Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-05-10 / 56. szám

2. oldal. Komáromi Lapok 1927. május 10. • 9 EZl 1II1I _ Elbert divatáruházában Komárom, Nádor-utca 19. Női színes nadrágkombiné 26 K Női színes és fehér hímzett ing 18 K Selyem harisnya 12 K Kötött harisnya divatszinek 3.60 K Gyermek sokni kötött 2.50 K-tól Glacé női keztyű 29 K Selyem jambo sapka 4 K-tól Férfi ing fehér 18 K-tól Színes férfi ing 2 gal. 35, 45, 60 K Pupplin férfi ing 75-95 K Kötött sokni 2,50, mintás 3 K Selyem nyakkendő 9 K Francia köpper alsónadrág 20 K Fiú- és férfi szövet sapka 7.50-9-ig Nagy választékban játszó ruha, gyapjú leányka és fiú ruha. Vulkán koffer, rétikul, férfi harisnya, pull-over, mellény, bambusbolok, esőernyők, gyermek és férfi pyjamas stb. Gyári raktár sport és szekrény alakú gyermekkocsikban. bizonyos, hogy a kisantant konferen­ciáján a magyar kérdés fog dominálni és meg fogják kísérelni Lengyelország magatartásának tisztázását a kisantant államaival szemben. Stíbrny uj pártja: a „szláv nem­zeti szocialisták pártjau. A cseh nemzeti szocialista párt an­nak idején kizárta kebeléből Stribrny nemzetgyűlési képviselőt és két társát. A kizárás oka az volt, hogy Stribrny éle­sen támadta Benes dr. külügyminisztert, aki szintén abba a pártba tartozik, amelyikbe Stribrny. A kizárás óta Stri­brny tovább folytatta támadásait az ál­tala alapított és megindított lapban, támadásainál a cseh nemzeti szocialista párt ellenzéki szárnya hathatósan támo­gatta. A párt ellenzéki szárnya vasárnap kongresszust tartott Prágában, amelyen egész Csehszlovákia területéről 712 kiküldött vett részt. A kongresszus egy­hangúan elhatározta, hogy a „szláv nemzeti szocialisták pdrtjau néven uj pártot alapit, amelynek elnökévé szin­tén egyhangúan Stribrnyt választotta meg. A szlovák néppárt még mindig ellenzi Masaryk újra megvá ■ lasztását. Nem a Slovák írja, hanem a Národni Listy közli, hogy a szlovák néppárt álláspontját az elnökválasztás ügyében a hivatalos körök lebecsülik, ami nagy politikai hiba. A szlovák néppártnak komoly okai vannak, hogy Masaryk ujramegvdlasztását ellenzi és már ezért sem szabad a polgári blokkot gyengí­teni. A legvétkesebb hiba volna azon­ban a szlovák néppártot a koalícióban teljesen mellőzni, miután téves az a fölfogás, hogy a szlovák néppártot egy más erős párt pótolhatná. A lap szerint a jelenlegi viszonyok között a kormány a szlovákok támogatására rá van utalva. Holota képviselő módosító javaslatot nyújtott be az adóreform vitában, hogy mentsék fel a közalkal­mazottakat nyugdíj illetmények után a jövedelemadó fizetése alól. — májú? 8, Holota János dr. magyar nemzed párti képviselő a képviselőház adóre­form vitájában a következő módosító indítványt adta be: Indítványozom, hogy az egyenes adókra vonatkozó kormányjavaslat 1. paragra­fusának 2. p. c) szakasza, amely a nyugdíjas közalkalmazottakat nyugdíj­­illetményeik után szintén jövedelemadó fizetésre kötelezi, hagy ezeket men se fel a jövedelemadó fizetése aló! Indít­ványát azzai indokolta mzg, hogy az állami, tartományi, megyei és községi közalkalmazottak nyugdíj illetményeinek jövedelemadóval való megrovás t merő­ben igazságtalan és tulajdonképen két­szeres megadóztatást jelent. Ezek a nyugdijilletmények ugyanis mások, mint az általuk tényleges szolgálati idejál befizetett nyugdijilietékek visszafizetése, amely után tehát már egyszer megfi­zette a jövedelmi adót. Ezért kétségte­len, hogy nyugdijiiletmény alakjában élvezett eme