Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)
1927-04-23 / 49. szám
4. oldal, Komáromi Lapok 1927. április 23. Iraíitall Elbert divatáruházában Komárom, Nádor-utca 19. Nfii színes nadrágkombiné 25 K Női színes és fehér hímzett ing 18 K Selyem harisnya 12 K Kötött harisnya diratszinek 8.50 K Gyermek sokni kötött 2.50 K-tól Glacé n5i keztyű 29 K Selyem jambo sapka 4 K-tól Nagy választékban játszó ruha, gyapjú leányka és fiú ruha. Vulkán koffer, retikill, férfi harisnya, pull-over, mellény, bambusbotok, esőernyők, gyermek és férfi pyjamas stb. Gyári raktár sport és szekrény alakú gyermekkocsikban, 140 Férfi ing fehér 18 K-tól Színes férfi ing 2 gal. 35, 45, 60 K Pupplin férfi ing 75-95 K Kötött sokni 2,50, mintás 3 K Selyem nyakkendő 9 K Francia köpper alsónadrág £0 K Fiú- és férfi szövet sapka 7.50-9-ig Végre nagy nehezen, levelezés utján sikerült Pápa városától megtudni, hogy a szegény kolozsnémai asszony mesélgetései az ottani alapítványról nem mese, hanem tényleg létezik és mint Káldy-rokon alapítványt kezeli Pápa városa. Ha tehát a némái szegény aszszony igényt tart az abból való része sedésre, okmányokkal igazolja, hogy rokonságban van az alapítványt tevő Káldy családdal. Kedves olvasónk, voltál-e már olyan helyzeten, amikor okmányokat, írásokat, bizonyítványokat kellett beszerezned, akkor tisztában vagy azzal, hogy milyen nagy munkát kellett végeznie ennek a szegény némái özvegyasszonynak. De végre megkerültek az összes Írások és a szegény asszony örömmel dicsekedett el az ismerőseinek, hogy a nyomorúságos életnek már vége lesz, mert pénzt kap. A falusi nép ezzel még nagyobb közönyt muiaiott az ínsége iránt, hogy majd megjön Pápáról a pénze. Pápa városa tényleg elismerte, hogy a beküldött Írások alapján tényleg özv. Kiss Zsigmondné, született Sáray Janka kolozsnémai lakos rokona a Káldy csa Iádnak és igénye van a Káldy-rokon alapítványára. A szegény asszony irt tehát a Pápa városi számvevőséghez, hogy a nekijjogosan járó részt utalja ki. Türelmetlenül várta szegény asszony a postát, amig végre megjött nem a pénz, Inneni egy szomorú írás, amely azt adja hírül a most már végsőig kétségbeesett asszonynak, hogy az alapítvány összege a pénz elértéktelenedése miatt olyan csekély, hogy a ráeső rész elküldése teljesen fölemésztené, mert még a postaköltséget se birná el, ha azonban előre beküldi a postaköltséget, akkor elküldik a pénzt, de maga a hivatal jegyzi meg, hogy nem érdemes elküldetni, mert az illető fél ráfizet a dologra. Az utolsó reménysugárnak is vége. A falusi nép könyörületessége most már nehezen indul meg, mert azt hiszi, hogy a pénz elértéktelenedéséről mondott dolgok csupa mesék. A szegény asszony rettenetes nyomor előtt áll. Akinek módjában van, segítsen rajta pénzbeli és természetbeni adományokkal. A közelebbi lakók küldjenek neki lisztet, babot, krumplit, isirt, a távolabbiak pedig segítsék pénzzel. A tanítóság könyö. üljön rajta elsősorban és mint egy régi kollégájuk nővérét, segítsék a hetven éves öreg asszonyt. Gyűjtsenek a számára ismerőseik körében. Pénzbeli adományokat a szerencsétlen nő részére szerkesztőségünk és kiadóhivatalunk is elfogad nyilvános nyugtázás mellett és az adományokat eljuttatjuk özv. Kiss Zsigmondné, szül. Sáray Janka cimére Kolozsnémára, de egyenesen oda is küldhető az adomány. ■■ ffionanMUMMi Mit kell tudni mindenkinek a gyógyalapról. Irta: Stern Lipót dr. orvos. 