Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)
1927-04-14 / 45. szám
2. oldal. Komáromi Lapok 1927. április 14. értem me; Bethlen politikáját, akkor nézetem szerint a római szerződést Belgráddal analog szerződés fogja kő vetni, amelyről egyébként most tárgyal* nak és amelynek reális megvalósulása nem fog késni. Ami a problémát nehézzé teszi és a locarnoi mintára való megegyezés elérését hátráltatja, az a szerbek érthető húzódása attól, hogy Csehszlovákiát elkedvetlenítsék és a kisantantot gyöngítsék. Bár a t hiszem, hogy ez a húzódás túlzott, mert Csehszlovákiával és Romániával való barátságunk nincs ellentétben a Magyarországhoz való barátsággal. Ha Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy most minden szomszédjával barátsági szerződést kössön, még nem következik az, hogy egyik-másik szomszédja vele ne köthessen barátsági szerződést Utalhatok ebben a tekintetben Németország magatartására a garanciális és barátsági szerződés létrehozására irányuló francia-lengyel tárgyalások idején, melyek nem akadályozták meg Franciaországot abban, hogy tisztán nyugati szerződést aláírjon. A magyar-jugos2láv Locarno szerződés használna a béke ügyének, anélkül, hogy bármi tekintetben ártana a kisantant szilárdságának. Ha ilyen a magyar kormány szándéka, amiben pedig kételkedni nincs ok, akkor siettetni kellene a jugoszláv magyar tanácskozásokat, hogy mielőbb létrejöjjön a barátsági és döntőbírósági szerződés, amelynek jhatásaképen azután végleg megszűnne az a gyanuok, hogy az olasz-magvar barátsági szerződés Jugoszlávia ellen irányul — A hétfői közgyűlés nagy viták között folyt le. — A kommunisták azt követelték, hogy a tanács tagjai ne vegyenek részt a város munka pályázatain. — Szabályrendelettel rendezik a városi koldus ügyet. Komárom, — április 13 A városi képviselöleslüleínekhéífői közgyűlése már a megnyitás után nagy vitával kezdődött, amelyet az állami jegyző vétója provokált, amelyről lapunk múlt számában tudósítottunk. De a tárgysorozat többi pontjának tárgyalása alatt is több kérdésnél keletkezeti vita, ami sok Izgalmas közbeszólásokat váltott ki a különböző pártok részéről. Különösen a kommunista pártok javaslatai szolgáltattak anyagot a különböző vélemények megnyilvánulására, ami természetesen nyelte az időt, noha végül a szavazásnál a határozat mégis csak egységes lett. A képviselőtestület tagjai az éveken át szerzett tapasztalatok után tisztában kell, hogy legyenek afelöl, hogy bizonyos elvi kérdésekben hiábavaló a munkáspártok és a polgári pártok közötti meggyőzni akarás. A kommunisták egészen más ideológiában élnek, mint a polgárság, amelyet ők megakarnak semmisíteni, hogy csak proletárok legyenek a társadalomban, viszont a polgári gondolkozás sem fogadhat el olyan elveket, amelyek ha megvalósulnának, az ő halálukat Jelentené. Idófecsérelés tehát az, hogyha egyes kérdésekben maguk a képviselőtestületi tagok húzzák el a vitát. Különben pedig arról volt szó, hogy a kommunisták beadványt intéztek a képviselőtestülethez, amelyben azt indítványozták: határozza el a közgyűlés, hogy a város által kiirl pályázatokban városi tanácstag ne vehessen részt. A párt indilványát Steiner Gábor indokolta meg, akinek indokait Dénes Emil is magáévá tette. A polgári pártok nevében Czike Dénes szólalt föl és kifejtette, hogy a javaslat tarthatatlan, mert akkora város tanácsában nélkülözni fogják