Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)
1927-03-31 / 39. szám
1927. március 81. Komáromi Lapok 3. oldal. A község lakossága csaknem kizárólag katolikusokból rekrutálódik, mind össze egy református család éi és 40— 45 zsidó család. A katolikusok lelki vezetője éveken át Palkovich Viktor esperesplébános, volt nemzetgyűlési képviselő, a szlovenszkói magyarság egyik legtiszteletreméitóbb egyénisége volt. Volt, mer! Palkovich Viktor május elején végleg el szándékozik hagyni Gű-át és átköltözik Magyarországba. Mint ismeretes, az állampolgársági mi zériában Palkovich illetőséget is kát ségbevonták, illetve megvonták, ami miatt képviselői mandátumáról is le kellett mondania. Sőt mi több, Palkovichrrak kiutasító végzést is adtak annak idején, amit azonban Palkovich megfelebbezett és a kiutasítást később vissza is vonták. Palkovich Viktor tehát most önszántából hagyja el a szlo venszkói területet, mivel belefáradt már a sok zaklatásba, aminek itt állandóan ki volt téve, de ha el is szakad a szlovenszkói magyarság küzdő táborából, mégis a magyarság is megnyugodva veszi a hirt, hogy a sok harc és meghurcoltatás után most talán pihentebb napjai következhető :k majd. Palkovich Viktor érdemei tuüolt dolgok a szlovenszkói magyarság előtt, amely tisztelettel és megbecsüléssel övezi az ősz pap személyét. Községében is a leg nagyobb szeretettel veszik körül hívei és még a falu kommunistái és a volt Csánki párt tagjai is kénytelenek a tiszteletet megadni néki. Palkovich köz ^ munkái, amelyekkel lehetővé telte a j komáromi diákmenza felállítását, a gútai gőzmalom részvénytársaság lésesité-sét, a hitelszövetkezetek, a vasutat, a két var hid megépítését a Vág fölött, stb. előmozdította a gű 3i lakosság érdekeit. Távozását a község mély saj nálattal veszi tudomásul és a hívek szeretete fogja elkísérni útjára Pa kovichot, aki eddig két segédlelké&szel végezte a lakosság lelki nevelésének nehéz munkáját. Az egyke rendszerrel szemben bőséges szaporodás. A gűtai lakosság foglalkozás szerint legnagyobbrészt fóídmivelésből tengeti életét. Azelőtt nevezetessége volt a szénatermelés és a halászat is, amiben azonban leguióbb nagy visszafejlődés mutatkozott, A lakosság egy töredékének van birtoka,legtöbb azonban földnélküli és napszámos munkát végzett az uradilmi birtokokban, amelyeknek felosztása után ettől a keresettől is elestek. Gútán a munkanélküliség aránylag nagyon nagy, a lakosság folyton szegényül és éppen ez az oka annak is, hogy a gútai magyar lakosságot tisztán jelszavakkal könnyű szerrel ejthetik a politikai pirtok hatalmukba. így történhetett meg, hogy éppen Gúla volt az egy ik főfészke a C^inki-pórinak és éppen Gúta termelte ki azokat a gyászos „diszmagyarokar“, akik Prága utcáin azzal vonultak fel, hogy .nyelvben magyar, lélekben csehszlovák“. Gúla azóta is egyik főtábora a kommunista pártnak és a csehszlovák agrárpártnak, amely magyar szavazatainak nagy részét Gútáról szerezte meg a választások idején. A kommunista párt az elégedetlenséget jelenti, a csehszlovák agrárpárt, pedig azt jelenti itt, hogy a föídnélküii iakosság jóhiszeműen reményű a földet. Mindazonáltal a lakosság túlnyomó többsége a magyar pártok között ősz lik meg, a keresztényszociajista párt és a magyar nemzeti párt közölt, amit a községi képviselőtestület összeállítása is mutat. A legutolsó választás értei mében a községi képviselőtestület pártok szerint a következőképen oszlik meg: 