1. Orvosi segély igénybe vétele esetén köteles a biztosított (hozzátartozó) rendelésért 2 K, beteteglátogatásért 4 K-t a gyakorló orvosnak megfizetni. Ennek 2-szerese jár a szakorvosnak. Ezek az összegek koronás bélyegekben szolgáltatandó!!. A bélyegek az utalványon erre a célra szolgáló helyre ragasztandók és nem szabad azokat dátummal átírni. A dálum a másik oszlopba írandó. 2. Amennyiben a beteg lakásától számított 2 km.-nél távolabb eső beteglátogatás igényeltetik, akkor a biztosított köteles az orvosnak kocsit rendelkezésére bocsájtani vagy fuvarköltségek fejében átlag összegként, kilométerenként —oda és vissza—3 K t megtéríteni. A gyógyalap 2 koronával járul hozzá ezekhez a költségekhez kilométerenként, de csakis a legközelebb lakó orvos lakásától számított távolságnak megfelelően. Kocsi költségeken kívül jogosult az orvos időveszteség címén a biztosítottnak kilométerenként 2 K-t felszámítani. Ezekből a költségekből a gyógyalap a biztosítottnak 2 K-t térit meg km.-ként, da csakis a legközelebb lakó orvos lakásától számított távolságnak megfelelően; szükség esetén és a helyi viszonyokhoz mérten ez az árszabvány 2 50 ig emelhető. 3 Ha a biztosifott a győgyaiapot akár rosszhiszemüieg, akár más módjn megkárosítja, úgy köteles a kárt a gyógyalap központi választmánya által meghatározott magasságban mégtériteni, fentartván maganak a panasztételnek a jogát a választod bíróság előtt. Betegrendszabály, 1. A biztosított az orvosi segély igény“ bevétele előtt köteles utalványról gondoskodni. Az aktív biztosított az utalvány igazolását vagy a munkaadónál (hivatal főnök) vagy az illetékes kerületi választmánynál szerezheti be. A nyugdíjas (és hozzátartozói) az igazolást vagy az illető hatóságnál, melytől az illetékét kapja, vagy direkt az illetékes kerületi választmánynál szerezheti be. A hivatalfőnök illetőleg a kerületi választmány jogosult igazoló okmányok előmutsíását kérni, hogy jogosult-e kérelmező a gyógyalapi kezelésre. Különösen ha hozzátartozóról van szó (születési, illetőségi, kinevezési okmány stb.) Ha a biztosított vagy hozzátartozó kellő időben nem tud utalványról gondoskodni, úgy az orvos előtt igazolja jogosultságát a gyógyalapi gyógyításra, köteles azonban utólag az orvosnak átadni az utalványt megfelelő mennyiségű bélyeggel. Ha ezt elmu lasztja, úgy az orvos magánbetegeknek megfelelő honoráriumot kérhet. 2. Az utalvány csakis egy és ugyanazon betegségre és egy és ugyanazon személyre szól, de legfeljebb az első orvosi ténykedéstől számított 3 havi tartamra érvényes; ha a betegség hoszszabb ideig tart, úgy uj utalvány szerzendő be. Az orvos változtatása egy és ugyanazon betegségnél — kivéve, ha a kerületi választmány erre különleges engedélyt nem ad — tilos. 3. Ha a biztosított szakorvost óhajt felkeresni, erre az illetékes kerületi választmányhoz fordul, honnan utalványt szerez be és pedig „Poukazka ku odbornému lekarovi“-t. Az első rendelésért a szakorvosnak a gyógyalap 14 K-t fizet és azért a biztosított 4 K bélyeget ragaszt az utalványra. A további rendelésekért a gyógyalap a szakorvosnak csak a gyakorló orvos díjszabásait fizeti és igy a biztosított is csak 2 koronás bélyeget ragaszt (lásd I. részt. 1 b. bekezdést). 4. Az orvos rendszerint a rendelő órák idején belül keresendő fel és a meglátogatás iránti megkeresések is lehetőleg azon belül történjenek legkésőbb azonban d. u. 3 óráig. 5. Rendelő órán kívüli látogatásért vagy ténykedésért követelhet az orvos a biztosítottól járulékán felül K 3.50 t illetve látogatásért 7 K-t; rendkívüli eseteknél és sürgős beavatkozások esetén a gyógyalap téríti meg a többletet. 