Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)
1927-03-19 / 34. szám
4. oldal. Komáromi Lapok Íz Alsdcsallóközi és Csilizközi ÁrmentesitlT és Belvizlevszetö' Társulat nagyszabású terve a talaj és belvizek fokozatos levezetésére. — Saját tudósítónktól. — Az Alsócsalióközi és Csilizközi Ár* mentesítő és Belvizlevezető Társulat • közeljövőben a belvizek levezetésének biztosítására nagyszabású programot valósit meg. Munkatársunk ezzel kapcsolatban érdeklődött Bálint István műszaki főtanácsosnál, az ármentesitő társulat igaz* gatójánál, aki erre vonatkozólag a következőket mondotta: — A csallóközi belvizek fokozott levezetésének biztosítására az ármentesitő társulat terveket dolgoztatott ki, amelyeket bemutatott a földmivelésűgyi minisztériumnak A tervek elbírálása ügyében a prágai földmivelésűgyi minisztérium Honák János mérnököt, osztályfőnököt bizta meg, aki úgy a prágai földmivelésűgyi minisztérium illetékes főnökével, mint a pozsonyi földmivelés- Sgyi expozitura főnökével és a műszaki személyzettel megjelent március 15-én Komáromban és március 15—17 között megtekintették azt a területet, amelyen a belvizek fokozatos levezetése végett munkába vesznek Ezen a terepszemlén a kiküldötteken kívül az ármentesitő társulat részéről Bálint István műszaki főtanácsos, az ármentesitő társulat igaz-Satója, továbbá Gyalókay Miklós és íéhes László szakaszmérnökök vettek részt és valamennyien bejárták a Csi lizközt, de a komáromi járásnak főként a gutái részét. Az osztályfőnök a bemutatott terveket helyesnek találta, egyúttal elrendelte a részleteknek sürgős Néhánymegjegyzés „ Miért késik Komáromban az egységes üzleti záróra megállapítása?“ A .Komáromi Lapok“ máicius 17-iki számában a fenti „szorított cim* alatt cikk látott napvilágot, amelynek egy két kitételére kénytelen vagyok reflektálni és pedig tisztán azért, mert első sorban nem szeretném, ha a cikket elolvasók körében — különösen a kereskedői munkáltatók között — megtévesztést okozna; másodszor pedig azért fűzök hozzá észrevételt, nehogy azt higyjék, hogy a kereskedelmi alkalmazottak nem bírnak tudomással arról, hogy törvényesen mihez van joguk és így hallgatásukat tudatlanságnak magyarázzák. Ugyanezt az alkalmat felhasználom egyben arra is, hogy egyéb vonatkozásban is megvilágítsam ezt az ügyet, hogy a nagyközönség tisztán lássa a .záróra kérdést“ Komáromban. Első sorban tehát, amikor a cikkíró elég helyesen cikkében azt a szomorú valóságot állapítja meg, hogy a kora reggeltől késő estig tartó nyitvatartási a kereskedelmi alkalmazottak sinylik meg, ugyanakkkor azt állítja helytelenül, hogy „akikre nem vonatkozik a nyolc órai munkaidő* és hogy a munkaadó egyéni felfogásának vannak alárendelve a munkaidőre vonatkozólag. Ez tisztelt cikkíró ur nagy tévedés, a 8 órai munkaidőről szóló törvény minden dolgozóra vonatkozik, legyen az bármilyen szellemi vagy testi munkás, így tehát még a kereskedelmi alkalmazottakra is, ha tehát ennek áthágását szótlanul tűrik a kereskedői munkáltatók részéről az alkalmazottak, úgy ezt rosszul teszik. Ha a hatóságok ennek a törvényes rendelkezésnek a kijátszását tudomásul veszik vagy a 8 órai munkaidő túllépéséért a munkaadókat feljelentenék, úgy ezért a nevezetteket szigorúan meg kell, hogy büntessék. Ennek a munkaadók tudatában is vannak — de sajnos nem Komáromban — hanem másutt, mert eddig minden valamire való városban kölcsönös megértéssel a kereskedők testületé és az alkalmazottak szervezete a záróra kérdésében megállapodást hoztak létre. Minden városban, ahol eddig a kölcsönös megértéssel egységes rendszert teremtettek a záróra kérdésében rájöttek arra, hogy Komárom, — március 18 egybeállítását és felterjesztését. — A belvizlevezetésnsk a hatása 200000 magyar holdnyi területre terjed ki és az ármentesitő társulatnak több millió koronába fog kerülni, mindenesetre a munkálatnál az ármentesitő társulat igen tekintélyes államsegélyre számíthat. — Az ármentesitő társulatnak ezt a legközelebbi jövőben végzendő munkáját a folyton növekedő gazdasági követelmények és a gazdasági kívánalmak teszik szükségessé. Az intenzivebb talajjavitási munkai Alsócsallóközben, de legfőként Csilizközben fontos jelentőségű. A bizottság vezetője elsősorban a