Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-04-14 / 45. szám

1827, április 14. Komáromi Lapok 3. oldal Árad a Nyitra. * Minden évben sok szó esik erről a szabályozatlan és rakoncátlan fo­lyóról. Most is több heti- és napi­lap azt Írja, hogy árad a Nyitra folyó. Sőt több helyen, Keszi, Kisvárad, Surány, Födémes és más községek szántóföldjeit már víz bontja. A ká- ji rok kiszámíthatatlanok. Ezzel aztán ' napirendre térnek felette. Bizony ez való tény és mi, akik ezáltal már több éven keresztül a károkat viseljük, legszomorubb szem­lélői vagyunk ennek a katasztrófá­nak. S az is való tény, hogy ezt a vizáradást, még ha a Nyitra folyó szabályozva nincs is, számtalan eset­ben meg lehetett volna szüntetni. Például: még az ebben az évben keletkezett hóolvadásokból, esőzé­sekből egyszer sem áradt volna ki a Nyitra folyó és más ilyen esetek­ben sem soha, hafjaz illetékes ható­ságok az érsekujvári hengermalom szabálytalanul felépített Nyárhíai vizmű — a viszonyoknak megfelelő átalakítását elrendelik. Mert ez a vizmű az egyedüli okozója annak, hogy a Nyitra folyó kisebb esőzések alkalmával is már áradásokat okoz, és mert kisméretű zsilipjein (zúgok) a nagyobb mennyiségű vizet leen­gedni nem képes ennek folytán ez a vizmű inkább duzzasztógát a Nyitra folyóban A Nyitramenti községek minden évben küldöttsége? és memoran­dumokkal fordultak a nyitrai zsu­pánhoz, hogy e kérdéses vizmű meg­vizsgálását és átépitését rendelje el. Kiemelte a küldöttség, hogy e vizmű tulajdonosainak anyagi érdeke lehet az, hogy egy duzzasztógát akassza meg a Nyitra lefolyását, de nem tö­rődnek azzal, hogy ugyanakkor több éven keresztül számtalan ezer és ezer családot nyomorba taszít az általuk okozott árviz. Minden e^yes alkalommal a kül­döttség, mely 12—15 községből és 50—60 személyből állott, a „leg­messzebbmenő“ ígéreteknél egyebet nem kapott és ma is a legelszomo­­rodottabb szívvel nézzük, hogy a Nyitra folyó megáradt és a keserves munkánkat £s reményünket tette tönkre. S a kilátások pedig azok, hogy még hosszú időn keresztül le­szünk ezen viz áradás csapásainak kitéve. A vizkárosultak ^evében B.J. Borzalmas vasúti szerencsétlen ség történt a brünni személy pályaudvarin. Kit munkásvonat egymásba szaladt. — Eddig öt halottja és száznál több sebe sültje van a szerencsétlenségnek. — Kit terhel a felelőség? — április 13. Kedden reggel 6 óra 38 perckor az Austerlitz felől jövő 731 sz, vonat a brünni személypályaudvara előtt össze­ütközött az 1532 számú személyvonattal. A katasztrófának három áldozata azonnal meghalt, 50 embert pedig súlyosan sebesülten a kórházba szállítottak, ahol kettő meghalt. A szerencsétlenség úgy keletkezett, hogy a 731 számú tehervonat túlhaladt az ütköző bakon. Az 1532 számú vonatnak a mozdc íya és négy kocsija kisiklott, a 731 számúnak pedig a szol­gálati kocsija. Az összeütközés oka valószinüleg az volt, hogy az Austerlitz­­bőljövő munkásvonat fékje felmondta a szolgálatot. A munkásvonat négy kocsija közül egyiknek valamennyi kereke levált a kocsiról és elgurult. Csak a vé­letlennek köszönhető, hogy ezen a helyen van a pályaudvar erős talpazata, betonba öntött szema­forja, amely feltartotta a felborult kocsikat, különben ezek menthe­tetlen ül lezuhantak volna a nyolc­­méter magas pályatestről a vasút alatt húzódó külvárosi utcába. Az országos kórlázba beszállított 120 sebesült közül negyvennél súlyos sérüléseket állapítottál meg és valószínűleg emelktdni fog még a halottak száma. 