Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)
1927-01-08 / 4. szám
Komáromi Lapok 5. oldar^ II Mitta leifutosalili ieleilése. — A világháború első napjaiból. — Emlékeznek-e még sokan Fischer Ede osztrák csendőrőrnagyra, aki a szomorúan végződött háború elején maroknyi csendőrcsapatával behatolt a muszka ellenség területére és jó ideig sakkban tartotta az oroszokat, akik sehogysem tudtak tisztába jönni azzal, mennyi embere, mekkora hadserege van a csodálatosan ügyesen operáló őrnagynak. Egyik bécsi lap újévi száma ezzel a címmel: A legfontosabb jelentés a világháborúban rendkívül érdekes részletet közöl ennek a régen elfeledett katonatisztnek a működéséről annak szomorú bizonyitékául, hogy akinek az Isten hivatalt ád, nem mindig ad észt is hozzá és előkelő és még előkelőbb tábornokok, hadvezérek nagyon jól tették volna, ha megszívlelték volna Fischer őrnagy jelentését. Oroszországgal 1914 augusztus 6-án kezdiünk háborúskodni. Fischer őrnagy, aki nagyszerű kémszervezettel rendelkezett, augusztus 13 án telefonon a tizenegyedik hadtestparancsnokságnak, Kolozsváry gyalogsági tábornoknak valamint a keletga'iciai csoportnak, Kövess gyalogsági tábornoknak a következő jelentést tette: Két orosz hadsereg, az Ivanov- és a Ruszkij hadsereg, valamint a Bruszitov hadsereg csoport Lemberg és Bukovina ellen nyomul. Ezt a fontos jelentést Kövess azonnal továbbította Conrad vezérkari főnökhöz, aki rátámadt Kóvessre: — Ugyan hogyan hihet el ilyen dolgot? Kövess ezt az .orrot“ tovább adta Fischernek, de csak 1917 telén Besztercén, ahol hadtestparancsnok volt Romániával szemben, Fischer pedig mint lábbadozó időzött ott. A hábo u elején azonban nem tartották szükségesnek a csendőrőrnaggyal tudatni, hogy talán téved és hogy nem találják hihetőnek, amit jelentett. Conrád még augusi us 22 én is (emlékiratainak negyedik kötete bizonyítja) azzal számolt,, hogy kelet felől gyöngébb erők közelednek, sőt még augusztus 23 án azzal a lehetőséggel is foglalkozott, hogy a Brudermann és Kövess csoportokból, amelyek tulerősek a keletről várható támadással szemben, egyes hadtesteket át fog küldeni északra az Auffenbsrg-hadsereghez. Conrad csak aug 24-én, amikor újabb jelentést kapott Fi-ctier őrnagytói, kezdett a szibériai hadtestek előnyomulásának lehetőségével foglalkozni. Csakhogy akkor már elkésett. Conrád kettedfel hadseregnyi főereje (az Auffenberg- és a Danklhadsereg és a Kummer hadseregcsoport) nyolc nappal a Fischer-féle fontos jelentés után észak felé betört a határon át orosz területre, mert Conrad onnan várta a főtámadást. Az Auffenberg hadsereg és a Brudermann-hadsereg a kapott parancs szerint legyezőszerüen szétterjeszkedett, az előbbi észak, az utóbbi kelet felé. Köziük tehát északkeleti irányban nagy rés tátongott, és az igy izoáh, gyönge Bru dermann seregre — mint Fischer őrnagy már nyolc nappal előbb jelentette — rávetette magat Ivanov, Ruszkij és Bruszilov. Augusztus vegén Brudermanuak vége volt, Lemberg elesett. Fischer Ede most mint tábornok Bécaben él nyugalomban. Beteg, jobb oldali szélütés érte, nyugdijából nagyon szűkösen él. Mert jelentésének nem ad tak hiteit, az oroszok túlerővel támad hatták meg Conrádnak még nem kész keleti frontját és egyik sereget a másik után verték tönkre. lf>2T. janutf 8. Fűtsünk gázzal. (Felhívás a komáromi házi asszonyokhoz. — A komáromi gázgyár elősegíti a gázzal való főzést fűtést, amely olcsó, tiszta, gyors és kényelmes.) A komátomi gázgyár, amikor sikeres propsg ndája során népszerűsítette a gáz haszná atát és főkép azzal, hogy tetemesen