Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-04-16 / 46. szám

^ ©gyvennyolcadik évtolyam, 46. Szombat, 19527. április 16 POLITIKAI LAP. SierLswtöiég é* ki»dóhÍT»t»l. Nádor-u *» Megjelenik hetenkint háromszor t kedden, csütörtökön és szombaton Ktöiisetéii ti c«ebz«l0Ták értékben. Aíljben é* vidékre postai *iélkí)ldé*»f>:, .gíA»* a*re 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. - Külföldön ISO Ke. vye« exám iára í 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA át. Szerkesztő: BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr. A polgári többség dicsérete. Komárom, április 15. Dial a Dal ill Komárom, — április 15. A halálnak bus orcája nem szo­morú többé. Nem kell félnünk az elmúlástól, mert az élet, amelyet itthagyunk, újból folytatódik utó­dainkban és túl az életen is egy jobb és szebb hazában. Erre tanit bennünket a feltámadásnak nagy­szerű, szivet és lelket örömmel eltöltő ténye. Krisztus hirdette az igét, az emberek közé csak egy kettő állott melléje, a halála meg­pecsételte az egész emberiségnek sorsát, mert megtanította a hitnek legfontosabb ágazatára: az örök életre. Eloszlott a köd, mely év­ezredeken megülte a lelkeket; hit­vány epikureuiok, akik az élvezet kelyhét fenékig ürítettétek abban a hiszemben, hogy itt kell élnetek a földön, s itt takar be a halál örök árnyéka: tanításotok semmivé lelt, mert a Mester tanítványai, a szegény halászok mást hirdettek, szebbet tanítottak, amelyben az emberiség lelke megnyugodhatott. Meghalunk, az örök törvény beteljesedik mindenkin, de mégis élünk, mert a lélek az halhatatlan. A feltámadás szent gondolata min­den hívőnek megnyugvás Isten akaratában, melyoek gyenge és gyarló eszközei vagyunk. A ter­mészetben nincs halál:, feltámad a mezők fűszála és kis virága, amelyet a tél fagya letarolt, a pillangó utódokat nevel és begu­­bózva tölti a tél nagy éjszakáját, hogy az első tavaszi verőfényre elhagyja magányát; a fák lombjai újra zöldülnek és virágok teleped­nek az ágakra, a folyó eltöri jég­páncélját és újra sütkéreznek fel­színén a meder mélyéből feljövő halak. Minden feltámad és újra él. Mi meghalunk, de gyermekeink öröklik testünk hasonlatosságát, de öröklik erényeinket és bűnein­ket is.. Krisztus a saját erejéből támadt fel harmadnapon. Nagy tanulsága ez nem csak az egyénnek, de a nemzetnek is. Vannak nemzetek, amelyeket lebirt az önkény és el­tiport az erőszak. Évszázadokig élhettek helótasorsban, de azért mégis megtartotta nemzeti egyéci­­ségét, mert élt benne a nemzeti erő, az államalkotás készsége. A nemzetek feltámadásának szin­tén saját erejükből kell történnie. Ez az erő a nemzetnek múltjába^ gyökerezik. Meg kell ismernie és szeretnie a saját történelmét, hogy abból, mint az erők kutforrásából merítsen; meg kell tanulnia iro­dalmát és megbecsülni nagyjait, azok szent hagyományaival; ma­gasra kell fejlesztenie művészetét, hogy lelkesedést érezzen a szel­lemi alkotások le nem nyűgözhető ereje iránt. Egy nemzetet csak A polgári páriok koaiiciójának egyik megteremtője Hodza Milán, iskoiaugyí minűzier volt, akinek túl jdonitják egyesek azt is. hogy a szlovák néppárt kormány balépése megtörténi, bár tagad hatatlan hogy Hodza sokáig ellenállott Nem lehet teh-t nagyon csodálni, hogyha a polgári többség e lei főbb'patrónusa minden alkalmat megragad arra,|!iogy a kormánykoalíció mellett agitáljon és dicséretének eoiietelonjaival elárassza az. Csak a napokban történt újra, hogy az iskolaügyi minisztar egyik agrárpárii ülésen megdicsérte a polgári többséget és azt szögezte le a nagy nyilvánosság élőit, hogy a polgári többség sokkal jobban bevált, mint valamennyi elődje. Szép az elismerés és a dicséret, ha az lírgyilagos oldalon nyilatkozik meg, de legalább is furcsán hangzik, hogyha annak az ajkáról halijuk, aki a valódi helyzettel teljesen tisztában van s aki maga is tudja, hogy