Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)
1927-01-18 / 8. szám
2 oldal. Komáromi Lapok 192 7. jannár 18. KP ja ItiliaHnalallanülazáriási előnvl ilyel .POLIO utolérhetetlen minőségével nyujt. == mindenütt KAPHATO! = *4 Oí álláspontjára helyezkednek és pártfogónk sircsen, aki érdekünkben valamit is cselekedne. (Hiszen a szociális biztosítási törvény szerint is 60 évig kell dolgoznunk) Ezért kérjük ismételten, hogy ha már a 35 éveseket elutasiijík, legalább ezeknek az élet elesettjeinek adjanak munkájuk után kenyeret. Ügyünknek pártfogásba ajánlásával a t. szerkesztőségnek is hálás köszönelünket kifejezve, vagyunk tisztelettel Komárom, 1925 január 12.§ A komáromi dohánygyári 35 éven felüli munkásnők. Készséggel, adunk helyet a dohánygyári 35 éven felüli munkásnők levelének és teljesen megértjük helyzetüket, A prágai bányamunkások szakszervezetének legutóbb tartott gyűlésén, melyen a koalíciós bányamunkások szer. vezelei mellett a német bányászszervezetek is részt vesznek, Brczik és Dohl képviselőknek a bányatulajdonosokkal folytatott tárgyalások bereferálásai után hosszabb vita uián a következő határozatot hozták: A bányász szakszervezetek konferenciája kijelenti, hogy tekintettel az élelmiszerek egyre növekedő drágulására, követelik a húsz százalékos pótadó megadását, amit a bányatulajdonosok maguk is elismernek. Azt azonban, hogy a bányatulajdonosok nemcsak a húsz százalék kifizetését, hanem a gyors segélyt is megtagadták, a munkások a legnagyobb kegyetlenségnek tekintették és a bányatulajdonosok eljárása alkalmas, hogy a vitás kérdés békés elintézését lehetetlenné tegye. A konferencia megállapította, hogy a vállalkozók elutasító álláspontját elősegítette a közmunkaügyi minisztérium állásfoglalása is. A közmunkaügyi miniszter ugyanis biztositotia a bányamunkások képviselőit, hogy a közvetítésre vállalkozik, noha a közmunkaügyi minisztérium ezt a közvetítést csak az akták átadásával intézte el. A bányamunkások ezt ezzel nem tekintik elintézettnek és a konferencia továbbra is A mind rosszabb gazdasági helyzetbe jutott és a fejlődés lejtőjén gyorsan lefelé csúszó Komáromnak egyik szomorú jelensége a növekedő nagy munkanélküliség és ennek nyomában járó ijesztő nyomor és ínség. Ezen természetesen csak város fejlesztéssel, építkezésekkel, uj gyárak, ipartelepek létesítésével lehetne segiteni. A rossz helyzetbe jutott komáromi munkásság éles szemmel figyel mindent, ami akár közvetve akár közvetlenül összefüggésben van az ő sorsával, a kínálkozó munkaalkalmakkal. Ez az éber figyelem azt vette észre és futótűzként terjedi el a hire a városban, hogy a komáromi hajógyárat be akarják szüntetni. Nemcsak Komárom munkássága között keltett ez a hír nagy izgalmat, hanem amelynek méltánylását elismerjük. Valóban nem csak a humánus éizés szempontjából kifogásoljuk azl az oktalan rendeiete*, mely a 35 éven felüli dohánygyári munkásnflket megfosztja a kenyerüktől, de rendkívül antiszociálisnak is tartjuk mert életük derekán lévő, tehát a legmunkaképesebb személyeket kényszerit munkanélküliségre, akim mindenkinél jobban vannak ráutalvae gy kis keresetre. A rendeletet semmi sem teszi célszerűvé és megokolttá, úgy, hogy a rendelet megváltoztatására okvetlenül szükség van, mert ötmagát érvényteleníti meg az a rendelet, amely az igazságtalanság jegyében fogamzott meg. — A szerk. követeli a drágasági pótlék megadását. Minthogy tárgyalási utón ezeket a követéléseke», készek harc utján kierőszakolni. Tekintetlel azonban arra, hagy úgy a vállalkozók, mint a kormány a bányamunkások szociális biztosítási helyzetét súlyosbítani készülnek s a bányatáreládák szanálását sem haj'ják végre, a bányamunkásokat súlyos károk fenyegetik. A konferencia ezért elhatározta, hogy a bérrendezést megindítandó harc megkezdését egyelő e elhalasztja és jelszó lit ja a bányamunkásokat, hogy készüljenek fel a harcra, Emellett szavaztak a koalciős bányamunkásszervezetek, a