Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-04-02 / 40. szám

&. oldal.

Komáromi Lapok

1927. április 2.

Naponta érkeznek már

tavaszi újdonságok*

ELBERT divatáruházába 1

Komárom, Nádor-utca 19.

140

PoupUne és 2ephir ingek, Pyjamas-k, nyakkendő különlegességek, bőrkeztyük, fór-zoknik és harisnyák, női fehérnemüek, selyem ingnadrágok, Trama és mosóselyem harisnyák, Pull-overek, mellények, férfi- és gyermeksapkák, Vulkán- és bőrkofferek, retikülök, selyem és flór női nadrágok, csipkék, ruhadiszek, játszóruhák és kötények stb. stb. dús választékban. —Figyelem I Kd ön osztály: gyermekkocsik

a legofcsébbtól a lesfinomabbisr. Szekrény- és Ped ered különlegességek.

nuár elején azt a kérelmet terjesztették a nagykövetek tanácsához, hogy Magyarország leszerelését helyezzék állandó felügyelet alá. A nagykövetek tanácsa azonban ennek a kérelemnek helyt nem adott és úgy határozott, hogy nem létesít állandó felügyeletet, hanem azt csak

május 15-ig tartja fenn. Ettől a naptól fogva a felügyeletet a népszövetségre bízzák. A francia lap szerint a kisantant azt fogja követelni,

hogy a kaionakötelesek sorozását Magyarországban helyezzék állandó felügyelet alá.

Magyarország katonai ellenőrzésének megszüntetése és a kisantant, illetve Benes hangja

sajtójukban.

intézményt, úgy mint az a régi monarchiában volt, A 18 hónapos szoigálat ezeknél is megmaradna, de ha egy éven beiül kitűnik, hogy az önkéntesek tiszteknek alkalmasak, akkor egy évi szolgálat után tisztekké lehet őket kinevezni. A kormány katolikus pártjai, valamint a keresztényszocialisták megkérték a kormányt, hogy a póttartalékba vegyék föl a lelkészeket és tanítókat is. Udrzat nemzetvédelmi miniszter kijelentette, hogy a mostani törvényjavaslatba már ez a rendelkezés nem illeszthető, de a kormány a végrehajtási rendeletben fog intézkedni arról, hogy a lelkészek és a tanítók is fölvehetők legyenek. A javaslatok felett élénk vfa indult meg, de végül a többség első olvasásban elfogadta szokat. A következő ülést április 5 én délután tartják.

Sürgős a kormánynak a közigazgatási reform és az adóreform elintézése.

A közigazgatási reform és az adóreform nagyon a szivéhez nőtt a kormánynak, bár tagadhatatlan, hogy mindkét javaslat előkészítése nagy nehézségekbe ütközik. Az adóreformot már ezév január havától kezdődő érvénnyel akarta a kormány még a múlt évben tető alá hozni, azonban az egyes adónemek körül igen sok aggodalom és ezzel együtt igen sok kívánság merült fel, amelyeket kénytelen a pénzügyi kormányzat figyelembe venni. Ismeretes, hogy ez a javaslat ismételten kiváltotta Englis pénzügyminiszterből azt a kijelentést, hogy lemond állásáról, hogyha nem válik hamarosan törvény a javaslatból. A közigazgatási reform ellen a módosítások egész seregét nyújtották be a különböző pártok és e módosítások szintén olyan jelentősek, hogy a kormány nem férhet ki azok elől, ha biztosítani

akarja a javaslatnak törvénnyé emelését. Most a kormány arra hívta fö' mindkét kamara elnökségét, hogy a törvényjavaslatokat minél előbb intézzék el. Igen sürgősnek jelzi a kormány a közigazgatási reform elintézését, amelyet julius közepéig óhajtana törvénnyé emelni, még abban az esetben is, hogyha az ülésszakot ,meg kellene hosszabitani. A kormány ezzel azt akarja elérni, hogy elegendő ideje maradjon a tartományi és kerületi képviseletek megválasztásának előkészítésére, ami hónapokat venne igénybe. Más értesülés szerint a kormány még az elnökválasztásig akarja keresztül hajszoltatni a közigazgatási és adóreformot és pedig még május hó folyamán A koalíciós pártok körében azt állítják, hogy a vitás kérdésekben már létrejött a megegyezés a többségi pártok között.