épen azokaí, akik szakkérdésekben döntő véleményt adhatnak. A pártok a tanácsba épen a legkiválóbb tagjaikat küldték be és ha ezek között akadnak olyanok, akik a városi munkáknál, mint szakemberek részt kívánnak venni a pályázalban, nem lehet igazságos dolog, hogy ezeket a pályázatokból kizárják. Azt helyesnek tartja, hogy az a tanácstag, aki érdekelve van valamely pályázatnál, az erről folyó tanácskozásokban ne vegyen részt, de kizárni a tanács tagjait a pályázatból nem felel meg sem a munka szabadság elvének, sem az igazságnak. Steiner polemizál Czikével, akinek felfogását nem oszlja, Dénes az öszszeférhetetlenség elvét hangoztatja, sói sürü ellentmondások között még i az etikát is felhozza, Mikász szintén a kommunista javaslatot támogatja. Fülöp Zsigmond csatlakozik Czike javaslatához és Fried Jenő meggyőző érvekkel magyarázza meg a javaslat tarthatatlan voltát és annak súlyos következményét, amely szerint a tanács nem fog kapni olyan szakembereket, akik a város érdekében minden tudásukkal és képességükkel munkálkodnak. Polony Béla dr. nemhelyesli teljesen a kommunisták javaslatát és azt indítványozza, hogy az a tanácstag, aki valamely városi pályázaton részt vesz és aján laténak elfogadásával a munkára megbízást kap, arra az időre, amig a munkát elvégzi, tanácsi tagságáról mondjon le. Stern Bernáf színién nem fogadja el a kommunisták javaslatát, Hacker Richárd azonban támogatja azt. Végül Csizmazia György városbiró szólal föl és rámutat arra, hogy a tanácstagság igen fonios és tagjai között olyanok is vannak, akiket a tanács nem nélkülözhetne. Szavazásra teszi föl a kérdést és a közgyűlés többsége a dr. Polóny-féle javaslatot fogadta el, amely szerint az a tanácstag, aki pályázik, a tanácstagságról lemondoltnak tekintetik. A városi tisztviselők és nyugdíjasok fizetésének, illetve nyugdijának rendezésére nézve a közgyűlés úgy határozott, hogy a tanács a legközelebbi közgyűlésre javaslatot fog ez ügyben előterjeszteni. Másik nagy vitátkeltö ügy volt a kommunistáknak a munkanélküliek részére gyorssegély kiutalása és a városi „jótékonysági adó“ kivetése iránti indítványa A gyorssegélyt a szociális célokra 1927 re előirányzott összeg terhére a közgyűlés kiutalta, azonban a kommunista találékonyság csodabogarát, a jóíékonysági adót, már a tanács is elutasította. Ezt a javaslatot aztán akként változtatták meg, hogy a városi koldúsügy rendezésére készíttessék egy szabályrendelet, amit a közgyűlés ilyen alak ban el is fogadott, De, amig a közgyűlés eddig eljutott, igen izgalmas vita folyt a „dolgozók“ ról és más társadaimi egyedekröl, akik történetesen nem tartoznak a világmegváltó kommunisták táborába. Steiner Gábor kétségbevonta azt, hogy a komáromi jótékonysági egyesületek hivatásuknak megfelelnének és tennének valamit a szegénység és nyomor enyhítésére. Szerinte ezek a jólékonyegyletek csak egyesek reklamiroztatására vannak s ha nyújtanak is valami segélyt, azt is megszégyenítő módon teszik, igy pld az iskolákban kipellengérezik a segélyezett tanulókat. Ők azoktól a gazdagoktól követelik a segítséget, akik nem dolgoznak, csak „dolgoztatnak“. Fried Jenő igen erélyes szavakkal utasította vissza Steiner állításait és sivár bolseviki nézetét a „dolgozókéról A helybeli jótékonyegyletek, amelyek valamennyi egyház kebelében áldásos és csöndes munkát végeznek, a rendelkezésükre álló eszközökkel mindent