Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-03-19 / 34. szám

1*27, március 19. Komáromi Lapok 3. oldal. Naponta érkeznek már tavaszi njdonságok ELBERT divatáruházába Komárom, Nádor-utca 19. wo Ponpline és zephír ingek, Pyjamaa-k, nyakkendő különlegességek, bőrkeziytlk, fór-zoknik és hirisnyák, női fehérnemüek, selyem ing­nadrágok, Trama és mosóselyem harisnyák, Pnll-overek, mellények, férfi- és gyermeksapkák, Vulkán- és börkofferek, reúkülök, selyem és flór női nadrágok, csipkék, ruhadiszek, játszóruhák és kötények stb. stb. dús választékban. — Figyelem 1 Kü ön osztály: gyermekkocsik a leeolcsébb’ól a Ieefinomabbig. Szekrény- ésPt-dgnad különlegessége«. Ebben az esetben természetesen az egész fronton heves ellenzéki harcot kell indítani! Elaggott kereskedők és iparosok otthona. A Komáromi Járási Ipartársulat a komoly, belső szervező munka szol­gálatában. — Fried Jenő társulati elnök indítványa a társulati köz­gyűléshez egy kereskedő és iparos ogghajlék felépítése érdekében. — Komárom, — márc. 18. A Komáromi Járási Általános Ipar­­társulat szervezeti tevékenysége köz­ismert nemcsak városunk és a komá­romi járás lakossága előtt, de egész Szlovenszkón, amit méltán igazol úgy a társulat működését felügyeleti joguknál fogva ellenőrző hatóságoknak nem egyszer kifejezésre juttatott elis­merése, de számos társszervezet igen gyakori megkeresése is, amelyek az uj szervezeti élet kiépítésére még ma is gyakran fordulnak a komáromi ipar­társulat vezetőségéhez iránytmutató és gyakorlati eredményt hiztositó felvilá­gosításért, tanácsért. A Komáromi Járási Ált. Ipartársulat rövid s alig két éves története mögött hosszú, évtizedes múlt áll, amelynek lepergett évei alatt az uj társulati ala­kulatnak biztos alapot adott volt a Ko­máromi Ipartestület mintaszerű beren­dezésével a megváltozott viszonyok követelle haladottabb irányú fejlődés lehetőségeket nyújtott és nyújt ma is. Átesve az átszervezés nem könnyű munkáján, a társulat vezetősége a tár sulati szervezet belső életének is fri sebb, alkotó erejű lendületet kiván adni, mert a pusztán adminisztrációs tevékenységben az igazi társulati célok felé törekvést kielégitettnek nem tart­hatja. A kézműves iparosság tempó - sabb, a felvetett eszmék megvalósítá­sára a lassan cammogó idő érlelését váró életfilozófiája mellé az uj társu­lati alakulat folytán szerencsésen került a kereskedők szabadabb formákat akaró s a foglalkozás természetével járó élén­­kebb, gyakorlatibb irányú és váltalko zóbb szelleme, amely az abszolút minu­­ciozitást, a túlságos meditációt és a kitűzött célok körül aprólékos részlet­­kérdéseknek eredményt soha nem biz­tosító örökös tárgyalgatását — igen józanul — ballasztnak tartja a komoly mnnkakészség rovására. A Komáromi Járási Ipartársulat áp­rilis hó 10 én tartja évi rendes köz­gyűlését. Ez, a társulati életben nem mindennapos esemény nem múlhat el anélkül, hogy a társulati élet belső szervezetének kiépítéséhez gyakorlati irányú eszmét ne vessen fel. A köz­gyűlés, mint a társulati szervezet leg­kiterjedtebb jogú szerve, nem merül­het ki a elmúlt idő eseményeinek re­gisztrálásában s néhány hangzatos dikció elmondásában A társulat vezetőségé­nek, ha közbizalom állította helyére, érdemes rátermettség elismeréseképpen, feladata és önmagát megtisztelő köte­lessége, hogy a társulati szervezet sza­bályzatának holt betűi közé életet önt­sön, a keretekbe tartalmat vigyen. Mint értesülünk, Fried Jenő, a Komá­­romijárásijlpartársulat érdemes társelnö­ke,monumentális épitő munkát szándéko­zik megkezdeni. A társulati adminisz tráción kívül, amelyet a tagok ma fo­kozottabb mértékben vesznek igénybe, maradandó hasznosat akar alkotni a társulat szervezeti erejével és szerve-Izete anyagi erejéből. Ezért a követke­ző indítványt terjeszti a közgyűlés elé: / Tisztelt Ipartársulati Közgyűlés! Midőn néhány évvel ezelőtt megtisz­telő bizalmukból a Járási Ipartársulat elnöki székét elfoglaltam, hogy itt első­sorban a kereskedők ügyeit vezessem, voltam bátor akkor is jelezni, hogy én a munkámat komolyan fogom fel. Nem elégíthet ki a száraz adminisz­tráció: a segédek, inasok nyilvántar­tása, a tanoncfelvétel és segéddé ava­tás bár szükséges, de sablonos funk­ciója ; nem merülhet ki tevékenységünk a kontárok elnyomásában, az iparjogok véleményezésében. A Járási Társulatnak 2000 tagja van; ennyi ember élén állva,- valami kiemel­kedő^ valami maradandót kell megte­remtenünk. A Járási Társulatnak évi bevétele cca 100 000 korona, vagyis oly összeg, amely az adminisztrációs és egyéb kiadások ellátásán túl valami szép, valami nemes cél szolgálatába is állítható. i Tisztelt Közgyűlés! Ha a vezetésben résztveszek, ez azt jelenti, hogy a fe­lelősségben is osztozom. S ha a kezdet nehézségein, a beren­dezkedés zökkenésein már túl érzem társulatunkat, elérkezettnek látom az időt komoly munka, maradandó alko­tások, a Járási Társulathoz méltó cse­lekedetek megindítására. T. Közgyűlés I A politikai változások főleg gazdasági leromlásunkat okozták, becsületes munkában eltöltött évtizedek után koldusbotot vehet kezébe sok iparostársunk; egész élete, küzködése, ernyedetlen kitartása eredményeként örökös gond, el nem űzhető aggoda­lom tölti el a kereskedőt, mi lesz vele öreg napjaira, miből fog megélni, hol lesz hajléka? Ha azt várjuk, hogy más segítsen rajtunk, ha azt reméljük, hogy vérrel összeizzadt, vagyont kitevő adófizeté­sünkből az állam fog egy falat kenye­­ret, egy fillért is, vagy egy fekvő he­lyet részünkre nyújtani, akkor e vára­kozásunkban csalódni s e reményünk­ből keservesen kiábrándului fogunk. Magunkon kell segítenünk I Ezek előrebocsátása után indítványo­zom : Mondja ki a közgyűlés, hogy oly irányú megbízást ad a társulat vezető­ségének, hogy foglalkozzék egy elag­gott iparosok és kereskedők hajléká­nak megépitési gondolatával s ebbéli javaslatát legkésőbb 1927 május 1-re terjessze a választmány elé. Az én elgondolásom az, hogy a vá­ros e célra adjon ingyenesen szép tel­ket, olyant, ahol szabadon, minden ol­dalán parkírozható területen építhető fel egy monumentális épület, amely magában foglal legalább 20 szobát, kétágyasat, tehát 40 személyre, ahol becsületesen eltöltött élet után saját hibáján kívül rászorult kereskedő, ipa­ros rendes, tiszta, békés hajlékot, pol­gári ellátást talál. Ez épületben elhelyezendő 3—4 betegszoba is, hogy az elaggott és megbetegedett iparos, kereskedő ne zavarja betegsége idején öreg társait s külön mint beteg kezelhető legyen. Nem lesz protekció, nem lesz atyafi­­ság, személyválogatás az arra kifogás­talan