Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-02-15 / 20. szám

^®íryveni,yo^(,a^^ évfolyam, 80. »zAm. Kedd, 1087. |{5, POLITIKAI“ LAP. SlöfiMtéfi ár csebKloTák értékben: Selyberi é* vidékre portai *iétkflldé»sel: i ígérni évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre I 30 K. - Külföldön 150 K& *iím *ra i 80 fillér. I ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. * Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: B ARANY A Y JÓZSEF dr. diertoastőaég éa kiadóhivatal; Nádor-o. 38* Megjelenik heten kint báromékor 1 kedden, csütörtökön és szombaton. Hlinkáek és Magyarország. Komárom, — február 14 A szlovák néppárt öt esztendeig BWgyarón volt a eseti sovinizmus szemében és ezt a vádat nem tar­totta érdemesnek megcáfolni. Igen sokszor hangoztatta azt is, hogy a magyar „elnyomás“ idejében jobb dolga volt, miut a test véri ölel­kezésben, sőt minden alkalommal a legélesebben rontoit neki a cseh testvéreknek, akik S/.lovenszKóban csak gyarmatot látnak és itt nem testvérhez méltóan viselkednek a szlovák néppel szemben. Most mindez meg változott, hogy az autonómia s/ögre került és a pitlsburghi szerződés a múzeumba vándorolt a politikai ritkaságok közé. Más szelek fújnak Rózsa­hegy felől tőleg Magyarországgal szemben. Hünka minden alkalmat meg­ragad, hogy ellenszenvét kifejezze Magyarországgal szemben és sér­tően nyilatkozik a • magyar tör­vényhozóknak hoz ;á intézett nyílt leveleire. Mi nem is érijük ezeket a törvényhozókat, Egry Ferenc szenátort, Fedor Miklós és Korláih Endre képviselőket, hogy mi célból is nyiltleveleznek Hlinkával, akit ismerhettek és megismerhettek eléggé, mint kiszámi! hal lan poli­tikust, a politikai hangulatok em­berét. Most sztereotip módon azt hangoztatja, hogy van két mi­niszterünk és lesz országos igaz­gatásunk, de azt elhallgatja, hogy annak egyharmadát Prága fogja kinevezni, szóval az egyik gyeplő­­szárat az fogja a kezében tartani. Most Hlinka is és parija is ér­demeket akarnak szerezni Prága előtt és megbizhatóságukat fitog­tatni, tehát neki nyargalnak Ma­gyarországnak. Ne higyje Prága, hogy ők magyarónok volnának. Sohasem is voltak azok. Sőt ellen­kezőleg, ki nem állhatják Magyar­­országot. Sőt ez nem elég, rá is dupláz valami 0 dercsó nevű szlovák küh olitikus, kinek eddig a nevét sem hallottuk és a külügyi bizottságban hetet havat összehord Magyarországról. Ezt az értelmet­len beszédet elmondhatta ez a külpolitikai analfabéta anélkül, hogy ott valaki felvilágosította volna, hogy először kérjen infor­mációt egy közepes műveltségű újságírótól, akinek föltétien he­lyesebb a külpolitikai tájékozott­sága, mint ennek a turócszeot­­mártoni látókörű külpolitikának. Ondercsó még hagyjáo, az fél a magyar külpolitikai szo'gálat kép­zettebb és szakszerűbb fölényétől a külföldön, de Hlinka hihetetlen albizottsággal olyan goromba-ágo­­kat dob ismét a magyarság felé, amelyek egy katolikus paphoz nem igen illenek. Nem illenek azért, mert nem mond igazat. Szloven­­szkó legyen a szlovákoké! kiáltja Rózsahegyről. Nem igaz Hlinka tőtiszteiendő ur, S/lovenszkó az őslakosoké, akik közt magyarok is vannak kerek egymillió számban, akik nem engedik magukat ő fö­­tisztelendőségétől felfalatui, ezen­kívül vannak itt németek is, ru­szinok is és van kétmillió szlovák Ez a tényleges helyzet. Ezt leta­gadni nem lehet. 