Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-04-23 / 49. szám

1927. Április 83.

Komáromi Lapok

6. oldal.

energiáit és életét kiélte gyermekei nevelésében, könnyebben vált meg fiatalságától, I* szén az uj fiatalságba úgyszólván beiéöntötte a magáét. Ma azonban éleiét nem adja át annyira gyermekeinek, mint tette azt még a múlt században is. Ma nincs is annyi gyermeke 8 nem mond le az életéről azért, hogy teljesen a gyermekeinek éljen. Ez jó és okos. A gyermek mellett az anya is élni akar s ehhez joga van. S mint Maupassant megírta s én is aláírom, hogy aki tovább marad karcsú, tovább marad fiatal. Ezért ideál ma a karcsú, mert benne a fiatalságot szeretjük. Második, már kevésbbé tudatos, de annál derekabb öszlön, ami a mai kor asszonyát befolyásolja.

Az egészség vágya. Mértékkel élni, törődni a higiéniával s nem odaadni magát az evés féktelen örömének, ez nemcsak tudatos fogyási kúra, de öntudatlan egészséges táplálkozás. Nem hízni egy métermázsára, viszont megszabadulni a fűző páncéljától olyan előny, amiért éidemes kissé ügyelni az életmódra. Az egészség vágya a legfontosabb, a legtöbbet ígérő, a legmegbecslilendőbb a mai asszonyban, akinek a háborús, maradék férfinépségtől egészséges gyermeket kell világra hoznia s a sok látható és láthatatlan nyomorék, szellemi- és lelkileg megtört apát ki kell egyensúlyozni a maga egészséges, erős anyaságával.

Az erő vágya nagyon is rokon ezzel, de ebben már kevert szempontok szerepelnek. A mai nő nemcsak azért tornázik, hogy fogyjon, de azért is, hogy izmai legyenek. Azért úszik, evez, viv, túrázik, siel, hogy ne érezze gyöngébbségét a férfival szemben, mert ma, amikor egymás meilett állanak a pályák majd mindegyikén, sok fölösleges megalázást jelentene számára fizikai alsóbbrendűsége. És kiderül, hogy ha a nő akar, akkor nagyon is erős tud lenni. Az erő érzése biztonságot ad, mert erősnek lenni jobb, mint gyöngének lenni, mert az erős ember szebb, mint a gyönge ember s mert a kornak nem érdeke és nem ideálja az „Indiana“ típus, akit minden percben erős lovagoknak kell karjaiba emelni. A mai lovagok különben sem elég erősek.

A nőnek tehát erősnek kell lennie, már csak azért is, hogy erős legyen a jövő generáció. Minden tiszteleiem a sportoló nőé. Divat ide, divat oda, boldog vagyok, hogy levetették a nők az álszemérmet, amivel testüket mint valami idegen misztériumot, romantikával és krinoiinnal fogták körül.

Az egyenlőség vágya, aminek túlságosan is nagy jelemőseget tulajdonítanak, a legkisebb faktor — véleményem szerint — abban az egészséges áram latban, ami a mai nőt karcsúnak, rö vidhajunak, okosan öltözöitneK kívánja látni. Az egyenlőség vágya nincs meg mindenkiben. A nő tudja, hogy nő, tudja, hogy nem lesz belőle férfi és nem is akar férfivá lenni, bár nőnek lenni nehezebb, komplikáltabb és ma még szomorúbb dolog, mint férfinak lenni. Da csak addig, amig a társadalom babonákkal és rövidlátó férfiszempontokkal bástyázza körül a nőt. Abban a pillanatban, amikor a nő szabad versenytárs, szabad és erős fél, szabad és okos segítője a férfinak, szabad és ön tudatos állampolgár egy okos és jól berendezeit államban, egyáltalában eszé be sem jut, hogy elférfiasodjon. Isten ments! M féle szórakozása volna, ha a nőnek nem maradnának meg a kü lönbségei ?

Ha a nő, az anya, fiatal marad, egészségére vigyáz, testi erejét fejleszti és az egyenlő jogok felé halad, egy cseppel sem lesz rosszabb, mintha idő előtt letörik, leszerel, feladja a fiatalságra való jogát, elhanyagolja egészségét, tetszeleg a gyöngeségben és mesterségesen is aláhúzza a különbséget önmaga és a férfi között.

