Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)
1927-03-31 / 39. szám
2. oldal. Komáromi Lapok 1997. március 81. a kijelentésemet úgy a miniszterelnök ur, mint a többi urak tudomásul vették. Sohasem köteleztem magamat arra, hogy valamit is visszavonjak és nem is fogok semmit sem visszavonni, mert az igazat mondtam. Ebből a cikkből csak arra lehet következtetni, hogy Spacsek ur mentalitása egyáltalában nem változott és amint pártja, úgy ő maga is a legelfogultabb és legellenségesebb érzülettel viseltetik a magyarok és németek iránt. Hogy ezzel a békét és a konszolidációt szolgálja-e, az más kérdés, de lehet, hogy ez nem is célja Spacsek urnák, hiszen az aránytalanul nagy csehszlovák hadsereg készenlétben való tartása mellett foglal állást.___________________ Németország szabad kikötőül ajánlja Romániának Hambnrgot. A román kormány legutóbb rendeletben felfüggesztette a háború alatt lefoglalt német vagyonok likvidálását. A rendelet összefüggésben van a német-román kölcsöntárgyalásokkal. A két ország között más irányban is fontos tanácskozásokat folytatnak. Németország ugyanis azzal az ajánlattal fordult a román kormányhoz, hogy Németország és Románia biztosítsanak egymásnak szabad kikötőt. Németország hajlandó Romániának felajánlani Hamburgot, viszont kéri, hogy biztosítsanak ezzel szemben neki szabad román kikötőt, amely kikötőben joga legyen ipari telepet is létesíteni. A kérdés meglehetősen bonyolult, mert a németek azt kívánják, hogy ezekről az ipartelepekről Románia bármely pontjaira lehessen vámmentes árut szállítani, ami veszélyeztetné az egyes román ipart. A németek hajlandók kötelezettséget vállalni, hogy ezeken az ipartelepeken, amennyire csak lehet, román munkásokat fognak alkalmazni. CASINO BOROZÓ POZSONY Szabadság-tér és Dorner-u, sarok. KONCERT SEPARÉK g CONSORD1NO Nyitva d. u. 4 tői reggelig. Magyarország és a szomszéd államok között csak akkor jöhet létre igazi baráti viszony, ha gyökerestől megváltoztatják a magyar kisebbségekkel szemben folytatott politikát. Bethlen miniszterelnök beszéde a magyar képviselőházban. Budapest, — március 30. A magyar képviselőházban a költségvetési vitájával kapcsolatban felszólalt Apponyi Albert gróf, aki aggodalmát fejezte ki pénzügyi és közgazdasági szempontból a jelenlegi helyzettel szemben. Felhívja a náz figyelmét arra, hogy minden erőt össze kell szedni, hogy a nagy áldozatokkal éléit pénzügyi ered menyeket ne kockáztassák. Szerinte a milliárdos költségvetést a kis Magyarország nem birja el és a húr tovább feszítése már annyira lehetetlen, hogy a pénzügyminiszter már gondolkodik a terhek leszállításán. Kiemelte, hogy a nyugdíj és tisztviselőkérdés még mindig nincs elintézve. A kormány erős szociálpolitikáját készséggel támogatja. Ezen a téren a közegészségügyet tartja a legfontosabbnak. Fájdalmasan látja, hogy a lakáskérdésben még nem találták meg a megoldást. Szükségesnek tartja, hogy ha nem is látja pesszimisztikusan a helyzetet, túlzó optimizmustól óvakodjék a közönség, amely azt mondaná, hogy túl van a nemzet minden veszélyen. Ezután Bethlen István gróf miniszterelnök válaszolt a vita folyamán elhangzott beszédekre. Középeurópa jelenlegi helyzetéből indult ki, amelyet a békeszerződések szabtak meg. Bizonyos, hogy ennek a helyzetnek a kialakulása nem egyedül Franciaország befolyására vezethető vissza. A jelenségek arra mutalnak, hogy ; Középeurópában más hatalmak befolyása is érvényesülni fog. Idő előtt volna ezt be nem várva, valamely irányban olyan elhamarkodott lépést tenni, amelyek útját vágnák annak, hogy Magyarország a jövőben olyan politikát folytasson, amely az [Halbik Ciprián I tihanyi apar. f 1840—1927. Tehát az ősz tihanyi apátur is elköltözött a jobb hazába, miután megérte a pátriárkái kort. Halbik Ciprián tihanyi apát nevére még emlékeznek Komárom idősebb polgárai, mint a komáromi gimnázium igazgatójára, aki itt 1877-től működött 1879. év végéig, mikor rendi főhatósága Pannonhalmára helyezte, hol 15 évet töltött mint könyvtáros és perjel. A komáromi társadalmi életnek kiváló tagja volt a hetvenes évek végén Halbik Ciprián és a gyér számmal élő tanítványai emlékezetében még élhet a jeles tanár képe. A