0 idercsónak a magyarországi szlovákok feje fáj: azt kérdezzük ettől az Ondercsótól: mutassa meg nekünk, hány szlo­vák jött haza, a magyar járomból ide a felszabadított területre? Biz­tosítjuk, hogy azok nagyon is jói érzik magukat Békésmegyében. Azután Hűoka azt véli a sze­münkre, hogy a szlovákok nekünk adiák Petőfit, Stroblt, Barosst. Ez sem igaz, főtisztelendő ur. Mert Petőfi sohasem vallotta magát szlávnak és azt senki sem magya rositolta el, sem Strobl, Baross Gábor sem tett soha olyan nyilat­kozatot, hogy abból az ő szlovák nemzetiségére lehetne követkéz tetni, mert tudtunkkal magyar ne­mesi családból származott. Éppen így Rakovszky is, a nagy legiti­mista. Ezt egyébként, ha magát most szlováknak tartja, szívesen átengedjük: gyönyörködjenek egy­másban H inkával. G-ernoch her­cegprímás íohasem lelt magyarrá, tudtunkkal ma is szlovák és szlo-Komárom, — febr. 14. SzQ lö Géza dr, a keresztényszocia­­lis'a párt elnöke, mint a lapok meg inák, Rómában magánHhallgaiáson jelent meg a pápánál. Egyes lapok különböző kommentárokat fűztek az eudienciához, amelyről Szüüö dr. egyik p >zsonyi napilapnak a következőket mondotta: — Lent voltam az Adriai tengeren és u'ána elmentem Rámába, hogy megbeszéljem azokat a módoza­tokat, miként bonyolítsuk le azt a za­rándokutat, amelyet Assisi Szt. Ferenc megdicsőülésének jubileumi évében tar­tunk s amely alkalommá mi, Szloven­­szkóbm élő magyar katolikusok be akarjuk hódolatunkat mutatni a Szent­atya előli is. Az utamhoz fűzött min­den egyéb kombináció a mesék vilá­gába tartozik. E tárgyról egyéb mondani­valóm nincs,, örülök azonban, hogy egyrészt felbuzdulást, másrészt felszisz­­szgnést váltott ki audienciám hire. Didilori can1r4'z®u*. Abban az el­len, éki akcióban, amelyet a szociál­demokraták indítottak meg a közigaz gatási reform javaslatával szemben, résztvesz Derer Iván dr. nemzetgyűlési vák papokkal veszi is magát körűt De ez nekünk magyarosak igen jó bizonyíték a Hlinkák eil nében. akik itt a magyar elnyomatás ha­zug meséjével akarják á'tatni ma is a köanyenhivő embereket és a műveletlen tömegek alacsony er/.é >eire akarnak hitni. Hogy H inkát bori önbe vetették a magyar éra alalt, azt tulajdonítsa az állam el­len elkövetett sorozatos izgatásai­nak, amit egy állam sem tűr el. Ha a magyar kisebbség ma az állam ellen izgatna, szintén erre a sorsra jutna. Hünka a hatalmat igen jellem­zően vezeti be a maga és a pártia részéről. A magyarság tájé*ozód­­hatik, mit várhat tő ük, ha köz­igazgatásban a primhegedüt fogja játszani. Ez a sorozatos magyar gyalázás kinyithatja szemeinket, ha még eddig ki nem nyilak volna. A türelemnek is vége szakad, ha mindig és állandóan va'ótlan dol­gokat é3 alacsony célú in vetíti vá­­kat keli hallanunk. Minket H inka meg nem hódított és meg nem fog hódítani soha. Mi ennek az állam­nak megkérdezésünk nélkül letiü k alattvalói és bennünket törzsünkről úgy szakított le a hatalmi szó. De annyira becstelenek még sem va­gyunk, hogy vissza ne utasítsuk, ha minden Ondercsó belénk törüli a sáros csizmáját, mert a becsű letes fiú el nem tűri, ha édes­anyját bántalmazzák. képviselő, volt unifikációs miniszter is, aki a szociáldemokraták lapjában cikk­sorozatot kezdett meg a reform elten. Érdekes fejíegetéseiben többek tözöit azt írja, hogy a tervezett reform min­den tekimeiben nagy lépés, — de hátra, mind a valódi népautonómiát, mind a bürokrácia és a sztovenszkói viszonyo­kat nem ismerő prágai minisztériumok hatalmát illetően. A tervezett reform másod fokúvá degredálja Szlovenszkót, ami a centralisták alkotta megyetör­vénnyel szemben egy lépás hátra. Azért fordul a dkkiró a tervezett reform el­len, mert az a meggyőződése, hogy az ká ára van a köztársaságnak is, Szlo­­venszkónak is. Hlinka emberei gyengék és tapasztalatlanok, a náluk ezerszer erősebb Sveh'a becsapta őket. Svehla mindig centralista volt, azonban a kor­mányjavaslat centralizmusa hadat üzen minden ész82erüségnek. Ez nagy vészé delem Szlovenszkóra. Svehla a szlo­­venszkói viszonyokat nem ismeri és az agrár pariban nincs senki, aki azt néni meg merné mondani, mert senki sem akar kegyvesztett