Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)
1927-04-16 / 46. szám
2. oldal. Komáromi Lapok 1927. április 16. ritő magyarázatát fogja tartalmazni, amelyek a törvényben egymással rész ben ellentmondásban vannak. A végrehajtó rendelet igyekszik a differenciákat olyan módon kiegyenlíteni, hogy nem lesz szükség az egész törvény novellizáldsdra, arni egyébként is politikai nehézségekbe ütközik. Prágai jelentés szerint az iskolaügyi minisztérium a legközelebbi napokban közvetlen öszszeköttetésbe lép a pénzügyminisztériummal, hogy megismerje nézetét a rendeletről. A kongruatörvény végrehajtási rendeletét az érdekelt körökben már türelmetlenül várják és remélik, hogy azzal a súlyos félreértések egyszersmindenkorra megszüntethetők lesznek. Megkezdik, az adóreform tárgyalását. A hosszas tárgyalások, amelyek az adóreform körül a különböző bizottságokban folytak, annyira előrehaladtak, hogy hamarosan befejezést is nyer tek. A kormány úgy tervezi, hogy a javaslatot a legközelebbi, április 26 án tartandó ülésre beterjeszti és tárgyalását április 28 án kezdik meg A képviselőház még az elnökválasztás lezajlása előtt törvénynyé emeli a javaslatot, ami azonban csak akkor lehetséges, hogyha a nemzetgyűlés hosszú üléseket fog tartani. Ez esetben május 13 ig fogják letárgyalni az adóreformot, amikor a képviselőház megszakítja üléseit. Minthogy az adóreform és az elnökválasztás ekként kapcsolatba került egymással, újra hírek kerültek forgalomba az elnökválasztás napjáról. Politikai körökben azt állítják, hogy az elnökválasztás mégis 26-án, vagy 27-én lesz. Megreformálják a forgalmi adót — Magyarországon. Régen kirrutatták már, hogy a forgalmi adó a legigazságtalanabb és legindokolatlanabb adó, amit az államok pénzügyi szakértői kitaláltak. Az éidekelíek, fősépen a kereskedők, nagyon sokat pavaszkodnak mindenfelé a forgalmi adó ellen, de legkivált az ellenőrzés mai rendszere ellen. Arról értesülünk, hogy Magyarországon megreformálják a forgalmi adót, amennyiben legközelebb megjelenik a pénzügyminisztérium rendelettervezete, amely előreláthatóan julius 1-én lép életbe és tel jesen dtreformdlja a forgalmi adót. A rendele; orvosolni fogja a kereskedők összes sérelmeit. Meg fogja szüntetni a külföldi kereskedők és iparosok előnyét, hogy a 2 százalékos forgalmi adókedvezményt élvezhessék Magyarországon, szabályozni fogja a forgalmi adó általányozását, valamint az exportban történő adóvisszatéritést. így intézkedik Magyarország és mi joggal fel-Zia néni csalódik. Irta: Lórinczy György. Midössze csak egy rövid fertályóráig volt a konyhában, hogy a közelgő ebéd menüjét ellenőrizze, de az a fertályóra éppen elégséges volt ahhoz, hogy az ellenség stratégiai terve elkészüljön. A teljes világosság érdekében meg kell jegyeznünk, hogv az ellenség a mama ▼olt, névszerint Kerendy Tamásné, segítő csapata pedig testvérnénje, a szigorú V ndégh Hortensia, akit azonban rövidség okáért általában csak Zia néninek hívtak. Kézimunkáztak az egyik nappaliban. De mikor Aranka, vagy jobban mondva a szép Aranka kifordult az ajtón, Zia néni fürge ujjat tüstént ellankadtak Sőt Zia néni a cvikkert is lekapcsolta nye regotráról és mély lélekzés u án, mintha régebben kezdett elmélyed?st vagy párbeszédet folytatna, megszól lt. Ijedősebb lelnek ezt a megszólalást tulajdonképpen kitörésnek is vettették volna. — Bizonyos, hogy Aranka szerelmes/ Biztos! Dehat, ti anyák, persze, sohase látjátok az ólálkodó veszedelmet: Kerendy Tamásné csodálkozva bámult Zia nénire. — Veszedelmet 7 Miféle veszedelmet ? Magában mosolygott a Zia néni izgatottságán, de nem akarta Zia nénit megbántani azzal, hogy a szeme közé nevessen. Zia néni annál jobban nekihevült. — Igen, veszedelem! A veszedelem itl settenkedik és ti nem látjátok. Talán nem is akarjátok látni...