdések megoldásá­nál különösen akkor, hogyha olyan le­tagadhatatlan függő gazdasági helyzet­ben van valamely állammal szemben, mint amiként a köztársaság van Ma­gyarországgal szemben. Az egymásra­utaltság eredményének lehet tehát tar­tani a kereskedelmi szerződést. A csehszlovák magyar kereskedelmi szerződés a két állam gazdasági viszo­nyának rendezése, kétségkívül mindkét államban a legszélesebb gazdasági körök­ben számottarthat a legnagyobb érdek­lődésre. Most már az a fontos, hogy minélelőbb életbelépjen és hozza meg mindkét államra nézve azokat az elő­nyöket, amelyeket tőle várnak. Termé­szetes, hogy a szerződésnek igazi érléke a gyakorlatban fog mutatkozni, de azt előre is meg lehet állapitani, hogy jóval előnyösebb helyzetet teremt a két állam gazdasági relációi között és eloszlatja azokat a koníraverziákat, amelyek eddig igen sok esetben lehetetlenné tették a két országnak egymáshoz való határo­­zotiabb irányú közeledését. A gazdasági helyzet biztosítása azon­ban csak egyoldalú közeledése egy­máshoz az államoknak. Ennek a szer­ződésnek más feladatot is kell szol­gálnia. Amint a kereskedelmi szerződés következtében biztosra vehető, hogy Csehszlovákia és Magyarország köz­gazdasági életébe egészségesebb és éltetőbb atmoszféra kerül, úgy e szer ződés alkalmas alapot teremthet arra is, hogy a két ország politikai reláci­ókban is közelebb jusson egymás­hoz. Nem lehet célja a csehszlovák köztársaságnak, hogy elzárkózzék a fé­nyes történelmi múltú és a nagy viha­rok után saját életerejével újra feltá­madt Magyarországtól, hanem az igazi megértés és a hátsógondolatok nélküli bizalom alapján teremtse meg vele a barátságos jó szomszédi viszonyt, mert csak igy lehet áldás azon a munkán, amelyet a két ország gazdasági hely­zetének kölcsönös megerősítésére hosszú hónapokon keresztül végzett. már kedden megkezdődik a szavazás, úgyhogy május 13-án már a kormány közzéteszi a köztársasági elnök válasz­fásáról szóló hivatalos rendelkezést. A magyar nemzeti párt és az elnökválasztás. A Prager Tagblatt az elnökválasz­tással kapcsolatban azt irta, hogy „a magyar nemzeti párt Masaryk újbóli megválasztása mellett fog szavazni, a keresztényszocialista párt pedig tar­tózkodni fog a szavazástól, avagy amint valószínű, Masaryk ellen fog szavazni.“ E jelentéssel szemben meg­állapítjuk, hogy értesülésünk szerint a a magyar nemzeti párt ezzel a kérdés­sel még egyáltalában nem foglalkozott, miután mint ellenzéki pártot a több­ségnek esetleges határozata nem köte­lezheti. Befejeződtek a csehszlovák-ma­gyar kereskedelmi szerződés szö­vegezési munkálatai. Az évek óta tartó tárgyalások, ame­lyek a csehszlovák-magyar kereske­delmi szerződés ügyében többszörös megszakításokkal folytak, végre teljes befejezést nyertek és a tárgyaló dele­gátusok már a szerződés szövegezési munkálataival is elkészültek. Mint a Magyar Távirati Iroda jelenti, a ma­­gyár csehszlovák kereskedelmi szerző­dés több hét óta Budapesten folyó szövegezési munkálatait befejezték és magyar részről Nicki Alfréd köveiségi tanácsos, csehszlovák részről Fried­mann Gyula miniszteri tanácsos pén­tek délután 6 órakor parafdlldk a szö­vegeket. A szerződést körülbelül tiz nap múlva Genfben fogják aláírni minthogy a delegátusok vezetői a genfi nemzetközi gazdasági konferenciára utaztak. A szerződés kerete 31 szakai­ból álló általános kereskedelmi szerző­dés, amely a kölcsönös legtöbb ked­­vezmény elvén épült fel. A szerződés mellékleteit képezik a kölcsönös vám­­íarifaengedményeket tartalmazó listák az egyes ipari és szállítóvállalatok szék­helyáthelyezéséről szóló egyezmény a vasúti megállapodások, a kisebb határ­széli forgatom megkönnyítése tárgyában kötött egyezmény, a vámkartell szerző­dés és az állategészségügyi egyezmény. A szerződés tartama nincs meghatá­rozva és az hat hónapra bármikor fel­mondható. A szerződést, minthogy vá­mok leszállítását tartalmazza, Magyar­­országban csak a törvényhozás hozzá­járulása után lehet éíetbeléptetni. A közigazgatási reformot csak az elnökválasztás után tárgyalják. A koalíciós pártok most a közigaz­gatási reformról tárgyalnak egymással. Megírtuk, hogy a kormánypártok között a javaslat tárgyalására nézve éles ellen­tétek keletkeztek, mert a cseh pártok már most akarták napirendre tűzni, a német kormánypártok azonban azt kö­vetelték, hogy csak a szakvélemények meghallgatása után tárgyalják a javas­latot. A feszültség némileg engedett, mert a cseh pártok úgy nyilatkoztak, hogy keszek eleget tenni a németek kívánságának, nehogy a reformot elha­markodják. A javaslatot tehát az alkot­mányjogi bizottság csak az elnökvá­lasztás után fogja tárgyalni. Prágában félnek Lengyelország és Magyarország barátságától. A Vossische Zeitung értesülése sze­rint Magyarország és Lengyelország legközelebb baráti szerződést köt egy­mással. Mint megbízható forrásból ér­tesülünk, tény az, hogy a lengyel kor­mány hajlandó Magyarországgal baráti szerződést kötni, ami egyébként nem új dolog, mert a nemzetközi diplomácia már régebben foglalkozik vele. A magyar­lengyel szerződés lehetősége Prágában nagy feltűnést keltett és e hir óta a prágai kormány komolyan fontolóra vette a cseh-orosz közeledés tervét. Prágában úgy vélik, hogy a lengyel­magyar baráti szerződés folytatása lesz ama törekvéseknek, amelyek Cseh­szlovákia elszigetelésére irányulnak rendkívül messzemenő tervekkel A prágai kormány ebbői az okból gon­dol a magyar-lengyel szerződés ellen­­sú'yozására az orosz közeledésre. Bár a csehszlovák politikai köröket most még teljesen lefoglalja az elnökválasz­tás, Ma$aryk megválasztása után akció fog megindulni Csehszlovákia külpo­litikai helyzetének javításáért. Az árisra Farafálták a csehszlovák-magyar kereskedelmi szerződést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom