Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-04-26 / 50. szám

2 . oldal. Komáromi Lapok 1827. április 26. iii álteli Elbert divatáruházában Komárom, Nádor-utca 19. 140 Női színes nadrágkombiné 26 K Női színes és fehér hímzett ing 18 K Selyem harisnya 12 K Kötött harisnya divatszinek 3.50 K Gyermek sokni kötött 2.50 K-tól Glacé női keztyű 29 K Selyem jambo sapka 4 K-tól Férfi ing fehér 18 K-tól Színes férfi ing 2 gal. 35, 45, 60 K Pupplin férfi ing 75-95 K Kötött sokni 2,50, mintás 3 K Selyem nyakkendő 9 K Francia köpper alsónadrág 20 K Fiú- és férfi szövet sapka 7.50-9-ig Nagy választékban játszó ruha, gyapjú ieanyka es fiú ruha. Vulkán koffer, retikfil, férfi uarisnya, pull-over, mellény, bambusbotok, esőernyők, gyermek és férfi pyjamas stb. Gyári raktár sport és szekrény alakú gyermekkocsikban Komárom, —április 25. Az egész világon folyó szervezkedé­sek sorozatába egy uj szervezet illesz­kedett be a napokban, a hontalanok világszövetsége, amely egy prágai hir szerint Köln-Ehrenfeldbén alakult meg. A világszövetség célja a különböző államok ama lakosainak nemzetközi megszervezése, akik semmiféle állam­­polgárságot nem tudnak felmutatni. Ez is egyik vívmánya a mai haladó kor­nak, amelynek figyelmét nem kerüli el semmi sem s amely a maga nagyszerű eszközeivel támogatására siet minden bajban szenvedő embernek. (Körülbelül igy fogalmaznák meg az álhumanizmus kétszínű lovagjai a legújabb világszö­vetségről magas véleményüket) Ez az uj világszövetség, bár arra van hivatva, hogy súlyos sebeket gyógyít­son, egyike a mai idők legszégyentel­­jesebb alakulatainak, amely vádlón hir­deti az egész világnak, hogy micsoda lehetetlen munkát végeztek a világhá­ború utáni „békemüvek“ alkotói s hogy milyen lelkiismeretlen módon döntöttek milliók és milliók sorsáról. A hontala­nok világszövetsége nemes céljainak elérésére statisztikát fog készíttetni a világ összes hontalanjairól és ezek helyzetéről és az igy beszerzett adatok alapján az illetékes nemzetközi fórumok előtt a rendkívül nagy horderejű kér­désegyetemes szabályozását fogja kérni. Lesz-e ennek eredménye, azt előre megjósolni vajmi nehéz lenne. Az állampolgárság igazságtalanul és elfogultsággal kezelt kérdése megérlelte az időt arra, hogy mindazok, akiknek valamely uj államalakulatba történt bekebelezésük folytán állampolgárságuk és illetőségük a kormányhatalom kénye­­kedve szerint kockára tétetett, egy közös szervezetbe tömörüljenek és em­beri jogaiknak elismerését követeljék. A békeszerződések szomorú következ­ménye ez, amelyet a világháború előtt nem ismert a világ, aminthogy az akkori időkben az a négyén millió mai hontalan, akinek állampolgársága ma kérdésessé vált, a legnagyobb biztonságban élt és zavartalanul dolgozott a külömböző államokban. Csak a békekötés folyo­­mányaképen állott elő az az emberi jogokat frivolul megcsúfitó helyzet, hogy sokan akik ötven-hatvan évig laktak egy helyen állandóan, még saját szülőföldünkön sem lelhetik honjukat a hazában 1 A rettenetes zaklatások, a könyör­telen üldözések, a legtöbb ilyen eset­ben mérhetetlen anyagi károsodással járó mellőztetések, a holt betű szerinti rideg intézkedések a szivekben felhal­mozott keserűségektől indíttatva, arra kényszerítik az érdekelt szerencsétle­nek millióit, hogy