Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)
1927-04-02 / 40. szám
1997. április 2. Komáromi Lapok 3. oldal. Állandó raktár £„„1, Bjfl«, fakereskpdő és Kcmárom és kör- ||||]l| rajíjr építési vállalnyéke részére lUUii IliUI kozó cégnél, Komárom, Rákóczy-utea 40. Telefon szám 51. Állandó raktár Nagymegyer és vidéké részére fltagymegyer. fakereskedő cégnél Állandó raktár Kürt és környéke részére fakereskedő cégnél kozóan. A magyar kormány rendszeresen nem tett eleget a békeszerződés hatá rozatának - és ez adott okot arra, hogy a nagykövetek tanácsa tiltakozást jelentsen be a magyar kormánynak. A magyar kormány csak formai szempontból tett eleget a békeszerződésben foglalt leszerelési kötelezettségének. Lehetetlen, bogy a követségi konferencia és a kisántánl a priori kétségbevonják a magyar kormány jóhiszeműségét és lojalitását. Hiszen éppen ezért szavazta meg a nagyhatalmak tanácsa és a kisántánt Magyarország katonai ellenőrzésének megszüntetését. De a magyar kormány maga húzta olyan sokáig a békeszerző dés határozatainak teljesítését és éppen Magyarország közeledett a követségi konferenciához kevés jóhiszeműséggel és bölcsességgel, úgyhogy nem találtak elég garanciát eddig arranézve, hogy Magyarország a gyakorlatban is eleget tesz kötelezettségének. Ezért a katonai ellenőrzés megszüntetése sem teljes. Ellenkezően a katonai ellenőrzőbizottság még hat hétig hivatalában marad. Így ir a Prager Presse. A magunk részéi ől feleslegesnek tartjuk ehhez valami megjegyzést fűzni. Klebeisberg: „Magyarország csak a szellem Mrodalmáüan maradt szabad“. — március 29. | Gróf Klebelsberg Kuno magyar közoktatásügyi miniszter a Circolo Filologico-ban előadást tartott. Előadását igy kezdte: — Gróf Durini di Monza, Olaszországnak Magyarországon köztiszteletben álló követe, tágabb és szűkebb hazáját: Milánót egyaránt nagyon szereti és ezért Jelkemre kötötte, hogy látogatást téve Olaszországban, semmi körülmények közt ne mulasszam el gyönyörű szülővárosának meglátogatását. Annyival nagyobb örömmel tettem eleget gróf Durini e kívánságának, mert régebben, a béke boldog éveiben alig múlt el év, hogy ne látogattam volna Milánóba, most pedig mint magyar kultuszminiszter a legnagyobb örömmel és érdeklődéssel látom, hogy Milánó egyetemi városá lett. A háború utáni idők kultúrpolitikájának sok államban egyik nagy fogyatkozása, hogy a népművelődés érdekében tett erőfeszítések mellett elhanyagolták a magas műveltséget és azoknak intézményeit, ezek sorában az egyetemeket, Olaszország ezt a hibát elkerülte, amit a milánói egyetem is fényesen igazol. De nemcsak azért jöttem, hogy üdvözöljem Milánót, mint egyetemi várost, hanem vízzel részegre szívott gőzölgő és verejtékező sárban cuppogni kezdtek a csizmák, de a pusztulás vigasztalan .mocsarában tehetetlenül állottak a Csákányok. ásók és kapák. — Ide veszünk 1 — rémült fel egy hang a vaksőtétben ... — Vígé mindennek, ha itt áttöri — dörmogte egy báránybőrsapkás és megránduló karja dühösen lökte félre a csákányt az iszapba. Zugó szitkozódó zaj kavarodott fel, a szél süvöltött s fent az ég alatt a felzaklatott éjszakában varjak csapód tak el s a mezők iszapján egy-egy őz riadt át. Harsogott a zápor. És mintha