leszállítva a gáz egységárat, annak használatát a kevésbbé módos közönségnek is lehetővé tette — termésre esen számításba vette a gáznak fűtési célokra vató használatát is, habár —- mint arra a gázelőadás nagyszámú közönsége még jól emlékezik — •Boák idején fősép a konyhai, a főzés-A Jókai Egyesület az uj esztendőt ; uj akciókkal vezeti be. Komárom egyhangú életébe a szinielőadások visznek élénkséget és az a három egyesü let, mely szinieiőadásokat rendez műkedvelőivel, tagjai részéről, de a nagyközönség részéről is igen szép pár olásnak örvend. Ezt a kapcsolatot akarja megteremteni a Jókai Egyesület is a Közönséggel és ebből a célból a város műkedvelőiből szinigárdét szervez. Ebben az ügyben a dr. Szijj Ferenc elnöklete alatt lefolyt előénekezleten behatóan megvitatták az ügyet és a felvetett gondolat meleg pártolásra talált. A műsedvelő előadások eddig a magyar szirimfiirodalom egy igen jelenős területét elhanyagolták, értjük ezen a klasszikus népszínműveket és az uj szinigárda egy népszinmüvel kíván a közönség elé lépni, amely vissza- , tükrözi az igazi magyar népéletet. > A szereplők összetoborzása most van folyamatban, de ettől eltekintve az egyesület vezetősége felkéri mindazokat a műkedvelő hölgyeke} és urakat, akik magukban tehetséget és kedvet éreznek, hogy szíveskedjenek ezt a hajlandóságukat az egyesületnél bejelenteni. Nem szükséges hangsúlyozni ennek a vállalkozásnak a rendkívüli kulturális fontosságát. Ha csak a legutóbbi nagyszerű teljesítményre, az Aranyember előadására pillantunk vissza, amelyet a Jókai Centennáiium alkalmából rendezett az egyesület, lehetetfűtési célra helyezte a fősulyt. Ma már i a gáz közkincse lett a családok konyháinak, ma már nincs szükségé a gaznak arra, hogy helyét a konyhában kijelöljük. Mérföldes léptekkel halad—,, nagy, tekintélyes közüzemek, állami hatóságok foglalkoznak bevezetésével. A füiő gáznak jelentőségét azonban még nem ismeri el teljesen a közönség, azért szolgálatot vélünk tenni azzal ha röviden rámuia'uhk a gáznak hasznosságára a fűtés terén is. Mindenekelőtt szembeötlő, hogy a gáz használata a fűtés terén rendkívül kényelmes. Nem kell ide nagy szénraktár, a szén beszerzésének ezer apró gondja, a szén szállítása, elhelyezése, a kályhához való folytonos cipelése, a gáz mindig kéznél van, a csapon csak fordítani kell — és egy gyufa elég, hogy a gáz meleget árasszon. Másodszor feltűnik, milyen tiszta a gáz használata Nincs itt szénpor, füs». i piszok, kellemetlen szénszag, hamu, — ami a többi fütéBi rendszerrel természetszerűen együtt jár — a gáz nyomtalanul adja a meleget, égjen akár folytonosan heteken át. len el nem ismernünk, hogy ott milyen rendkívüli kulturéríékek domborodtak ki a pompásan betanult és rendezett előadásból. A Jókai Egyesület ezzel a vállalkozásával társadalmunknak kíván össze» kötő kapcsává lenni, amely társadalom a kultúrpalotában szellemi táplálékát minden irányban megtalálhatja. A Jókai Hőlgyválasztmány újjáalakulására pedig azért van szükség, hogy az iparművészet és háziipar jelesebb termékeiből időnként az egyesültben kiállításokat rendezzen, de fontos ennek működése abból a célból is, hogy szervesen belekapcsolódjék abba a nömozgalomba, amely országszerte megindult és feladatául tűzte maga elé a gyermekvédelmet, amely a magyar nő nek ma legfontosabb hivatása. A Jókai Egyesület hölgy választmánya a legközelebbi napokban Újjáalakul és teendőinek programmját összeállítja. A komáromi magyar hölgyközönségnek ’ érdeke, hogy ebbe a mozgalomba bele* kapcsolódjék és lépést tartson Szlovenszkó