Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-04-21 / 47-48. szám

9. oldal. Komáromi Lapok 1927. április 2t A csehszlovák szociáldemokraták megvárják, míg szükség lesz pártjukra. A csehszlovák szociáldemokrata párt husvét ünnepén tartotta idei kongresz­­szusát, amelyen Meissner képviselő tartott beszámolót a pártnak tevékeny­ségéről és a politikai helyzetről. A kép­viselő többek között kijelentette, hogy a szociáldemokratapárt vár, amig szük­ség lesz rá, mert a parlamentben kép­telen a jelenlegi irányzat ellen bármit is eredményesen tenni. A beszámolót nagy vita követte s a kongresszus vé­gül elhatározta, hogy helyesli a párt ellenzékbe vonulását és utasítja a párt vezetőségét, hogy a többi szocialista párttal lépjen érintkezésbe egyöntetű parlamenti és parlamenten kívüli mun­ka inaugurálása céljából. A pénzügyminiszter és a régi nyugdíjasok igényei, A német keresztényszocialista kép­viselők interpellációt nyujtotttak be £n­­glis pénzügyminiszterhez a régi nyug­díjasok illetékeinek rendezése ügyében. Énglis pénzügyminiszter az interpellá­cióra a következő választ adta: Az 1927. évi költségvetés tárgyalása alkal­mával a pénzügyminiszter a kormány nevében kijelentette, hogy a kormány, amennyiben az állam pénzügyi eszközei megengedik, törekedni fog arra, hogy legalább azon régi nyugdíjasok érdé­­kében megtegye a szükséges intézkedé­seket, akik gazdaságilag a legrosszab­bul állanak. A pénzügyminisztérium most egy ilyen értelmű törvényjavasla­ton dolgozik, anelyet az előkészítés befejezése után beterjeszt a miniszter­­tanácsnak, hogy az a javaslat sorsa fölött döntsön. A nyugdijrendezés 70 millió koronát igényel. Magyar tanszék létesül a bukaresti egyetemen. Sándor János, az erdélyi magyar párt szenátora, a szenátus kulturális bizott­ságának legutóbbi ülésén sürgette a magyar tanszék felállítását a bukaresti egyetemen. A bizottság a tanszék fel­állítását az egyetemi tanács véleményé­től tette függővé. A bukaresti egyetem rektora a napokban éríesitette Sándor János szenátort magánértesités formá­jában, hogy az egyetemi tanács a ma­gyar tanszék felállítása ellen nem eme! kifogást. Meglehet, hogy a jövő tan­évben már felállítják a magyar tanszé­ket a bukaresti egyetemen. Ha Romániában ez csakugyan meg­valósul, úgy bizonyára Csehszlovákia is jobb belátásra fog kényszerülni és a prágai egyetemen is létesül magyar tanszék. A szentszék prágai megbízottja visszatért Somába. Monsignore Ciriacci, a római szent­szék prágai megbízottja nagyszombaton visszatért Rómába, ahol be fog számolni a pápának a prágai kormánnyal folyta­tott tárgyalásokról. Elutazása előtt a munciust Benes dr. külügyminiszter látta vendégül és biztosította Ciriaccit arról, hogy a csehszlovák kormány és a Vatikán közötti béke helyreállításának többé semmi akadálya nincsen. tanít elnök níltttti a ßttalmä­­tlíl MMt palesitiaal telepeteket. Masaryk elnök, aki tudvalevőleg a napokban Palesztinában tartózkodott, Palesztinái, prágai jelentés szerint Ka­nabban megtekintette az archeológiái ásatásokat és onnét Uj Einharod és Tel József zsidó felépítményekre ment, amelyen a Csehszlovákiából kivándorolt zsidók éínek. Masarykot megérkezése­kor cseh és héber nyelven üdvözölték. Az üdvözlések után a lakosság közös étterembe ment és az elnök itt hosz­­szabb ideig elbeszélgetett a jelenlevők­kel gazdasági és vallási kérdésekről. Ezután tovább folytatta útját Dagan­­jába, Tiberiasba, Kapcrnaumba és Ná­­záretbe. Az uj szolgálati