6. Este 7 órától, reggel 7 óráig, továbbá vasár- és ünnepnapokon és a törvényesen megállapított emléknapokon dupla árszabvány érvényes. A délután 6 óráig kért látogatás nem számit éjjeli látogatásnak akkor sem, ha az 7 órán fúl eszközöltetett. 7. Esetleges fürdő és szanatóriumi költségekhez való hozzájárulást csak a gyógyalap engedélyezhet. Hogy azt a biztosított vagy hozzátartozó megkaphassa, kérvényt ad be a kerületi választmány közvetítésével, kérvényhez meflékli a gyógykezelő orvos bizonyítványát, melyet az meghatározott nyomtatványon áüit ki és zárt borítékban adja át a biztosítottnak. A bizonyitvány kiállításáért a biztosított az orvosnak 10 Kcs t fizet. A kerületi választmánynak és a gyógyalap központjának jogában van a kérvényezőt felülvizsgáltatni mielő't határozna. A félti vizsgálatnál felmerülő útiköltségeket a gyógyalap csak abbau az esetben fizet, ha az orvosi vizsgálat igazolja a kérvényező bajárak tényleges fennforgását. 8. Gyógykezelési elv: A betegek kielégítő mértékben részesüljenek orvosi gyógykezelésben szem elölt tartva, hogy a gyógykezelés olyan módon történjék, hogy azok minél rövidebb úton érjék el a gyógyulást. Hogy vajon e kezelés ambuláns vagy házi legyen, afelett a gyógykezelő orvos dönt. Házi kezelésre csak annak van joga, kit betegsége ágyhoz köt, vagy kinek az orvos nem engedi meg hogy lakását elhagyja. 9. Ne kérjünk az orvostól olyan gyógykezelést vagy beavatkozást, melyet az nem lát szükségesnek. Általános tudnivalók. A biziosiíottak és ezek hozzátartozói kötelesek magukat esetleges ellenőrzéseknek alávetni. E célból a gyógykezelő orvosok bizonyos esetekben jelentést tesznek a kerületi választmánynak. Laikusok általi ellenőrzéseknek rendszerint helye nincs. A fentiekben közöltük a gyógyalap szabályzatának (Liecebny rád) tartalmát. Az ismertetésnél lehetőleg ragtszkodiunk az eredeti szöveghez és pontok szerinti beosztásához. A szabályzatnak azonban sok olyan pontja van, melynek ismeretére az orvoshoz fordulni akaró betegnek nincs szüksége, annálfogva szükségesnek tartottuk röviden összefoglalni, hogy t. k. mi is a teendője, ha valaki beteg. 1. Vesz utalványt, egy drb. ára 25 fillér, kapható a járási választmánynál (okresny sbor), ajánlatos, hogy mindenki több példányról gondoskodjék, mindig legyen egy pár tartalékban és ne akkor szaladjon utalványt venni, mikor már sürgős szükség van reá. 2. Állítsa ki minden rubrikáját pontosan. 3. Igazoltassa a munkaadójával (hivatal főnök) vagy a járási választmánynyal. 4. Vegyen pósta bélyeget; rendeléshez 2 K-ért, látogatáshoz 4 K-ért, ha szakorvoshoz fordul: annak dupláját. így felszerelve forduljon az orvoshoz. (Nagyon fontos, hogy a fent felsoroltakat minden beteg mindenesetben pontosan betartsa, mert ezek elmulasztása sok fölösleges munkát, bosszúságot okoz aztán az orvosoknak és önmagának a biztosítottnak. Képzeljük csak el, egy orvos, kinek V* év alatt 100 betege van, átlagban egy betegnél 2—3 rendelés vagy látogatás. Most már, mint ah jgy az eddigi tapasztalat mutatja, a biztosítottak nem gondoskodnak kellő időben utalványról bélyegről, az utalvány pontos kiállításáról, leszik ezt akár tájékozatlanságból kényelemből vagy nem törödömségből (majd behozom). Most jön a 1/i év vege. Ki kell állítani a fenti példa szerint egyszerre a 100 utalványt, ellátni bélyeggel, dátumokkal. Nincs utalvány, nincs bélyeg, nincs dátum, nincs fel. (Különösen, ha vidéken lakik, távol az orvostól csak káosz, bosszúság rendetlenség). 