Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-01-08 / 4. szám

1927 január 8. Komáromi Lapok i. oldal. Farsangi ojdouságtk megérkeztek Svájc selyem ingnsdrágok, batirzt fthérneműtk, selyem és arany ezüst csipkék, selyem rojtok, fém és strassz csattok, hajdhzek, köszönik, fátylak, selyem sálok, Trama selyem haris­nyák, legyezők, nyakgyörgyök, lárvák, „Charleston“ smoking és frakk ingek (végig gombolható), nyakkendő t<ü önlegességek, glacé keztyűk, selyem és selyemflór aoknik stb., dús választékban. Ezenkívül hócipőkben, szőrme­boákban, bőrritikülokben és bőröndökben gazdag választék. ttot üiM nil © feni a világbéke tarlós épületét. A I gyü'ölef s a rossz lelkiismeret még sokszor ragadhatja dühös támadá­sokra a franciákat, azonban legnagyobb erőfeszítésük sem állíthatja meg a béke után vágyódó világ lőréivését ű'jában, amely sz egész emberiségnek bo'dog­­ságáért munkál eleven erővel mindenfelé (-) | Sárkány Ferenc 1867-1927. Tehát elhagyott bennünket Sárkány Ferenc is, a nobilis gondolkodású és jellpmü magvar ur. a pártatlan és igaz­ságos főtisztviselők mintaképe és a köz igazgatási rendnek, pontosságnak gyor­saságnak. mepközeli1 hűtlenségnek a megtestesült példája. Korán, hatvana­dik életévének betöltése előtt hagyta el e siralom völgyének megpróbáltatásait, ahol reá nagy és fonfo« feladatok tel­jesítését bízták Magyar fajához minden­kor hű, vallásához ragaszkodó, soha meg nem tánforodő magvar embert sírjunk benne, aki Komáromban élte le legszebb férfiéveit és a helyi társa­dalomnak két évtizeden át volt lelke és egyik önzetlen vezetője. : * ! Sárkány Ferenc régi komáromi nemesi famíliából származik, amelynek Csalló­közben voltak nagyobb birtokai. A család régebbi tagjai Komáromban köl­automobi! állt meg a ház előtt, valaki felfelé iött a lépcsőn és kérdezősködött. A nő fülelt és hirtelen eldobta a ka­lapot az ágyra. A blúzt felszakitotta magán és hamar levetette. Éppen a fehérneműjét akarta felgombolni, akkor kopogtak az ajtaján. — Jaj öltözködöm! — kiáltotta. De kinyílt az ai*ó és bejött a láto­gató : elegáns, fiatal, monoklis ur, néhány veres szekfüvel a kezében. Mikor meglátta igy a nőt, hozzáro­hant és felkapta, és vitte a szobában. — Jaj, a kalapom 1 kiáltott még a nő, * Ezen a napon beborult estefelé az ég. Nagy felhők támadtak a város alján és a komor feketeség mindinkább közeledett. Az öreg ur kiült az ablakba, és feltüzte a kicsi leány leejtett virágját a tiszta kabátjára És átfigyelt a szem­közti ablakba. Valamit várt, mintha könyörögne a nézése. Nemsokára élet támadt abban a másik szobában. Hazajött a kisleány, — és vele együtt egy hosszú fiatal­ember. Az öreg ur előrehajolt és resz­ketve nézett. Már az ég elsőtétedett, de látta a homályos szobában a kis­lányt, amint annak a fiúnak karjaiba omlott. Látta és összegörnyedt, elfordult az ablaktól. Az asztalhoz ment lassan, ráhajolt, és ugv maradt. A másik szo­bában felnéztek a tetőre, a lány meg­látta az ácsot a villámlás fényében és rémülten kiáltott: — Nézd, ott ül az ács! * Az ács még néhányat kopácsolt, aztán szedte a cókmókját. Szétnézett: a város, mintha feketébe öltözötten feküdt volna. Messze gyárak nyúltak el és a szirénák mélyen búgtak. Az lemászott a tetőről és eltűnt a hosszú utcán. főzésük után itt terebélyes törzsökön hajlottak, amelynek u olsó férfiága is letörött most és Komáromban csak