csilizközi és gutái területen a belvizek reudezését látja legszükségesebbnek. A társulat meglévő szivattyútelepei szükséghez mérten mind üzemben van nak Az ármentesitő társulatnak 10 szivattyú telepe van, ezek közül 6 nagyobb, 4 kisebb, amelyek mintegy 500 méter hosszúságú belvízcsatornákkal a talaj f és csapadék vizeket, olyan esetekben, | midőn a zsilipek zárva vannak, mes- $ terséges utón távolitják el. Az árvédelem töltések úgy a nagy 6 Dunán, mint a kis Dunán és Vágdunán [ teljesen kifogástalan állapotban vannak. | A szabályzatokban előirt árvédelmi anyagok és szerek rendelkezésre állnak és pótoltattak az elmúlt évi rendkívüli hasznos árvédekezésben elhasznált agyagok és szerek. veszteség a kereskedőket nem érheti, mert a nagyközönség vásár lásait a zárórához szabályozta, de rájöttek arra is, hogy e mellett a becsületesen végrehajtott rendszer mellett módot adtak az alkalmazottaknak, hagy az egész napi robotoló munka után úgy szellemileg, mint testileg újra kipihenve magukat, másnap nagyobb kedvvel, frissebb erővel álljanak ismét munkába és megértő igyekezettel szenteljék munkakedvöket a közönség és munkáltatójuk érdekében. Komáromban évekkel ezelőtt mindkét érdekeltség, munkáltatók munkások, sőt még a fogyasztók köréből is megalakult vegyes bizottság dolgozott ki egy szabályrendeletet, melyet a város közgy űlése annak idején határozattá is emelt, amit azonban akkor néhány profitéhes munkaadó megfeiebbezett és így a hozott határozat azóta szaladgálja a bürokrácia különböző fiókjait, a minisztérium, zsupanatus és iparkamarák tömegeiben és a kölcsönösen létrehozott záróra kérdése vesztegel. Megállapodást hoztak létre ettől függetlenül a helybeli kereskedők testületé és az alkalmazottak helyi szervezete a záróra kérdésben és annyira mentek el ebben a megállapodásukban, hogy öles plakátokat függesztettek ki a kereskedők boltjaik kirakatában, hogy az „üzletek ekkor és ekkor be lesznek megegyezés folytán zárva“ és kérik a vásárló közönséget, hogy az alkalmazottakra való tekintettel ehhez szabják vásárlásaikat és lehet is, hogy a vevők ehhez alkalmazkodtak is és 6 óra után talán vevőket sem láttak az üzletek, de azért a hirdetményt kifüggesztő kereskedők megállapodásuk ellenére is, 8 és 9 óráig várták lesték a vevőket és tartották ott a 10—12 óráig robotoló alkalmazottaikat, vagy pedig kiálltak a boltajtóba és onnan lesték, hogy mikor zár be a konkurencia. Ez itt Komáromban eddig igy volt, noha ezt le kell szegeznem, akadtak becsületesen godolkodó kereskedők, akik maguk is helytelenítették ezt a kirívó rendszert, de amint hangot kapott a közönség soraiból ez a lehetetlen helyzet, ép úgy elégületienséget váltott ki az alkalmazottak tömegeiből is s ha nem sietnek a munkáltatók a 1917. m&rnm 11. helyzet rendezésével, úgy a feljelentések tömege a • órai munkaidő áthágásával ráfogja kényszeríteni őket saját érdekükben a záróra rendezésére, ügy ahogy Prága, Brünn, Pozsony, Kassa, Rimaszombat, Nyitra, Léva, Losonc és más nagyon sok város megtudta csinálni, úgy Komáromban is itt lesz ennek a helye. Hacker Richdrd a komáromi magánti»*vi se- I8k éi kereskedelmi alkalmazottak csoportja elnöke. ■■■■■■■■■■■ Szabadoktatási előadás a Kultúrpalotában 1927. március 20 án, vasárnap d. u. 5 órai kezdettel, amikor is Dr. NŐSZ KAY ÖDÖN érsekujvári főgimnáziumi tanár Kiioik inLlíníi címen tart előadást. Az előadásra Gúts nagy külpolitikai bonyodalmat okozott — Mi türtént a gútai közgyűlésen ? Salát külön kiküldött tudósítónk eeókeK jsteetás« Gúta, ez a nagy csallóközi mezőváros már ősidők óta különbnek tartotta magát más községnél vagy falunál. Nana is tekintette magát soha falunak, kanéin városnak. És megkUlömbőztetésül más rokon népektől, Gúta lakót nem gátasaknak hívták magukat, hanem gátat nemzetnek, amely igen sok sok peres ügyet adott a bíróságoknak és a fiskális matinéknak. Weszeiov8zky János bátyánk, nyugalmazott járásbiró nagyon sok jó xzfl esetet tud elmondani a gűtaiak peres ügyeiből kifolyólag, amelyek közűi jó egynéhányat a »Komáromi Almanach" cimü munkájában megörökített néhai Kiss Gyula bátyánk. A perlekedés kedvenc foglalkozása volt a gútai nemzetnek régi idő óta. A prímást uradalommal is folytatlak pert, amelyet százados pernek is