Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-02-10 / 18. szám

4, ald&i. Komáromi Upok ( szellemi és anyagi előnyét klvltiom De mint öntudatos keresztény, sem más felekezeiüt, sem pedig mis nemzetisé güt nem gyűlölök. Hogy állami iskola mellett agitáltam volna, az nem érdekem. Ezt nem is tettein senki érdekeben én senki kíván­ságára. Hogy néhány baptista szttlő iskola köteles gzermekét összeírtam, ezt meg* bízásból tettem és kötelességből. Negyedi baptista prédikátor. A negyedi baptista prédikátor levelét leközöljük, hogy ne vádolhassanak meg az egyoldalúsággal. Mindenesete e százszázalékosan magyar lakosú Negyed községben az állami szlovák iskola fel állítását nem magyarázhatja meg semmi­féle ok és a baptisták — amint a ne­­gyedi bsp’ista prédikátor is hivatkozik a magyarságára — sem támogathatják semmi körülmények között a egyedi szlovák állami iskola felállítását. II iéIí UMn — a ínfű. Egy dótist állítok itt fel, amely as első pil­lanatban sokak előtt fura metamorfózisnak fog átstani, de mindjárt természetessé válik, ha a tárgy meritumába belemélyedünk. Ta­­gadhatlan igazság, hogy amíg csak egy atom­nyi élet van testSnkben, lelkületűnket a re­mény táplálja. Mégis épent ennek táplálására fordítunk legkisebb gondot. Csak az életben magától előtörő, mindenkor megújuló termé­szetes reménnyel táplálkozunk, de ezt táp­anyaggal nem s-gltjük elő, vagy ba teszünk is érte valamit, ezt nem annak tudatában csa­­tekedjük, hogy vele bővítsük lelkületüuk táp­anyagát, hanem mert ez észbeli kívánságunk folyománya. Hogy is van, hogy csaknem egész napi munkásságunk, gyötrődésünk gyümölcsét, gyomrunk táplálkozására fordítjuk. Ez képezi főgondunkat, ezt istápoljuk születésünktől — halálunkig reggal-dé'ben-este. Ezzel szemben vajion ki gondol lelkűtekének táplálkozására, melynek egyik fő életelixirje — a remény I Remény nélkül élet-e vájjon az élet, remény nélkül nyujtbat-e vájjon örömet az élet és vtjjon még a haldoklónak is nem a remény ad-e csekélyke erőt az életben maradáshoz a Lét utolsó percei terhének elviseléséhez? És tudva ezt, mit teszünk vájjon létünknek e nagy fontosságú momentuma érdekében ? Édes keveset. Lelkületűnknek ásónként, mint gyomrunknak szüksége van a mindennapi táplálkozásra. Minden nap friss reményekre keil ébrednünk, minden cap megújuló reményekre van szük­ségünk, hogy lelkületűnk, ezzel, mint friss táplálékkal megteljék. Fordítsunk hát több gondot lelkületűnk táplálékára; ez üde élet­kedvet, egy szebb jövőbe való hitet vonz maga után. A sokféle táplálék közül ime egy példa: A játékszenvedély az utóbbi években hihetetlen arányokban növekedett meg. A gyors meggaz­dagodás vágya eredményezte ezt, mely azon­mód növekedett, amiként ga/dasági viszonyaink súlyosbodtak. Persze, sokak anyagi romlását is okozta az ezerféle játék üzése, helyesebben a játékszenvedély, de ez abban leli magyará­zatát, hogy azok ereiüket meghaladóan áldoz­tak a játéknak, játékszenvedélyüknek. És itt a bibi! A játéknak szenvedélymentesnek kell lenni, a játéknak nem szabad áldozatot követelni tőlünk. Meg kell választani nyeriszked si játék módját, mely nem izgatja, hanem reménnyel táplálja lelkületűnket. Ezt szabad mindenkinek űzni. Mindenki annyit áldozzon nyerészkedési já­tékra. amennyit meg röltetés nélkül úgy nél­külözhet, hogy ez veiz eség est Un se okozzon gondot. Igen praktikus nyerészkedési játék erre a sokféle sorsjáték közt például a' osttálysorsjd­­tik Közismert tény, hogy az összes nyerész­kedési játékok közt az osztalysorgjáték bir a legreálisabb alappal Itt már oly kis összeggel, amely gyomrunk táplálására egy ebédhez szük­séges. egy hónapon át a legszebb remények­kel tápláiha'juk lelkületűnket. Ha munkás, hivata nok, vagy kisgazda vagyok, én is áldoz­hatok egy hónapra tiz koronát az osztalysora-. jegy játékára, mert ime, ezzel egy hónapig friss üdeiégben. tartja