13 keresztényszocialista, 9 kommunista, 6 közlársasági földmives párt (csehszlovák agrárpárl), 7 magyar kisgazdapárti (magyif nemzeli parii) és 1 zsidópárti. A képviselő.'estületi tagok mind egyszerű földművesek és napszámos emberek, akik azonban — a községházán a jegyzőségtől szerzett informálás szerint — fogékonyságot mutatnak a kulturális munkálatokra, ^amit az is bizonyít, hogy a járdák ki' kövezését, iskolaépítés*, elektromositást, egyhangúan fogadtak el. • A községnek nincsen pótadója, ami a legritkább eset. A falu fejlődésének legnagyobb hátránya az, hogy a lakosság mindinkább szegényebb lesz, a kereseíhiány következtében. Az egyke rendszerrel szemben pedig Gú!a a másik szélsőségben sinyiik, alig van család, ahol tíz tizenkét gyerek ne lenne, ami a kis földbirtokok még apróbb elosztását vonja maga után. A lakosság nagyfokú szegénysége következtében a tuberkulózis is pusztít és nagyon sok trachoma eset fordul elő, golyvával azonban, amit gűtai specialitásnak gondolnak, alig találkozunk. Korcsma, kártya, virtus rontja a fiatalságot. A iakosság, különösen a fiatalság nagy átka a korcsmábajárás és a kárlyázás. A falu lakossága a korcsmába szórakozik leginkább pálinka mellett. A pálinkát különösen szeretik és akkor ha nem ihatnak pálinkát, az orvosságnak használt Hoffman-féle cseppeket isszák pálinka helyett, amit röviden csak „csepegnek neveznek. A korcsmában az alkohol, a kártya mellett romlik a falu, a fiatalság. A kártyázás kezd szenvedéllyé válni és nem épen kis összegekben, hanem sokszor ezrekben meg holdíkban négy a tét. A korcsmában töltött idő hatása alatt a legények nagyon eldurvulnak és innen ered a virluskodó természetük, amelynek vége mindig a bicskázás. A bicska sokszor villan meg a gűiai legények kezében, elég ahhoz egy-kéí | rossz szó, rossz nézés, legtöbbször leány miatt s máris késelik egymást a legények. A lakosság másik nagy átka | a torzsalkodó természetén kívül a foly| ionos pereskedés. Pereskedni nagyon szeretnek a gúlafak akkor is, A faluban van egy hét osztályos L elemi fiú- és leányiskola, ezenkívül három tanyai iskola. A községi közkönyvtárat is nemrégiben ál dották fel és a lakosság állandóan használja. Különösen szeretik olvasni Jókai regényeit. Azelőtt a lakosság 80 százaléka volt analfabéta, mos! erősen csökkent a számuk és csak a iakosság tíz százaléka analfabéta. A mételykor óriási pusztításai a marha állományban. — Gúta elektrifikálása. | Növekszik a lakásnélküliség. A község élén a birón kívül Lövenstein Antal vezetőjegyző áll, ezenkívül egy beosztott jegyző, egy ellenőr és öt Írnok működik. A községiek van 7951 magyar hold \ szántója, 551 magyar hold kertje, 6327 ü hoídnyi rétje, 3171 hold legelője, 668 hold erdő és 1687 hold adónélküli földje. A községházán legnagyobb csapásnak most a métely kórt említik, amely eddig 1049 szarvasmarhát I pusztított el 3 millió borona kárt okozva és még vagy 500 beteg marha fog elpusztulni. A lakosság, mint megírtuk, nagyon > szegény és ennek ellenére is az utóbbi ( időben sikerült az iskolákat felépíteni, f sőt a polgári iskola felállítását is meg akarják valósítani és a terveket már be is nyuj ották jóváhagyás végett és csak ar államsegély késik még Legújabban a Délszloverss .kói Villa mossági Részvénytársaság villamosítási programját fogják keresztülvinni, a köz* í ség erre a célra áldozott már 1420C0 koronát részvényben, 350000 koronát pedig megszavazott a képviselőtestület. : A