5. ) Egy utalvány csak egy megbetegedésre egy és ugyanazon személyre szól a V* év végéig. Minden V* év elején, ha a betegség tovább tart, uj utalványról kell a biztosítottnak gondoskodnia. 6 Egy és ugyanazon megbetegedésnél orvost váltóztatni tilos, ha csak az okresny sbor az ellenkezőjére engedélyt nem ad. 7.) Kiszállásoknál fontos tudni, hogy a biztosított az orvosnak időveszteség és fuvar címén egy bizonyos összeget fizet, mit aztán kevés hiján a gyógyalaptól visszakap. Röviden: a biztosított fizet a saját zsebéből minden km. ért 10 Kc-t, amiből licebny fondíol 8 Ke t visszakap. Ebből az összegből köteles az orvos a fuvarköltségeket fedezni. Ezen kívül természetesen a 4 K beteg költséget is fizeti a biztosított. Ha pl. egy biztositott az orvostól 10 km.-re lakik és az orvos hozzá kiszáll, úgy fizet 100 K-t, amire 80 K-t visszakap. A betegnek csak ennyi! kell tudnia, de ezt aztán be is ke 1, hogy tartsa, Ha közben más irányú orvosi ténykedés, kórház merülne fel, arra már kioktatja a kezeő orvos. Minden gyógyszertárban, drogériában és parfümériában kapható. Főlerakat Csehszlovákia részére: „VÖRÖS RÁK.“ GYÓGYSZERTÁR Bratislava-Pozsony. Alapítva: 1312. — Január elsején lép ervenyba mindsn valószínűség szerint azuj közigazgatási bíróság reformja. A közigazgatási bíróságról szóló törvényt a közigazgatási bíróság elnöksége terjedelmes megokolássai átdolgozta és eziűőszeiint a minisztertanács foglalkozik vele A legfontosabb uji.ás, amit tervbe vettek, az eljárás rövidítése lenne különböző ügyekben. Érre vonatkozólag meg hiányzik a központi hatóság véleménye, különösen azoké, amelyeket ez eljárás leginkább érintene. Az ellaboráiíum meg sok tekintetben nyílt, azonban tekintettel arra, hogy a közigazgatási birósag minél előbb történő tehet mentesítése szükséges, azt tervezik, hogy a refoimot legrövidebb időn a kepvitjeiőház elé terjesztik, hogy az uj törvény a jövő év jar.uarjában lép érvénybe. Nemasoványnőazideál George Sand Indianája szép asszony. De kevés kivétellel minden fejezet végén elájul. A finom szubtiiitasnak és szeizmográf érzékenységnek oiyan romantikus, íégies fiUíduma árad szét benne, nogy egy mái regényt már az ilyen beteg, törékeny madarka-hősnő beállítása is népszeiütlenné és valószínűtlenné tenne. A mi korún« a gépek és a cinizmus korai. A mi nősnőnknek, aki a regényoldalakról rálépett az élet kevésbbő veden és többet követelő oldalaira, nem szabad elájulnia a fejezetek vegén. Egyáltaiaban nem szabad elájulnia. Bírnia keli az iramot s ezért a mai szép asszony nem engedneti meg magénak a luxust, hogy Indiana legyen. Maupassant: „Erős, mint a halál“ regényeben a mondain francia társaság ugyanazt a témát Ízlelgeti, amit ma a mienk. Egyik grófné kijelenti, hogy: „Az a nő, aki sovány marad, nem öregszik meg.“ A másik — ki változatosság okáért báróné — elmondja minden elegáns francia asszony sovanyitó módszerét: étkezés közben egy csöpp vizet sem szabad inni, étkezés után egy órával egy csésze igen forró teát. Voilál — Senki ne gondolja tehát, hogy a soványodá8i törekvés szigorúan a háború utáni probléma. Mindenekelőtt le kell szögeznünk azonban, hogy nem a sovány nő a szépségideái, hanem a karcsú, erős, egyeneshátu, tisztatekintetü és tisztagondolkodásu,kisportolt lány és asszony. Szerintem azt a törekvést, hogy jóalaku, jóizmu, egyenes, zsirtalan teste legyen a nőnek, négy igen szimpatikus vágy hozta létre. Első: A fiatalság vágya. Ki ne szeretne sokáig fiatal maradni ? Azt hiszem, bárkit kérdeznénk is meg, mindenki hajlandó volna kisebb-nagyobb áldozatra ifjúsága megőrzéséért. Amig az asszony