többi magyar városának hasonló mozgalmával, amely városokban belterjes munka folyik a magyar népművészet termékeinek felkutatása, azoknak forgalomba hozása és piacuk biztosításáért, mely munkának minden gyümölcséi a gyermekvédelem segítésére kívánja felhasználni. A nemzetepitő munkának felesleges minden reklám izü dicséret, mert az eredmények önmagunkért fognak beszélni. Nincs többé tiszteletpéldány. Sajnos igen sokan vannak, akik egyszerűen benyitnak lapunk kiadóhivatalának könyvesboltjóba és minden jogcím nélkül ingyen elvisznek egy-egy lap példányt. Ezentúl e jogcím nélküli tiszteletpéldányokat a leghatározottabban és kivétel nélkül beszünteti a kiadóhivatal. Ilyen módon akár a pék fizietekbe is be lehetne nyitni, hogy kérek egy-egy kiflit, zsemlyét, vagy perecet ingyen ! Az egyes lappéldányok is értéket képviselnek és csodálkozunk, hogy egyesek minden ellenszolgáltatás nélkül állandóan igényt tartottak az ilyen ingyen példányokra. A mai nappal azonban e furcsa kívánság teljesítésének egyszer és mindé xkorra vége szakadt. Szerkesztőség és kiadóhivatal. Harmadszor igen fontos körülmény a gáz használatánál az. hogy egy részecskéje sem ég el hiába. Ugyanis a gázkályháknak meg van az az előnyük, hogy a melegítő lángot akkor olthatjuk el, amikor csak akarjuk, vagyis, amikor már nincs rá szükségünk. Ennek szinte megbecsülhetetlen haszna van az olyan helyiségben, melyekben nem kell állandóan fűteni, hanem csak a nap némely órájában, vagy egyes különös alkalmakkor. így például üzletekben, irodákban, melyek csak a nap bizonyos részében vannak nyitva, avagy például fürdőszobákban, hol a fürdő vizének felmelegítése csak pár perc és azután nem kell a gáz. Mennyi megtakarítás élhető el ez esetekben a gáz használatával! Egy fordulat a csapon és a gáz már nem ömlik — pontosan ki lehet számítani, hogy mikor nincs már szükségünk m legre és egy másodperccel sem kell többet fü enünkl Nem szalunk bővebben arról a to vábbi kényelemről, melyet a gázfűtés nyújt, hiszen elmarad a fáradságos, boszantó tűzrakás, a tü et nem kell folyton éleszteni, nem kell tartani attól, hogy egy vigyázatlan pillanatban elalszik és akkor újra kezdődik az egész komédia. Mindezt fölöslegessé teszi a gáz, mely egyszer meggy uj va, folytonosan, biztosan ég, A teljes Szentháromság és a muszka generális. Irta: U. Szabó János. Nagy szó, mikor egy muszka generális, mint egy olimpuszi isten leereszkedik nimbuszos magasságából a földre, a hajlongó szolgákkal és megtörődött foglyokkal benépesített lágerba. A hir vételétől kezdve a magasztos belépésig van kapkodás, lótás-futás, rendezkedés, hivatali papirszédelgések, tolvajcsinyek, csalafintaságok és lágerszemetek eltakarása, simítása körül. — Jön a mumus, hátha jó szeme van és lát?! Az irodai latorságokat a muszkák hozták rendbe serényen, mi pedig a barakok körül tettünk rendet Minden szemét, galy, gaz, a Szir-darja árjába hányatott, mindez szépen leúszott Taskei dbe; hadd tudják meg ott is, hogy Tioicsón generálist várnak. Aztán kikentük fentük magunkat. Egyetlen ingünket kimos'uk, mig az megszáradt, a legolcsóbb matériában járunk. Hogy a generális-felség előtt a kórházon kívüli foglyok egészségi állapo tá ól is be lehessen számolni, egy muszka és két fogoly orvos vizsgálat a á vett bennünket. Le kellett vetkőznünk odáig, ahol azelőtt megkötöttünk egyet-mást. Ilyen egyenruhában sorakoztunk fel a doktorok előtt, kik szemlét tártának felettünk. — Hallja, — ripakodik rá a muszka felcser Grósz Miksára — vesse le a mellényét 1 — Melyiket kérem? — Hát ezt a teveszőrmellényt 