52 sebesültet bekötözésük után el lehetett bocsátani. Najmann vasúti miniszter és Mosse építészeti főtanácsos azonnal az össze­ütközés színhelyére utaztak. Az összeütközés a következőképen történt: A Slovkovból jövő vonat, amely 3 percet késeit, teljes gőzzel berobogott a pályaudvarra, úgy hogy a moidony­­vezető — eddig még ismeretlen okból — nem tudta a vonatot megfékezni, hogy a mozdony ne szaladjon túl a perronon. A másik oldalon épp akkor futott be a Rossitz felől jövő munkás­vonat, amelybe a Slovakovból jövő vonat teljes erővel belerohant. Az összeütközés hatása borzalmas volt, a munkásvonat kocsijai közül, amelyek tele voltak munkásokkal, 4 kocsi ki­ugrott a sínekből és a vasrácsra esett, mely a vasúti pályatestet elválasztja a Nordbahnstrassetól. Számosán ideg­sokkot szenvedtek. A szerencsétlenség rendkívül gyor­san játszódott le és néhány pillanat alatt a pályaudvar a pusztulás képét mutatta. A felboruit kocsikat hatalmas láncokkal keilett biztosítani, nehogy az utcára zuhanjanak le. Brünben a vasúti sze­rencsétlenség nagy izgalmat okozott. Az eddigi vizsgálat alapján a szerencsétlenségnek a 731 sz. vonat mozdonyvezetője és fűtője az oka, mert a vonatot nem állí­tották meg a negyedik és ötödik sinpár határjelzője előtt. A moz­donynak és a kocsiknak fékjeit rendben találták. nóták, amelyek az előadás üdítő csemegéi voltak. A közönség megelégedetten és fe­lejthetetlen emlékekkel távozóit el az ügyesen megrendezelt kullurdé­­lutánról és reméli, hogy a jövőben hasonló kellemes délutánokban lesz része. (S~z) A 731 sz. vonat mozdonyvezetőjét a rendőrségre vitték, ahol kihallgatták. A vasúti kocsikat délután 4 óráig eltávolították a sinpályáról. A gyász jeléül a pályaudvarra kitűzték a gyász­lobogókat. A vasúti szerencsétlenség ügyében a vizsgálatot tovább folytatják. A isidó cserkészek kul­­turdélutánja a Vigadóban. Vasárnap április 10-én szépszámú közönség jelenlétében folyt le a zsidó cserkészek kis műsoros délutánja. A közönség igazán szeretetének adta tanujelét, azzal a meleg ünnep­léssel, amelyben a cserkészeket ré­szesítette. Sokszor percekig felzúgó tapsvihar szakította félbe a minden izében ügyesen összeállítóit műsort. Valóban megérdemlik, hogy az egyes számokat külön kiemeljük és a sze­replőknek ügyes játékukért dicséret­tel adózzunk Különösen nagyon tetszett a„Bandi őrsvezető akar lenni“ cimü kis cser­készkép. A földből alig kilátszó kis fiuk olyan otthonosan mozogtak a színpadon, hogy még a felnőtteknek is dicsőségére válhatott volna Neu­­hauser Bandi és Wurmfeld Zsiga emelkedett ki bátor fellépésével a többiek közül. Az „Okos Kepke“ c, Zágon vígjáték sok kacajt váltott ki a közönségből. Külön meg kell di­csérni Adler Bélát, aki természetes humoráról és jó komikumával már rég ismeretes a közönség elölt. Méltó parlnernek bizonyult Hoffman Sándor is. Majd Schwartz E^zsi szavalta el Boruchovilz Izsák „Sóvárgás“ cimű költeményét, amelyet mély álérzéssel és kellemes orgánummal adóit elő. Tudományos eszmékkel gazdagon felépített felolvasásai szép hálást ért el Fried Mimi, aki rövid értekezésé­ben a palesztinai gyermeknevelésről adott áttekinlő képet .,Az önagysága telefonál“ cimü Szenes vígjáték, a kacagástól könnyeket csalt a közön­ség szemébe és ezért igazán meg­érdemelték a kapóit tapsokat. Sike­resen szerepellek Lang Böske Adler Béla, Lövinger Béla és SchwartzLász\ó Diána Feivel Beruriáját szavalta el Löwinger Béla amely mély hatást váltott ki a közönségből. A komáromi közönség elölt ügyes játékáról ismeretes Korai Ferenc ért el szép sikert a „Mi van a vízzel“ cimü bohózattal. Meg kell emlékez­nünk még Wilhelm Károlyról és . Weiner Aladárról. I* Az egyes számok között kelleme­sen csendültek fel a szép sómer-A közöny, a megmozdithatatlanság, a siker­telenségek ' városában-támogatást ké­rünk és remélünk mi komáromi magyar akadémikusok. Nem 1' art pour 1’art í muiatsátnak készül a húsvéthétfői est, hanem j kisebbségi életünknek egy súlyos sebét kell gyógyítanunk vele, a magyar főis­­kolásság pénztelenségét Ki kellett lépnünkjnekünk is, meg kell mutatnunk, hogy élünk, mert sokan nagyon sokan vannak, akik közülünk is élvezik a díáksegély­­alap áldásait, le kell róni nekünk is tartozásunkat vele szemben, miután Pozsonytól Kassáig minden város, ahol még magyar ’szóra nyílnak az ajkak, megelőzött bennünket. A magyar végek magyarságához kiáltunk, mikor a húsvéti harangzú­gások között támogatást kérünk Apák, kiknek fiaira még vár a kisebbségi diákélet golgotás útja, apák, akik tudják mit jelent pénz nélkül éhesen, fázósan, kis hóna­posszobákban tanulni, mindenki akik­nek jól esett a segítség diákéletük­ben, gondoljanak arra, hogy sok száz fiú senyved a száztornyu Prága, a házrengeteges Brünn, az elfásult Pozsony alma métereiben, hogy helyettesítsék majd a magyarság soraiban a kifáradottakat, a kihul­­lottakat. A veszendő magyar intelligencia megmentéséhez támogatást, utra­­valót világitó szövétneket kérünk, mielőtt tüzet vinnénk a magyar éjszakába. Nem a politiká boszorkánykony­hájáról lopott pislákoló parázs van a szivünkben de a kisebbségi géniusz teremtő lángja, semmi közünk a politikához, de igenis ahhoz van közünk, hogy az a ma roknyi magyarság, amely itt él, együtt érezhessen a magyar kultur­­tura összefogó erejében, a magyar nyelv közösségében. Husvét hétfőjén kérjük ezt szülő­városunktól, komáromi magyar akadémikusok. Hisszük, hogy a megmozdithatat lanság városában megmozdulnak a lelkek, felenged a közöny, felébred az együvétartozandóság tudata, hisz­­szük, hogy az ősi föld nem hagy el, az ősi tölgy betakar, az öskomárom magvarut érző társadalma segíteni fog bennünket. §• tését, hogy az egy esiilet alapszabályait a jelsőbb hatóság/üvdftcgyfü. Majd meg­állapították a május 1-én tartandó 64. évi rendes közgyűlés tárgysoro­zatát A közgyűlésen fogja ünnepelni a Dalegyesület működőkarának egyik legkiválóbb és legbuzgóbb tagját ifj. Hagy János hitelintézeti igazgatót, aki húsz éven át mutatott fényes példát a hűség és kitartás erényéről, működő tagtársainak. A közgyűlésen díszoklevelet nyújtanak át az ér­demes tagnak, aki a Dalegyesületnek tiszteletét és elismerését teljes mér­­ékben megérdemelte. — A komaromi magyar akadémiku­sok táncvlgaiommal Összekötőit szín­­játékos estéje hu?vé h»tffi|ftn. Révko­­márom magyar akadémikusai a prá­gai, brünni, meg a pozsonyi főisko­lákon a mostoha élettel küzködő vérszerinti kenyerestársaik istápolá­­sának okából, husvét hétfőn táncvi­galommal összekötött színjátékos estét rendeznek A Dalos egyesület nádor-utcai helyiségében lészen ez a vidám találkozás, ahol is a vigas­ságnak, magyaros jókedvnek, ételnek italnak nagybősége lészen. Az estély védői lesznek Bartos Frigyes, Füssy Kálmán, nagytiszteletü Jánossy La­jos, ifj. Koczor Gyula, főtisztelendő dr Majer Imre, dr. Szijj Ferenc, dr. Wei3z Miksa nemzetesTirak. Belépő jegyeket előre Spitzer Sándor köny­vesboltja árusít 12 és 8 koronáért, diák-embernek pedig 5 koronáért. Felülfizetéseket háládat osan vesznek A talpalávalót Lévai Dezső nagyhírű bandája huzza. A színjáték műsora : 1. Élőbeszédet mond Somos Elemér. 