Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)
1927-01-08 / 4. szám
4. oWal. Komáromi Lapok 1927. január 8, Az új esztendő' legnagyobb világpolitikai szenzációja : világproblémává fejlődött a kínai probléma Sorsdöntő harcok a Jangcse völgyében - Kétszázezer katona Shangai ellen választmányi [tagok is nagy számban Tettek részt. Boldoghy Gyula elnök megnyitván az ülést, kegyeletes szavakkal emlékezik meg Sárkány Ferenc nyug miniszteri tanácsosnak, a régi Ipartestüknek hosszú éveken át volt iparhatósági biztosának majd diszelnökének elhunytál ól, aki hosszú éveken át volt az iparosság minden ügyének jóakaratu támogatója. Ugyancsak kegyelettel emlékszik meg Horváth Ferenc hentesmester,' elhunytáról, akiben a társulat egy ügybuzgó tagját veszítette el. Indítványozza hogy az elhunytak emlékét a társulat jegyzőkönyvben örökítse meg. Elnökségi bejelentések soron jelenti, hogy a Budapesten ez év április hó 30 tói májúi 9 ig rendezendő Nemzetközi Mintavásár eziden is megtisztelte azzal, hogy a vásárnak tiszteletbeli képviseletére felkérte. Miként a múlt évben, ezidén is arra fog törekedni, hogy a vásárra a társult tagjii kellő időben kedvezményes átkelési engedélyeket, útleveleket nyerjenek, s reméli, hogy a hatóságok is, a gazdasági kapcsolatot is előmozdító vásárlátogatást tagjainknak meg fogja könnyíteni. Bejelenti, hogy a munká-biztositó pénztárhoz átiratot intézett a jogtalannl szedett késedelmi kamatok tárgyában, amely ügyet a pénztár igazgatósága kedvezően intézett el. Dr. Gaál Gyula társ. jogtanácsos ismertette ezután a társulati felügyelőbizottságnak az 1926 évi zárószámadásokra, a társulat vagyonkezelésére vonatkozó jelentését. A terjedelmes, a társulati vagyonkezelés minden részére gondosan kiterjedő jelentés szerint a társulat brutto bevételeinek forgalmi végösszege 193293 71 koronát, brutto kiadásainak forgalmi végösszege 15446467 koronát tüntet fel. A felügyelő bizottság a társulati vagyonkezelést rendesnek, a bevételi és kiadási összegeket szabályszerűen okmányodnak találván,a társulati elnökség és a pénztárkezelő társ. jegyző részére a felmentés megadását javasolja a szokásos óvás fenntartása melleit. Czike Dénes választott tag hozzászólása után a választmány az ismertetett zárószámadásokat a közgyűlésnek egyhangúlag elfogadni ajánlja. Az 1917. évi költségvetést ugyancsak dr. Guál Gyula társ. jogtanácsos ismertette a felügyelő bizottságnak a költségvetésre vonatkozó jeleniese alapján. Az 1927. évi költségvetés 142 600.— korona keretben állíttatott össze. A társulati tagok hozzájárulása a költségvetéshez az 1927 évre összesen 65752 05 Ke. összegben állapíttatott meg. E tagsági dij kivetési összeg átlagosan egyrgy tagra 31 korona tagdijat jelent az aiapszabályszerinii 10—15 koronás tagdijfokozatok szerint. A felügyelőbizottsági javaslat rendezni javasolja a társulati tisztviselők illetményeit és szabályozandónak tartja a jogviszonyuk rendezését is. A fizetés rendezést méltányosnak és a társulat érdekében is szükségesnek tartja a felügyelőbizottság mert a tisztviselőknek a szokásos hivatali munkán felüli szorgalmas és a társulat felettes hatóság ai által is elismert mintaszerű tevékenységének része volt és része lesz a jövőben is a társulat összes tagjai érdekében kifejtendő eredményes munkának. A társulat kulturális céljaira költségvetés közel 16000 koronát irányzott elő. Mészáros Lajos