általuk annak idején be­fizetett összegek kétszeres megadózta­tásával állunk szemben. * S A Komáromi Kereskedők Testületének közgyűlése. Kevés egyesület számolhat be éven­­kint olyan nagy munkásságról, lankad­­hatatlan kitartásról és oly sok elért eredményről, mint a Komáromi Keres­kedők Testületé, amely az idén is ki­adta nyomtatásban a múlt évi tevé­kenységükről, munkásságukról beszá­moló elnöki jelentést. Ez a taratalmas füzet minden sora élénken tükrözi vissza az elnökség nagy ragaszkodását, szeretetét, munka­bírását a Testület és a kereskedői ér­dekek iránt. Ez eredménydús munkáról szóló be­számolót egyik előző számunkban már ismertettük. A Komáromi Kereskedők Testületé évi rendes közgyűlését, amint azt már lapunkban előre jeleztük, május 8 án, vasárnap d. e. 11 órakor tartotta meg a kultúrpalota emeletén levő saját he­lyiségében Fried Jenő egyesületi elnök elnöklete alatt. Az elnök megállapítván a határozat­­képességet, megnyitja a közgyűlést és a következő elnöki megnyitó beszéddel vezeti azt be. Tekintetes Közgyűlést FA komáromi kereskedők testületé 1926 évi működését befejezte, arról kíván számot adni a mai közgyűlés. A közgyűlést az előirt módon meg­hirdettük, határozatképes számban va­gyunk jelen és igy a közgyűlést meg­nyitom. Sajnálattal állapítom meg? hogy a szokásos meghívásnak dacára nem üd­vözölhetem itt a hatóságok képviselőit. Komárom, — irájus 8, Szerettem volna itt látni a hatóság kép­viselőjét, mert akkor láthatta volna a hatóság is, hogy tevékenységünk: — minden erőnk megfeszítése dacára — milyen hálátlan, milyen kis eredményű, hogy a nagy hatalom, az erős ki: cstári igények és a mindég fenmaradó bürök rácia milyen gátakat emel a kereskedő munkája elé; s mily nagy, mily telhe­tetlen részt kér a kereskedő munkájának eredményéből. Egész évi tevékenységünk majdnem sziszifusi munka; mert alig hogy egyik nehézséget leküzd ük, már jelentkezik újabb több forgalom korlátozás, enge­délyek megszerzése, a legkülömbözőbb vámok, adók és illetékek, uj megszorító rendelkezések stb. sib. formájában. Nekünk kereskt dőlnek nemcsak ver­senytársunkkal kei f venni a harcot; hanem mint épp ri említettem, a sok — törvényes forinah m jelentkező — u. n. hivatalos nemiségekkel is meg kell küzdenünk. S ha a napi Kü/delem után eljön a jóleső este, hogy családunk körében 1—2 rövid órát ellökhetünk, már el is felejtjük a fárad•'masat; már megelé­gedettek is Vcg u k S ha lepereg a küzdelmes esztendő, alig várjuk a közgyűlést, hogy e tágabb családi együttesben számot adjunk az egész évi működésünkről. Ezt tettük meg a tagoknak megkül­dött évi jelentésünkben. Aki időt és figyelmet szentelt az elég terjedelmes referálásunknak, az meg tudja állapítani, hagy mit végeztünk 1926-ban és mit mulasztottunk, mit hibáztunk. A mái összejövetelünk célja a birálat meghallgatása, a panaszok megismerése, kérések, indítványok a kereskedők álta­lános érdekében. Midőn elnöki jelentésemet igy a tekin­tetes Közgyűlés elé viszem ás megnyitom fölötte a vitát; az ahhoz való hozzászólásra az alkalmat megadom, magam részéről meg van a megnyugvásom, hogy testü­letünk ez évben is megfelelt hivatásá­nak, a vezetőség pedig megfelelt köte­lességének. Kérem az elnöki évi jelentés tudo­másulvételét. A zajos éljenzéssel fogadott tartalmas elnöki jelentéshez Czike Dénes választ­mányi tag szólott hozzá. Örömmel veszi kezébe a tartalmas elnöki jelentést, a múlt évi tevékenységről, amely mellett nem mehet el szó nélküi-és a legmele­gebb