ez a mai polgári többség nagyon is ingatag alapokon nyugvó tömörülés, amelyet igazán csak az Isten őriz, hogy szét nem hull ele­meire. Mert bizony akármint szépítik a kormány lapok a dolgot, tény az, hogy a kormány polgári koalíciója csak nagy erőfeszítésekkel tartható össze Elsősorban is, ha a német gazdák és keresztényszccialisták nem léptek volna be a kormányba, az a helyzet állt volna elő, hogy a kormány nem rendelkezett volna többséggel és vagy le kellett volna mondania, vagy pedig uj választásokat kiírnia. De ez a több­ség is olyan jelentéktelen, hogy a kor mány minden egyes törvényjavaslatnál kénytelen külön is kspacitáini a párto két, csakhogy a javaslat keresztülmen­jen, Tudjuk jól, hogy a múlt év őszén már majdnem felbot ült a helyzet s igazán csak az esedékes köztársasági elnökválasztásnak lehet köszönni, hogy ideig óráig még együtt maradt a koa lició. De máris föl lehet tenni a kér­szellemének ereje építhet fel újra, ez művelheti azt, hogy büszkén vallja magát nemzetéhez tartozónak az egész világon. Ezt nem pótolhatja semmi: sem a kultúra nemzetközisége, sem a gazdasági jólét, sem Páneurópa. Idegen istenek előtt áldozni nem tudunk és hiába csinálnak nekünk faragott képeket internacionáiis européerek, mi azokat nem tudjuk imádni soha. A magyar nemzet tagjai előtt, akiket balsorsuk négy­felé szakított, különösen sok a csábítás. Kínálják az anyagi jólétet is, hivatalokat, munkaalkalmat, csak egyet kívánnak érte cserébe: nemzetünk megtagadását. Kisbitüek mindenkor voltak és maga a Mester is megjövendölte egyik ta­nítványáról: mire a kakas meg­szólal, háromszor tagadsz meg en­gem.. A kishitüek elbuknak az első akadályon, de nekünk nem Bza­­bad az akadályoknál megriadnunk. Sőt az elesetteket fel kell emel­nünk és jó szívvel értetnünk meg velük bitüknek fogyatékosságát és azt jó tanácsainkkal pótolnunk. A rehegátokat azonban sújtsa meg­vetésünk és közösítse ki testéből dést, hogy mi lesz az elnökválasztás után? Hogy a polgári többség mennyiben váit be jobban, mint az előtte való szocialista kormányok, azt nehéz volna bizonyítani. Igaz, hogy ez a többség a po gárság érdekében igyekszik működni s bár nevéhez fűződnek a mezőgazda­­sági vámok uj tarifája, a kongruaíőr­­vény, a tisztviselők fizetésrendezése, mindez még nem elégséges ahhoz, hogy agyondicsérjük, mert ez a kor­mány nem képvisel más szellemet, mint a régi szocialista kormányok, amelyek épenugy, mint a mostani rezsim, a leg­­sovénebb nacionalizmust szolgálták. Hiába van a kormányban két német miniszter, a rendszer nem változott semmit, legfeljebb gazda.-ági téren le­hetne némi reménytbeltő uj jelekre kö­vetkeztetni, bár ezeknek értését is mi­nimumra redukálja az a tarthatatlan felfogás, hogy a köztársaságban éiő lakosság elsősorban államalkotó pol­gárságra tagozódik. A mai polgári többségnek nem lehet nagy jövő: jósolni és bármiképen han­gozzék is a dicséret, ennek a többség­nek meg vannak napjai számlálva. Csak a köztársasági elnökválasztásnak kell meglörténnie és azonnal jelentkezni fognak a bomlás tünetei. Rettenetes nagy munkájába került eddig is a miniszterelnöknek a többség összetar­tása, de végre neki is be kell majd látnia, hogy vagy enged nacionalista irányzatából és a nemzeti kisebbségek kívánságait honorálni fogja, vagy pedig uj választásokat eszközöl ki, azonban ezeknek a választásoknak eredményét ma is könnyű megjósolni. Azok aligha fognak Svehlának többséget teremteni. Nincs tehát más hátra, mint az, hogy végre valahára határozza el magát a kormány arra, hogy a nemzeti kisebb­ségek jogait megadja s a köztársaság által magára nézve kötelező erejűnek a társadalom, mert ezek méltat­lanok arra, hogy velünk egy le­vegőt szívjanak. Mi vonszoljuk keresztünket minden csúfságuk és kárörömük ellenére is. De a nemzet meg nem halhat akkor sem, ha sírjára követ hen­­geritenek. A nemzetek