szabály­zatban teljesítik a vas­utasok kívánságát. A polgári vasú'as szervezetnek a Néródnak nemzetgyűlési képviselői ta­nácskozásokat folytattak Svehla mi­niszterelnökkel az uj szolgálati szabály végrehajtásáról. A miniszterelnök és a vasutügyi miniszter garantálta a kép­viselőket arról, hogy az uj szolgálati szabályzatban mérlegelés tárgyává te­szik a vasutasok kívánságait és azokat teljesíteni fogják. A már kiadóit és időközben megint visszavont végre­hajtási rendeletén főként a rendszere­sített állásokra vonatkozó szakaszokat fogják lényegesen módosítani. Untidy Márián kívül, akivel negyven­­bárom esztendeig élt zavartalan bol­dogságban, három gyermeke, Andor, Iván és leánya Kund Elemérné, Bárfai Mária gyászolják, A gyilkos betegség, melyet évek óta leküzdött erős szervezete, nemrégen iebirta és ágynak dőntötie. Jeles orvos­­tanárokkal tanácskozott bájáról, amely­ről maga is tudta, hogy gyógyíthattam Báját sorsában való megnyugvással lüfte és környezetének nem mulatta, hogy félne a bekövetkező haláltól, mely husvét ünnepén szólította el a kedves családi körböl és hozott gyászt nem­csak hozzátartozóira, de az egész nagy magyarságra is. Haláláról családja és a Csallóközi Ármentesitö Társulat adtak ki gyász­jelentést. Ez utóbbi hatalmas küldött­séggel vett részt temetésén, mely ked­den délután ment végbe Etrekircsán, a legnagyobb részvét mellett. A társulat tisztikara Bálint István műszaki taná­csos, ármentesitö társulati igazgató ve­ti zetése alatt jelent meg és díszes ko­szorút helyezett megboldogult elnökük ravatalára, Bartal Ferenc haláláról az alábbi gyászjelentéseket vettük: Baital Ferencné Imrédy Mária a maga, gyermekei Andor, Iván és Mar­git, valamint alulírottak és az egész rokonság nevében mély fájdalommal tudatja, hogy forrón szeretett férje, édesapjuk, öregapjuk, illetve rokonuk i beleházi Bartal Ferenc földbirtokos, volt országgyűlési képviselő f. hó 17 én, életének 70 ik, boldog házasságának 43-ik évében, hosszú, kínos szenvedés és a betegek szentségeinek ájtatos fel­vétele után csendben e hunyt. A meg­boldogult hült tetemeit f. hó 19 én | kedden délután 5 órakor helyezzük örök nyugalomra az eírekarcsai családi sírboltban. Leikiüdváért a szent misét f, hó 20 án szerdán délelőtt 9 órakor mondatjuk az egyházkarcsai plébánia templomban. Etrekarcsa, 1927 április 17-én. özv. Bartal Lsjosná Bossányi Horlense, özv. Bartal Gtyörgyné Schiff­­korn Aranka, Özv. Nagy Lajosné Im­­rédy Jolán sógornői. Bartal Andorné Patay Erzsébet, Bartal Ivánná Uhrovics Erna menyei. Kund Elemér veje. Özv. Bittó Béniné Bartal Jozefin, Özv. Nagy Ignácné Bartal Erzsébet testvérei. Bar­­taí Ferenc, Kund László, Bartal Kató, Barfal Dénes unokái. Áldás és béke poraira! Az alsó-csallóközi és csilizközi ár­­meníesitő és belvizlevezeíő társulat ér­dekeltsége, választmánya és tisztikara i mély megrendüléssel tudatja, hogy elévülhetetlen érdemeket szerzett elnöke \ Bartal Ferenc úr 1927. évi április hó 17 én éjjel 1 órakor kínos szenvedés után jobbíétre szenderült A megboldo­gult évtizedeken át volt a társulatnak szám-és leltárvizsgáló bizottsági elnöke, majd az önkormányzat visszaállítása óta aleSnöke s legutóbb több, mint 6 éven át, elnöke. Élénk emlékezetünkben van még, mintha csak most is hallanánk magas szárnyalásu, tartalmas elnöki megnyitóját, mellyel a társulat fennállá­sának félszázados jubileumát ünneplő ! közgyűlésen az örökké hálás érdekelt­séget további áldozatkészségre lelkesí­tette. Egy