a szigeti Sá kány kápolna és egy-két sír­emlék hirdeti nevüket és azt jótékony alapítványok fogják megőrizni az utó­kor számára, Lkoláit Komáromban és Győrött vé­gezte, majd a budapesti egyetemen hallgatott jogot és fiatalon, 21 éves ko­rában már Komárom vármegye k özigaz­­gatási gyakornoka. Pár hó múlva tiszteletbtli vármegyei a jegyző és az 1889. év vegén tartott tiszluiitáeon megyei aljegyzővé választják Erre az időre esik későbbi feleségével, Lázár Irénnel való eljegyzése és esküvője is, (1890J akivel csak ö' évig élt boldog csabai életet, mert 1895 ben, alig 27 éves korában elhunyt és két kis leány­­gyermeket hagyott hátra. Sárkány F.renc csak 1891 májusáig szolgálta a vármegyét, mert ekkor al­jegyzői hivataláról lemondott. A vár­megye akkori főispánja a fiatal tiszt­viselőt érdemem k találta, hogy a Bdkay Adolf lemondásával megüresedett rendőr­­főkapitányi állásra kinevezze. Komárom törvenyhatóságu város rendő/főkapi'á­­nya volt tehát 1891— 1912 évek közt, húsz évet meghaladó időt töltve el ebben az állásában, amelynek igazán nagy tekintélyt és megbecsülést s* *er zett. Mint hivatalnok pontos és meg­bízható munkát végzett, a város közön­sége ped g tudta, hogy páratlan igaz­ságérzet lakik benne, amit évtizedeken át gyakorolt rendörbirói funkciói is tanúsíthatnak. A vármegyével tartott kapcsolatai később sem szűntek meg és kinevezése után pár évvel sokan szerelték volna, ha a csallóközi járás megüresedett fő­szolgabírói állását foglalta volna e (1884). Azonban a város is nehezen nélkülözte volna ezt a nem mindennapi munka­erejű és kiváló főisz viselőjét, aki Komáromnak Ujszőnnyel i896 ban tör­tént egyesítése után is 24 főből álló rendőrségével, — akik kö.ül csak 18 rendőr volt, — nagyszerűen rendben tar­tóba a város közbiztonságát a Duna n ind­­két partján. A kortársak ezt talán nem is értékelték sokra, de a ma szemüvegén át kétségtelenül a legnagyobb teljesít­mények közé tartozik. Sárkány Ferenc azonban nemcsak a hivatali téren tűnt ki, hanem Komárom társadalmi életében is nagy és meg­tisztelő szerepkörhöz ju ott közismert kellemes modora és kiváló jellembeli tulajdonságainál fogva. Fiatalon, Galba Károly után 1898. évben a Komaromi Kaszinó igazgatója, amelynek akkor a Dunaparton, a mai Raktárszövetkezet fölött levő helyiségeit modern kénye­lemmel rendezte be és szerelte fel. A Kaszinóban akkor tartott mulatságokon és összejöveteleken minden alkalommal megjelent a vármegye birtokos társa­dalma is és eleven, pezsgő élet uralko­dott benne, melyet csak a későbbi játék­­korszak tudott elpusztítani. Ugyancsak 1898. évben választja igazgatójává dr. Szily János távozása után a Sportegylet is, ahol szintén nagyszabású társas tevékenységet fej tett ki. Közéleti érdemeit fiatalon a legna­gyobb tisztességgel jutalmazzák : 1901. évben Pechata Antal egyházközségi el­nök, a komáromi r. k. autonóm egy­ház egyik megalapítója utódául választja meg a komáromi katolikus egyházköz­ség, mely tisztségét egész Komárom­ból való távozásáig viselte. Ez a tiszt­sége nem egyszer sodotta és állította elején plébániájától távot élt és poli­tikai ügyekkel foglalkozott, ellentétbe kerü t komáromi híveinek egy részévet. Az egyház felírt az akkori hercegprí­máshoz, hogy a plébánost kanononká nevezze ki és igy komáromi plébániá­járól mozdítsa ki. Az akció azonban nem vezetett eredményre es a komá