Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)
1927-02-15 / 20. szám
Komáromi Lapok 2. oldal. A ■nyarak él a kissblségl kérdi«. Mindenkinek emlékezetében van még, kogy az interparlamentáris unió legutóbbi ülésén az unió magyar csoportja egy javaslatot nyújtott be a vezetőséghez a kisebbségi kérdésről. Az unió abban a kérdésben akkor rezoiuciót hozott, amelyet véleményadás eéljából meg kellett küldeni az egyes nemzeti csoportnak. Minthogy erről az intézkedésről még semmiféle hir nem ismeretes, az interparlamentáris unió .magyar csoportja kérdést intézett a Íenfi. titkársághoz a határozatnak meg* Gldése iránt Az unió ezévi párisi ülésezésén résztvevő magyar delegáció vezetőjéül Apponyi Albert grófot kérik, föl. Éas állásfoglalás a közi<mgata*i refurmtorvetat éhén. Migiruk műit számunkbin, hogy a szociíide aukraták tiltakozásukat fejezték ki a köziga'gi tási reform ellen. Étnek a tiltakuztsrtak éles kifejezői azok a cikkek, ameiye< a szocialista laotkban mostanában megjelentek. A „Pavo Lidu“ azt írja többek között, hogy a jóslat az önkormányzat sírját jelenti és eltemeti a polgári demotracia minden tdeaijo, amelyet az állam megalapítás < ó a tcö vetett. A lap reméli, hogy a nyi vanos sag erélyes tiltiko/ással fog f I;lni ^ reformjavaslatra és hogy mtguk a polgárt pártok sem fogják tárni, hogy a koalíciós direktórium diktatúrája ma jorizálja őket, amelyet elvaaic a njp iránt érzett ellenséges gyű ölet. A szociáldemokrata képviselők felveszik a hircot a javaslat ellen, de elvárják, hogy a lakosság a demokratikus rend megsértse ellen irányuló monsiretüntetéiekkei fogja öset támogatni harcaikkal A „Ces«e Siovo“ szerint mindjárt az első paragrafus megint za a léek harangot az önkormányzat falett. Ha e fogadják a javaslatot akkor már nem f'g más hiányozni, csak az internálásra és deportálásra vonatkozó rendelkezések. „A külföld jóformán csak most fedezi fel, milyen hatalmas műveltsége van a magyarnemzetnek“ Beszélgetés Klebelsberg Kuno g« óf dr. magyar kultuszminiszterrel — Magyarorscág a kultúra fegyverével küzd méltó pozíciójáért Eurép ban. — A régi Ausztria kultúralis spanyolfallal vonta körül Magyarországot. — A „Komáromi Lapos“ munnaiarsaioi — A magyar nemzet életét, mióta azt Trianon az anyaország és utódállamok területeire határolta, jövőjéért f>ly»atott makacs küzdelem jellemzi Az anyaország magyarsága megfeszített erővel dolgozik a megmaradt kis ország rekonstrukciójáért, az utódállamokban élő magyar kisebbség pedig jogáliományának megvédéséért viv komoly küzdelmeket. Az uj határokkal egymástól elszakított magyarság sajátos helyzetet által megengedett építő, illetve védő munkájában mégis összeköti^valami a lelkeket. Ez az összefogó, a'széttagolt magyarságot egységesítő erő: a magyar kultúra. A trianoni béke után a kis Magyarországnak be kellett Litnia, hogy fiad ügyét ezentúl a kultúra jelentheti csak. Igaz, hogy a kultúra elterjedésének feltétlen alapja a lakosság bizonyos anyagi megelégedettsége, a leromlott országot tehát először gazdaságilag kellett újjáépíteni. A gazdaságilag megujhodó Magyarországnak öntudatos, európai értékű kultúrát kellett kitermelnie ma gáböl, mert csakis az erős, fejlődőképes kultúra tudja összefogni a szétszórt magyarságot és csakis az ilyen kultúra válthatja ki a müveit külföldi értékelésit és bizalmát a magyarság számára. At, hogy Magyarország gazdag Kultúrájú állam legyen, az utódálamokban élő magyar kisebbség érdeke is. A kisebbségi kultúra kifejlődése — amit a magyar kisebbség gazdasági helyzetének tendenciózus meggyöngitésével amúgy is megnehezítenek és minduntalan háttérbe szorítanak — könnyebben