— tette hozzá kissé gúnyosan. — De ... édes Zia I... Végte is: a szerelem nem olyan nagy veszedelem. kiéli Aliik ELBERT divatáruházába Komárom, Nádor-utca 19. i;o *0 * N ^ :o ** 4* -se » _ Cf> 8 > 3 OB ST “ti Női színes nadrágkombiné 2ö K Női színes és fehér hímzett ing 18 K Selyem harisnya i2 K Kötött harisnya diratszinek 3.50 K Gyermek sokni kötött 2.50 K-tól Glace női keztyű 29 K Selyem jámbo sapka 4 K-tól Férfi ing fehér 18 K-tól Színes férfi ing 2 gal. 35, 45, 60 K Pupplin férfi ing 75-95 K Kötött sokni 2,50, mintás 3 K Selyem nyakkendő 9 K Francia köpper alsónadrág 20 K Fiú- és férfi szövet sapka 7.50-9-ig Nagy választékban játszó ruha, kamgain leányka ,s tiu ruha. Vulkán koffer, rétikul, férfi harisnya, pulóver, mellény, bambusbolok, essőernyők, gyermek es férti pyjamas stb. Gyermekkocsi gyári raktár sport és szekrény alakban. 1 * n s t * o: s ^0; tehetjük a kérdést, hogy mikor gondol a csehszlovák pénzügyminisztérium arra, hogy a köztársaságban enyhítse a forgalmi adó elviselhetetlen voltát. Még 1923-ban egy miniszteri nyilatkozat hangzott el, amely szerint a fo galmi adót meg fo?ják szünietni, azonban az Ígéret beváltásáról szépen megfeledkeztek a pénzügyminisztériumban és most is még kénytelen a keressedő’ és iparos az igazságtalan forgalmi adót fizetni és áthárítani a vevőközönségre. Pedig bizonyos körök nagy hangon hirdetik, hogy a köztársaság már teljesen konszolidálódott, csakhogy a rendezett államban az adózási viszonyok is sokkal könnyebben viselhetők el. Bukarestben lesz a kisantant konferenciája. Jellemző a kisantant államaira, hogy nem képesek elhatározni magukat arra, hogy hol és mikor tartsák a régóta tér vbevett és úgyszólván, hétről-hétre elhalasztott konferenciát. Többször meg irtuk mi is, hogy a kisantant külügyminiszterei eredetileg Csehszlo/ákiában akarták megtartani tanácskozásukat és hol Pozsonyba, ho! meg Prágába tűzték ki az összejövetelt. Legutóbb már olyan hir is volt, amely szerint május közepén a Tátrában lesz a konferencia. A Morgen arról értesül, hogy a konferenciát nem Csehszlovákiában fogják megtartani, mert a helyzet megváltozott. A román király súlyos beteg és erre való tekintettel a román külügyminiszter nem hagyhatja el az országot, miértis a miniszterek Bukarestben ülnek össze értekezletre. No, majd meglátjuk. Bodza két nyilatkozata A csehszlovák köztársaság már nem foglalja el azt a vezető szerepet Középeurópában,melyet alakulásakor elfoglalt, mert a körötte le» 5 államikban figyelemreméltót változások történtek. A csehszlovák iskoláknak nem lehet a célja az, hogy lélekhatászattal foglalkozzon. Komárom, — április 15. Hodza Milánról, aki a köztársaság legnagyobb nacionalistái közé tartozott, mindig azt hittük, hogy fanatikus ellensége a nemzeti kisebbségeknek. Ezt a feltevésünket igazolták politikai nyi latkozatai és egész politikai múltja, mely a magyarsággal szemben ellenséges alapra helyezkedett. Emlékezetes maradt az a ruszinszkói nyilatkozata, mely valóságos szállóigévé lett: tiz év múlva nem lesz magyar kérdés. Vagyis tiz év múlva már nem lesznek magyarok ebben a köztársaságban. Egy kicsit rövidnek találtuk az időt arra, hogy felszívódjunk nagyobb kultúránkkal kisebb kultúrájú nemzetiségekbe, ami nemcsak politikai lehetetlenség, de erkölcsi is. Hodza Milán neve azért is csengett rosszul a magyar fülekben, mivel ő volt az, aki meg akarta bontani a magyarság