fáradhatlan, önzetlen, min­den közintézménynek, de főleg társu­latunknak lelkes bajnoka, utolsó lehel­­leiéig munkás nagy szellem, a közélet­nek egyik leghatalmasabb oszlopa dőlt ki Vele az élők sorából, kinek emlékét feledni nem fogjuk soha. Nagy halot­tunkat 1927. évi április hó 19 én, d. u. ®/45 órakor fogjuk etrekarcsai ottho­nából utolsó útjára az ugyanottani te­metőben lévő családi sírbolthoz elkí­sérni. Komárom, 1927. április 17-én. Szeretve tisztelt jó Elnökünk aludjad az igaz emberek csendes, nyugodt ál­mát I Isten veled I Gulyás Lajos, Nagy Mihály komáromi gazdák jelentek meg a temetésen. Továbbá a Komáromi Első Hitelin« tézet részéről Bartos Frigyes vezér­­igazgató, Kállay Endre dr. és Nagy Nándor igazgatósági tagok jelentek meg. Az ármentesitö társulatok szövetségét Ajtics Horváth Dazső képviselte, A te­metésre számos előkelőség utazott Kar­osára Pozsonyból is és a megyebeli családok közül is nagyszámban jelen­tek meg. Az eírekarcsai Bartal írnia udvarán a beszenteiést Leszkay Sándor nagy­mag yari esperes végezte el Wmkíer Pál felbári esperes, Czisztler István harcsai és Schilt József bakai plébános, vala­mint Deák Antal plébános segédletével, A gyászénekek után a karcsaí és kör­nyékbeli lakosoktól kisérve elindult a menet a temetőbe, ahol a családi sír­boltban helyezték örök nyugalomra Birtai Ferenc földi maradványait. A nyitott simái Ciisztler István plébános gyönyörű beszédben búcsúzott ei a halottól. I Bartal Ferenc 1857—1927. A magyar közéletnek ismét súlyos gyásza van: kidőlt egyik oszlopos, hű séges tagji, aki életében nemcsak ma­gának dolgozott, de másoknak is, fő­képen az ő szükebb hazájának, Csalló­köznek a javán. Bartal Ferenc, a bele­­házi Bariaiok családjából származott, amelyben hagyomány volt mindenkor a közéleti tevékenység. Egyik közeli rokona, Bartal György miniszter volta Bittó-kabinetben, egy másik Bartal György pedig Csallóköznek hires íör­­l térrel írója, aki itt Kornáromfüssön született. Ezeknek a példáknak nyomán járt Bartal Ferenc egész életében. Nem - elégítette ki gazdaságának vezetése, hanem részt kért a közélet minden ágában, ahol nemzetének és körének i hasznára lehetett. Már korán tagja ! Pozsony vármegye törvényhatóságának, \ ahol gyakran hallatta messze elhangzó ! szavát. De élénk részt vett a Pozsony- 5 vármegyei Gazd-jsági Egyesület életé­ben is, amelyet az uj államváitozás a i régi bevált gazdasági szervekkel együtt * szintén halálra ítélt. Évek hosszú so- Í rán át volt a Csallóközi Ármentesitö és | Bel vízlevezető Társulat véleményező bi­­' zotíságának és választmányának egyik legtekintélyesebb tagja, akit ezelőtt hat évvel Fejérváry Géza halála után az érdekeltség bizalma a társulat elnöki székébe emelt. Egy cikluson át országgyűlési kép­viselője volt a duna8zerdahelyi kerület­nek negyvenoldalas programmal és a parlamentben több figyelemreméltó be­szédet mondott. Tevékeny részt vett kisebbségi életünk politikai küzdelmeiben is. Az 1920. évben alakult magyar földmives, kisgazda és kisiparos pártban előkelő szerepet vitt annak kiépítése körül és el­nöke volt a párt komáromi körzetének, melyhez az egész Csallóköz és Mátyás­földé tartozott. Mindenütt kellemes emléket hagyott hátra maga után, mert amire vállalko- I zott, azt becsülettel ei is végezte. A magánéletben aranyos kedélye és ki­­apadhatian humora verőfénnyel ra­gyogta be előadásait és anekdotái szé­les körben váltak híressé. Nagymivelt­­ségü ember volt és