romi p ébaniát 1898 ig adminisztráló rok vezették Étkor Került ide Kutsctiera J zsef plébánosnak, aki később el­hagyni kényszerült állását. E nehéz körülmények közt Sárkány Ferenc ke­rnen) en és férfiasán képviselte a ka­tolikus egyház követeléseit. Nagy érdemeket szerzett az ipartes­tül hör üt is, me'ynek sok ig iparható­ság biztosa vo t, utóbb p dig nagy érd met elismerés ül dis e nőkévé vá laszrona az rp oteb ület. Hogy a komá­romi iprros társadalom mennyire meg­becsülte Sátk nyt azt tanusi ja az is, hogy több ízben akarta képvi előül je lölni Tubs Jánossal 8 emben, de Strkány F renc ez elől mindig kitért. R.-ndKivüii tekintélye volt felettes hatóságai előtt is A városnál történt nagy sikkasztás f Ide ít se után a tisztikar egy része távozott a város szolgálatából és a polgármester is nyugalomba vonult. Ekkor igen tekin­télyes part Sárkány Ferencet óhajtotta polgármesternek, aki azonban Domány Jánossal szemben az 1899. évi válasz­táson csekély szavazattal kisebbségben maradt. Közvetlen a háború előtt, Szivák Im­rének, a varos országgyűlési képvise­lőjének öngyilkossága u an még sem térhetett ki tovább a közbizalom elől és 1912. év tavaszán B.lla Aladárral szemben nagy többséggel képviselőnek választották n unkapárii p ogrammal Ez előtt kőzvetlerül kir. tanácsosi címmel tűnte lék ki húsz évi hivatalt mŰKödése betöltése alkalmával. Mint képviselőt meleg ünneplésben részesítette keiülee 1912 év sznp tember havában. De mandátumát nem viselte sokáig mivel három év múlva miniszteri osztálytanácsos lett a bel­ügyminisztériumban, később a háború folyamán a népjóléti ügyek élére ke­­tü i és mint miniszteri tanácsos élére kerül az akkor megszervezett Or­szágos Hsdigondozó Hivatalnak, me­lyet példás leikiismereitséggel vezetett, utóbb az ebből megszervezett népjóléti minisztériumban teljesitett szolgalatot. Ezer és ezer rokkant és hadiözvegy ügyét intézte ei az ő ritka lelkiismeretessé­gével és nemesen érző jó szivével. R'gi betegsége, a cukorbaj, erősen megtámadta és két év előtt nyuga­lomba vonult, amikor az államtitkári címet kapta rendkívül értékes szolgá­latai elismerés, ü'. /azóta többször is megfordult Komáromban és soha nem szűnt meg iránta érdeklődni, hol éle­tének legszebb éveit töltötte. Ezelőtt pár hónappal volt utoljára Komárom­ban és akkor Majer Imre dr. apátplé­bánosnál tett látogatást, akkor senki sem sejtette, hogy ez utolsó látogatása lesz. Bátyja, Sárkány Lajos budapesti ítélőtáblái bíró súlyos idegb. jában Komáromban önkezével vetett vígét életének 1914. év őszén. Két leánya dr. Csiky Aladár buda­pesti törvényszéki bitó és Markó A pád katonatiszt felesége lett. Az utolsó idő- 1 ben állapota rosszabbra fordult de a 1 szanatóriumi kezelés egy kissé javított i betegségén, azonban az utolsó hetek- | ben válságos lett a betegsége és ked- S den éjjel meghall. i Temetése ma megy végbe délután 3 órakor a budai farkasréti temetőben. * Sárkány Ferenc váratlan halála nagy részvétet keltett Komárom városában és az egész volt Komáromvármegye területén, ahol igen sok jóbarátja és | isme őse volt a megboldogultnak. Jő | emlékét kegyelettel őrzi meg ennek a városnak ujabbkori története, mert annak egyik kiváló tényezője volt. Ha­­lála hirére a ka holikus iskolák, Ka­szinó, Kultúrpalota, Ipartársulat gyász­lobogót öltöttek. A. Gy. DARMOJL CSOKOLÁDÉS HASHAJTÓ EHYHE-GYORS-BIZTÖS