telkemet a remény, hogy e kis áldozattal szemben — gazdag lehetek. Végre is, hátha az ördög nem alszik. En tiz koronás sorsjegyemmel époly joggal re­méltem, hogy nagyobb nyeremény jut nekem osztályrészül, mint az. aki akár tízszer vagy még többször annyi összeggel járul Fortuna Istenasszony szekere elé. Cc&k az esélye na­gyobb, kinek több sorajegye van. És itt is, mint minden játékba, beleszól a véletlen, no meg a szerencse is: Ki nyeri a milliókat és ki a morzsát. Egy aionban megdönthetetlen tény és ez, hogy az osztátysorsjáték — bár nem célzatosan, — az emberiség javára szolgál, mert hónapról­­hónapra, minden nap újabb reménnyel táplálta sok ezer ember lelkét és nem kevésbé anyagi­lag is gazdaggá tesz számtalanokat mesés összegű nyereményeivel. Ezt a játékot szen­­vedélymentegi'n lehet űzni, ezt tehát joggal nevelhetjük életelixirünk egyik rugójának, mert lelkületűnket állandóan, megujhódóan táplálja — a reménnyel, 0—6. Komáromi panaszok. Reggel csak könnyen megy a dolog, mert akkor legtöbbször meg­fagyott a sár és sátb3gázolás nélkül be lehet jutnunk a belvárosba nekünk, akik a széleken lakunk, de délben és este bizony már szégyenkezünk, rös telkedünk, ha a város központjába kell mennünk, mert akkorra mar enged a fagy és olyan sáros lesz a cipónk, a ruhánk, mintha hetedig nem látott volna sár- és lényesitö kefét, no meg Fedá­­kot, már t. i. Fedák cipőkrémet. A nagy sáron kívül még egy komá­romi specialitás van, ami végtelen és ki­meríthetetlen és ez a lakosok birka lürelme. Mert, engedeimet kérek, oda semmi kövezési tervezet, tanulmányút és előkészítő munka nem kell, hogy az utcákon és különösen az utcák elága­zásánál salakból, kavicsból átjárókat készítsenek, hogy azokat a gyalogjáró kát néha megkavicsozzák, ahol nagy a sár, hogy sáros cipő, sáros ruha nél­kül járhassanak legalább a gyalogjárók. Ahhoz se kell előtanulmány, hogy az utcaseprőknek megparancsolják, hogy néha néha az átjáróknál kaparják ei a sarat. De hát s komáromiakat b'rkatüre lemmel verte meg az Isten, mert ha már röstelkednek felfáradni a város­házára s ott előadni a panaszt, kérel­met szóban vagy írásban, de annyi fáradságot mindenki vehet magának, hogy az ismerős községi bizottsági tag- | nak szóljon, hogy hasson már oda, hogy egy kis kaviccsal vagy salakkal tegyék lehetővé azt, hogy sáros lábbeli nélkül járhassunk-kelhessünk ős Ko­márom utcáin. Hiszen szégyenlünk hi* vaaiba, üzletbe s látogatóba menni, mert a sáros cipő nem jó ajánló levél s a parkettás, szőnyeges szobákban meg különösen nem szívesen látott vendég, akinek sáros a cipője. Érteném, ha Komárom, vagy a bi­zottsági tagok vJami nagy cipő-, cipő­krém- é3 kefegyárnak volnának a fő­­részvényesei és érdekükben állana, hogy Komáromban minél több cipő, cipő­krém és cipőkefe fogyna el. De így mégis csak furcsa, hogy nem törődnek azzal, hogy a választóiknak mégis csak tartoznak valamivel, legalább is azzal, hogy ne engedjék, hogy a szegény pol­gárok a sárba fulladjanak. Scorpió. Farsangi naptár. Február 13 Az „Egyetértés" munkás­dalárda dalosdéiutánja a nép­konyha javára a kuiturpaio tában. Február 13. A Magyar Nemzeti Párt Magyar Bálja a Vigadóbai. Február 19. Diakbál a Kultúrpalotában. Február 26. A Dalegy sülét farsangi estélye a Kultúrpalotában Február 27. A Katolikus Egyházi Ének­kar műsoros farsangi estélye a katolikus Legényegyletben. Március 1. A KFC. Jeimezesiélye a Vigadóban. Március 5. Beethoven hangverseny a kuliu palotában Farkas Már­ta, Föidesyné Hermann Lula főliéptével. Március 5. C'gánybál a Vigadóban. Máicius 12, Z-,idó Egyházi Énekkar hangversenye a kultúrpalo­tában. Március 19. Cziczka Angela zongora­művésznő hangversenye a kultúrpalotában. H I S3 US K. Kersék János halálára. lm „templomcsend“ lett, vége már a R?