egyre sülyedt volna a föld. A lábak már úgy érezték, hogy a gát belső oldalát borzalmas erővel feszíti az ár s a folyó medrében lihegve dolgozik a titokzatos hatalom s vad munkájától kimerültén rogyik össze a töltés és átszakad rajta az ár. Csati Gergely szédülten a földre meredt, majd felvágta a fejét. — A tanya ! — ordította és lelkében sikoltó világosság támadt, amelyben roskadozó falak, leomló kémények, szörnyű viharban hajladozó tornyok, az ár hátán nyekergő jószágok, szétsodort kazlak és elmerült tanyák víziója zavarodott össze. Sarkantyuvágást érzett az oldalában. Lerohant a töltésről. A szántásnak vágott. Körülötte tömbök a sötétség és a vihar. Nagyokat botolva vergődött előre az iszapban s hátán, a verejtéktől és esővíztől párolgó ing alatt száraz tűzzel égett a gerince. Megállott. Fejét hátrakapta. A vigyorgó ellenség, a fekete ár már bőszükén vágtatott utánna. öklét fenye, getve emelte fel s a szörnyű láng, I amely ebben a pillanatban agyára 1 lobbant, a téboly fényével világított I szétmeredt szeméből... A tanya irányába fordult és újra nekilendült. Az ellenség már eléje került. Zuborogva, harsogva, kidiiiött mellel tört előre a piszkos víztömeg. Csuti Gergelyből vad harag zokogott. — Ha rám szakad is... az ég is... a tető is, a lovat nem engedem! Habzó szájjal, agyongyötörve versenyt futott az árral. Karját előrenyujtotta, hogy hamarább kaphassa el a tanya sövénykeritését. Már fölötte kattogtak az utszéli nyárfa kopasz ágai, következő pillanatban az alacsony kerítés előtt állott, visszapillantott, majd fuldokló erővel átfordult a palánkon és bevágódott az udvarba. A házban égett a lámpa ... A pitvarajtó felé rohant, de mintha titokzatos erők kormányozták volna, az udvarvégnek fordult és az istállóhoz rontott. Az ajtó körül kavarogva zubogott a viz s amint Csuti a rekeszt felrániotta és beugrott az ólba, csizmája nagyot loccsant. A lovak felriadtak, feketetükrös szeméből vörös fáklyát lobogtatott felé a vész. Az egyik rúgva, tombolva rángatta a kötőféket, a másik az ajtó felé nyújtott nyakkal a halálveszedelem rémületét nyeritette. Csuti erőtlenül, tántorogva közeledett feléjük és elkapta az egyik sörényét. — Nem en-ge-deml — lihegte félholtan s nyomban rá ledobbant a jászol elé, a fékevesztett, felgomolygó árba. azért is, hogy Olaszország és Magyarország szellemi együttműködésének útjait egyengessem. A bevezetés után gróf Klebelsberg Kuno kultuszminiszter kifejtette, hogy arra törekszik, hogy megszüntesse Magyarországnak, ennek a nagyra hivatott és kiváló egyéniségeket teremtő országnak elszigeteltségét. Ezután igy folytatta és fejezte be gróf Klebelsberg előadását: ; — E mű további kiépítése végett tárgyaljuk Rómában olasz kollégámmal, Fedele őexcellenciájával a Reale Accadémia d’Ungheria alapifásának ügyét, amelynek az lesz a hivatása, hogy otthont adjon magyar ifjaknak, akik most már mind tömegesebben jönnek tanulmányaik folytatása végett olasz főiskolákra. — Magyarország kezeire a trianoni béke mindenféle bilincseket rakott, csak a szellem birodalmában maradt szabad. Most minden erővel azon fáradozunk tehát, hogy a kultúrának kezünkből ki nem csavarható eszközeivel javítsunk szomorú helyzetünkön. Országunk kétharmadának