brükszi német bányászegyesület, a brünni német kér. szoc bányamunkások szervezete és a német „Soiidaritaite* egyesület. A javaslat ellen csak a kommunisták szavaztak, akik a bányász-sztrájk azonnali proklamálását javasolták, A szocialista körök határozatukat azzal magyarázzák meg, hogy a csehszlovákiai bányaszakszervezetek okultak az angliai bányász sztrájk kudarcán és belátják, hogy most, midőn a kormány tisztán polgári kezekben van és az általános gazdasági helyzet nagyon kedvezőtlen, igy lehetetlenség a sztrájkot eredményesen lefolytatni. A nagy munkanélküliség miatt pedig általános sztrájkról amúgy sem lehetne szó. egész Komárom megdöbbenve értesült erről a lesújtó hírről, mert hiszen ha nincs munkája a dolgozni akaró osztálynak, azt nemcsak a munkásság érzi súlyosan, hanem a munkaszünetelés károsan hat Komárom iparára, kereskedelmére és forgalmára. Hányszor jut a komáromi kikötőbe idegen hajó, amelyen javítási munkálatokat kell végezni. A munka alatt a hajó legénysége, személyzete itt él, itt költi a pénzét és emeli Komáromnak amúgy is megcsappant idegen- és pénzforgalmát, Mind ez megszűnik, ha leépítik a hajógyárat. Oda az idegen- és a pénzforgalom, sok család kénytelen itthagyni Komáromot, hogy kenyér kereset után nézzen. Akik a komáromi hajógyár fokozatos leépítésének hírét terjesziették, azok határozottan állították, hogy a hír nem légből kapott, mert több súlyos jelenség támogatta a feltevést. Ilyen volt elsősorban az az elszomorító körülmény, hogy tömegesen bocsátották el d hajógyári munkásokat. Ez mindenesetre súlyos érve annak, hogy a komáromi hajógyárat fokozatosan be akarják szüntetni. Ezt támogatta as a tény is, hogy a komáromi hajógyárból igen sok anyagot, félig kész munkákat elszállítottak. A munkás elbocsátás és az anyagok elszállítása adott tápot a riasztó hírnek. Komárom visszafejlesztése ezzel a ténnyel nagyot haladott volna előre és érthető izgalmat keltett egész Komá romban. A hajógyár esetleges beszüntetését elsősotban a súlyosan érintett munkásság indítványára a város közgyűlésén is szóba hozták az esetet. A városi közgyűlés akként határozott, hogy a mendemonda és a híresztelés valódiságát meg kell tudni és pedig olyan formán, hogy a városi főjegyzőt és a polgármestert Prágába küldte egyenesen a közmunkaügyi miniszterhez megkérdezni, hogy mi igaz e riasztó hírekből ? A polgármester és a főjegyző meg is járta Prágát és onnét kedvező híreket hoztak. Meginterjúvoltuk Csizmazia György polgármestert, aki a következő felvilágosítással szolgált. A közmunkaügyi miniszter kijeleniette, hogy szó sincs a komáromi hajógyár leépítéséről. A Skoda müveknek egyenesen presíizs kérdés, hogy a komáromi hajógyár ne csak hogy le ne épitessék, hanem az tovább fejleszlessék. A munkás elbocsátások csak átmeneti jellegűek, amint a gyár tovább fejlesztési akciója megindul, a mun (sások száma szaporittatni fog. Az se tévessze meg a komáromiakat, hogy a hajógyárból anyagokat és félgyártmányokat számították el. Ez onnét van, hogy a csehszlovák kormány a Komárom város és messze vidékének szenzációja az az esemény, hogy a Komáromi Koronabank megkezdi betéteinek a visszafizetését a folyamatba tett kényszeregyezség feltételei alapján. A Koronabank körül szájról szájra járt rémhíreknek immár vége, aminek a legfőbb ideje is, hogy elérkezett. Az utolsó időben nagyszámú szakértő bukkant föl a városban, akik ezen ügyhöz kevés szakértelemmel rendelkeztek s iparkodtak részletkérdések miatt az igazi célt, a mentést szem elő! téveszteni, — jóllehet, hogy nem tudatosan. Ez a hibás, csak az elkeseredett hangulat fokozására alkalmas vélemény nyomán az illdomosság határait túllépő hangos suttogásokat és sajtórágalmazásokat sorozatosan zúdították azután a közvélemény cégére alatt a bank mentési munkálataival foglalkozó, mindenki felett álló, hozzáférhetetlen személyiségekhez és keverték a gyanú árnyékába. Boszorkány koponyájában főtt levessel gyógyítanak Zólyomban. Súlyosan megbetegedett a csodaszertől egy fiatal legény. A babona nem halt meg s Besztercebányától alig néhány kilóméternyire, a kis Malakóperecsény községben föltámasztották a Könyves Kálmán király előtt vaiő idők szellemét. A faluban | Magyar Folyam- és Tengerhajózási R. T.