Énnekem nagyon tetszik a mai női szépségideál, természetesen nem olyan formában, hogy pecsélviaszkot egyen és ecetet igyon a minden áron fogyni akaró dáma, hanem úgy, hogy a felesleges zsirtöbbletet dolgozzák át izommá, erővé és energiává s — nem tehetek róla, — de azt a regényhősnőt, aki a kellő pillanatban nyaklevessel tud vé dekezn*, jobban fogom szeretni, mint azt, aki elájul s mig a tehetetlenségben keres menedéket, azt tehetnek vele, amit akarnak.

Simán Erzsébet.

Hatvannyolc utazókofferrel és negyven kézikosárral megérkezett Budapestre a kapurthalai maharadzsa.

Csak a hivatalos urak és az újságírók várták a pályaudvaron, mert nem volt közölve melyik vonattal jön. — Egész konyhaberendezést hozott magával a maharadzsa. — Három napig marad

Budapesten.

Jön a kapurthalai maharadzsa. Fejedelmi kisérettel.

*

A bukaresti gyorsvonat négy perc késéssel fut be a sötét pályaudvarra. Az egész társaság sietve a hálókocsi felé halad, őfensége első titkára — pufókképü, barnabőrü, elegáns, fekete szemű fiatalember — már a kocsi lépcsőjén áll és rendelkezik. Fejedelmi ura még nem látható. A magyar kormány képviselői nála érdeklődnek a maharadzsa után, aki a következő pillanatban ruganyosán ugrik le a kocsiról és melegen megszorongatja a fogadtatásra megjelent urak kezét.

Különös, érdekes, első megnyilvánulásában rendkívül rokonszenves egyéniség. Elegáns, mint a walesi herceg, a fejétől a cipőjéig minden darabján látszik, hogy igazi világfi, globetrotter. Könnyű barna felöltője alatt kockás angol utiruhát hord, de van rajta egy finom galambszürke teveszőr mellény is, hogy meg ne fázzon. Selyeming, fehér puha gallér, kékpettyes drapp nyakkendő, barna kezíyű, sárga cipő és vadonatúj világosbarna kalap — ez a többi toalett-titka. Remekbe faragott bambuszbot csüng a karján.

Magas, szép szál ember. Rendkívül energikus lehet. A fekete szeméből az ifjúság frissesége, dacos nekilendülése sugárzik elő. A bajusza — hófehér — gondosan angolosra nyírva. Oiajbarna bőre, hullámos, dús fekete haja — mely nek egy-egy fürtje kikandikál a kalapja alól — a pesti nők rajongó csodálatát fogja kiváltani.

Vele van a fia is. Kapuríhala harmincéves trónörököse. Ő is fejedelmiesen elegáns és Valentinénak nem lehet több imádója — mint amennyien érte lelkesednek majd itt a Duna partján. Sápadtság ömlik el az arcán, mely vékony, idegen, nyugtalan. Izzón fekete haja és mély, fekete szeme van az ifjú maharadzsának.

Újabb alakok tűnnek fel. Őfelsége személyi titkára. Lehet vagy öíven éves. Ő már nem ad az eleganciára, de az öltözködésben követi fejedelmi ura, Ízlését, az alaptónus nála is barna. Ő is benszülőít indiai.

Öt szolga is jött Kapuríhala uralkodójával. A szolgák igen jól öltözött hinduk, akik megszokták az orient expresszi és a luxusszállők kényelmét. Ők természetesen rettentően el vannak foglalva a maharadzsa podgyászaival.

; *

A Dunapalotában minden csendes. Az igazgatóság már napok előtt gondoskodott a maharadzsának és kíséretének főúri elhelyezéséről. Tizenkét szobát rezerváltak számára. Kapuríhala fejedelme a II. emeleti 4L és 42. számú dunai lakosztályba lakik. Szomszédságában van a fia szobája és a három titkáré, akik gazdájuk minden szemrebbenését figyelik és megértik már.

A maharadzsának első mond ita ez volt:

— Lehet-e angol lapokat kapni ? Odalépett az ujságpivillonhoz és a

Times-1 kérte. Azuián megvette a Daily Mail t is. Mijd aziránt érdeklődött, hogy megvannak-e ezeknek a lapoknak hétfői példányai is.

Kapuríhala uralkodója megelégedetten bólintott és kedélyes diskurzusba elegyedett Barcza köveíségi tanácsossal, aki régi jó ismerőse.

— Boldog vagyok, hogy tizenhat év után újra itt lehetek önök között — mondja a maharadzsa — sok kedves emlék fűz engem Magyarországhoz Harminc év előtt is jártam itt... Mily óriási különbség az akkori és a mai Budapest között. Milyen élet, milyen impozáns fejlődés.

Es meséli, hogy most Romániából jött, ahol először fordult meg életében. Vendége volt a királyi családnak.

A dejeuneren, melyet Mária királyné adott a tiszteletére, jelen volt a görög exkirálynő, leányával és a román királyi hercegek és hercegkisasszony.

A beszélgetés most egy pillanatra megakad. A portás átnyújt neki egy I táviratot. Elolvassa, szolgálatkész titká-Budapesi, —^április 20.

rának angolul utasítást ad a válaszra.

Szívélyes búcsút vesz ezután a magyar uraktól és a lift felé indul.

*

Ezalatt megérkeztek az exotikus uralkodó podgyászai.

Hatalmas társzekér áll meg a szálló előtt. Négy szolga megkezdi a csomagok beszállítását. Hatvannyolc hatalmas utazókofferrel és negyven kézipoggyászszal érkezett a kapurthalai maharadzsa. Másfélóráig szünet nélkül csak az ő csomagjait szállitotia a teherlifr. Minden darabján a kapurthalai uralkodóház cime&e. Minden kofferje elegáns burko latban Hozott magával nagy aluminium ládákban egy egész konyhaberendezést, amely kilenc darab málhában van elhelyezve.

Tiz kalapdoboz, szecessziós-táskák tömege, három imponáló külsejű cipőkoffer, embermagasságu ruhaszekrénykofferek, a világ legelőkelőbb szállóinak reklámcéduláival. Tiz festmény van a poggyászai között, gondosan lezárt faburkolatban Mesés kincseiből is visz magával válamit Párisba. Három darab nyolcvan centiméter hosszú, negyven centiméter széles és huszonöt centiméter magas ékszerkoffer van a maharadzsával. Ezekre különösképen vigyáz nak a titkárok és első dolguk, hogy a szálló safejében helyet biztosítsanak számukra.

A maharadzsa első dolga az volt, hogy szalonjában elolvasta az imént vásárolt angol lapokat Közben kicsomagoltatta legszükségesebb dolgait, első sorban szmokingját és a konzoltükör párkányára tétette bőrkeretes családi arcképcsarnokát. M?jd csengetett és vacsorát rendelt, pontosan 9 órára, öt személy részére. Nem kért tanácsot, maga választotta ki az ételeket.

Italt nem rendelt.

Elsőnek a fia jelent meg a hallban. Szmokingban, általános feltűnést keltve,

A hindu szolgák úgy járkálnák fel és alá, mintha egy hete itt lennének.

Az útlevélből tudjuk meg a fenséges ur teljes címét:

Lieut. Col. His Highness Sir Jagatjit Singh G. G S. J. of Kapuríhala.

1921 óta bejárta egész Európát, többször megfordu t Angliában, Franciaországban, Spanyolországban és Németországban.

1925 ben Chilét, Uruguayi és Perut kalandozta be, de volt Cuba szigetén is. Palesztinába 1926 ben zarándokolt el a maharadzsa, akinek magyar vizűmát a törökországi magyar követség állította ki április 13 án. A fiát teljes nevén Kunwar Kiramjit Sing of Kapurthala nek hívják és 1896 ban született. E'ső titkárának neve Mr. Sardar Sermani Das, magántitkárát pedig, aki már több mint húsz éve szolgálatában

áll, Sardar Muhabbet Ray-nak hívják. *

Három napig marad Budapesten a kapurthalai maharadzsa, akinek itt több jóbarátja, tisztelője van. Ittartózkodásának idejére luxusautót bérelt számára magántitkára, a kísérete számára pedig külön két au omobilt.

Szombaton vagy vasárnap utazik a fejedelmi vendég fiával és kíséretével tovább Franciaországba.

TataMoi MM a fobosű prsioaalhal kiesett eg) OrjBngS tök kérésiét

— S ját tudósítónktól. —

—április 22.