előéleténél fogva érdemessé vált s rászorult iparos és kereskedő felvé­telénél. Beállíthatunk egy két helyiséget lakásul a ház gondnokának is, akit elsősorban legszívesebben orvosok kö­zül választanék, aki a lakás élvezete ellenében az orvosi és adminisztratív teendőket látná el. Közös olvasószoba, fürdőszobák s egyéb polgári kényelemről kell gon­doskodnunk, nehogy „szegényház" jel­leget kapjon az intézmény, amely fogalomtól természetszerűleg mindnyá­jan félünk, idegenkedünk. Ilyen objektum építését, berendezé­sét hozzávetőleg 500—700,000 koro­nára becsülöm, ennek amortizációs törlesztése évi 60—70 koronába kerül. Ezen összeget pedig társulatunk minden nagyobb megterhelése nélkül évenkint budgetjéből fedezhetné s államsegélyt, olcsó kölcsönt kel! kap­nunk hozzá! Méltóztassanak egy legföljebb 10 tagú bizottságot kiküldeni. 5 kereske­dőt, 5 iparost, akik az elnökséggel együtt 3—4 héten belül az anyagot jól megbeszéli, megtárgyalja. E bizottság tárgyalása alapján tudni fogjuk, hogy mit akarunk, mily épület szolgálja a célt s ez alapon egy hathetes terminussal tervpályázatot gondolnék kiirandónak, e tervpályázat dijait, annak nagyságát a választmány fogja meghatározni, a tervpályázat el­bírálása után nyilvános pályázatot kell hirdetni az építkezésre, hogy megte­remtsük az intézményt, mely örök időkre hirdetni fogja, hogy a Komáromi Járási Ipartársulat e téren is Megtette köte­lességét. Ez az én elgondolásom. Ami a ki­vitelre, megvalósításra nem alkalmas belőle, azt a megbeszélések, megtár­gyalások során majd helyettesíti, pótolja a megfontolás. Én csak az eszmét kívántam felvetni, hogy legyen méltó célja törekvéseink­nek, munkásságunknak! i * Örömmel üdvözöljük a felvetett esz­mét. Az iparos és kereskedő otthon munkaalkalmat fog maga is teremteni, tehát az egész város munkaíorgalmát mozdítja elő. A polgári társadalom vajmi keveset kapott a mai majdnem teljesen szocialista kormányzati rend­szertől. Mi mégis hisszük, hogy ha sor kerül arra, hogy az Ipartársulat a városhoz fordul támogatásért, a város vezetősége, méltányolva az elsőrendűen szociális célokat szolgáló, emberbaráti intézmény nagyhorderejét, a jő ügy megérdemelt jóakaratra talál. De nem a városon múlik a terv ki­vitele egyedül, hanem magukon a tár­sulati tagokon, komoly belátásukon, a szervezetük szeretetén, hogy az életre­való, hasznos szolgálatot teljesítő in­tézmény valóban megvalósuláshoz jus­son. A tárgyalási készség ellenére is a kormány és a vasutasszakszervezetek közöt igen mélyek az ellentétek a szolgálati szabályzat kérdésében. . — március 18. A kormány és a vasutasok közli konfliktusban az utóbbi időben az a változás állott be, hogy a kormány á vasutas törvényhozók­kal felvette a tárgyalást a vasutasok szolgálati szabályzatának revíziója ügyében. A vasutas szervezetek végrehajtó bi­zottsága jelentést edott ki a tárgyalás lefolyásáról. A jelentés szerint Svehla miniszterelnök két órai tárgyalás után kijelentette a vasutasoknak, hogy a kormány a vasutasok kívánságait megbeszélés tárgyává fogja tenni, a vasutasok szolgálati szabályzatához kiadandó végrehajiási rendelet szöve­gét bemutatja a vasutasszakszervezetek bizalmi embereinek és ezek, valamint a vasutas szervezetek, a miniszterta­nács és a vasutügyi minisztérium szak­értői a