1 Akármilyen komoly magaviselet jár is a {elsőbbségeknek, az egész század hangos hahotára fakadt a Grósz teveszőr mellényére, mert e férfiút az orra hegyétől a lába hegyéig sürü, bozontos szőr takarta, hogy igazán fölösleges vala neki — már az időjárás ellen — még fgyéb ruházatra is költeni. — Hallja, — bofránkozott meg a felcser — nem majom akart maga lenni? Még légrengeíőbb kacagás. — Eh, egészséges ez mind, hiszen röhög mind. Elmentek. De Grósznak ettől kezdve nem volt maradása közöttünk. Egy bokorban ütött tanyát, mint a vadember. A generális-váró előkészületek alatt a muszkák nem igen értek rá, hogy velünk is törődjenek, csak kiadták a parancsot; ők maguk lótottak-futottak nyugtalanul, mint a bűnös lelkiismeret. A generálist szombatra vártuk. No, legalább a vasárnapunk szabad lesz.Már csütörtökön és pénteken hálára kötelezték gyomrunkat, élvezhető ételeket kapunk kellő mennyiségben. Szinte szüntelen generális járást óhajtottunk, ha iiy kellemesen hangolnak becses látogatása elé. Az igazság bizonnyal az, hogy ide generális, oda generális, igy kellene lenni minden nap, ha a gazság el nem orozná a betevő falatot szánk elől. Szombaton hát reszketett minden muszká. Ha levél zörrent: generális dörrent. Vasárnap reggel aztán betoppant. Minden ábrázat Troicko falu felé fordult, ahonnét váratott és szép alattomosan besurrant a kertek alatt, hátbatámadván a helyőrséget. Mint mikor a hangyabolyba bogár csapódik, olyan nyüzsgés támadt egyszerre. Mi persze hátul, a kertek'alá vezető ut mentén voltunk elhelyezve a szem elől, arra számitva, hogy a generális a sok hókusz-pókusz j elentés, őrségszemle, iroda vizsgálat után kifáradván, ránk se hederit. Pedig valójában értünk bújik meg itt az ellenséges golyok elől minden muszka, a generális úrtól kezdve az utolsó konvojig (kisérő). De hát nem is igen érdemes ilyen rongyos, züllött banda megtekintésével elrontani a jó gusztusát, étvágyát. És most ime először Is belénk botlik a veszedelem és legelső tekintetével képet alkothat magának az itteni viszonyokról. „Bu'ykos", a stábskapitány, ahogy a a rosszmájú fogoly elbérmálta, hogy kellő kurázsit meríthessen a hatalmasság méltó fogadására, gyakran és nagyokat húzott minden szesztilalom ellenére is a csizmaszárban rejtőzködő lapos pálinkás bütykösből, — ilyenkor mindig illendően hátra fordulván, — látja ám, hogy a kertek alatt porfelleg, melyből egy hintó bontakozik elő, mögötte lovas kiséret s az egész tart egyenest a szanaszét üldögélő, pipázó fogolytársasígnak. Sarkantyúba, akarom mondani kancsukába kapja lovát hirtelen és lihegve vagyat le hozzánk. Ijedtében azt a kis eszét is elvesztette, amit a kurázsit adó szesz meghagyott. Kótyagos fejjel összevissza parancsot ad, hevesen integet, mutogat a főőrség felé. — Igyilye, igyítye! vezényel kétségbeesetten. Barikkomandánsunk, egy galgóci fiú, valamit felfogott a zagyva rendelkezésből, gyorsan rendbe állítva bennünket, hogy a balkéz felől fekvő barakba rej'sen el. Mi azonban sült magyarok, az intésekből következtetve úgy véltük, hogy szemlénk ol lészen a főtéren, ahonnét a muszka őrség most vonul le futólépésben, hogy a generális orcája előtt kedveskedjék. Rendben is van ez. A maga fajtája mindenkinek elöbbrevaió. Helycsere, teljes kavarodás, kezdő tánciskolások francia négyese. így eshetett meg azután, hogy a „Doppel Reihen rechts um“-ra olyan zűrzavar, Css/e-vissza ugrálás történt a ki népfölkető, ki háborús újonc, ki Megáiul a iái Egyesület éhéé ééél Az egyesület hölgyválasztmánya ismét elkezdi akcióját. — Saját tudósítónktól. —