község vezetőségének ragy gondot okoz a lakosság szaporodásával fokozódó lakásnélküiis g i:. A köz j ségházán • eddig röbb mint 200 család jelentkezett, akik lakás" pi- I tési célra igényt tartanak telekre, arait a község nagy n olcsón, [ szinte ingyen ád a lakosságnak. A község vezetősége egyébkén^zon van, hogy a iakosság nyomorát^enyhitse és javukat szolgálja. ha a pereskedésre ráfizetnek. A lakosság különben jobb sorsra lenne érdemes, mert van benne sok jő tulaj donság és nagyon sokszor meglepően értelmes és tehetséges ember van köziük. Magukat egyébként csak nemzetnek nevezik. Gúla példa az „állam az államban“ esetére és szent komolysággal élik „nemzeti“ életüket. Vasárnap ha a templomból kijön a lakosság, igy mond ják Gútán: Jön a nemzet. Ha a lakóknak nincs pénzük: ; szegény a nemzet, nincs pénze a nemzetnek. A nemzet elnevezése Gúta legjellemzőbb jelzőjévé vált. Meg kell említeni még a cigányokat is, kétféle gutái cigány van: a muzsi káló cigány és az oláhcigány. A muzsikus cigányok Brünnbe, Prágába mennek hegedülni, sőt egyik másik ; Németországban muzsikái és szerez j a gútai cigányságnak dicsőséget. A ; másik fajta, az otáheigány fúró és j szegcsinálással foglakozik, ezenkívül í nem tagadják meg a természetüket sem \ és — lopkodásból élnek. I Az oláhcigányok különben a falu l szélén tető alatt laknak, igaz ugyan, ! hogy a tető alatt sátorban élnek. S Társadalmi élet nincs. — Ötven szál zalékkal csökkent az analfabéták száma. | A falu társadalmi élete nagyon laza. Van ugyan önkéntes tüzobótestülete, iparos köre és olykor műkedvelői elő adásokat is rendeznek. A falu intelligenciájában éppúgy érezhető a turáni á‘ok, mint az egyszerűbb emberek körében. Nincs közöttük összetartás, egyetértés, állandóan viszálykodnak egymással. A faluban van az Érsekujvári Takarékpénztárnak egy fióküzlete, továbbá van egy fogyasztási szövetkezet és föidbérlő társulat. A faluban orvos, ügyvéd, ke rfileti állatorvos működik, továbbá 20 tanító és a községházi tisztviselők tartoznak még a falu intelligenciájához. Baikay Adolf 1850—1927. * I Egyre fogynak a régi gárda tagjai. E hiten két érdemes régi polgára költő ott el a régi Komáromnak. Most Baikay Adolfot gyászoljuk, aki a hetvenes évek végétől 1891 ig voit váró í púnknak polgára, K marom város fő l kapitánya, majd a Komárom Vidéki l Takarékpénztár igazgatója, i Baikay Adolf, mint ügyvédsegéd i kerül Komáromba 1877 évben és csakí hamar kedvelt tagja lesz :ársada!munkij nak. Feszty L jós ügyvéddel, a későbbi j városi tiszti ügyésszel köt meleg ba, rátságot, akivel a boszniai okkupációban j ismerkedik össze. Ez a barátság is- 1 meriette meg Komárom vezeiő körei-I vei a tehetséges fiatal embert, aki \ 1879. évben Kom írom városhoz pályáj zik aljegyzőnek, de ekkor kisebbségj ben maradt. j Az 1880. évben megindul 'Komáromi ; LapoAr-nak az 1882. év elejétől kezdve » főmunkatársa leit, közben pedig az j 1883. évben egy ideig felelős szerkesz| tője. Á lappal való ös3ieköttetése az \ 1884. év elején szűnt meg, amikor Zuber József főispán Komárom sz. Kit*, j város rendőri kapitányává nevezte ki. Ez álláphoz szükséges államtudományi ! képesítés megszerzése alól királyi keli gyelemből felmentést nyerf. A főkzpi ' lányi tiszt ek, melyet Nemesszeghy Károly után viselt, nagy tekintő yt szerzett 3zigoráv:l és rendtartásával. Hét évig viselte ezt a tisztséget, amikor 1891. j évben a Komárom Vidéki Tika ékpér.ziár választotta