2, Móricz Zsigmond: Mint a mező­nek virágai Játszák Czirja Rózsi, Legáth József, Schwartz Imre, Mo­­hácsy János, Erdélyi Gáspár, Balogh Pál. 3. Korai Juci: Csárdajelenet (ének és tánc). 4. Sass Irén: Éjféli randevú. El játszák Vásárhelyi Ad­rienne és Schwartz Imre 5. Feiszt­­hammel Imre 'Ady és Mécs verseket szaval 6 Liptai Imre: Vihar a Ba­latonon Játszák Mohácsy János, Korai Lajos és Weisz Béla Az es­tély szigorúan zártkörű. Kezdete pontosan 8 órakor, A színjáték után tánc kivilágos kivirradtig. — Választmány ö>ás a Dalagyesülflf­­ben. A Komáromi Dalegyesület vá­lasztmánya folyó hó 12-én Nádor­utcai helyiségében ülést tartott. Fiilöp Zsigmond ügyvezető elnök jelentései során előterjesztette Horváth Cézár dr. főgimnáziumi tanárnak, az egyesület elnökének levelét, amelyben az elnök azon megmásíthatatlan elhatározásá­ról értesíti a választmányt, hogy az egyesületnél két év óta viselt vezető tisztéről lemond Az ügyvezető elnök jelentette a választmánynak, hogy az egyesület érdemes elnökét meg­kísérelte elhatározásának megváltoz­tatására rábirni, azonban legnagyobb sajnálattal kénytelen bejelenteni, hogy Horváth Cézár dr. ragaszkodik elhatározásához. A választmány több felszól lás után őszinte sajnálattal vette tudomásul az elnök lemondá­sát, akinek önzetlen fáradozásaiért és buzgóságáért a választmány jegy­zőkönyvileg is elismerését és köszö­netét fejezte ki és kimondotta, hogy a közgyűlés elé azonos indítvány kíséretében jelenti be a lemondást Az elnöki és társelnöki tiszt betöl­tésére vonatkozó javaslat elkészíté­sére egy szükebbkörü bizottságot küldött ki a választmány. Örömmel vette tudomásul a választmány az ügyvezető elnöknek azon bejelen-A Református Ifjúsági Egyesületből. A Komáromi Reformátés Ifjúsági Egyesület vasárnap, április hó 10-én Kollár Lajos másodelnök vezetésével vá’asztmányi ülést tartott, amelyen az egyesület évi rendes közgyűlésé­nek határidejét folyó évi április hó 24-ikére vasárnapra tűzték ki. Fog­lalkozott a választmány az egyesület fennállásának 30 ik évfordulója alkal­mából rendezendő jubileumi ünnep­ségek ügyével is és a kiküldött bizottságot megbízta az előkészületek megtételével. A jubileumi ünnep­­ségeket az egyesület juntas 6 án, Pünkösd hétfőjén tartja. — Haíá'ozás Részvéttel értesülünk, hogy Weiner Adolf vendéglős, 83 éves korában, április 9-én, a vas­megyei Jánosházán elhunyt A meg­boldogultat nagyszámú rokonság gyászolja Weiner Sándor helybeli vendéglős édesalyját vesztette el az elhunytban — Bethlen miniszterelnök M lánóbnn. Bethlen István gróf miniszterelnök és neje kedden elhagyták Rómát. A pályaudvaron számos előkelőség r búcsúztatta Bethlenéket, akiket a nyagyszámban összegyűlt közönség lelkesen ünnepelt. Bethlenné hatal­mas piros rózsacsokrot kapott Mus­solinitól. Bethlenék Milánóba utaz­tak Durinidi Monze budapesti olasz követhez, aki vadászatot rendez tiszteletükre. Szerdán diszelőadás lesz a Saclaban. A miniszterelnök és neje pénteken érkeznek vissza Magyarországba. Izsap- és Sárkány pusztai tea­­vaj. Sajtkülönlegességek. Legfinomabb kárpáti málna szörp. Dessert bonbonok. Torta- és ostyalapok. Olajos és konserv halak, rák, kaviár, francia szardíniák, valamint a legfinomabb francia Oliva olaj. Horniman angol és orosz teák. Bel- és külföldi rum, likőrkülönleges­ségek Asztali és Palugyay fajborok. Pezsgők. A legfinomabb fajkávék na­ponta frissen pörkölve kaphatók: Berger F. Vilmos csernegeüzletében Komárom, Városház-ucea. 15 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom