Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)
1927-03-05 / 28. szám
1927, március 6, 9. oldal. Komáromi Lapok AUTOMOBILOK Elvünk s „A LEGJOBB GYÁRTMÁNYT — LEGOLCSÓBB ÁRBAN“ lényegesen emelte forgalmunkat és lehetővé tette, hogy autóinkat részletfizetésre ajánlhassuk. Kitünően bevált SZEMÉLY- ÉS TEHERAUTÓINKAT A LEGKEDVEZŐBB RÉSZLETFIZETÉSI FELTÉTELEK MELLETT SZÁLLÍTJUK. A tavaszi idényre kérjen azonnal bővebb felvilágosítást tőlünk és képviseletünktől. iV TT T O-P R üt Q M* Eladási Iroda i BRATISLAVA, KRISZTINA U. 1. Telefon 2464. 175 Igazán érthetetlen dolog, hogy egy pár éretlen csinytevő miatt, akik a levélszekrényeket megrongálták, egy 16 — 17 ezer lakosú várost büntessenek meg. Még a jog őskorában, az ököljogban, amikor az volt az elv, hegy fogat fogért, szemet szemért, még akkor is az volt a cél, hogy a bűnös bűnhődjék. A huszadik századnak kellett elérkeznie, hogy megérhessük azt a lehetetlen jogi felfogást, hogy nem a bűnöst büntetik, hanem a sok ezer és ezer, teljesen ártatlan embert. Mert azt csak nem lehet józan észszel feltenni, hogy olyan rongálta meg a levélszekrényeket, akinek arra szüksége van. — Akinek igénybe kellet a szekrényeket venni, az bizonyára nem csinált olyan éretlenséget. Ez az intézkedés, hogyegy-két csíntevő éretlen cselekedete miatt megbüntetik az egész várost, az ostromállapotokat juttatja eszünkbe, amikor tuszoxat szedtek és ha valaki kint a városban megmoccant,, a teljesen ártatlan túszokkal bántak el. Vagy még egy hasonlat. Ez olyanforma igazságszolgáltatás, mint mikor a megszálló csapat parancsnoka ki plakátozza, hogyha legkisebb megmoccanás lesz, pót rá löveti a várost. Hát köszönjük szépen, de ezeknek az ostromállapot izü igazságszolgáltatásoknak talán mégis elmúlt az idejük 4s ezekből igazán nem kérünk. Meri engedelmet kérünk, az már csak égbe kiálló igazságtalanság, hogy egy-két éretlen gyerekért szenvedjen az egész város, A levélszekrények ügyét nem lehet agyon felejtetni és azt állandóan napirenden kell tartani. Foglalkozzanak vele a város és az iparos és kereskedői szervezetek. Komáromi panaszok. Kéménytüz volt & jmulí héten Komáromban és pedig olyan orkánszerü viharban, hogy a járás-kelést is megnehezítette az utcán. A kéménytüz a Pihegő ufea és a Cigánytér közelében volt. lOif, ahol a nád és fazsindelyes házikók egymás tövébe vannak építve. Szóval ez a rész Komáromnak a legnagyobb tűzfészke. És itt volt a kéménytüz és pedig a legnagyobb orkánban. Most is borsódzik a hátunk, ha arra gondolunk, hogy mi lett volna, ha a kéménytűztől tüzet fog ez a rettenetes tűzfészek. Komárom krónikája tele van ilyen borzalmas esetekkel, amikor a nagy szélben kenyeret sütő asszony meggondolatlansága miatt leégett egész Komárom. Még a Dunán horgonyzó tölgyfa hajók is kigyulladtak a rettenetes hőségtől. Hát ilyen borzalmas veszedelmet akarunk megint előidézni? Mi okozza a kémény! űzet ? A rosszul, vagy ritkán tisztogatott kémények gyulladnak csak ki. Kiknek kötelessége a kéményeket tisztogatni ? Hát bizonyára nem a dalai lámának, hanem a kéményseprőknek. Nem tudjuk, hogy egy egy kéménytüz után megejtett lüzvizsgálalnál keresik-e a tűz indirekt okozóját? Mert ha igen, akkor csodálkozunk, hogy ha erélyesen intézkednék a város, egyáltalán előfordulhatna- e kémény tűz Komáromban. A városnak feltétlenül kellene egy bizottságot alakítani, amely ellenőrizné, hogy a kémények a kellő időben és a kellő gondossággal tisztittattak-e, vagy sem ? És a mulasztókat a Iegerélyestb ben megkellene büntetni, mert hiszen az ő nem törődömségük, felületességük az egész várost koldusbotra juttathatná. Komáromról azt mondják a meteorológusok, hogy valósággal a szelek hazája és alig van Komáromnak szélcsendes napja. Ilyen szeles városban kétszeresen kell vigyázni a tűzre és a kéményekre. A város tegyen közzé egy ismertetést, hogy a nagyközönség tudja, hogy a kéményseprőknek ínilyen időközökben kell a kéményeket tisztogatni, mert ezt a nagyközönség igazán nem tudja és igy természetesen nem is ellenőrizheti a kéményseprőket, hogy teljesítették- e kötelességüket vagy sem. * Hála a jó Istennek és hála derék és minden dicséretre érdemes tűzoltóink gyorsaságának, éberségének és ügyességének, hogy a nagyobb veszedelemtől még megmentett bennünket, de ami késik, nem múlik, jó lesz elejét venni a dolognak. A tűzoltóság bizassék meg, mint erre hivatott szakközeg, a kémények ellenőrzésével és ahol mulasztást találnak, a hatóság büntessen, bírságoljon a tüzol ó intézmény fejlesztése javára. Szeretnők, ha szavaink meghallgatásra találnának. Skorpió. A Jókai Egyesület tizenöt éve. 1911-1926. (10) A Jókai Egyesület első éveinek hangversenyei is a háború jegyében folytak le. A már említett nagyszabású megnyitó hangverseny után 1914 elején Budanovics Mária a budapesti opera művésznője vett részt népszerű hangversenyünkön, melyen Hollósy Sándor hegedüjátékával, Thiel Janka pedig zongoraszámmal működött közre. Majd a Komáromi- Kacz Endre—Nemes János—Biró Margit hegedű gordonka - zongora trió és Barcza Ödönné-Móriét Lujza énekművésznő hangversenye következett rövid egymásutánban. A szenzáció erejével hatott a Konkoly Thege Miklós és Berzsenyi Janosits József által rendezett Memdelssohn emlékest, melyen a 83 gyalogezred szimfonikus zenekara is közreműködött. Az év második felében már a kulturház hangversenyterme hadikórház volt és a következő 1915. évtől kezdve már a hangversenyek is a megyeháza nagytermében folytak le, csakhogy jóval ritkábban, mint a megnyitás évében és talán kevesebb művészi attrakciót is nyújthatói! az egyesület a háborús viszonyok nehézségei miatt. Az 1915. év elején Rosly Annie hangversenyénekesnő, Sebestyén Sándor gordonkamü ;ész, Russo Cézár jelleinszinész, Zilahy Lajos író és Braun Elza léptek fel egy hangverseny keretében. Az 1915 év második hangversenyén Obermayer József, a drezdai operaház hangversenymestere hegedűművész és Pfeiffer Aladár, a bécsi Volksoper tagja, akik Komáromban teljesítettek katonai szolgálatot, léptek fel jótékony cé'ra. 1916. évben Komáromi Kacz Endre, Weichardt Auróra hangversenyénekesnő, Papp Kovách Elvira zongoraművésznő és Szabó Imre hangversenye nyitja meg az év elején; november hóban Zádor Dezső operaénekes, Sebestyén Arnold gordonkaművész hangversenye folyt le a 26. gyalogezred zenekara közreműködésével. 1917. évben Thun-Rehenslein grójnő volt operaénekesnö hangversenye volt az egyetlen rendezése az egyesületnek, míg a következő 1918. év első napjaiban Komáromi Kacz Endre, Haris Ervin és Harisné-Ysaye Cerry triója, valamint Pethő Imréné, a milánói Scala színház volt művésznője léplek fel Ezzel a hsngversenyek sorozata be is zárult a háború folyamán. Lehetetlen azonban felemlilés nél külhagyni Berzsenyi Janosits Józsefnek, az egyesület művészeti osztályelnökének nagyszerű készségét ezek körül a hangversenyek rendezése körűi, aki minden egyes alkalommal ellátta a zongorakiséretet az ö kongeniális tudásával és kifinomult művészi érzékével. De az előadottakból megállapítható az Is. hogy Komáromi Kacz Endre a szülőföldhöz való meleg ragaszkodás érzésével sietett mindenkor támogatásunkra. A hangversenyek egyre ritkuló sorában a közönség zenei igényeit Berzsenyi Janosits már említett zonggra előadásai eléghették ki, az 1913—1918. években Chopinről tartott három, Liszf Ferencről tarlóit hat és egy Crieg-előadásával, melyek a Jókai Egyesület egyre emelkedő művészi standard-jéül tekinlhetők. Meg keli emlékeznünk az 1913. évben rendezett Eötvös József mattnéről, melyet a nagy író születésének centennáriumán rendezett az egyesület Császár Elemér egyetemi tanár, a M. Tud. Akadémia és a Kisfaludy Társaság tagja közreműködésével, aki Eötvös irodalmi jelentőségét méltatta. A matiné többi szereplői Weisz Ibolyka. Bartha Magda, Thiel Janka és Harsány! Lajos, a kiváló költő voltak. Nem szabad említés nélkül hagyni márciusi ünnepeinket sem, melyek mindenkor magas színvonalon állottak és nagy tömegeket lelkesítenek lélekemelő lefolyásaikkal. A Jókai szobor mozgalmat az egyesület lelkes hölgyválasztmánya karolja fel, amely 1913, évben a főgimnázium dísztermében nagyszabású hangversennyel egybekötött élőképeket rendezett, amelyben a komáromi fársa dalom szine-java vett részt. A mozgalom a teljes siker jegyében indult meg, hogy azután a háború folyamán és után annyi sok értékünkkel együtt menjen veszendőbe. A képzőművészet terén a kulturház megnyitásakor rendezett Komáromi Kacz művészpár általi kiállítás után még a következő évben a helyi amatőrök rendeztek érdekes kiállítást, de ezeknek további folyamata a háború alatt helyiség hiányában megakadt, hogy azután a háború után teljes pompájában virágozzék fel a művészet iránt való érdeklődés és ezzel kapcsolalban a műpártolás is. Ezekből kibontakozik annak a pezsgő irodalmi és művészeli életnek képe, melynek a Jókai Egyesület vált messze főidre világító tornyává. (Folyt, köv.) Gyászinduló. Irts: Gáspár Jenő. I IA Nap bíborvörösen bukott le a i hegyek mögött. A szalonban fülledt és szomorú csend volt. A zongora még ; zsongott, a hurok közt még remegett : az utolsó akkord s a művész keze ott felejtődött a biliéken. Az asszony puha és meleg cicaként lapult meg az egyik karosszékben. A lábát maga alá szedte és kékes cigarettafüsttel fújta tele a levegőt. A cigaretta remegett szép, formás kezeiben. Es megülte szivét a : Csend. Nézte a művész szomorúan szép fejét. A kék füstön keresztül oly messzinek tűnt fel ez a fő. És a szivében ott döbbent még az utolsó tétel ■ abból a szimfóniából, amelyet az előbb . a művész befejezett,.. Komor és gyászos volt ez a muzsika. Mint mikor elsuhant tavaszok illatát temetjük és elhervadt virágok szirmát rakjuk sírba... S az ablakon kisírt sze| meivel lesett be a naplementbe. A művész bele nézett a vörös alkonyatba Íés a feje megcsuldott. Az asszony megriadt. — Pál... A művész kissé az asszony felé fordította a fejét, szótlan szomorúsággal, majd kimutatott az ablakon. | — Lemegy a nap ••• t Az asszony a zongorához meat és megsimitotta a művész fejét.-— Fáj valami? Olyan szomorú volt a játéka., — Igen. A „Gyászinduló“. Mert, látja, asszonyom, minden meghal egyszer. Dal, virág és szerelem egyaránt Minden, ami szép. És meghal a mi csodálatos, szép, tiszta szerelmünk is. Ezért született meg a szivemben a „Gyászioduló“ Az asszony riadtan védekezett. — Pál, téved.. A férfi szomorúan és fájdalmasan mosolygott És nézett ki a lebukó nap vérvörös uszályára. Hosszan és merőn. És lassan mondotta. — Nem tévedek. Lássa, tudtam, hogy ez el fog következni. És ezelőtt egy héttel a hangversenyemkor éreztem elős/.őr. Maga akkor az összes örvendezek között a leghüvösebb volt. Pedig Istenem, azt aakríam, hogy csak magának tessék az, amit alkottam és mindenki lobogott és égett, csak maga volt hűvös. Én akkor a síivem minden