ád borult a zord halál [dalnak, S a múlt ködébe elviharzott álmok Helyett az álmok-ál ma vár. Még folyt a per a tárgyalóterembe?, Ahova sodrott végzeted, Mikor már néked a nagy égi biró Hozott bús végítéletet. S az „ezüst tükrös kávéházban" eztán Ha nótád hurza a cigány, Egy bús emlék fog cajongani dalából: A lelked szól belőle tán. Ügyvéd voltál és költő a javából, Dalod mint régi ismerős. Mint fáj, hogy elment, aki oly nemes volt S magyar hitében oly erős. Mint fáj, hogy annak, aki úgy rajongott A szépért, ahogy ritka más, — Mint minden jónak & szépnek e világon Gyászsorsa lett az elmúlás. Vialonga. Kersék János temetése — Saját tudósítónktól. — Láva, — fsbraár lQ. Szlovenszkómagyarságának impozáns részvéte mellett helyezték tegnap, szer­dán déiután örök nyugalomra a lévai református temetőbe Kersék János dr.-t, az ismertnevü tehetséges költőt, akinek elhunyt* Komáromban következett be váratlenul. A temetés délután 3 órakor kezdő dött a református templomban, ahol Balogh Elemér református püspök mon­dott magasan szárnyaló beszédet a gyászoló szivekhez. Utána Patay Ká roly esperes búcsúztatta a magyarság nagy halottját, majd a város képviselő - testületé nevében Klain Ödön dr. he­lyettes városbiró mondott beszédet. Ezután a temetőbe ment a gyász­­menet, melyen több ezer ember vett részt. A simái Antal Gyula és Vicsek Ferenc dr búcsúztatták az elhunyt köl­tőt és ügyvédet, ami után a lévai da­lárda gylszéiieke következett, majd a cigány zenekarok eljátszották Kersék .Ezüst tükrös kávéházban“ cimü dalát és annak akkordjai mellett engedték le a koporsót a sírba. A temetés ideje alatt a városban az összes üzletek zárva voltak, az utcai lámpák gyászfátyoüal bevonva égtek. A koporsót rengeteg koszom borította. Agyvérzés Me Járőr Jenő Tárni főjegyzőt, — Saját tudósítónktól. — — febr. 9. Súlyos csapás érte a városi tisztvi­­selőkart Jávor Jmő váiosi főjegyző hir­telen megbetegedésével. Ma este 6 óra tájban a városháza hivatalában várat­lanul rosszuliet fogta el Jávort Azon nal orvosért siettek a környezetének tagjai és a megjelent orvos megátlapi­­; tolta, hogy Jávor Jenőt agyvérzés érte, jobboldali bénu ássál. A beteget laká­sára szállították és gondos orvosi keze­lésbe vették. Az érvágás után a beteg állapota megkönnyebbült úgy, hogy re­mény van arra, hogy figyelmes ápolás mellett a betegség jóindulatú lefolyású lesz. Jávor Jenőben a városházi tisztvi­selők közül egyik legértékesebb munka, erejét kénytelen a város jóidőre nélkü lözni. — febr. 10. Amint értesülünk az Emberszerefet közkórház főorvosától. Jivor Jenő álla­potában ma reggel javulás állott be. A beteg visszanyerte eszméletét. Min­den remény megvan arra, hogy beteg­sége nem lesz súlyos kimenetelű. Ma délután egyébként Jávor Jenőt beszál­lítják lakásáról a közkórházba. — Lelkószgyámoldal ét nyugdijbizott­­ságl inas A komáromi református egy­házmegye lelkész özvegy áivagyámin tézetének és nyugdíjintézetének igazgató tanácsa február 10-én, délelőtt 10 óra­kor, Komáromban a Kollégium tanács­termében gyűlést tart. A gyűlés tárgyát a gyám és nyugdíjintézet 1926. évről szóló számadásainak átvizsgálása képezi. — Időszaki biréság! ülés. A komá­romi reformál egyházmegye időszaki bírósága folyó hó 10-én, csütörtökön délelőtt 9 órakor Gyalókay László es­peres elnöklete melleit Komáromban, a Kollégium kistermében ülést tart. ■— Felekezeti tanítók kedvezménye A csehszlovák vasút ügyi minisztérium a tanítóknak a vasúton való kedvez ményes utazását megkönnyíti annyiban, hogy a tanítóknak nem kell a tanév végén kérvényt benyújtani az igazgató­sághoz, hanem f. év március hó 1 tő! utalványokat kapnak az állomásukon levő forgalmi irodában (Dopravny Úrad) és a tanítók ennek alapján rövid utón kapják meg a 33 százalékos kadvez­­' ményt bárhová — KáUay úe. Ivóit teljhatalma Mi­niszter belépett az agrárpártba. Kállay József dr. volt teljhatalmú miniszter, » harmadik pozsonyi közjegyző belépett ü csehszlovák