A budapest-bécsi gyorsvonaton csütörtökén este 10 órakor borzalmas szerencsétlenség történt Tatatóváros közelében. Az egyik hálókocsiban két gazdag alexandriai török kereskedő utazott Sidmed Rabin és Dániel Csizelma. Csizelma egy bécsi szanatóriumba készült hogy idegbaját gyógyitassa. Tatatóváros közelében Csizelmát a vonaton örjöngési roham fogta el

és rávetette magát utitársára, akit meg akart fojtani,

Erre keltőjük között formális dulakodás fejlődött ki és a dulakodás közben a kocsi folyosójára jutott. Sidmed kiáltozására a kalauz sietett segítségére, de még mielőtt a kalauz segíthetett volna a kereskedőnek, kinyílt a kocsi ajtaja és a robogó gyorsvonatból kizuhant Csizelma.

A vonat megállt Tatatóvárosnál, ahonnan több tisztviselő azonnal hajtányon a szerencsétlenség színhelyére sietett. Csizelmát összezúzott tagokkal, súlyos sebektől borítva találták meg a sínek mellett.

A szerencsétlenül járt kereskedőt felvették a vonatra. Súlyos sérülései eile nére is állapota nem reménytelen. Sidmed Rabin folytatta útját Bécs felé és Csizelma is, akit egy ottani szanatóriumba szállítottak.

A komáromi kutyák veszélyben forognak.

Ha egyes nemtörődöm ku'yatulajdonosok nem tartják be a hatóságok szigorú rendelkezéseit, kiirtják az összes komáromi kutyákat. Jó lesz tehát vigyázni és mindenki alkalmazkodjék a hatósági rendeletekhez.

Az a szomorú eset, hogy Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselő Joláuka lányát egy harapós kutya súlyosan megmarta és az ennek következtében támadt sajtóhang hire már eljutott a pozsonyi illetékes körökhöz is és onnét olyan hangok hallatszanak, hogyha a komáromi közönség negligálja a hatóságok rendelkezéseit, akkor szomorú világ következik a komáromi kutyákra, mert' az összes komáromi kutyák kiirtását fogják elrendelni, mint azt tették az őrsujfálusi kutyákkal is.

Mindenesetre nagyon kegyetlen és igazságtalan eljárás volna azért, mert egy-két kutyatulajdonos nem tartja be a rendelkezéseket.

A komáromi hatóságok ebben a tekintetben példásan és teljes szigorral járnak el és a közönség csaknem teljes egészében betartja 2 hatósági rendelkezéseket és a közönség igazán nem tehet arról, hogy szórványosan akadnak egyesek, akiknek a hatóság Hekuba. Ezeket tessék szigorúan megbüntetni és ne az egész közönségét.

Azt a néhány kutyatulajdonost, akik nem tartják be a rendet, módjában van a hatóságnak példásan megbüntetni, hogy elmenjen a kedvük úgy nekik, j mint másoknak a rendetlenségtől, de az összes kutyák kiirtása nagyon is drákói rendelsezés lenne, mert hiszen, akinek ku'yája van, az az ő szemében érték, nem egyszer nemcsak előszereteti értékkel bir, mert igen soknak van vadász és egyéb fajku yája, amely nemcsak a gazdája szemében érték, hanem amúgy is értéket képvisel, amelyért a gazdája adót fizet.

A komáromi hatóságok nagyon is szigorúan betartatják a rendet, hiszen úgyszólván állandóan tart az ebzárlat, amelyet szigorúan ellenőriznek. Itt tehát se a hatóság, se a közönség részéről nincs hiba. A nagyon szórványosan előforduló kihágásokat tessék szigorúan büntetni, de nem azzal, hogy az összes kutyákat kiirtják, mert arra semmi szükség nincsen és csak felesleges izgalmat és elkeseredést kellene, mert lUny komáromi kutyatulajdonost keserítenének el, ha kedvenc és nem egyszer értékes kutyáját kiirtanák azért, meri egy- két ember nem tartotta be azt, amit a hatóság elrendelt. Ar összes kutyák kiirtására semmi szükség nincsen, mert a veszettség nem tűnt fel Komáromban, amely a kiirtást indokolná.

A komáromi ku yalu’ajdonosok pedig a saját és a kutyáik érdekében nagyon okosan cselekednek ha a hatósági rendeleteket továbbra is szigorúan betartják és a szomszédokat is figyelmeztetik erre, persze, ha arra szükség van.

A múltkor már megírtam, hogy Komárom városában 666 adófizető kutya van és ezek évente 14652 K jövedelmet hoznak a városnak. Nem nagyon sok. de olyan szegény városnak, mint Komárom, mégis csak valami. Ettől szintén elesne a város a tömeges kuiyairtás esetén. Aztán mit is lehetne csinálni