elvesztése után mi magyarok nem estünk kétségbe, hanem mint az önök elődei, a romokból újra felépítjük az országot. Azt hiszem, ilyen munkához kérhetem az önök rokonszenvét, akiknek nemes szive mindig együtérzett az igazságtalanul szenvedőkkel. MEGÖL LEGYET, MOLYT, POLOSKÁT, TETŰT, SVÁBOT, BOLHÁT, SZÚNYOGOT, HANGYÁT stb. HATÁSA GARANTÁLT! HiEteres üveg szájfuj tat óval ...... Ke 24'—, 1 drb. kézipermetező . ....... ..Kő 36'—. Mindenütt kapható. Vezérképviselet Csehszlovákiában: PRÁGA I., KMovnická 3. Telefon 312-1-1. CASINO borozó POZSONY Szabadság-tér és Dorner-u. sarok. KONCERT SEPARÉK e CONSOREHNO Nyitva d. u. 4 tői reggelig. Állandó nemzetközi és katonai ellenőrzés alatt fogják tartani az albán határt Mussolini még nem felelt a módosított javaslatra, Londonban mégis optimizmussal ítélik meg a helyzetet. A jugoszláv-olasz incidens hullámai még mindig nem simultak el. A sajtó még mindig élénken foglalkozik a konfiikiussal és megállapiija, hogy az eredeti kompromisszum terv formáját változtassák meg A változtatást Anglia kezdeményezi, mert a londoni kormány, valószínűleg a kínai egyezmények miatt, az európai kérdésekben eddigi tartózkodó álláspontját erélyesebb állásponttal váltotta fel. A vizsgálóbizottságot, amellyel eredetileg el akarták simítani a jugoszláv-olasz konfliktust, teljesen átalakiiják. A bizottság mindössze három magasrangu tisztből fog állani, egy németből, egy angolból és egy franciából, Olaszország és Jugoszlávia pedig egy egy megfigyelőt oszthatnak öe a bizottságba. A bizottságot azonban nem egyszeri és rövidlejáratu ellenőrző közegnek fogják tekinteni, hanem permanens tesiű'etnek, amely a visszavonásig állandóan fogja ellenőrizni az albán határ közelében lejátszódó katonai mozdulatokat. Az állandó ellenőrzésre precedens eset is van már, mert a görög-bolgár határ komiíácsi mozdulatait már két év óta ellenőrzik. Londonban optimizmussal néznek a jugoszláv olasz konfliktus elintézése elé, bár Mussolini még nem válaszolt erre az átalakított ajánlatra sem. — Egy kis hozzászólás. — Most már úgyszólván mindennap olvasunk valamit arról, hogy ez és ez a hivatal és intézmény költözik át Komáromból Érsekújvárra, legutóbb a helyőrséget szipkázták át, mert a határon meg kell szűnnie a csapat összevonásnak és attól harminc kilométerre elhelyezkedniök. Ezt is Érsekújvárnak csinálta a békeszerződés. Ne legyen köztünk e miatt semmi félreértés: a helyőrséget szívesen átengedjük, nem sok hasznot látunk belőle. Talán a trafikosok forgalma mutat egy-két percent apadást, ha a katonaság itthagyja a várost, amiben mi egy^pércig sem hiszünk. A törvényszék, az már más, az komoly dolog. De itt is egy kis szerencséje van ennek a szerencsétlen Komáromnak. Ennek az áthelyezésére törvényt is hoztak, de lebben elfeledkeztek annak a költségeiről gondolkozni. De Érsekujvárott már ki van jelölve az építési telek. Egy kis hiba, hogy az állami költségvetésben nincsen benne az a tizenöt húsz millió, amibe az építkezés kerülne fogházzal együtt. A technika vívmányai Amerikában már annyira haladtak, hogy nagy felhőkarcolókat is eltolnak a helyükről. Nem lehetne áttolni valahogyan a törvényszéket, a fogházzal együtt ? Ezen gén* Újvár lira lóira.