agrárpártba, ezenkívül a Zerntka Banka Igazgatóságának elnöke is lesz, A volt miniszter, akit bárom pályázó közül neveztek ki közjegyzővé, hosszabb ideig tartó külföldi útra indul és csak utána nyitja meg közjegyzői irodáját, — A Komáromi Korona banknál a betétek kifizetése tovább folyik. Kedden kezdték el az^ezer K án felüli betétek­nek 40°/o-ig a kifizetését. Ma csütörtö­kön a H, I, J, holnap pénteken a K, szombaton az L, M, hétfőn az N, 0, P, R, kedden az S, Sz, szerdán a T. U, V, W,X Y, Z betűvel kezdődő nevű, vagy jeligéjű betétkönyvek kerülnek ki­fizetésre 40*/0 erejéig. — Mulatság 6a mű kod valói előadás. A lakszakáiiasi, turiszakállasi és szilasi egyesült önkéntes tflzoltóegyesület 1027. február 12-én sziníelőadást és 13-án szlnielőadással egybekötött táncmulat­ságot rendez Molnár János lakszakéi­­líSi vendéglőjében. Kezdete mindkét este pontosan fél 8 órakor. Belépődíj eíte vigalmi adóval együtt I. hely 8 K; 11. hely 5 K. állóhely 3 K, Vasárnap este I. hely 10XK, II hely 7 K, álló­hely 4 K. Családjegy 3 személyre 20 K. Elsőrendű cigányzene. ízletes éte­lekről és italokról a vendéglős gondos­kodik. Színdarab cime Mai divat. Irta BerczikAÁrpád. Vígjáték három felvo­násban. A darabban fellépnek: Végh Zsófika, Molnár Mariska, Kohut Károly, Görcs Gyula, Pálffy Mariska, Pálffy József, Nemeth István, Kósa Lajos, Fá­­biánffy Imre, Kohut István. — Köszönetnyilvánítás. A Mária Kongregáció kétszer megtartott vig estjén felüifizettek: Kiss Teréz 26 K, N. N. 25 K, K. József 10, Grubsrné 3, Schmidthauerné 5, K, kiknek is köszönetéi fejezi ki a Mária kongregá­ció vezetősége. — Komáromi műkedvelők Somorján. Ismeretes, hogy a Komáromi Legény­egylet műkedvelői a múlt évben a So­­morjai Nöegylet meghívására Somorján a legnagyobb sikerrel előadták a Nótás­­kapitányt. — Azóta az egyesület ked­vesebbnél kedvesebb leveleket s meg hívásokat kapott Somorjáról, jeléül annak, hogy kedves és sikeres volt az ottani szereplésük és jó emléket hagytak kifogástalan viselkedésükkel maguk után. — Eddig a sürgető meghívásnak az egylet nem tehetett eleget a Marica grófnő, vagy a Királyné rózsája kirán­dulásának költséges volta miatt, most azonban, mikora Noszti fiú kedves ese­tével készen vannak, örömmel mennek, hogy eleget tegyenek a kedves meg­hívásnak s egyúttal növeljék vagy ja­vítsák a vidéken városunk hirét — A Legényegylet jól megszervesett gárdája február 20 án, vasárnap d. u. és este hozzák színre Somorján a Noszti fiú esetét, hogy ott is szórakozzanak s lássák a nagysikerű előadást, —• A duRaszerdaha’yi Jótékony Kato­likus Nőegyeiíülst fényes sikerű bált rendezett f. hó 2-án a Kázmér-féle vendéglő feldíszített színházi termében. A műkedvelő gárda sdnpadán a jónevü Csergo banda rázendített a kállai ket­tősre, amelyet 30 pár lejtett végig. A lelkes hangulat fokozását az agilis rendezőség a programmiert! hölgy­­választással érte el. A vigalmi bizottság élén Németh Dozsőné és Marschail Jánosné elnöknők, Dohai Kálmánná valamint Kardos Margit mozgósították a város szépeit, Pálffy Ernő, Csölle János és Zsigmond János önzetlen segédkezése mellett, a szőnyeggyár viszont remek szőnyegeivel emelte a díszítés hatását, végül az anyagi ered­mény fokozására pénztári minőségbe^ Öllé Ferencné, Kaulík Ferencné é!s Patossy Albert működtek közre. A kitünően sikerült est legfőbb érdeme mégis Markwarih Gábor dr. plébánosé, az egyesület alapitójáé, akinek sokol­dalú munkaprogramja szerint értékes kulturális és jótékonysági missziót tőit be. — A szigorú amerikaiak. Amerika mindig szerette a különlegességet és ilyenek megteremtésében számos pél­dával járt elöl. Most, sulikor a rövid szoknya, sőt a legrövidebb szoknya di­vatja uralkodik az egész világon Ame­rikában szigorú öltözködési szabályokat állapítottak meg az iskolák tanulói szó mára. A Nortwest Nazartne College.

Next

/
Oldalképek
Tartalom