lehetséges akkor, ha a közvetlen szomszédságban ott van az anyaország súlyt és centripetátis erőt jelentő kultúrája, amely visszatartja a magyar kisebbséget az uralkodó nemzetbe való beolvadástól. A kuliurát nem lehet elkülöníteni a mindennapi élettől, annak mindig szerves része marad, tehát a politikának is. Minden nemzet kultúrpolitikájának pulzusán a kultuszminiszter tartja a kezét. A kultuszminiszter programmot ád a nemzet jövő kulturáltságáról. Ha Magyarország tudatára ébredt annak, hogy európai viszonylatban helytálló, igazi értékű kultúrát kelt adnia, úgy ezt elsősorban a kultuszminiszternek kell biztosítania személyében is. Klebelsberg Kuno gróf dr. magyar kultuszminiszter pár éves minisztersége alatt sokszor bebizonyította, hogy a kultúrának hatványozott jelentőséget tulajdonit a magyarság jövőjében. Az európai magyar kultúrának nagyon sok alapkövét tette le eddig Klebelsberg Kuno gróf, akiről politikai ellenfeleinek is el kellett ismerniök, hogy szavak lielyett cselekedetek jelölik meg a működését. A magyar tehetség és akarás találkozott benne e németek rendszerességével, kitartásával, úgy hogy mindezekkel a tulajdonságokkal megáldva, vagy tudása, kiváló műveltségű, széles látókörében valóban európai kulturnrankás tölti be általa a magyar kultuszminiszteri tárcát, sőt talán azt is elmondhatjuk, hogy Eötvös József báró ótz alig volt kultuszminiszter, aki olyan aéltudatcs és feladatának fontosságától áthatott kultúrpolitikát folytatott volna, mint éppen a jelenlegi kultuszminiszter. Klebelsberg Kuno gróf érdimének keli megneveznünk, hogy Magyarorsvágb-n a tanyai iskolák kiépítésétől kezdve, uj egyetemek felállításáig mindenre Kitér jedő figyelemmel van, ami/ei a műve lődés ügyét szolgálttá j t Mimsztersigenek nagy eredménye az is, hogy ma már a magyar ifjak százai foiyiathatnaK tanulmányokat a kü földi egyetemeken és ezáltal a kis Migyarországnaka kül földi egyetemek diplomáival is elismert elsőrendű szakiud >su értelmiség fejlő dik ki. Ennek leggyönyörűbb p -Id ijimutatta a berlini Collegium Hungaricun munkája, amelynek megszervezése a n mrigiben elhu iyt szegény Gragger Róbertén kívül minden bizonnyal a kul luszminiazter nagy agilitásának Köszön heiő. Klebelsberg Kuno gróf a magyar kul urát összetudja k pcsolni tz európai kultúrával és kitűnő fogékonysága van aziránt, hogy a nagy kulturális világ eseményeket magyar szempontból is értékes aé tegye. A ku hírvilág most ünnepli meg a Beethowan centennáriümoi, a legna gyobb német zeneköltő halálának századik évfordulóját. Klebelsberg Kuno gróf különös érdeme, h >gy a magyu nemzet a centennáríum >t úgy ilnnpeli meg kogyBeethowen emlékét el választ ha tat tanul őszszeköti a magyarsággal, egy magyar leány emléke által. Brunsvis Tereznek hívták azt a magyar főrendi családból származó grófnőt, aki a nagy zene költőt halhatatlan alkotásra tudta ihletni Beethoven a Brunsvik nemzetség martonvá3ári kastélyában konponál'a meg a Cis-moll szonátát. Brunsvik Teréz alakját Beethoven szerelme Viktoria Coiona, M.chel Angelo ideá ja meiié állítja és értéke még inkább szembetűnő akkor, ha megtudjuk, hogy Brunsvis Teréz utóbb Pestaioiva1, a nagy svájci pedagógussal (akineK ugyancsak a napok ban ünnepelték meg a centennáriu nát) is barátságba volt. Brunsvik Teréznek csaknem harminc kötetre terjedő naplójá’ illetve feljegyzéseit és ugyanannyi kő tetet kitevő fennmaradt levelezését Klebelsberg Kuno gróf Czeke Marianne dr. történettudóssal most készíti kiadásra elő és igy Brunsvik Teréz müveinek kiadása által a Beethoven centennáríum egyúttal magyar nemzeti ünneppé válik Másik ilyen eklatáns példa arra, hogy