nehéz feladatok elé. Molnár János apátp'ébános, aki a kítencvenes évek. Minik ni u Műk. A komáromi munkanélküliek kétségbe­ejtő nyomora, — Akinek szive van, te­hetsége szerint segít rajtuk. — A városi tanács mozgalma a nyomor enyhítésére. — Húsz koronáért egy munkanélküli egy heti ebédjét válthatjuk meg. A nehéz gazdasági viszonyok, a mező­gazdasági mun <ák teijes szünetelése, a beállott tél mr gieremtette a szivetfacsaró helyzetei: a fázós, éhező emberek nyo­morát, amelvet még növel a nagy-nagy munkanélküliség 1 A Komárom város tanácsa megértette a nehéz helyzetet, akcióba lépett, hogy a nyomoron segitsen. Kérő szóval fordult a nemes ember­barátokhoz. Reméljük, hogy a kérelem nem lesz elhaló szó a pusztában. Arról van szó, hogy aki 20 K-t küld a városi népkonyha javára, akkor egy éhező munkanélkülinek egy egész hétre megváltotta az ebédjét. Ahány 20 K adomány ér­kezik, annyi heti ebéd megváltásá­sáról van szó. Szívleljük meg az alábbi felhívást, kinek szive van dobbanjon meg a kérő szóra és kiki adjon tehetsége szerint. A kérő szó igy hangzik: Komárom város tanácsától. Kérelem I A városi fanács azzal a tisztelet­­teljes kérelemmel fordul a T. Cím­hez, illetőleg közismert nemes szi­véhez, miszerint kegyeskedjék tel­jesen szegény munKanétküii és a legnagyobb nélkülözések között tengődő munkásnak az egy heti ebédjét, amely 20 K-ba keiül, a városi népkonyhánál megváltani. Köztudomású a városunkban már évek óta tartó nagy munka­­nélküliség és lakás-inség, ennek következtében beállott nagy nyo­mor, amely főkép a szegény mun­kás családok százait suj ja és ép ezért, továbbá pedig a város szin­tén közismert szomorú gazdasági helyzete is kényszeritetíe a városi tanácsot erre az eljárásra,hogy egyes jószívű emberekhez forduljon és a szükséges összegeket a városi nép­­konyhi részére összekéthesse. A városi tanács erősen biz:« abban, hogy a város társadalma ezt a nagy horderejű szociális tö­rekvését raindenképen támogatni fogja. Minden jószívű adakozás lelki megnyugvást idéz elő azáltal, hogy csekély 20 korona megváltásával egy szegény éhező embertársunk 6 tgyszerü ebédet nyerhet. Amidőn bátorkodom Nagyságod jó szivéhez folyamodni és szives adakozását kérni, egyúttal kérem, hogy esetieges természetbeni ado­mányait is a városházához (föld­szint 12 számú szoba) szívesked­jék beküldeni, amiért a városi népkonyha bizottsága minden ne­­mess/ivü adakozónak külön fog köszönetét mondani. Komárom, 1926 december 14. kiváló tisztelettel: Csizmazia s. k. városbiró. A Komáromi Járási Általános Ipartársulat választmányi ülése. — Saját tudósitónktól. — Komárom, — jan. 6. A Járási Ipartársulat f. hó 6 án tar­totta választmányi ülését Boldoghy Gyula társ. elnök vezetése mellett. Az ipar­hatóságot az ülésen Ottinger Kálmán járási ipát ügyi előadó, iparhatósági biztos képvisel e. A társulati körzeteket Breier Ármin választmányi elnök, Haár Benő, N-gy Gyula, Nagy Mihály, Rajos Ferenc Guta községben, Mészáros Lajos váiasztm. aleínök, Németh Vince, Csen­gd LajOB Nagymegyer községbeli, Németh Lajos körz. elnök Megyercs községbeli, Fazekas János körz. elnök, Deu'sch Sámuel Nemesócsa közíég­­beli, N>gy Pál és Neumann József Csaílóközaranyos községbelí, Kincs Kálmán Kolozsnéma községbeli választ­mányi tagok, Takács Gábor községi jegyző képviselték. Az ülésen a helybeli t

Next

/
Oldalképek
Tartalom