választm. alelnök a Nagymegyeren felállítandó tanonciskola céljaira az előirányzati Ő3szeg felemelését javasolja. Nagy Mihály Gúta, választ. tag az elaggott iparosok segélyezésére fordítandó összeg felemelését kéri. Elnöknek felvilágosító kijelentései után felszólalok a tervezet szerinti öszszegek fenntartásához hozzájárulnak. A választmány az 1927. évi költségelőirányzatot teljes egészében elfogadja és á közgyűlésnek is elfogadásra ajánlja, i. A közdyülés idejének megállapítását a választmány az elnökségre bízza. A választmány magáévá tette a zsolnai országos iparos kongresszus határozatait, amely az iparosság és kereskedőség helyzetének javítását célozzák. A társulati szövetség kérdésében a választmány ismételten leszögezendőnek tartotta azt az álláspontját, hogy a szövetség kérdését ma még korainak tartja * igy a december hónapban Turocszentmártonban megalakult szövetségbe sem kiván egyelőre belépni. A választmány a társulat belső életének kiépítését tartja elsőrendű feladatnak, mely [ A kantoni kormány bejelentette, hogy Hankaut, Vúcsangot és Haniangot Vunan néven nagy várossá forrasztja össze s ez a hatalmas város l sz a kantoni kormány fővárosa. Január elsejétől kezdve Shangaiban megszűnt a fra^ciakinai vegyes bíróság és a jövőben minden olyan bűnügyben melyben kínai í a vádi )tt, kizáróan kínai bíróság fog ítélkezni. Ez az újabb változás a kínai függetlenségi törekvések diadalát jelenti: Csangszolin kötelezte Vupejfut, hogy a Kanton elleni hadjárítban any gtakban támogatja. Kiukiangban új idetglenea sztr jk keletkezett és a koncessziós területen élő idegeneket máris megtámadlak. H ukauból a kantoni kormány élelmiszereket küldött a ktuktangi idegenek felsegélyezésére. Az angol kormány fölszólította a misszionariu-okat, hogy hagyjak el a Kiangcsi tartományt, mert nein biztosíthatjlk védelmüket. Sisi közelében a lázadók kiraboltak és fői gyújtottak egy katolikus szemináriumot és a papok ruhiit sem kímélték A pekingi Rtuter jelentés szerint a kínai helyzet napról-napra veszedelmesebbé válik. Vupejfu seregei Hannautól 140 km. nyíre megvertek Liuing kantoni vezér csapatait. A közeli napokban hatalmas harcok várhatók Shanghaiban a munkásság teljesen Kanton pártjára állt. A proletár lakosság a diákokkal együtt, nyíltan a kant.<ni kormányhoz partolt és a városban kiütött lázadás elsősorban az angolok ellen irányul. A helyzet oly komoly, ho<y az angolok az ágyunaszádokról uj csapatokai szál. litottak partra. Csangkauicsuk a kantom hadsereg főparancsnosa kijelentette, hogy Shangait február 2 ig okvetlenül el akarják foglalni és ezért több mint kétszázezer kantoni katonát koncentráltak Shangai ellen. Kínában az utóbbi napokban világtörténelmi esemény megy végbe. Kanton, Délamerikának ez az óriási ulán a szövetségi szervezet magától nyer majd megoldást. A litkári jelentések letárgyalása után Broczky István az építészeti szik osztály elnöke adta elő a szakosztálynak az épitkezések megindításának, és az épitöiparosság helyzetének javítását célozó memorandumát, amelyben igen életrevaló eszközökkel kívánnak a mai szomorú helyzeten segíteni. A memorandum kitér az építőipart megbénító súlyos közterhek csökkentésére, s általában minden oly tényre, amely az építkezést s ezzel az építőiparosok jobb sorsát előmozdíthatják. A gondosan elkészített memorandumot a választmány egyhangúlag elfogadta azzal, higy azt