elismerés hangján kell az elnök­ség eredménydus munkájáról nyilatkoz­nia. A multévről szóló beszámoló nem csak a kereskedőt, az iparost érdekli, hanem Komárom egész lakosságát. Csak például hozza fel a hidátkelésnek d. u. 6 órától éjjel 11 óráig való kitolását. Tudjuk, hogy ez a fényes eredmény az elnök akadályokat nem ismerő vaskitar­tásának köszönhető, mert azt csak ne­héz Küzdelmek árán tudia kivívni. Há­lás köszönet ezért Fried Jenő elnöknek nemcsak a kereskedők, iparosok, ha­nem az egész város összlakosságának nevében is. Ismeri az elnök nagy üz­leti elfoglatságát, éppen azért értékeli és sokra becsüli azt az időt a felszó­laló, amelyet az elnök még nagy elfog­laltsága dacára is szentelni tud az egyesület érdekében. A felszólaló nem félti a jövőt, mert a mostani öregek majd nevelnek helyükbe méltóan lépő ifjabb generációt és éppen úgy, mint Fried Jenő nyomdokába lépett édes apjának, majd jön az uj generáció is. Kéri az elnököt, hogy az eddigi sze­retettel, kitartással csüngjön tovább is az egyesületen és a további munkássá­gához az Ut áldását kéri. Fried Jenő elnök hálásan köszöni az elismerés e meleg megnyiívánitását, amely őt a további munkásságra ösz­tönzi és az neki erőt és kitartást ád, Különösen jói esett édes apjáról való megem ékezés, akinek csak egy taná­csát nem fogadta meg, amikor azt mon­dotta, hogy ne vállalj közéleti tevékeny­séget, mert az a leghá átlanabb feladat. Mrjd néhány üres széksorra mutatott és azt mondotta: Nézzék uraim azokat az üres széksorokat. Ezek jellemzik a komáromi kereskedők maradi gondol­kodását. Még a ssját egyesületi dolgai iránt se érdeklődik legalább annyira, hogy egy évben egyszer eljönne a köz­gyűlésre. De bezzeg az adóügyekben a legnagyobb mértékben veszik igénybe az egyesületet. Tisztelet a kivételnek, de sajnálattal kell leszögezni, hogy ez a komáromi kereskedő nagyon alacsony nívójára vall. Majd Krausz Béla szólal fel és öröm­mel veszi tudomásul, hogy a heti piac megmarad a régi helyén, a Duna par­ton. Ezzel kapcsolatban kérdi az elnö­köt, hogy miképen lehetne azt elérni, hogy a Baross utcától a gőzfürdőig szinte járhatatlan útrész is kiköveztes­­sék éppen úgy, mint a Dunarakpart többi része, Fried Jenő megnyugtatja a felszólalót, hogy a közmunkaügyi miniszterrel si­került a városnak olyan megegyezést létesíteni, amely biztositja, hogy a kér­déses útrészt az állam még ebben az évben kikövezted. M ijd következnek a zárószámadások és a költségvetés, amelyet a közgyűlés elfogad és a szokásos feimentvényt megadja. Sajnálatát jelenti az elnök, hogy igen sok tag feledkezett el a tagsági köte­lezettségéről és igen nagy a tagdíj hát­ralék. Jelenti, hogy az idén is felvettek a költségvetésbe iskolai ösztöndíjas segélyekre összegeket. És azzal, hogy a kultúrpalotában tartják fenn a hiva­talos helyiségüket, a Jókai Egyesületen akarnak segíteni. Kincs Izidor javaslatára a kereske­delmi tanonc iskola ösztöndíjára szánt i összeget fölemelték. Itt megjegyi az el­­j nők, hogy az Ipartársulat révén, amely­ben a kereskedők nagy taglétszámmal vannak képviselve, még ezenkívül is áldoz a komáromi kereskedí világ a kereskedői tanonciskolára. Majd a választmányból az alapsza­bályok értelmében kilépett tagokat új­ból megválasztják, mire igy alakul meg a választmány: Arnstein Lipót, Abelesz Ernő, B-fger F Vilmos, Brenner Márk, Barlos F.igyes, Blau Lipót, Bárdos Jenő B run Andor, Czike Dénes, Elbert Ignác F eischmann Samu, Fülöp Zsig­­mond, Goldschmied Vilmos, Hoffmann