vasutas szervezetek képvise ői által kifogásolt módozatok tekintetbe vételével tárgyalják meg majd a szol­gálati szabályzat tervezetét. A jelentés szerint a vasutas szervezetek végrehaj­tó bizottsága tudomásul vette a vasutas törvényhozók intenciójának eredményét, eljárásukat jóváhagyta s ugyanekkor a végrehajtóbizottság figyelmezteti a vasutas alkalmazottakat arra, hogy a tárgyalási készség ellenére is a Klebelsberg magyar köz­oktatási miniszter meleg ünneplése Rómában. — A magyar kultuszminiszter találko­zása Mussdlinivel. — Klebelsberg Kuno gróf magyar kul­tuszminiszter tiszteletére csütörtökön Fedele olasz kultuszminiszter díszvacso­rát adott, amelyen az olasz kultusz­miniszter többek között így köszön­tötte fel Klebelsberget: — Érdemeinek koronája az a siker, amellyel most megalapította a magyar­olasz kulturális kapcsolatot és lehetővé teszi a római Collegium Huugarícum felállítását. Klebelsberg megilletődött köszöne­tében kijelentette, hogy a magyar nem­zet őszintén kívánja Olaszországnak hatalmas céljai teljesedését, poharát az olasz műveltségre s annak hivatalos képviselőjére ürítette. A bankettet meg­előzően Klebelsberg meglátogatta Hóry krivináli magyar követtel az olasz kül­ügyminisztériumot, ahol Mussolini mi­niszterelnök fogadta, akivel csaknem óráig beszélgetett, ebelsberg Mussolinival részletesen szolgálati szabályzat kérdésében a kormány és a szervezetek állás­pontja között igen mélyek az ellentétek. A vasutas szervezetek végrehajtó­­bizottságának határozata értelmében több képviselő és szenátor megjelent Nijman vasutügyi miniszternél, hogy a szolgálati szabályzat ügyében nála is interveniáljanak. A vasutügyi miniszter kijelentette, hogy Svehla miniszterelnök által megállapított és a szervezetek ál­tal elfogadott keretek között a maga részéről minden szükséges intézkedést megtesz a tárgyalások mielőbbi meg­kezdése érdekeben. Az interveniáló kép­viselők felvetették a miniszter előtt a minisztériumok által betiltott szabadsá­golások kérdését és kifogást emeltek az ellen a tilalom ellen, hogy a vasuta­soknak tilos szolgálati helyütt községé­ből eltávozniok. A miniszter válaszában kijelentette, hogy ezeket a kérdéseket a körülmé­nyek tették szükségessé, amennyiben azonban akadályt képeznének a tárgya­lások menetére, hajlandó arra, hogy az illetékes tényezőkkel egyetértésben eny­hítsen az intézkedéseken. A szolgálati szabályzathoz kiadandó végrehajiási rendeletre vonatkozó tár­gyalásokat már a legközelebb megkez­dik a két fél között. wmmmmmKmmmmmmmmmmmmmmmm megvitatta az olasz-magyar kulturális és szellemi együttműködés lehetőségeit. A beszélgetés végén Klebelsberg át­nyújtotta Mussolininak az olasz minisz­terelnök beszédének első magyarnyelvű kiadását, amelyet Zichy Ráfaelné grófnő fordított le magyarra. Mussolini meleg szavakban köszönte meg figyelmességét. Az o'asz sajtó rendkivul meleg szim­pátiával ir Klebelsberg látogatásáról és csaknem kivétel nélkül megállapítja, hogy Klebelsberg Kunó gróf kultur­­missziója Olaszországban legteljesebb sikert aratott. MMgiiáz Röntgen intését Quarz fény Sebészeti és nőgyógyászati = betegek részére. = Mérsékelt áraki = lémkelt ink! Dr. Selye Hugó Operateur Komárom, Deák Ferene-n. 3. az. Telefon 68. 190 Telefon 88.

Next

/
Oldalképek
Tartalom