Meg egyeztek, a kisantant konferenciájára nézve.

A kisantant már az elmúlt évben ősz óta tárgyal arról, hogy a szövetség legközelebbi konferenciáját hol és mikor tartsák. A terminusokat állandóan váltóztatják és a tanácskozás helyét sem tudják megállapítani. Most végre a bukaresti és belgrádi kormányok között létrejött a megegyezés a konferenciára nézve. A bukaresti lapok közlése szerint a konferenciát május 15 én tartják meg és pedig valószínűen Prágában 'vagy Pozsonyban Hogy mi lesz a tanácskozások programja, arról még nem szivárgott ki hir.

Nem nyugszik bele a kisantant Magyarország ellenőrzésének megszüntetésébe.

Egyik francia újság, a Petit Párisién jelentése szerint a belgrádi, bukaresti és prágai kormányok ja-Multkori számunkban megírtuk, hogy a nagykövetek tanácsa kedden tartóst ülésén elhatározta, hogy megszünteti Magyarország katonai ellenőrzését. Magyarország végre is megszabadult ettől a nyüstöl, amely évenként nagy terhet jelentett a kis állam költségvetésében es végre is győzöd a nagyhatalmak józan belátása, amely feleslegessé teszi azt az aggodalmat, amit Magyarország katonai veszedelme jelenthet az európai békére. A kisantant Magyarország katonai ellenőrzésének megszüntetését természetesen kénytelen kelletten tudomásul veszi most, sőt ebben magának is tulajdonit érdemei. Érdekes hangon kommentálja ezt a Prager Presse, a kisantant fejének, Benesnek, német nyelvű félhivatalosa, mely magától értetődően Magyarországra hárítja azt, hogy az ellenőrzés megszüntetése csak most következett be, mintha nem éppen a kisantant késleltette a katonai ellenőrzés megszüntetését folyton megújuló alaptalan vádjaival, melyek csak nyugtalan lelkiismeretének voltak kifejezői. A Prager Presse az ellenőrzés megszüntetésének előzményeiről a következőket irja:

A magyar kormány még 1925 ben kérle az ántánt hatalmak részéről történt katonai ellenőrzés megszüntetését. Ezt azonban akkor elutasították, mert nyilvánvaló volt, a békekonferencia értelmében nagyobb erőfeszítésbe kerül, hogy Magyarországban a leszerelést keresztülvigyék. 1925 december 18-án a nagykövetek tanácsa a magyar kormánynak átnyújtott egy jegyzéket, amelyben hosszabb liszta keretében említik meg az okokat, amiért kérésüknek nem tesznek eleget. 1926-ban sűrűén tárgyaltak ezekről és 1926 november 27-én a követségi konferenciának mégegyszer kellett a magyar kormánynak újabb jegyzéket átadnia, amelyben megint felsorolta azokat az észrevételeket, amelyek szerint Magyarország nem tesz eleget a békeszerződés értelmében leszerelési kötelezettségének. A jegyzék

— április 1.

főbb pontjaiban a kővetkezőket kifogásolta :

1. A mozgósítás előkészítését és pedig

a) A magyar hadsereg két csoportba oszlik; olyanba, arre'yről az antantnak tudomása lehet és olyanba, amelynek létezéséről az antant nem szerezhet tudomást.

b) A rendőrség, csendőrség, vám- és hajóőrség katonai kiképzést nyernek és katonai jelleget kapnak.

c) A magyar hadsereg főparancsnoksága a mozgósítás előkészítésével van megbízva.

c) A minisztérium hivatalaiban egyes megyék szerint a katonakö'eles személyekről listát vezetnek a 21-ik évkortól kezdve a 38-ik évkorig és evidenciában

tariják őket.