tehetne nevezni. mindenkit szívesen látnak. Belépődíj nincs, csak a kiadásai fedezésére kér minden látogatótól önként adományokat a kitett perselybe a JÓKAI EGYESÜLET. Amerika a mérges gázok háboriya mellett foglalt állast. Az Amerikai Egyesült Államok kormánya a leszerelést konferencia előkészítő bizottságának memorandumot küldött, amelyben kifejti, hogy az amerikai kormány rokonszenvvet fogadja azt a tervet, hogy a fegyverkezést nemzetközi felügyelet alá helyezik, aminek azonban az alapját a törvények tisztelete kell, hogy képezze. Különleges szerződések megkötése akadályokba ütközne az amerikai nehéziparral. A mérges gázokkal vezetett háborúra vonatkozólag az amerikai kormány megjegyzi, hogy a vegyes bizottság által javaslatba hozott pontok nincsenek összefüggésben a fegyverkezés korlátozásával. Mint ismeretes, a legtöbb vegyi készítmény, amely háború esetén hadicélokra tekintetbe jön, a békeiparban a napi szükségletek elkészítéséhez tartozik Egy ország sem tudná magára vállalni azt a kötelezettséget hogy lemondjon a vegyi szerek gyártásáról. Az ilyen támadások elleni védőintézkedések végett külön kiképző kurzusok szükségesek, amelyen a vegyi kérdéseket tanítanák. Az amerikai kormány nem foglal állást az ilyen kurzusok létesítése ellen. Végül visszautasítja azt az álláspontot, hogy a fegyverkezések megszabására az egyes országok költségvetésének terjedelmét vegyék alapul. Minden munka, még a legnehezebb földmunka is könnyű lesz, ha izmai erősítéséhez és felfrissítéséhez a kitűnő A L PA menthol-sésborsieszt rendszeresen használja. 8*0-5 Szóval Gúta állandóan beszéltet magáról és felhívja a világ figyelmét A török hódoltság idejében viselkedett csak csendesen és a járhatatlan mocsaraktól kőiül véve Örült, ha senki se vett róla tudomást. Akkor még Gáta a Kisduna túlsó oldalán feküdt, de egyszer az esztergomi bég szemet vetett a gútaiak gazdagságára és lovasaival meg akarta támadni Gútát. A nádasok, mocsarak útvesztőiben azonban kevés híja, hogy egész serege ott nem hagyta a fogát. Nagy boszusan, nyakig sárosán ment haza a tőrök sereg Esztergomba. Egyszer aztán sikerült a törőknek elcsípni egy gúlái embert, akit rettenetes kinzások között rávettek, hogy mutassa meg a mocsarak között elrejtett és Gutára vezető uiat a török csapatnak. A derék gúlái halálra kínozva se árulta el szülőfaluját és a törököket veszedelmes mocsarak közé vezette és csak hajszálon mull, hogy nem veszett ott el mind egy szálig. A megrémült törökök az agyonkinzott gutáiról elfeledkezvén, örültek, hogy kimeneküllek a , veszedelemből. I A megkínzott embert félholtan másnap találták meg a gútaiak, akik altkor i telepedtek át az innenső oldalra, hogy ; a tűrök támadástól védve legyenek. A régi falut otthagyták. Szóval hires, nevezetes nemzetség volt mindig a gútai nemzet. Most is történt Gután valami, ami | már világpolitikai esemény számba megy„ ■ Érdemes vele foglalkozni. j A legutóbbi gútai képviselőtestületi ’ közgyűlésen egyik kommunista párti i bizottsági tag szót kért és azt modotta: — Nincs ugyan főlvéve a napijj rendbe, de azért én indítványozom, * hogy Gúta község üdvözölje a kínai fölkelőket. Néma csend követte szavait. Sokan megijedtek, hogy mi lesz ebbői? Ha ! elfogadják az indítványt, mit szól ahhoz | a külügyminiszter, aki a szovjet elismer tetéstvel is olyan nehezen boldogul. | De ha leszavazzák az indítványt, akkor meg a kínai felkelők neheztelnek meg és bizonyára ferde szemmel néznének Gúlára. Viszont ilyen kínai szabású szemekkel nézne Anglia is rájuk, ha üdvözölnék a kínai felkelőket. Biz ez bolond dolog, hogyan is lehetett Gútát ilyen ferde helyzetbe hozni. Még utóbb külpolitikai zene-bona lesz belőle. Félre hívták a javaslattevőt és megérttették vele, hogy ebből világbonyo; dalom lehet. Gúta utóvégre nem visel- i hét háborút az egész világgal. Végre a | javaslattevő is belátta, hogy bolondos dolgot cselekedett, amiből még újabb világháború is lehet, szinte megijedt a javaslatától és hamarosan visszavonta azt. Nagy kő esett le a gútaiak szivéről erre és moBt maguk között suttogva emlegetik, hogy milyen nagy veszedelemben forgott szegény Gúta városa,. No de hála Isten, a veszedelem elmúlt — mondogatják örömmel magak * IfAiXU Pl__s T