támogatója minden magyar mozgalomnak. Boldog házasságát három fiúval és egy leánnyal áldotta meg az Ur. Dénes fia huszárszázados volt és a világhábo­rúban a Piave mellett halt hősi halált, 1 onnan hozták haza, hogy magyar föld­ben pihenjen. Hátrahagyott özvegyén Alpa-menthol-sősborszesz ez mindenkinek jót tesz. Egészséged érdeke, hogy vedd s vigyázz arra, hogy pénzedért valódit szerezz 1 14—840 i 9 így fiatalít és szépít a Minden gyógyszertárban, drogériában és parfümériában kapható. Főlerakat Csehszlovákia részére: „VÖRÖS RÁK.“ GYÓGYSZERTÁR Bratislava—Pozsony. Alapitva: 1312. A lakásépítő' akció. Komárom, — április 20. Komárom város a lakásépítő akció­val egyizben megjárta. Akkor, amikor a pozsonyi zsupán biztatására beugrott a munkásházak építésébe és kilátásba helyezte az államsegélyt, amit azóta sem kapott meg. Körülbelül 300000 koronát vesztett a város a két muu&ás­­lakáson, mely mai alakjában alig egy százalék jövedelmet biztosi?, sőt, ha azokat házbéradóvai tóják meg, még ennél is kevesebbet. Most nem is munkásházak építésé­ről lenne szó, hanem rendes lakások . építéséről, amelyeket a városnak kellene \ kezdeményeznie. Az uj lakásépítő tör­­\ vény szerint sz állam az építkezésedre \ nagy kedvezményeket biztosít. Hozzá ' vagvunk szokva, hogy ezeket a ked­­j vezihenyeket többnyire a cseh történel­­! mi országokban szokták lefölözni és I az összes kedvezmények azoknak jut- 1 nak osztályrészül. i Az uj törvény 120 milliót fordít la- i básépitésre és ebből az építkezéseket 75 százalék erejéig bármely bankkal szemben garantálja az állam. Tehát ha valakinek nincsen együtt a tőkéje és j lakást akar magának építeni, az állam­hoz fordul és kérvényez a maga ré­­. szére államsegélyt, amelynek három­­! negyed részét kölcsön kaphatja. A bank­kölcsönnek amortizációja nem nagyobb mintha az alatt az idő alatt az illető bérben laknék. Prágában, Pozsonyban már réges­­régen létesültek bérlőszővetkezetek, ame­lyeknek a tagjai a maguk számára lakásokat biztositoltak. A házépítő szö­vetkezetek tagjai ugyanilyen, vagy még előnyösebb helyzetbe jutnak, mert mo­dern lakást építhetnek maguknak és azt 15—20 év alatt letörleszthetik. Minden nagyobb vidéki városban megmozdultak erre, csak Komárom hallgat mélyen és várja a sült galam­bot. Komáromban a munkásosztály volt az, amely leginkább akart magának lakásokat építeni és ebből a célból a várostól telkeket is vásárolt. Ezeket az építkezéseket most igen ügyesen meg lehet valósítani. De még egy kedvezményt biztosit a törvény a községek számára: a kisajá­títás jogát. Ores telkeket bizonyos ideig ki lehet sajátítani az építkezés céljaira. Kár, hogy Komárom beépítésre alkal­mas telkei mind kertekből állanak és igy ki nem sajátíthatók, de így is elég alkalmas telke lenne a katonai kincs­tárnak lakásépítés céljaira, amellyel szemben a kisajátítást szintén lehet alkalmazni. Bartal Ferencet kedden helyezték el örök nyugalomra az etrekarcsai temető­ben osztatlan részvét mellett. A temetési szertartás 5 órakor kezdődött a Bartal kúria udvarán. Mélyen sújtott özvegyén és gyermekein kívül a Barial, Bittó és Uhrovits családok összes tagja megje­lent a temetésen. A magyar nemzeti párt részéről, amely párt komáromi körzetének Barial Ferenc volt az elnöke, Koczor Gyula és Füssy Kálmán nem­zetgyűlési képviselők, Lukovics Ferenc pártigazgatő, Baranyay József dr. szer­kesztő, Szakáll Balázs, a dunaszerda­­helyi körzet elnöke, Csukás Istváj

Next

/
Oldalképek
Tartalom