az egyesülésben rejlő erőhöz folyamodjanak és a közös sors osztályosait sorakoztassák fel Istenadta joguknak kivivására és védelmére. Nem­csak az egyes államok, de úgyszólván az egész világ konszolidálása függ en­nek a nagy kérdésnek helyes és egy­öntetű megoldásától, amely elől ma már nem térhet ki semmiféle olyan nemzetközi intézmény, amely a világ népei sorsának intézésére van hivatva s amely csakis akkor teljesíti feladatát, ha az egész emberiség javát szolgálja. Fájdalmasan égő sebek gyógyítására és milliók veszendő életének megmen­tésére alakult meg a hontalanok világ­­szövetsége, amely magasztos emberi céljainak megvalósításáért küzd, hogy megváltsa a mai hazug jelszavakkal dobálódzó, a fenséges eszméket való­ságukból kiforgató reakciós kort attól a szégyentől, amelybe az állampolgár­­sági jog uj kodifikálásával jutott. Éppen azért a hontalanok világszövet­sége méltán számíthat mindé a kultur­­állam és minden jogokat és igazságot tisztelő nemzet legmesszebbmenő tá­mogatására, (.—) Apagyilkoiság vagy gonosz rágalom ? Egy 82 éves aggastyán titokzatos halála. — Egy testvérháboru szo­morú fejleménye. Bátorkeszi község eddig leginkább sűrűn megismétlődő tűzeseteivel vált hírhedtté, Alig telik el hét, mikor ne pusztítana tűzvész ebben a kis dél­­szloveoszkói magyar falucskában, amelyét most egy nem mindennapi bűnügy tart izgalomban. Az történt ugyanis, hogy az elmúlt szombaton Dick Bernát 42 éves bá­­torkeszi-i kereskedő megkínálta a nála lakó öreg 82 éves édesatyját valami pálinkával. Az öreg Dick azonban alig hogy szájába vette az italt, azonnal kétségbeesetten kiköpte s rosszul lett tőle. Dick Bernát meg­rendültén vette észre, hogy tragikus véletlen folytán nem a pálinkás üveg­ből, hanem koncentrált ecetsavval töltött üvegből adott apjának. Rőrich Béla dr., az azonnal a hely­színre siető körorvos megállapította, hogy az öreg Dick Mór nem nyelt le semmit a méregből s szerencsés körülmények folytán a torkán is csak igen könnyű égési sebeket szenvedett. Az ügy persze hamarosan a nyil­vánosságra került s általában rész­véttel vettek tudomást a tragikus véletlenről. Volt azonban valaki, aki nem tudott olyan hamar napirendre térni a dolog felett. Dick Bernátnak ugyanis Bátorkeszin lakik egy nő­vére, aki Fuchs Mór jómódú keres kedőnek a felesége. A testvérek és sógorok viszonya hosszú évek óta a lehető legrosszabb. A gyűlölködés­nek persze anyagi okai vannak, többek között állítólag az, hogy az öreg Dick — a hírek szerint hálából azért, mert öreg beteges éveit fiánál töltheti, aki emberségesen bánik vele — Dick Bemátra íratta egyik házát. Csak a legvégletesebb gyülöködés­­nek tudható be, hogy. Fuchs Mór, amint meghallotta, hogy milyen szerencsétlenség történt apósával, azonnal elment a csendőrségre s fel­jelentést tett sógora: Dick Bernát ellen, hogy Dick el akarta tenni láb alól atyját, azért adott neki pálinka helyett koncentrált ecetsavat. Ez a feltételezés persze páratlan izgalmat keltett a faluban. Másról sem beszéltek, mint arról, hogy apa­gyilkosság kísérlete történt, vagy pedig gonosz rágalomról van szó. A csendőrség azonnal meginditotta a legszélesebbkörü nyomozást s többek között vasárnap délelőtt kihalgatták az időközben teljesen rendbejött öreg Dick Mórt. A betegségéből csak az