Klebelsberg Kunó gróf miként hozza összefüggésbe a kulturális világesemé nyékét a magyar vonatkozásokkal: a herculánumi ásatások. Mint ismeretes, Mussolini vezetése meilett és Fedell olasz kultuszminiszter közreműködésével, Arduino Colasanti államtitkár irányítása mellett megkezdték Herculánum kiásatását, aminek elébe feszült érdeklődéssel tekint az egész müveit világ. Herculánumot, amely Nápoly és Capua mellett Campania legnagyobb városa volt, nagyobb, mint Pompeji, Titusz császár idejében Krisztus után 79 ben pusztította el a Vezúv kitörése. Míg Pompeji kiásatását azonban megkönynyitette az a körülmény, hogy az elpusztult várost csak kőréteg és hamuréteg borította, addig a herculánumi kiásatási munkálatokat megnehezíti az, hogy vastag lávaréteg borítja az elte metett várost, ami fölé már községeket is épitettek. Mindenesetre archeológiái szempontból beláthatatlanul nagy jelentősége van a herculánumi ásatásoké« és remélik, hogy az antik kulurának óriási kincseit fóliák az isme reiienseg'ől megmenteni Colasanti államtitkár tavaly őszkor Budapesten járt és meg alvására Klebelsberg Kunó gróf római u'javal kapcsolatban tanulmányozni fogja a hercuiánuns ásatásokat, mivel Coiasanti államtitkár budapesti tartózkodása alkalmával felhívta a hűi•u zminiszter figyelmét azokra az ásatási muikálatokra, a nelyek az Óoudan, Ószőnyoen, Pertelén és Báláén megmarad! rónai rommezőkre várnak Klebelsberg Kutió gróf ezzel a tervvel már régebben foglalkozott, hogy a Kiásatási munkákat megkezdjék, amit az is bi zonyit hogy Szalay Ákos személyében h isszabb idő óta nevel erre a célra Romiban szakembert. Ebből az előbb említett két kulfurá is világeseményből, a Beethoven centennáriumból és a herculánumi ásatásból is láthatjuk, hogy Kiebersberg Kunó grófdr. kul uszminisztersége alatt a magyar kultúra mennyire eredményesen tudhatja magáévá tenni azokat az esíiíieáramlatoka', amelyeket a világ Kultureseményei jelentenek és mennyire egyetemessé és európaivá tud lenni ezáltal a magyar kultúra. * A könyörtelenül kettéválasztott Komárom két érdekes életet mutat. A csehszlovák területen lévő város mindjobban halódik, a lakosság mindinkább szegényül, kereskedelme, ipara, idegenforgalma csökken, alig van és ezt a halódást még az sem tudja megakadályozni, hogy az államnak a kikötő kiépítésével messzebbmenő céljai vannak. A lakosság magas adók alatt nyög, tönkrement és a anyagi romlás utján h tiadó egzisztenciák mindenfelé. Komárom néhány éves hanyatlását mi sem bizonyítja jobban, mint hogy évek óta egyetlen egy komolyabb jellegű építés nem történt és a szlovenszkói városok közül a lakosság számarányához viszonyítva éppen ebben a megcsonkított városban legijesztőbb mérvű a munkanélküliség. Komáromnak ezt a nagy visszaesését azonban megmagyarázza az a körülmény, hogy a város tulajdonképeni Hinterlandja, amely Komáromot egykor gazdag, jómódú várossátudta volna tenni.Magyarországon maradt, éppúgy azok a falvak is, amelyek a városra nézve forgalmat és igy kereskedemet is jelentettek, mert a csehszlovák területen lévő Komárom körüli falvak azelőtt is főként Érsekújvár felé graviláltak, már csak a jobb közlekedési utak miatt is. A csehszlovákiai Komárom hanyatlásával szemben annál inkább kidomborodik az a gyors iramú fejlődés, a mely Komáromnak a magyar területen megmaradt részét jellemzi. Komárom újvárosa az uj halár óta száz százalékkal megnövekedett népességben és a nagyarányú építkezések is a város fejlődésének legszebb bizonyságai. A magyarországi Komárom, különösen erősen fejlődött 1923 óta, amióta Klebelsberg Kunó gróf képviselte a várost a parlamentben. Magyar Komárom