Simon, Ivánffi Géza, Kis Mór, Kincs Izidor, Koltay Rezső, Kellner Gyula, Kohn Jakab, Krausz Béla, László Dezső, Lengsfeld Ervin, Milch Dezső, Pich Richard, Renner Mksa, Schmiedthauer Lajos, Schnell Béla, Schwartz Béla, Schwarlz Samu, Spitzer Béla, Sleiner Gyula, Síeinar S. Zsigmond, Weisz Pál Zechmeister Sándor, Zsombor Kornél. Póttagok: Haar Miksa, Luka Péter, Korai Aladár, Búkor Lajos. Jelenti az elnök, hogy indítvány nem érkezett be, ellenben a Kereskedelmi Alkalmazottak és a Magántisztviselők Egyesületétől átiiat érkezett az egyesü­­leííiez a záróra egységes rendezésére vonatkozólag. Az átiratot dr. Gaál Gyula ny, pol­gármester, a testület jogtanácsosa ol­vasta fel. Ebben kérik a Testületet, hogy hasson oda, hogy a komáromi záróra régóta vajúdó kérdése végleg rendeztessék. Fried Jenő elnök megemlíti, hogy ez a kérdés nem uj és időnkint szőnyegre kerül. Sajnos egyes kereskedők egyál­talában nem ismernek határt, hogy mi­kor zárjanak be. Ez bizonyos mér­tékben túlhajtott üzleti haszon keresés. Különösen a belvárost kereskedők es­nek abba a hibába, amelyet az elnök élesen elitéi. Komáromban nincs szabályozva a záróra, akinek tetszik, akár egész éjjel nyitva tarthat. Az alkalmazottakat ugyan védi a törvény, de legtöbbször az al­kalmazottaknak nem a törvényhez, ha­nem a gazdaja kényéhez kell alkalmaz­kodnia és ha a gazda nem respektálja a törvényt, akkor bizony az alárendelt személyzet keveset tehet ellene. Mindenesetre keresni kell megoldást, hogy — mint más városokban — Ko­máromban is legyen végre rendezve a záróra kérdés. Igyekezzünk rendezni e kérdést addig is, amíg erre nézve tör­vényes rendelkezés nem történik. Kő­­; röző ivet fognak széíküldeni aláírás végett. Czike Dénes javaslatára elfogadják, i hogy ez aláírás kötelező hatállyal bírjon, í Majd hosszabb vita indult meg, hogy ha a belvárosi és külvárosi kereskedők különböző elbírálás alá kerülnek, melyik utcák kerüljenek a két kategóriába. Végűi Fülöp Zsigmond igazgató szólalt fel és felhívta a Testület és az egyes ke­­! reskedök figyelmét arra az örvendetes I tényre, hogy Komáromban augusztus | havában egy hétig tartó mezőgazdasági, ipari és néprajzi kiállítás lesz. Mivel ez | a kiállítás nagyon fogja emelni Komá­rom idegen- és üzleti forgalmát, kéri a Testületet, hogy ezt a kiállítási akciót szívvel-lélekkel erkölcsileg és tehetsége szerint anyagilag is támogassa. Fried Jenő elnök pártoló szavai után a kiállítás erkölcsi és anyagi támogatá- i sát a Testület közgyűlése egyhangúlag kimondja. Egyéb tárgy nem lévén, az elnök a I következő szavakkal zárja be a köz­gyűlést : Tekintetes Közgyűlés! Tárgysorozatunk kimerült, a mára kitűzött munkát elvégeztük. Kaptunk uj feladatokat, ezeket is iparkodni fogunk jól megoldani. A feladatok között senki sem tette szóvá a legfontosabbat, mely bármeny­nyire természetes, mégsem hangoztat­ható elég gyakran. A kereskedők összetartása 1 Oly (jelentős társadalmi réteget, oly nagy államfenntartó egyedet, oly számottévő tényezőt képezünk minden téren: egy­­egy város, egy-egy ország életében, hogy ennek tudatában mesterségünkre, kereskedői voltunkra, önérzetesek le­helünk. Becsüljük meg a kereskedelmet, be­csültissük meg a kereskedőd A tisztesség, a szorgalom, a napról­­napra előretörekvés jegyében éljük. Ez volt és ez marad irányelvünk és és ennek újra való kiemelésével a köz­gyűlést bezárom. (Zajos éljenzés) Olvassa és terjessze a legjobb magyar lapot a Komáromi Lapokat

Next

/
Oldalképek
Tartalom