lenni. Az uj közigaz­gatási rendre vonatkozó javaslatot a sztovenszkói viszonyokkal ismerős szak- f emberek teljes mellőzesével, kizáróan a tájékozatlan prágai bürokraták szerkesz­tették, Svehia azért titkolta eddig a i Vdstaior, s azért akarja a parlament­ben kérésiül h-jszo'ni, hogy a közön­ségnek ne legyen ideje ráeszmélni arra, hogy a diktátori centra lamm meglepe­téshez fordul. D remek az acéíji, hogy Síio/en»zkó lörvényhozói meghallgas­sák a szlovenszkói viszonyokkal isme­rős szakembereket, mind az elméletie­ket, mind a gyakorlatiakat ésa,u án ha­tározzanak afelől,vájjon nem cétszerübb-e meghagyni a melyeket, decentralizálni a polgári miniszteriu nokat s kiépíteni a megyei s. övetsegei ? A javaslat sze­rint az önkormányzót szempoivjáből a közigazgatási reformról szóló kormány­­javaslat kevesebbet ad, mint a forra­dalmi nemzeigyülés alkotta megyeiör­­vény l A magyar- csehszlovák kers?Irodalmi tárgyalások nóteiedíiek a befejezéshez,. Prágai jelentés szerint a tárgy dó felek ánasp ntja között lényeges közeledés történt, ami a mindkét oldalon meg­nyilvánult jóakaraira mutat. Ilyenformán minden remény megvan arra, hogy a viás pontok hamarosan tisztázódni fognak. A szerződés vámtarifáiig részé­ben van még néhány vitás ponf, de remélhetően itt is sikerül az álláspon­tokat összeegyeztetni. Az eddigi tárgya­lásokon főleg a cseh ipari követelései kerültek szoba, mig magyar részről különösen a mezőgazdasági követeié­­seset hangoztatták. A cseh iparra főleg a textil, bőr és fémipari termékekre vonatkozó megegyezések bírnak fon­tossággal. A szerződés megkötésére irányuló tárgyalásokat e bélen Bícsben folytatják, mivel a csehszlovák delegál­tak egyidejűleg az osztrákokká! is foly­tatnak tárgyalásokat és ezért át kellett helyezni a tárgyasok helyét Becsbe. A folytatandó tárgyalások elé azzal a vára ozással tekintenek, hogy a két kormánynak rövidesen módja nyílik a végleges szerződés megkötésére. Szlovák támdás Magyarország ette, A szlovák néppárt, amióta a kormányba lépett, egyetlen egy alkalmat sem föa­­laszl el, hogy a megcsonkított Magyar­­ország ellen ki ne törjön, lígy lesi a dolog, m n ha a párt ezekkel a táma­dásokkal külön is beakarná bizonyítani a centralista egységhez vaió ragaszko­dását. Nemcsak a párt hivatalos lapjá­nak nem találkozik tetszésével a Ma­gyarországon mindinkább megszilárduló egység, hanem a párt vezére éa tagjai is egyre támadják volt rógi hazájukat. Csak nem régen irta Hiiuka. András, hogy a magyarok gyásza a szlovákok élete és a magyarok öröme az Ő haláluk és e súlyos séftés után most Ondereo szlovák néppárti képviselő tör ki gyű­lölettel Magyarország ellen. Szerinte Sziovenszkót Magyarország mostani vezetői részéről veszély fenyegeti. A magyarok a kü politikába a múltból származó nagy diplomáciai összekötte­téseiket s tudásukat nemcsak Angol­­országban, hanem Franciaországban, Lengyelországban, Jugoszláviában, Ro­mániában és Olaszországban is ügye­sen kihasználjak. Fölhívja & külügy­miniszter figyelmét a magyarországi szlovák kisebbségre, amelynek, jóllehet 300000 (?) lelket számlál, egyetlen kép­viselője sincs. Szerinte példák vannak arra, hogy a vezető magyar államférfiak mily kevéssé korrektül járnak gt a csehszlovák köztársasággal szemben. Ebbői a nyilatkozatból is kiviláglik & szlovák mentalitás, amely a magyarok ellen csak gyűlöletet tűk $ amelyből a megkérdezése nélkül ide csatok; magyar nemzeti kisebbség is levonhatja a.kon­zekvenciát, POLITIKM SZEMLE Miért járt Szüli ő Géza dr. Rómában? — Dérer Iván dr. kritikája az uj közigazgatási reformról. — á csehszlovák-magyar kereskedelmi tárgya­lások közelednek a befejezéshez. — Szlovák néppárti támadás a magyarok ellen. T

Next

/
Oldalképek
Tartalom