megtesznek a nyomor enyhítésére. Ruhákat és több száz pár cipőt osztottak ki a télen is a szegény iskolásgyermekeknek és a társadalomnak úgyszólván kivétel nélkül mindig ugyanazon tagjai gyakorolnak jótékonyságot a szegényekkel szemben Nagyfokú elfogultság és osztálygyülölel az, ami a kommunisták részéről e kérdésben elhangzott beszédekből kisivit. Hacker, Dénes, Gaborek a munkanélküliek segítését sürgették. Hosszas vitatkozás után emelték ezután határozattá a tanácsnak fenti javaslatát. A közgyűlés több közérdekű ügyben hozott még határozatot, így elhatározta, hogy az országos vásártérnek a Kossuth térre leendő visszahelyezése iránt felír a zsupánhoz A postaszekrényeket tudvalévőén a helybeli postahivatal főnöke önhatalmúan több helyen leszedette és ezzel a közönséget kényszeríteni akarja arra, hogy csak a néhány, a város egymástól nagy távolságra eső helyein meghagyott szekrényeket használja Ennek az eljárásnak megszüntetését célozza az a határozat, amely szerint a város képviselőtestülete a postaigazgatósághoz fölterjesztést intéz a postaszekrényeknek visszaállítása iránt, A belvárosi fiókposta beszüntetése egyesen a közönség érdeke ellen van, de nem szolgálja a postakincstár érdekeit sem. Ezért a közgyűlés elhatározta, hogy a fiókposta visszaállítása érdekében felír a postaügyi miniszterhez és a pozsonyi postaigazgatósághoz. Özv. Hofstelter Józsefné városi óvónő nyugalombavonulását tudomásul vette a közgyűlés, amely az iskolaszék megkeresésére és a !anács javaslatára, tekintettel arra,hogy az óvodában 160 gyermekkel ke l foglalkozni, egyhangúan egy második óvónői állás 'megszervezését mondotta ki. A Pozsonyi Városi Takarékpénztár, komáromi fiókjának felállítására vonatkozólag kereste meg a várost. A takarékpénztár a városházán három szobából álló helyiséget kér öt évre díjmentesen és 15 év múlva esetleg szó lehet arról is, hogy a fiók önálló intézetté alakuljon át. A tanács a fiók felállítását javasolta. Nagy vita keletkezeit ez ügynél Is, melyben a tanács javaslata ellen Fried Jenő és Doszt l Jakab, Steiner Gábor, Hacker Richárd pedig mellette szólallak föl. Mthola Ferenc dr. az idevonatkozó törvényt ismertette. Végül is szavazásra került a sor, amelynek eredménye az lett, hogy 21 szóval, 10 ellen (5 tag nem szavazod) a tanács javaslatát'fogadták el. A szegényügyi bizottság javaslatát a folyó évre kijelölt közsegélyezettek számának és a segélyek nagyságának megállapításáról a közgyűlés egyhangúan elfogadta, épen úgy a város tejjel való ellátásának szabályrendeletét is Több telekvételi és illetőségi ügy elintézése után a közgyűlés este 9 órakor ért véget. ■RSmSBSEäWSSfi Szántó Zoltán és kommunista társai ügyében a statáriáiis bíróság illetéktelennek mondotta ki magát Ítélethozatalra. — Resdes bíróság elő korül at budapesti kommunisták ügye. —. Budapest, — április 12. Kedden délelőtt ült egybe Budapesten a statáriáiis bíróság Töreky Géza dr. elnöklése mellett, hogy gyorsitott eljárással ítélkezzenek a letartóztatott Szántó Zoltán és társai ügyében A vádhatóságot Miskolczy Ágoston dr ügyészségi alelnök képviselte, A budapesti államügyészség átiratában a letartóztatott 51 kommunista közül 31-nek ügyében lázadás büntette címén javasolta a statáriáiis tárgyalást. Ugyancsak hétfőn tudatták a vádlottakkal, hogy statáriáiis biróság elé kerülnek. A tárgyalás iránt rendkívül nagy érdeklődés nyilvánult