imént felépült s nagy izgal­makon keresztülment öreg ember — aki egyébként is szervi szívbajban szenved — megrendültén hallotta s magából kikelten tiltakozott a vád ellen. Vallomása teljesen tisztázta az ügyet, úgy hogy a csendőrség jónak látta a vizsgálatot beszüntetni. Még aznap délután azonban újabb drámai fordulatot vett az ügy. Délu­tán 4 óra tájban halva találták az öreg embert. Az előhivo't orvos ismét alaposan megvizsálta az el­hunyt Dicket s minden kétséget kizárólag megállapította, hogy a halálának szívszélhüdés az oka, mely­nek legfeljebb csak annyi köze lehetett a mérgezéshez, hogy az ezt követő izgalmak, főleg a csendőr­ségi kihalgatás a végletekig felizgatták a szívbajos öreget. A vád azonban tovább kísértett. Most már azzal is erősödve, hogy az öreg ember bele is halt. S bár az eljárás folyik, a halottkémi jelen­tés alapján jóllehet a feljelentő Fuchs Mór és a megvádolt Dick Bernát is követelték, nem rendelték el a hulla felboncolását. Az öreg Dick már ott pihen a bátorkeszi-i zsidó temetőben, de a kedélyek még nem nyugodtak meg Bátorkeszin. Megállapítható azonban, hogy a közvélemény általában tartózkodó az ügyben s nemftételezik fel,Dick Bernátról, akit jóravaló, dolgos jó­­érzésü embernek ismernek, hogy képes lenne ilyen gonosztettet elkövetni. A visszautasított szerelmes gyilkos boszuja* Folyó hó 21-én, csütörtökön éjszaka tomboló vihar dühöngött az ógyallai járásban levő Perbete községben. Körülbelül éjfél lehetett, amidőn ha­talmas dörrenés reszkettette meg a leve gőt s rögtön utána egy kétségbeesett sikoly rázta fel az egész környéket álmából. A Szekeres-ház lakói, melynek ud­varán a dörrenés s a sikoly elhangzott, kirohantak az udvarra s szörnyű kép tárult eléjük. Ott feküdt az udvar egyik virágágyán a 18 éves, virágzó szép­ségű Szekeres Ilona, eszméletlenül, a melléből patakzóan ömlött a vér s mellette térdelt, egész testében zokogva Csontos József 24 éves napszámoslegény. Amikor a házbeliek kirohantak az udvarra, a gyilkos legény hirtelen fel­ugrott s szinte, mint egy eszétvesztett, elrohant. A vérző lányt bevitték a házba, ahová csakhamar megérkezett az orvos is, aki csak a beállott halált konsta­tálhatta. Á golyó egy vadászfegyver golyója, közvetlen közelből a szivébe hatolt s a hátán jött ki. A lövés pil­lanatában megölte őt. Ezalatt a 24 éves gyilkos eszelősen rohant össze-vissza a faluban, végre nagy elhatározással beállított a csend­őrökhöz, s előadta, hogy meggyilkolta a leányt. Csontos József hosszú idő óta ér­deklődött a szép Szekeres Ilona iránt, de a lány nem viszonozta az izgágá­nak. verekedőnek ismert fiatal legény meleg érzelmeit. Többször is visszauta­sította, amikor megkérte a kezét, de a halálosan szerelmes legény nem tu­dott belenyugodni abba, hogy a szép Ilonka ne lehessen az övé. Minden visszautasítás dacára kitartott mellette s gyakran hangoztatta, hogy kell, hogy az övé legyen Szekeres Ilonka, mert ő nem tud nélküle élni s inkább megöli őt is és magát is, de nem en­gedi, hogy a más felesége legyen. Csütörtökön késő este ismét beko­pogtatott Szekeresékhez. Ismét könyör­­gött a lánynak, legyen a felesége, de Szekeres Ilonka újból kosarat adott neki. Órákig beszélgettek, hosszú órá­kon keresztül kérlelte, fenyegette a lányt, végül — fél 12 óra lehetett — felállt, érzékeny búcsút vett a lánytól, hogy őt többé soha sem látja . . . Alighogy kiment azonban, újból visz­­szajött s kihívta a lányt, hogy csak még valamit akar neki mondani. Sze­keres Ilonka gyanútlanul kiment az ud­varra, de alig tett néhány lépést, Cson­tos József hirtelen felkapta ott előkészí­tett vadászfegyverét s közvetlen kö­zelről rálőtt. A gyilkos legényt letartóztatták s beszállították a komáromi ügyészség fogházába. A tragikus véget ért Szekeres Ilonkát pénteken temették el nagy részvét mellett. Ausztriában vasárnap 94 polgári és 71 szociáldemokrata képviselőt választottak meg. Bécs, — április 25. ciali8lák végleges eloszlása már is megtörtént. Ausztriában vasárnap folytak le a tartoniánygyülésbe és a nemzetgyű­lésbe az általános képviselői választá­sok, amiket sokszor heves agitáció elő­zött meg, úgy a polgári pirtok, mint a szociáldemokraták részéről. A választásból a szociáldemokra­ták az eddigi eredménynél jobbat értek el, aminek oka a polgári pártok széthúzásában rejlett. A lakosság a választások iránt rend­kívül nagy érdeklődést mutatott, a pol­gáriak egy része azonban távolmaradt a választásoktól, ami ugyancsak a szo­ciáldemokratáknak volt kedvező körül­­méoy. A választás végleges eredménye­­képen a polgári pártok 94 mandá­tumot nyertek (85 egységes párti és 9 gazdaszövetségii) a szociál­demokraták pedig 71 mandátumot. Az egységes párt eddigi mandátumai­nak számából 7 mandátumot elvesztett, ebből 4 a gazdaszövetségé, 3 pedig a szociáldemokratáké lett. A nemzeti szo-A rom. Kath. Egyházi Énekkar közgyűlése. — Saját tudósítónktól. — Komárom, — ápril. 25. A komáromi Római Katolikus Egyházi Énekkar vasárnap tartotta 37. rendes közgyűlését igen nagy érdeklődés mellett a Majláth-iskola dísztermében. A közgyűlésen az Énekkar tagjai testületileg jelentek meg és annak megkezdése előtt elénekelték az énekkar jeligéjét. Dr. Majer Imre, az egyesület egy-A zsidópárt. amely önállóan ment a válasíásba, szétforgácsolódott és azt az egyetlen mandátumát is elvesztette, amelyet eddig tartott. A keresztényszocialisták erősen meg­gyöngültén jöttek ki a választásból és valószinüleg a gazdaszövetséggel lép­nek koalícióba, mert egyébként, ha ez a koalíció nem jön létre, akkor a je­lenlegi kormány helyzete is tarthatat­lanná válik. A nemzeti tanácsba való választással egyidejűén megejtették a községi válaszlást is, ami a bécsi vá­rosi tanácsban az erőviszonyok válto­zatlanságát jelentette és az egységes polgáriak közül 42, a szociáldemokraták közül pedig 78 városatyát választottak meg. Bécsben a választások általában ren­desen folytak le minden különösebb zavar nélkül. Néhány ember ellen vá­lasztási visszaélés és kisebb rendzava­rások miatt eljárást indítottak. házi elnöke magas szárnyalásu beszéddel nyitotta meg a közgyűlést, melyben visszapillantott az Egyesület dicsőséges múltjára és annak a reményének adott kifejezést, hogy a mai utón bizonyára tovább is dicső­séggel fog haladni fennállásának félszázados jubileuma felé. A gon­dolatokban gazdag és szónoki hév­vel előadott megnyitót a közgyűlés zajosan megéljenezte. Majd az elnöklő apáíplébános röviden megemlékezett az Egyesület eseményeiről, különösen a működő­­karnak kiváló szerepéről, amely Hal iiüifit

Next

/
Oldalképek
Tartalom