történelemesemények kifejlődése során legjobban megfelel érdekeinek. Ez azonban nem lehet indoka annak, hogy minden alkalmat meg ne ragadjunk arra, hogy egyfelől azokkal a szomszédokkal, amelyek hajlandók a baráti viszony kialakulásának előfeltételeit megteremteni, másrészt pedig a nagyhatalmakkal, igy elsősorban Olaszországgal, amelyeknek érdekei Magyarország érdekeivel kongruensek, meg ne kísérelje Magyarország a legmelegebb baráli viszony megteremtését. A magyat kormány semmi kétsé get nem hagyott fenn aziránt, — mondta Bethlen István gróf — hogy igazi baráti viszony Magyarország és bármely szomszédállam között csak akkor létesülhet, ha a a kisebbségi politika a magyar kisebbségekkel szemben gyökeresen megváltozik. Az az állam, amelynek a barátságát keressük, legyen teljesen meggyőződve arról, hogy e barátság részére is fontos és hogy önmagának kell megteremtenie a barátsághoz szükséges pszihológiai feltételeket. A vita során szóba került Anglia szerepe az európai politikai helyzet kialakulásában. Megállapilja, hogy a békekötések után egész Európában, tehát nemcsak a Magyarországgal szemben kifejlődött barátságos és békeszerelőbb atmoszféra Angliának köszönhető és Angliának köszönhető Európa gazdasági és pénzügyi rekonstrukciója is. Ebben a tekintetben Anglia a legnagyobb szolgálatot tette Magyarországnak. Bethlen István gróf ezuián válaszolt a szociáldemokratáknak a Peidl- féle ügy ben. nek és a földrajznak volt a tanára és ezen a téren igazán alapvető és széleskörű ismeretekkel rendelkezett. Utóbb a rend életében is nagy szerephez jutott, mint annak főperjele. Mint jeles szónok nem egyszer vonta magára a közfigyelmet és a rendi élet kötelékein túl is hire ment egyes beszédeinek, igy annak a híres szónoki remekművének, amellyel az esztergomi érseki székre és utóbb biborosi rangra emelt Vaszary Kolos főapáttól vett búcsút a rend nevében. Az 1894. évben választották meg a Szent Ányosról nevezett tihanyi apáttá és e tisztségét harminckét éven át viselte. Mint tihanyi apát főpapi tisztében sok tisztelőt és barátot szerzett magának lebilincselően kedves modorával, nagy műveltségével és ritka egyéni szeretetreméltóságával. Neve legutóbb IV. Károly király visszatérése után lett széles körben ismertté, amikor a szerencsétlen sorsra jutott királyt az antant-hatalmak Tihanyba internálták és az apátságban őrizték. E történelmi epizódot kegyelettel őrzi az ősi, I. Endre királytól alapított apátság. Három évvel ezelőtt ünnepelte gyémántmis<‘jét, pappá szentelésének 60. évfordulóját, amisor kormányfőtanácsosi címmel tüntették ki. ■■■■■■■aaMnsn Az öregség testi fogyatkozásait nagy lelki nyugalommal viselte el és csak szemevilágának jó részben való elvesztése esett terhére, de ennek ellenére sem tudott leszokni az olvasásról, bármily nehezére is esett neki. Aggkori végelgyengülésben hunyt el hétfőn és szerdán délelőtt temették el az apátsági templom kriptájában. Nyugodjék békében! sss,s Elzárták a Komáromot Csallóközaranyossal Összekötő közutat. Az útelzárás ismét eltéríti a forgalmat Komáromból. Komárom, márc. 28. Kereskedők, iparosok panaszaiból értesülünk, hogy a komárom-csallóközaranyosi közutat elzárták, hogy javítási munkálatokat végezhessenek rajta- Igen örvendetes, hogy végre ezzel az útszakasszal is törődik az illetékes hatóság, mert járhatatlansága következtében rengeteg kárt okozott a falvakból a város felé bejövő gazdák állataiban, járműveiben. Viszont azonban nem szabad elfelejteni, hogy az útjavítási munkálatok következtében történt útlezárás káros befolyást gyakorol a város gazdasági forgalmára. Az uj határok következtében amúgy is elterelődött a forgalom észak-felé, Érsekújvár, Dunaszerdahely, Párkány vonzza ma a környék bevásárló publikumát, s Komárom nemcsak a Duna jobb oldaláról évszázadokig ideszokott, s ideszoktatott forgalmat veszítette el, ds nap nap után veszti el a közvetlen szomszédságába eső községek fogyasztó közönségét is. A csallóközaranyosi útszakasz lezárása következtében Aranyosról irányuló forgalom átkerül nyugat felé Dunaszerdahelynck, vagy átvág Érsekújvár felé, mert a kocsialkalmatossággal közlekedő gazdaember, vagy áruért a várost felkeresui készülő