a többi társulatoknak is valamint a képviselőknek, a hatóságoknak is megkü’di s országos mozgalmat indít az építkezéseket megakadályozó terhek csökkentése, a lakásforgalmat megbénító lakástörvények revíziója tárgyában. Érsekújvár és vidéke magyar főiskolásainak ünnepe. Érsekújvár — január 5. Az Érsekújvár és Környéke Magyar Akadémikusok Egyesülete január 4 én csütörtökön este kitünően sikerült aka démikus bált rendezett, melyet magcs színvonalú műsoros előadás előzött meg. A bál tiszta jövedelmét az országos magyar diák segélyalap javára fordították és a nemes cél sok vendéget vonzott az »Aranyoroszlán“ szálló nagytermébe, ahol nemcsak Érsekújvár előkelő magyar társadalma gyűlt egybe, de a távoli környék magyar uriieányai és ifjai is nagy számban voltak együtt A szlovenszkói magyar főiskolások egyre inkább izmosodó megmozdulásának és öntudatosságra ébredésének újabb szép megnyilvánulása volt az érsekujvári főiskolások rendezése. Az egy táborba tömörülő diákság törekvései lassan a közönség körében is megfelelő méltánylásra találnak, amit a MAKK országos gyűjtésének eredménye is igazolt. A bál védnökségét Ozorai József dr., városa, melynek lakosságát a becslések szerint 2—4 millió között tételezik fel a kínai szabadságmozgalmaknak szülőföldje. Az utolsó időben a függetlenségi mozgalom irányítói itt mindent leépítettek, hogy a Jangcse folyó völgyében a a legfontosabb geográfiái ponton, ahol [ Hankau és Vucsang varosa feküsznek I egymással szemben mint a közép nép- L birodalmának központi kormánya jelen- I jenek meg. Hosszadalmas és nehéz harcokba ke- | rüit mig a biztosok többsége a Knomingtag-párt készek voltak arra, hogy befejezettnek nyilvánítsák a kantoni előkészítő mozgalmat Kína egyetemes forradalmositása szempontjából és el határozták az átkö főzést Kina életidegéhez a Jangcse folyóhoz. Ám nagyon Isok olyan érv merült fel, ami ez ellen szólt. Kanton ugyanis teljes biztonságot nyújtott észak zsoldos határaival szemben. Kantonban akármennyi mozgalmat lehetett kezdeményezni a világi mperiaiizmus ellen, az angolokat itt büntetlenül lehetett gyalázni, sztrájkolni avagy dolgozni a kas-zák iagamutatója szerint. A kantoni elszigetelt szabadságmozgalom most világproblémává fejlődőit ki a székhely áthelyezésével. Vucsang, az uj székhely az 1911. évi történelmi mozgalmak központja. Itt kezdődött akkor a nagy forradalmi mozgalom és ez a kereszteződ isi pontja az összes keletázsiai hadiutaknak. Kina világprobléma lett abban a pillanatb .n, amikor a kormány a Jangcse völgyébe érkezett. Ez az új esztendő legnagyobb világpolitikai szenzációra. Kantonnak ovato-nak kell lenni ebben a habban, mert Kina most a lövészárok háború korába éikezett, az árok pedig Középázsia nagy folyója a Jegese. A nagy offenziva tulajdonképen 1927. tavaszon indul csak meg de olyan nagy harcok lesznek itt, amelyek a világháború legborzalmasabb korszakaira emlékeztetnek vissza. Holota]\noidr.,'Kukin Béla dr., Zachar Rezső dr. és Torna István egyezeti disielnökök töltöttek be. A bált megelőző műsoros estet Somos Elemér nyitotta meg lendületes beszéddel, melyben férfias komolysággal szólott a csehszlovákiai magyar ifjúság feladatáról, amely az idegen környeze be szakadt, Prágában, Brünnben és Pozsonyban csehszlovák főiskolákon tanutó diákságra nehezedik a nemzetmentő ; munkában. Somos Elemér, aki egyébként az akadémikusok mozgalmának