lakossága a legutóbb lezajlott választáskor megint Klebelsberget választotta meg képviselőnek, akit egyúttal az egri kerületben és Szegedéi is megválasztottak- Klebelsberg a bírom mandátum kőzfil a szegedi! tar o ta meg, amit titkos szavazás utján nyert el, és igy kénytelen volt a komáromi mandátumáról lemondani. A megüresedett komáromi mandátum elnyerése v»gitt több kombináció merült fel, míg végül most Bethlen akaratára az egységes put Petényi Ziigmond bírót jelölte, aki unokája az 1849 ben, az aradi vértanukkal együtt Kivégzett Percnyinek, az első migyar felsőhíz elnökének. Perényi Zsigmond báró vasárnap mutatkozott be a ko náromiaknak és a választóknak mtga K'ebelsbe'g Kuió gfóf ajánlotta be, úgy h >gy Petényi megválasztása most mtr valószínűleg egyhangúan fog megtörténni. Klebel herg Kunó grófnak magyar komáromi tariózkodása alatt alkalmam volt vele a magyar i-u 'uszminiszterrel nénéhány szót vál'ani. Alapy Gáspár polgármester, kormanyfőtanácsos által közvetített bemutatkozásom után megkértem Klebelsberg Kunó grófot, nyilatkozzék ku uizminis/teri minőségében valamit a szlovenszkói maeyarság részére Klebelsberg Kunó gróf, (akinek jó megjelenésű magas alakját érdekessé teszi intellektuális feje, őszülő hajával elárulva, hogy jól az öivenedik évébe« van már,) kérésemre a következőkben volt szives válaszolni; — A kis Migyarország mindet erejét a magyar művelődés fellendítésére összpontosija. Búd János pénzügyminiszter a napokban terjesztette be a magyar állam 1927—28 évi költségvetését. A kö tségvetésben több mint 120 millió pengő jut a kultusztárcának, amely az összes minisztériumok közül a legmagasabb összeggel van dotálva. A költségvetés számoszlopai a legékesebb szavaknál hangosabban beszélnek és exakt, lemérhető tanúságot tesznek amellett, hogy elsősorban a magyar művelődéstől várjuk Magyarország sorsának jobbrafordulását. — Tavaly a porosz kultuszminiszterrel cseréltünk látogatást, pár hét múlva pedig Rómába indulok az olasz Kultuszminiszter meghívására, hogy ott működési törekvéseinkről előadást tartsak. A régi Ausztria diplomáciája valóságos spanyolfalat vont Magyarország körül, úgy, hogy a külföld jóformán csak most fedezi fel, milyen hatalmas művel sége van a magyar nemzetnek. Ö ömmel je« lentnetem, hogy nemcsak kultuszminiszter kollégám, hanem a müveit külföld irodalmi, tudományos és művészi világa is a legnagyobb elismeréssel látják azt a hatalmas a erőfeszítést, amelyet a magyar nemzet művelődésének megmentése és felvirágoztatása érdekében tesz. — Növekszünk megbecsülésben a nagyvilág szemében és a művelődés békés eszközeivel helyzetünket napról napra javítjuk. Komáromban is — a magas tetőket a túlpartról is mindenki láthatja — egyik iskolát a másik «tán emeljük és ez a kis város a legjobb utón van ahhoz, hogy életerős tényezője legyen az országnak. Klebelsberg Kunó gróf szavait itt megszakította a polgármesteri hivatal szomszéd szobájából visszatért Alapy Gáspár kormányfőtanácsos, aki figyelmeztette a minisztert a gyűlés időpontjára. Klebelsberg Kunó gróf megígérte, hogy legközelebb, ha felkeresem őt, részletesebben nyilatkozik, most a gyűlés miatt abba kell hagynia a beszélgetést. Ezután a szomszéd szobában összegyűlt néhány politikus, akik között ott volt Perényi Zsigmond báró is, a polgármesteri hivatalból átmentek a vasúti és polgári kör helyiségébe, ahol a gyűlést egybehívták. Amerre elment a miniszter, az utcán lelkes éljeniéssel fogadta a lakosság. Megérkezve a kör épületébe, az ajtó előtt két ünneplőruhás rendőr tiszteleg. A miniszter belép a terembe. A harsány éljenzést az utcára hallom ki...-_______P97. február IS,