2. A magyar hadsereg sorozása és pedig

t) msgyar hadapród és katonai középiskolákban a budipesti és pécsi kadettiskoiákban,

b) a budapesti Ludovika Akadémia a megengedett számnál több tisztet képezik és nemcsak a megengedett honvédtisztek képzésére terjed ki, hanem megtiltott katonai alakulatokra is képez tiszteket, mint példáuf repülőosztagok, vasutasosztagok, stb.

c) Magyarországon ezidőszerint a békeszerződés előtti tizenkét esztendei szolgálattal szemben két évi katonai kötelezettségnek szabadna lenni. Ezzel szemben a legénység a két évi szolgálati idő kitöltésé után bizonytalan időre szabadságot kap.

d) A nagy követek tanácsa megerősítette, hogy Magyarországon a békeszerződés ellenére is fennáll az általános hadkötelezettség. Bebizonyosodott, hogy a katonai kötelezettséget az illetékes minisztérium hivatalai által az egyes megyékberí szigorú n nyilvántartják.

Ezek voltak tehát a jegyzék főbb pontjai. (Persze a Dr. P. szerint!) Magyarország eszerint nem tartotta be az Ígéretét a leszerelésre vonat-Szakad a gat!...

Irta Mados György.

Ködös, tavaszi alkonyaira szitálta kormát az éjszaka. A hold rettentő erőfeszítéssel pillanatra kivilágított a fellegek közül, aztán a sötétség újra belekapaszkodott a földbe, elnyelte a fákat, a Körös kanyargó gátjait s végig az egész határt.

Csuti Gergely a tanyaházban ült. Előbb a padkán kucorgóit a meleg kemence mellett, onnan elballagott az asztal mellé, feljebb srófolta a lámpát, majd mikor a nyugtalanság már egyre jobban feszegette a bordáit, az ágy szélére ült.

— Nem tudom, mi leszl sóhajtotta az asszony felé, aki éppen lekuporodott a földre és a teknöben fekvő gyermeket ringatta. Nem nézett rá az emberre, csak úgy a gyermeket simogatva válaszolt :

— Pedig tudhatná kend ... megmondták délbe a csöndérek, mikor erre jártak ... dagad a viz, osztán itt veszünk, ha kiszakad a tőtés... de odavész a jószág is...

Az ember tétováD kétfelé simította a bajuszát, a csizmájára pillantott, majd a barna mestergerendát nézte, úgy, mintha a nyugalmát keresné.

— A csöndérek — mondta elnyújtott hangon és legyintett a kezével. — ... Hunnan tuggyák ük ászt ?. .. birja az a tőtés. ..

Az asszony felnézett.

— Mán pedig azok tuggyák ... jobb is vóna szedelőcködni még most . .. osztán be a városba a gyermekkel. ..

Csuti Gergely felállott. Haragját fojtogatva markolt bele az ágy hátsó oldalába, de hiába nyelte a levegőt.

— Mit!?... Itt hagyni a tanyát?! — robbant ki belőle olyan lánggal a keserűség, hogy hangjától a ház fala is megrázkódott. A dél óta benne kavargó düh, az összeizzó fájdalom és félelem szakadt bele most a kiáltásába. Mert érezte már déltájban a veszedelmet, de indulatos szótlansággal gyűrte le eddig a nehéz érzéseit, mellét nekifeszítette minden vészes jelnek, minden sötét hírnek s a feligyekvő baljós gondolatainak. De nem bírta tovább. Minden neszre figyelt. Leste az ablaküvegen kavargó árnyékokat, az esőcseppek elhallgató és nekilendülő kopogását s amint odakünn a vihar két marokkal rázta az eperfát és marcangolta a kutostort, úgy érezte, hogy a szivét szorongatják és az agyában vájkálnak feldühödt ujjai.

Az eső zuhogott.

A Kőrös gátja felől orditozás hallatszott, rekedten, elhalóan, egyfolytában. Az ablakkal szemközt, a töltés tetején kézilámpás villant, lángját elkapta a szél. Dühös szóváltás, csattogó zaj, és szitok foszlányát sodorta a vihar, később már a hajlongó emberek körvonala is átrémlett egy-egy pillanatra a sötétségen.

Csuti Gergely az ablak elé állott. Előrehajolva, tágra meredt szemmel kémlelte az éjszakát, szája szó nélkül ötször is kinyílott. A tomboló viharral a kétségbeesés süvített át lelkén.

— Nem tudom, mi lesz... nem tudhatom, — hörögte maga elé, de a

szorongva figyelő asszony megérezte tépelődését.

— Ide veszünk ... én tudom ... 'a gyermek is, a jószág is, — nyöszörögte sírva.

Az ember elfojtotta félelmét.

— Igen, aki nyúl.,. aki gyáva, — dörmögte hátra és szeme az asszonyra villogott.

Az reszketve emelte melléhez a gyermeket.

— Azér’ mongya igy, mert elébb való kendnek a tanya, a vetís, meg a többi, mint az élet, meg a gyermek ... ha a tanya pusztul, pusztuljík az élet is. .. igy gondolja kend ...

Az ember hátrapillantott s egy meleg pillantással magához ölelte a gyermeket, de gondolata már elröppent a tanya mögött nyújtózó két kis magyar holdra, amelyből kiöli a vetést a viz, hogyha csakugyan áttöri a gátat . . . Azután a jószágra gondolt, a disznóra, a lóra s az egymást gyötrő gondolatok kavarogni kezdtek agyában.

— Mi lesz ... édes Istenem ... terentő atyám ... nem marad semmi ... csak a nyomorúság, — enyhültek el a sóhajok szája körül, de alig vett pár lélegzetet, bütykös ujjai már összeszorultak a markában és úgy húzta fel öklét a fejéhez, mintha önmagát akarná leteriteni.

Az asszony keserűen rápillantott.

— Kend csak dühöng ... megköti magát . . . pedig inkább menekülnénk, mert ha kiönt, ide csap le a laposra, — zihálta a rémült szavakat.

Csuti az asszony felé toppant.

— Hallgass — kiáltott és két ökle a

gerendáig szaladt.

Az ablakot megrázta a szél és beorditott egy rekedt torok:

— Szakad a gát 1 Ne aluggyík kend I

Gyilkos csend csapott a tanyaházba.

Csuti Gergelyben megfagyott a vér. Pillanatokig dermedten nézett az asz* szonyra, de a megdöbbenését újra csak a düh sarkantyuzta ki belőle. Szót se szólt, csak a torkában sustorgott az indulat, amint döngő léptekkel az ajtó felé lódult.

Az asszony utána kiáltott:

— Várjík! . .. Megyek én is ... a gyermekkel...

Csuti kirántotta az ajtót, de pillanatra visszafordult.

— Maraggy 11... a tanyát nem lehet ... a jószágot se 1... Én megyek... a gátra ... osztán jövök!...

A pitvarajtó mellől felkapta a kapát és elrohant.

... Az asszony már a nagykendőt csavargatta a gyermek körül. Pihegett, kezefejét a könnyes és ijedt szeméhez kapta, az ágyból kihúzott egy párnát s még azzal is körülfogta a melléhez emelt gyermeket, A pitvarajtóban tétován szétnézett, a kulcsot akarta belülről kihúzni, de a rettegés hirtelen kilóditotta az udvarra, a dülőut felé, ki a szakadó fellegek alá.

*

Csuti Gergely a tanya előtt jó kiáltásnyi távolságban kanyarodó gát tetején állott. Körülötte kigyuladt tfidejü emberek lihegtek. A gát alatt fákat csavart az orkán s a folyó medrében a pusztulás kürtjét harsogtatta az ár. Pillanatra csend lett, aztán a