élete örök marad mindenkor, hacsak az er­kölcs utján jár és Isten felé tekint, bizva annak örök igazságában. A turáni átok, a szertehuzás lehet­nek csak egy nemzet sírásói és nekünk le kell vonnunk ennek minden tanulságát. Minden szen­vedés és minden megpróbáltatás közelebb visz bennünket a meg­váltás művéhez a feltámadáshoz. Szomjuhozó lelkünk minden gon­dolata most e körül forog, erről beszél a legkisebb fűszál és a porba tovafutó bogárka, a mada­rak dalának tavaszi himnusza. A feltámadás allélujája úszik a leve­gőben a harangok ünnepi szavá­ban. És aki hinni tud, annak a lelke megtelik a boldogság érzé sével, mert megérti: hogy a ha­lál csak a földi szenvedések végét jelenti, de diadalunk teljes a halál felett, mert feltámadunk. elismert szerződéseket minden rendel­kezésében végrehajtja, A polgári több ség csak akkor várhat mindenkitől el­ismerést, hogyha olyan kormány tá­mogatására tömörül, amely előtt a népek önrendelkezési joga szent, a kisebbségi biztosítékok sérthetetlenek és azoknas; teljes mértékben való megvalósítására törekszik. Az olyan polgári többség, amely ezeket nem írja zászlajára, el­vesztene létjogosultságát, az ország népe előtt. (.—) POLITIKAI SZEMLE. Komárom, — április 15. Zsákutcában Benes külpolitikája Az egész világ saj ója hetek óta ki­merítően foglalkozik Bethlen István gróf magyar miniszterelnöknek római utjá­­val és az általa étért nagy eredmé­nyekkel. A csehszlovák sajtóban is élénken pertrakiáljik a magyar-olasz örök barátsági szerződést és áhhoz különböző, leg öbbször fantasztikus kö­vetkeztetéseket fűznek. A Rude Pravo c lap vezércikkében ugyancsak élesen támadja Benes külügyminisztert és po­litikáját és szembeszáll a külügyminisz­ternek minapi nyilatkozatával, aki a magyar-olasz szerződést nagyon bizako­dóan Ítélte meg. Benes szerint ugvanis a szerződéstől nem kell félnie Cseh­szlovákiának, mert az sem ellene, sem a kisantant ellen nem irányul és ha a magyar sajtó azzal kapcsolatban a régi határok megújításáról ir, az csak meg­valósíthatatlan óhajtás. A lap szerint igen sok jel mutat arra, hogy Benes bizakodó nyugalma nem olyan őszinte, mint a milyennek látszani akar. Mus­solini Románia felé is közeledik és po­litikája egyenesen oda irányul, hogy Romániát elszakítsa a kisantantól és Magyarország és Románia között szilárd alapokra fektetett szerződést hozzon létre. Ehhez különösen alkalmas időnek látszik számára a román király haldoklása és ha a Romániában uralkodó bizonytalanságot tekintjük, azt latjuk, hogy Mussolini terveinek, amelyek nem mások, mint Anglia tervei, teljes kilá­tásuk van a sikerre Ehhez jön még a magyar katonai ellenőrzés megszüntetése. Mindez rendkívül súlyos és komoly esemény. Benes nyugalma erőltetett, mert a magyar események a valóságban igen nagy gondot okoznak a csehszlo­vák kormánynak. Meglehet állapítani, hogy Benes külpolitikája zsákutcába jutott és egyik csapás a másik után hull reá. Keletszlovenszkó és Buszinszkó egyesítését követelik. Vasárnap a ruszin nemzeti tanács kezdeményezésére 28 ruszin járásból 600 kiküldött gyűlt egybe Mezőlabor­­con, ahol hosszas tárgyalás után ki­mondották, hogy követelik Keletszloven­­szkó és Ruszinszkó egységesítését Kassa fővárossal. A minifesztáció mély hatást váltott ki és világosan dokumentálja, hogy a konszolidáció ugyancsak gyen­ge lábon áll, hogyha a köztársaság fennállásának kilencedik évében határ­kérdések egyáltalában szóba kerülhetnek. Készül a kongruatörvény végrehajtási rendelete. A múlt év nyarán alkotott kongrua­törvény végrehajtásáról szóló rendeletén már erősen dolgoznak a minisztérium­ban és nemsokára készen is lesz. A rendelet majdnem 200 szakaszból áll és kidolgozása során számos olyan kér­dés merült fel, amelyek csak igen ne­hezen hidalhatók át. Épen ezért a vég­rehajtó rendelet a rendelkezések kimé­| Ára X korona

Next

/
Oldalképek
Tartalom