kereskedő, iparos a Megyercs felé vezető kerülő helyett inkább elfordítja a szekérrúdat egyenesen Újvár irányába, s ami szükséglete van, azt beszerezi ottan. Emlékezünk arra, hogy pl. csak a nagytrafiknak a válsága meunyire befolyásolta a komáromi kereskedelmi forgalmat mégpedig hátrányosan, mert a vidék kereskedői, sőt a város kereskedői Érsekújvárba utazgattak trafikáruért, s egyben bevásárolták azokat a cikkeket is, amelyekre éppen szükségük volt. Az ilyen forgalmi eltolódás pedig igen érezhető oiy városban, ahol az egészséges kereskedelmi forgalomnak feltételei annyira hiányosak, mint éppen Komáromban. Minden téren a pangás szélén álló ipari és kereskedelmi élet, a sok adóval agyonsujtott iparos, kereskedő, nem birja ki az ilyen forgalmi exkurziókat, mert a város és a közeli községek minden forgalomra szánt fillérére szüksége van, hogy valamiképpen keresethez jussanak. Úgy tudjuk, hogy hasonló útelzárások alkalmával a községek lakosai az ármentesitő társulat töltését használták útnak, most az esős időben azonban félő, hogy a társulat a töltések úthasználatát nem engedi meg. Pedig arra a rövid időre, amíg az útjavítás tart, legalább ezt az expedienst kellene biztosítani a községbeli gazdák részére, akiknek a komáromi piac elkerülése is bizonyára többe kerül, s igy közvetve ők is csak károsodnak. Helyes lenne, ha úgy a város hatósága, mint a községek elöljáróságai is eljárnának az illetékes hatóságoknál, s magánál az ármentesilő társulatnál is, hogy a kényszeredett helyzetben a töltések használatát közforgalmi érdekekből megengedje. Az útjavítást végző hatóság ténykedéseinek nem szabad kártokozó hatással lenni a forgalomra, s kell lenni oly fórumnak, amely az államéletre felbecsülhetetlen fontosságú kereskedelmi forgalom érdekében a megfelelő intéz| kedést megtenni köteles és kész. Riport a legnépesebb csallóközi faluról és annak lakosságáról, a gutái „nemzetiről. Saját tudósítónktól. — Gúláról Komáromban többé-kevésbbé mindenkinek fogalma van. A komáromiaknak tudomásuk van a „nemzet“ létezéséről, de legtöbben mégis csak azt tudják róluk, hogy híresek virtusukról. Pedig a virtusukon kívül még sok másról lehet nevezetes ez a nagy falu, amiről meggyőződhetünk, ha kissé körülnézünk a községben. Gúlára Komáromból kis vicinálison jutunk el, amely több, mint egy óra alatt teszi meg a mindössze 26 kilométeres utat. Komárom és Gúla között tulajdonképen csak két falu fekszik, Keszegfalva és Megyercs, de a vicinális megáll Gadóc, Bálványszakálas és Kiiulynérét puszták előtt is. Gúla felé ag vonat mindinkább mocäaras, lápos vidéken halad. A faluba is ilyen mocsaras tavak között vezet az ut. Guta Csallóköz legnépesebb községe. Gúta nagyközségnek a legutolsó népszámlálás szerint 10200 lakósa van, Csallóközben tehát legnépesebb nagyközség. A falu a hosszú főút két oldalán fekszik egész a Vág mentéig. A főútnak a templomtérig Győri-ut a neve, azontúl Nagyhid-ut. A község meglehetősen rendezetlen építkezést mutat, a házak egyenlőtlen magasságú talajon — március 30. épültek, legtöbbjük még zsupposan. A házak előtt kétoldalt kikövezett járda van, ami megdönti azt a sokat emlegetett állítást, hogy Gútán esős időben el lehet sülyedni a sárban, legfeljebb a kocsiutra vonatkozhaiik még ez. A templom előtti tér előtt van Gúta építkezési szégyene és a község vezetőségének figyelmét is felhívjuk arra, hogy lehetetlen ilyen romhalmazos viskót, nyomorúságos helyet a falu közepén megtűrni ebben az állapotban. A községnek ezt már csak a saját reputációja érdekében is, vagy le kell rombolnia, vagy fel kell építenie, de Gúta nyomorúságának lesz a szimbóluma ez a ház, ha igy hagyják. A falu középületei: a templom, amely nagyon szép állapotban van, az iskolák, az elemi fiú- és leányiskola külön épületekben a tanitólakásokkal, a községháza, az izraelita imaház és iskola, a csendőrség épülete és a nyolclakásos tisztviselő telepet is ide lehet számítani, A faluban egymás mellett vannak a kocsmák, amelyek száma húsznál is több. Ezek közül nagyobb szabású a Miholaféle vendéglő, ahová a falu intelligenciája jár el esténkint társadalmi életet élni. Palkovich Viktor, a gdiaiak jótevője elköltözik Magyarországba.