sorait uj politikai párt alakításával, a szerencsétlen Csánki Neumann párttal, amelyről jól tudjuk, hogy segített egy szlovák képviselőt és szenátort bejuttatni a parlamentbe, akik ott bizonyára a legnagyobb mértékben exponálni fogják magukat a magyar földmivesek érdekeiért és a magyar kultúráért. Hodza Milán volt az, aki ennek a pártnak azzal szerzett propagandát, hogy Magyarországról menekült emigránsokat küldött az első harcvonalba, akik olyan pártsajtót csináltak, amitől talán magának Hodzának is elment a kedve. Ez a sajtó Magyarország és a magyar nemzet gyalázásábán elment addig a legszélsőbb határig, ameddig elmenni lehet és nem volt olyan becsületes, nemzetéhez ragaszkodó magyar ember, akit sárbarántaui és gyalázni ne akartak volna. Ezért is undorodott el fölük a magyar földmives közönség legnagyobb része. Ez a Hodza Milán, akinek a neve alatt ezek a dolgok folytak, most gyö keres változáson ment keresztül. A magyar nemzeti kisebbségről már nem nyilatkozik ellenséges érzülettel, hanem objektivitásra törekszik vele szemben. Eonek a folyománya két egymásután tett nyilatkozata. , Hodza megálhpitása szerint a cseh! szlovák köztársaság már nem tölti be a vezető szerepet Középeurópában, mert körülötte mélyreható változások történtek. Ez a nyilatkozat Benesnek szól elsősorban, hiszen a külpolitikában elfoglalt helyzetéről az államnak a külügyminiszter szokott nyilatkozni1 Benes mindenkor úgy nyilatkozott, hogy azt vélhette mindenki, hogy a középeurópai koncertben ő játszik a primhegedün. Különösen a kis Magyarországgal szemben megnyilatkozott hangja tanúskodott mindig leereszkedő fölényről, mely az elzárkózás politikáját hirdette ezzel az országgal szemben de szívesen avatkozott bele a szomszéd állam belügyeibe is: a királykérdésbe, a magyar népet védelmébe vette a feudális birtokososztállyal szemben és a demokratikus köztársasági államformát ajánlgatta a kisantant gyűrűjébe szorított magyarságnak és elég világosan célzott a vasfalra, melybe beleütközhetik, ha megmozdul. Hodza kétségtelenül arra céloz, hogy a középeurópai államok közt bizonyos eltolódás észlelhető. Magyarország két nagy hatalom; Anglia és Itália barátságát mondhatja magáénak és ezek után nem kell tartania a kisantant ellenséges szándékaitól, mert a vasgyürű szétpattant. Amilyen mértékben emelkedett a kis Magyarország külpolitikai jelentősége, éppen ebben a mértékben csökkent a csehszlovák köztársaságé, mely az elzárkózás szerencsétlen politikáját folytatta szomszédaival szemben. Ausztriával vámháboru előtt áll, Németországgal nem tud gazdasági szerződést kötni és Magyarországgal kilenc év után végre tető alá jut a kereskedelmi szerződés, amelyet Benes nélkül, Benes távolléte alatt kezdeményezett a cseh kormány. Ezek tények és maguk helyett beszélnek Hodzsa másik nyilatkozata elitéli a lélekhalászatot, vagyis azt, hogy a magyar .gyermekek ezreit kényszej ritették idegen nyelvű iskolákba, mert I véletlenül Nováknak vagy Rusznyáknak hivták azokat, bár nemzedékek I óta magyarok és más nyelvet nem is A tavasz. A fiatalság. Az élet. Zia néni felfortyant. — Hiszen igy menteget az ember minden szamárságot. Aztán misor a szerencsétlenség megvan... — Ugyan, édes Zia I.. . — vágott szavába kissé bosszúsan Kerendyné — Hát majd elejét vesszük a szerencsétlenségnek! ... Te adsz néhány meleg és jó tanácsot Arankának. Aztán pont. Aranka elég okos ahhoz. És te olyan bölcsen és meggyőzően beszélsz. Zia néni megcsöndesedett. A hiúság legyezgetése mindig nagyon hatásos legyező. Különb csillapitószer a patikába sincs. — Szótlanul öltögettek tovább a kézimunka fölé hajolva. De mihamar fölrezzentek, mert Aranka szeleburdi módon berontott. Arcocskája piros volt, szőke haja borzas, kék szeme csillogott. Tehát ideális bakfis, akiről nem is mosolyog, de kacag a — tizenhét tavasz. Beszámolt a konyhai viszonyokról. Persze, minden rendben van. Az ebéd kitűnő lesz. De oda se hallgattak. Sőt Zia néni sunyi módon sandított rá, mintha gyanakodnék. És Aranka megszeppent. ő is gyanakodott: vájjon Zia-néni megsejtett volna valamit?. . Igen, amint már tudjuk, Zia néni csakugyan megsejtett valamit. Sőt, ha teljesen őszinték akarunk lenni, meg kell vallanunk, hogy Zia néni mindent tudott. A minden alatt értve azt, hogy a kis Cserey Béla már túl van az első vallomáson, ellenben nincsen túl a szigorlatokon. Minélfogva a Zia néni aggodalmai, amiket az imént özvegy Kerendy Tamásáénak ellamentált, nem látszanak éppen merőben alaptalanoknak. Mindez ott bujkaP, lappangott körű- j lőttük a szobában. És Aranka is el- | hallgatott. Szerencsére, a gondolat | sohase hallgat. Az hallgatag mindig óit feleselget a szívvel. Zia néni egyszer nagyot sóhajtott, noha a szemét fel se vetette a kézimunkáról. — Ha én még egyszer élűiről kezdhetném !... A gondolatok, kőválygás közben, nyilván bizonyos titkos szálakkal összekapcsolódnak. Mert Aranka tüstént megkapta az elejtett sóhajtást, mintha csak az ő gondolatainak volna a folytatása Sőt vakmerőén Zia nénire nézett. — Hát ugyan mit csinálnál, kedves Zia néni ? — Mit? — pattant föl Zia néni. — Mit? — Igen. Mit ? — Hát semmiesetre se azt, amit te csinálsz. Aranka álmélkodott. — Mit csinálok én ? — Hisz épp az a baj, hogy semmit se csinálsz. Fiam, a leánynak, az okos leánynak tudnia kell, hogy nem mind aranyigazság ám, amit a rózsás fülecskéjébe suttognak 1 Aranka megvonogatta vállacskáját. — Az én fülembe nem suttog senkise, — Hát akkor suttogott. V<-gy suttogni fog I Tudjuk, hogy sóh>j óznak I Hogy forgatják a szemüket! Egyetle nem I ő ök szerelem ! Te, vagy a halál! Nevetséges I Aranka nem találta nevetségesnek. Sőt úgy vélte, hogy nem az nevetséges, asi ilyesmit suttog, hanem Zia néni, aki nem suttog, hanem fönnh n gon elplagizálja a mások szerelmi vallomását A mások alatt Cserey Bélát értvén, egyes számban. — De Zia néni!... — Az okos leány olyankor derűsen a szeme közé kacag a szentimentális csábítónak : ugyan menjen, barátom I Ugyan hány teánynak szavalte már el ezeket a gyöngéd frázisokat? Vagy pádig büszkén felveti a fejét, mintha megsértették volna: Kérem, ki hatalmazta föl arra, hogy nekem ilyeneket merjen mondani? Aranka helyeslőén bólogatott borzas fejecskéjével. — Úgy van Zia néni! Úgy van I — Úgy van. Persze, hogy úgy van. De ugv fogsz-e tenni te is? Az a kérdés. — Persze hogy ügyi Hát hogyan is tennék másképp! Hiszen te vagy maga az aranyigazság, drága Zia nénit Odafutott hozzá, áinyalábolta az öreg kisasszony nyakát és hevesen csókolgatta hervadó arcát. — Drága Zia néni! * A Dághyék keddi Z6urja hires arról, hogy mindig nagyszerűen sikerül. De éppen és különösen ez az egy, amelyiken Kerendyék megjelentek, amint Z a néni, mint azt a kö'hitelességű zsurszakértő mindjárt a helyszínén megállapította, fenomenális volt. A jókedv olyan pezsgő és kitartó volt, mintha világháború sohase lett volna a világon. A hideg büffé kitűnő. A leányok félmeztelenek, a legújabb divat szerint félkopaszra fésülve. Máskülönben olyan eszeveszetten táncoltak, mint az indiánok. Mindenki elfáradt, sőt kimerült. Csak ő i em: a szerelem. . Éjfelután két óra tájban vetődtek haza Kerendyék. A holdvilágos éjszakában boldogatj sétáltak a hallgatag utcákon