meg, különösen a külföldi újságírók részéről. A védelem ügyvédjei között szerepeinek többek között Vámbéry Rusztém, Lengyei Zoltán. Hebel Ede, Kollmann Dezső stb., valamennyien ismert budapesti ügyvédek. A tárgyalást kedden délelőtt fél tiz órakor kezdték meg Töreky bejelentette, hogy statáriáiis biróság fog ítélkezni, mire Vági István hirtelen felpattant a helyéről, deazon' nal leintették.Miskolczy államügyészelnök megokolta, hogy a rögtönitélő bíróságot azért kivánja, mert a kommunista szervezkedés nem tekinthető pártnak, mivel ellentétben áll az állam közjogi rendjével. Magyarországban minden az állam létét nem fenyegető politikai szervezkedés sokkal inkább egyformán szabadságot élvez, mint bárhol másutt. Francia- és Angolországra hivatkozik, ahol a kommunisták ellen szintén indítottak eljárást. Az államügyész azután részletesen elmondta a Moszkvából irányított kommunista szervezkedést, amelyben Kun Béla vezető szerepet játszik. Közvetítőknek Szántó, Glanz, Kocsis és Papp vállalkoztak, a mozgalom vezetője Vági István volt. Bejelenti, hogy a Btk. 157. szakaszában foglalt lázadásért emel vádat. Ezután az elnök utasítására Szán* ó kivételével a vádlottakat kivezették a teremből. Szántó Zoltán kihallgatásában elmondta, hogy felekezetnélküli magántisztviselő, húsz év óta vesz részt a munkásság szervezésében, büntetlen előéletű A vörös hadseregben ezredparancsnok volt, a kommün után Bécsbe szökött. Arra a kérdésre, hogy kikkel érintkezett, megtagadta a választ, a rendőrségen tett vallomását egészében visszavonta. Elmondja, hogy Magyarországon fel akarta építeni a kommunista pártot. Szántó azután mngyarázatot adott a sejtrendszerről, amely valamennyi üzemben levő kommunista szervezetet egyesíti Magyarországban. Frakciók alatt értetődtek a szociáldemokraták és keresztényszocialis* ták szervezeteiben működő csoportok. A tömegeket akarták maguknak biztosítani, nem a vezetőségckct» Majd Vági Istvánt hallgatták ki, aki szintén visszavonta a rendőrségen tett vallomását. Elismeri, hogy Szántóval többször találkozott, de megegyezésre nem jutottak. Vallomásában többször propaganda fejtegetésekbe kezdett, mire az elnök leintette. Tagadja, hogy illegálisan pénzt kapott volna. Löwy Sándor a következő vádlott ugyancsak visszavonja a rendőrségen tett vallomását. Munkatársait nem nevezi meg. Egyik választmányi gyűlésen elhatározták, hogy ő szervezi meg az ifjú munkások köz> ponti szervezetét. Utána Szerényi Sándort, Kohl Sándort, Venéczi Jánost, Hunya Istvánt, Glancz Imrét, Kocsis Já' nőst és Portás Istvánt hallgatták ki. A statáriáiis biróság délután négy órakor a vádlottak kihallgatása után [ tanácskozásra vonult vissza és két és fél órai tanácskozás után Töreky elnök kihirdette a vádlottaknak, hogy a rögtönitélő biróság illetéktelennek mondotta ki magát az ügyben ítélethozatalra és azért az ügyet átadja a rendes bíróságnak azzal a megindokolással, mivel az ügyészség Szántóék ellen lázadásra való összeesküvés ellen emelt vádat és egy igazságügyi rendelet értelmében a statáriáiis biróság csak lázadás eseteiben illetékes, ez a vád pedig jelen esetben nem forog fenn, tehát az ügy a rendes bírósághoz tartozik. PRÁGA prag-vuI: Eladhely: 77 BRATISLAVA, — Kolben palöta Telefon 24—64. Divatos é* legelegánsabb ki>Ítéld és a legrosszabb utakra Is alkalmas személy- és teherautók. Olvassa magyar lapot a Komáromi Lapokat