meg igazgatójának, de még ebben az évben megvált az igazgatói állástól, mivel az Esterházy herceg süftöri uradalmának lett jószágigazgatója, amelyet akkor Feszty Adolf orsz. képviselő bérelt a hercegi hitbizományíó!. Kitűnő vadász és jó tollú ember voit és vadászati szakmunkákat irt. Mikor a süttöri uradalom bérlete megszűnt, akkor Rusztra költözött és kérőbb ennek a kis rendezett tanácsú városnak lett a polgármestere. A nyu galom éveit Pestszentlőrincim töltötte, ahol hosszas szenvedés után március 23-án elhunyt. Komáromhoz családi kötelék is kapcsolta, mert itt a vát03 egyik köztiszteletben álló iparos polgárának, Hermann Jenőnek leányát, Eugéniát vette nőül 1882 ben, akivel mindhaláláig boldog családi élelet élt és házaséleiüket kilenc élő gyermekkel áldotta meg az Ur, akik már mind a maguk szárnyára keltek. Emlékét kegyeleitel őrzi meg a város közéletének története. * 1 udatjuk mélységes gyászunkat, hogy Nemespodhragyi Baikay Adolf nyug, jószágigazgató, szakiró f. évi március hó 23 án éjjel 1 órakor, nemes életének 76 ik, boldog házasságának 45.ik évében kínos szenvedés után csendesen elhunyt. A halotti szentségeket felvette és azokban megnyugodott. Holttetemét március hó 24 én délután 4 órakor viss-űk a pestszentlőrinci rám. kath. temető szentelt földjébe, megérdemelt örök pihenőre. Lelki üdvéért április hó 2-án reggel 7 órakor könyörgünk a Mindenhatóhoz a pestszentlőrinci róni. katolikus templomban. Pestszentlőrinc, 1927, március hó 23-án, Emléked áldott marad ! Baikay Adolfné Hermann Eugénia özvegye. Baikay Géza, Lajka, Komió y Kálmánná, Eugénia, dezséri Bolemán Árpádné, Margit, dr. Szőke Józsefné, Jenő, Árpád, Imre, Erzsébet, Ernő gyermekei. Baikay Árpád unokája, dr. Baikay Jánosné sz. Baikay Ludmilla, Baikay Árpád testvérei. Kurfürst Mária, Komlósy Kálmán, dezséri Bolemán Árpád, dr. Szőke József menye, illetve vejei. A három kötet fűzve 320 Kő Részletfizetésre is megrendelhető: SPITZER SÁNDOR könyvkereskedésében Komárom. Betörtek Magyar-Komárom hitelintézetébe. A tetteseket még kedden sikerült a rendőrségnek elfogniok — március 30. Hétfőn reggelre virradóra nagy szen; zációra ébredtek Magyar Komárom lakói. A kora reggeli órákban szélfutott a hir, hogy vasárnap éjjel a Magyar Komárommegyei Hitelbankban betörők jártak és azt kirabolták. Tudósitónknak a következőket sikerült megtudnia : A Komárommegyei Hitelbank a városka főutcáján, a központba fekszik. Kirakatabíakain megfigyelő nyílással redőny van. Vasárnap éjszakáp az ügyeletes rendőrőrszem 2 órakor arra járt és semmi gyanúsat nem vett észre. A betörés 2—4 óra között történt. A betörők a cseréptetőzetet bontották ki és igy jutottak be az áruraktárba, ahonnan egy vasaj'ó segítségével a bank pénztárhelyiségbe jutottak. Az ufeára nyíló zblakok világitó nyílásait elfedték és hozzáfogtak a kassza megfúrásához, de ez már nem sikerült nekik. Ezután az összes fiókokat feltör ék és a szekrényekből nagymennyij ségü bélyeget, cigarettád, valamint egyik áruosztályi tisztviselőnek ottlévő ruháját, cipőjét és kalapját vidék el magúkkal. A rendőrség Maksay Andor rendőr- i kapitánnyal az éién Matán János dr. fogalmazó, Mitiíz Gyula dr. kapitány, | Takács József és Mihályi Zoltán detektívek segítségével megindította a széleskörű nyomozást, amely már kedden eredményre is vezetett. A nyomravezető, amii véletlenül ott| hagytak, egy Rákóczi naptár kitépett j lapja volt, melyen egy budapesti címet p találtak.