-tól vette át ezeket az anyagokat s majd a Skoda müvek tulajdonába ment át, amelyekre most a komáromi hajógyárnak nem lévén szüksége, eladta és Prágába vitték. A magyar munkásokat nem akarja a hajógyár mellőzni, sőt! Prága város több hajót építtet. Ezek közül egyet most állítanak össze. Az alkatrészeket a komáromi hajógyár készítette és vasúton Prágába szállítottak, hogy ott összeállítsák. Ez összeállítási munkálatokra 22 komáromi hajógyári munkást vittek Prágába. E komáromi hajógyári munkások szorgalmáról, lelkiismeretességéről, szaktudásáról, munkabírásáról a közmunkaügyi miniszter a legnagyobb elismerés hangján nyilatkozott. Hogy a csehszlovákiai hajók közül má3 állambeli hajógyárakban is javítanak és nem a komátomiban, az sem jelenti a komáromi hajógyár mellőzését, csak azt, hogy az útközben megrongálódott hajót a legközelebbi hajójavitó műhelybe szokás vinni. A csehszlovákiai folyamhajózás három hatalmas gőzhajót építtet. A vállalat az államtól segélyt akar kérni. A segéiyadásnak az lesz a feltétele, hogy a hajókat a komáromi hajógyárban építsék. így a legfőbb oldalról biztosítva van, hogy a komáromi hajógyár visszafejlesztéséről, beszüntetéséről szó sincs és annak továbbfejlesztése várható. Amint már fentebb említettük, a miniszter nagyon megdicsérte a magyar munkásokat. E dicséret azonban nem az egyedüli, amelyben a komáromi hajómunkásoknak részük van Prágában, mert még nagyobb elismeréssel, dicsérettel adózott a komáromi hajógyári munkásokról az üzemvezető, aki azt mondotta, hogy soha jobb munkásokkal még nem volt dolga. A Prágában dolgozó 22 komáromi hajógyári munkás mellől kidült minden más munkáss a versenyt nem bírták ki a magyar munkások mellett, otthagyták a munkát. A Prágában járt küldöttek tehát tarsolyukban két kedvező dolgot hoztak: garanciát a komáromi hajógyár továbbfejlesztéséről és a legnagyobb dicséretet és eiinmerést a komáromi munkásság részére. (b) Moät azonban, mikor a törvényszék az Ítélőtáblának a kényszeregyezséget érdemi részében jóváhagyó végzését kézbesíti, elégtételt nyernek mindazok, akiket ez ügyben ért a jogtalan támadás. A céltudatos munkának a folyománya az, hogy a kényszeregyezséget jóváhagyó jogerős törvényszéki végzés értelmében 30 nap alatt köteles a bank az 1000 Kc-t meg nem haladó betéteket teljes összegében kifizetni, — az 100C Kc-t meghaladó betéteknek pedig a 40 °l0 ái. Sokan vannak olyanok, akik éviizedes verejtékes munkával összerakott garasaikat ha nem is teljes összegében, de 65°/o erejéig ismét viszontláthatják. Ezt pedig azoknak köszönhetik, akiket lép* ten-nyomon érdemetlenül rágalmaztak. (—gti évek óta járta a hir, hogy a község meghalt boszorkányának fejét két év előtt, karácsony éjszakáján pontosan éjfélkor kiásták a sírból, majd a sirt visszaföldelték. A boszorkány koponyájában főtt leves azóta minden betegséget meggyógyít s még a vakok és a halálos betegek is egészségesek lesznek tőle. Több följelentés történt már a csendőrségen ebben az ügyben, de nem tudtak rájönni arra, ki őrzi a titokzatos koponyát. A minap azután súlyosan / A csehszlovákiai bányamunkások egyelőre nem lépnek sztrájkba. Csak a kommunisták követelik a sztrájk azonnali megkezdését. Mi lesz a komáromi hajógyárral? eépitik-e a hajógyárat vagy sem ? — Küldöttség a kozmnnkagyi miniszternél. — A miniszter kedvező válasza, — Az átmeneti llapotok. — A komáromi magyar munkás dicsérete. — Három nj hajó. — A hajójavitások más hajógyárakban. Megkezdi a Xoronabank a betétek visszafizetését. Vége a sok mende-mondának és a hírlapi kacsáknak. Kézbesítés alatt a kényszeregyezséget jóváhagyó másodbírósági határozat.