országos elnöke, beszédében hatásosan jellemezte az uj magyar diaktipust, akinek emberibb embernek és nagyobb magyarnak keli lennie az előbbi generációnál és akit a kisebbségi sorsban megedződött szeretet és az európai műveltség jellemzi. Ezután röviden iáiért az Érsekújvár és Környéke Magyar Akadémikusainak Egyesületében csoportosult diákok feladatára, hogy Érsekújvárból kultuxentrumot létesítsenek a körülötte lévő magyar vidék számára. A lelkes és szép szavakban megszerkesztett beszédet a közönség hosszas tapsokkal fogadta. Somos Elemér megnyitója utun igazán nívós műsor követ kezett, amelynek során elsőrendű fővárosi értékümüvésznők és művészek működtek közre. Farkas Márta, Komárom büszkesége, Hubay kitűnő tanítványa interpretálta abszolút tökéletességgel es mély érzéssel Actiron egy héber melódiáját és Granados-Kreister Spanyol táncát, Kálix Jenő, a Prágában élő nagytehetségü fiatal zongoraművész kísérete mellett. 7rsztyénszkyné Baróthy Irma, a jónevü pozsonyi előadómüvésznő szlovenszkói lirikusoktól szavalt szép hatással költeményeket és Ölvedi Lászlótól, Földes Sándortól és Mécs Lászlótól mutatott be egy-egy költeményt, majd Nagyfalussy Istvántól olvasott fel egy verset. A műsor további száma Kalix Jenőnek a zeneszáma volt, aki Liszt. Liebestraum As-durját és Debussy: L’islo joyeuse-ét játszolta teljes sikerrel és művészettel. Kellemes meglepetésül szolgált az ünneplő közönségnek Kéthelyiné Wakotsch Margit énekművésznő fellépése is, aki most lépett fel T először az érsekujváriak előtt. Kéthelyiné mfl vészetét előnyösen jelezték a pozsonyi, kassai, prágai, brünni, lévai stb. sikereinek hírei és szépén csengő szoprán jával, mellyel kiérdemelte a „szlovenszkói magyar csalogány* elnevezést, egyhamar az érsekujváriak kedvence is lett. Erkelnek a „Hunyadi László* c. operából énekelte a Mátyás Cavatinát és Nosedától „Piros rózsán“ c. dalt, majd Később Ligeti Jánostól „Újra rózsák között járok“, mígint egy Noseda dalt és Szabados „Bolond Istókjából a „R pegős-ropogós ...“ c dalt enenelte frenetikus hatással. Kéthelyiné Wakotsh Margitot Jaksics József zongoraművész kísérte zongorán. Ezután ismét Furnas Márta hegedüjiténaban gyönyörnödőtt a közönség, aki Hubay: Csárdajelenetét játszotta el a mester intenciói szerint Majd Kálix Jenő játszott újra a zongorán és Bartóknak: Este a székelyeknél és a Medvetánc c. szerzeményét adta elő és Dotmyányitól a R.pszódiát. Az érsekujvári közönség nagy örömmel fogadta még Lampérth Klánnak, ennek a kedves pozsonyi urileanynak a iáncszámait, aki egy Ctiopin-Vatcert lejtett és Liszt:XlI Ripszódiájára táncolt.Lattpérth Kiarit az ugyancsak pozsonyi Lerainer Mina kísérte zongorán megértőén. A nagyszerűen és valóban kifogástalanul megrendezett műsor után kezdetét vette a tánc, melyen világos hajnalig mulattak közvetlen és barátságos hangulatban az egybegyült szépek es a derek itjak. A bál sikerének eideme a rendező bizottságé, melynek élén Somos Elemér, Dobossy Imre, Tomecz István, Hotviih Ferenc, Berecz Kalman és Nagyfaiussy István állottak. A bálnak teljes erkő cii sikeréhez mértén remélhetően szép anyagi sikere is volt. Kőkeményre az izmokat az „Alpa“ sósborseesz edzi és vasidegzetüvé az embert az „A!pa“-menthol teszi! I 840-15 I “Szlovenszkó és Ruszinszkó I területére agilis képviselők kerestetnek magas javadalmazással. — ■ Ajánlatok Bratislava, Póstafiók 1$. juttattok, i
