Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)
1926-07-17 / 85. szám
Csemeeeflzlet, buffet, intim hoiozóhelyiség! --------—— Komáromiak és vidékiek kfi/kftiivRlt taiáikmnhpiym 1926 július 17. Komáromi Lapok Sixtus hajlandóságot mutat arra, hogy elfogadja a lengyel trónra való jelölését Az olasz lap szerint Zita azért szeretné fivérét a lengyel trónon látni, mert reméli, hogy ebben az esetben erős támaszt nyerne benne Ottó trónigényeinek érvényesítésére. — tűzvész Kuraicn Ismeretlen ok ból keletkezett tűzvész pusztított a napokban Kúrál községben Michló János házában. Sok takarmány, gépek és egyéb gazdasági eszközök égtek el a lángokban. A kár 40— 50.000 korona. — fi Uítélylárs boszuja. Kőhídgyarmafon Kabók József nevű legény valószínűleg szerelmi féltékenységtől indíttatva, lőccsel leütötte Mészáros János nevű legénytársát. Súlyos testi sértésért vonják felelősségre. — Clnyelle a viz a kocsit és lovakat. Stadler nádszegi gazdálkodó a nyárasdi szigetre ment szénát gyűjteni kocsin. Lovait félig leisírángolta, eléjük szénát dobott és segítő társával hozzálátott a gyűjtéshez, nem is figyelt a lovaira. Később amikor azokat nem látta, ijedten kereste a lovait, de már későn, mert a lovak megszomjaztak és neki mentek a Fekete víznek, ez pedig kocsistól együtt elnyelte. Ezt csak úgy tudták megállapítani, hogy a kocsin volt ülésdeszkát a viz az ellenkező parthoz sodorta. — A műiheim! nagy ivá*. Mülheim egyik külvárosa Kölnnek, ahol a Rajna pariján sok száz ember versenyivást rendezett. Hogyne, hiszen ingyen jutott az it okához, amely nem valami vinkó, hanem finom rajnai bor volt. Egy dereglye, amely nyolvanhét akó bort és sok ládát szállított tele üvegborra!, nekiment a kölni déli hídnak és összetört Néhány boroshordót az ár Mülheim külvárosában pjrtra dobott, ahol egykettőre nagy embertömeg, közte feltűnően sok asszony vetette rá magát a ritka zsákmányra. Mint jelentik, sokan félig levetkőztek és úgy akartak minél hamarabb a borhoz hozzájutni Néhány hordó léket/kapott, a bor folyni kezdett belőle és akinek nem vo t semmi edénye, hogy föifoghatta volna a drága nedűt, a száját tartotta oda a lyukhoz és úgy habzsolta a bort, mig alaposan berúgott. Természetes, hogy ez a nagy ivás nem ment simán. Sokan összeverekedtek és gyalogos meg lovas rendőrök nagyobb csapata ugyancsak dolgo ott, mig a részeg tömeget szét tudta oszlatni. Öt ember meghalt és sokan, akiket kórházba szállítottak, még másnap is tökrészegen, eszméletlenül feküdtek. Lehet, hogy az ingyenbor i vasának e nevezetes napja örök dátum marad Mülheim életében és a ritka élvezetben részesült emberek ezentúl csak így fognak számítani: ez két héttel a nagy ivás után, vagy: egy hónappal a nagy ivás előtt történt. — figgont unkóitak egy legényt Faiv kasdon Zajicsek János farkasdi legény és Küríi Gáspár, Seres Ferenc és társai már régebb idő óta hara gosai voltak egymásnak. Állandóan nyugtalanította őket fiatal, tüzes vérük, amely ugylátszik addig nem nyugodhatott meg, mig közülük négynek a börtönnek sötértala nem rabolta el szabadságát. Az elmúlt vasárnap estefelé Zajicsek János a faluban kóborolt, midőn az esti homályban egyszerre csak haragosaival találta magát szemközt. Az öszszejövetelből parázs veszekedés támadt és Zajicsek fejére hosszú karókkal három oly erős ütést mértek, hogy a helyszínen halva maradt. — A holttestet a felboncolas után hétfőn temették el. — A gyilkosokat a farkasdi csendörség kedden adta át további eljárás végett a vágsellyei bíróságnak. — A vonat kerekei alá feküdt. Csányi Judith, 22 éves szép szőke leány, az elmúlt kedden a tardoskeddi vasúti állomás előtt a töltés mellett a reggel 7 órakor Pozsony felé haladó személyvonat alá feküdt, mely őt darabokra tépte. Tudósítónk jelentése szerint a leány édesanyja is ily módon végzett életével. Vagy 16 évvel ezelőtt egyik gyermeke tök mag héjától megfulladt és effeletti elkeseredésében a vasúti sínekhez futott és ugyanazon a helyen, a töltés mellett szinte a vonat alá vetette magát. — Öngyilkosság azaralsm miatt. Ozorák Erzsébet 19 éves érsekújvári lány — szerelmi bánatában — beugrott a házuk udvarában levő kútba és ott lelte halálát. Tettét csak másnap vették észre. Levelet is hagyott hátra, melyben megírta, hogy azért lett öngyilkos, mivel szerelme nem talált meghallgatásra és o yant szeret, ki szerelmét nem viszonozza. — Oéres összetűzés a iga és fia között. Szabó István nagyölvedi lakos egy liba miatt összeveszett édesanyjával A fiú annyira indulatba jött, hogy fejszét ragadott és azzal két súlyos sebet ejtett édesanyján. A bíróság fogja tettéért felelőségre vonni. Irodalom, Klszák Margit regényei. A pozsonyi Híradó tárcájába:! 1923 óta három regénye jelent meg, éspedig 1923 biti a Naplemente előtt., 1914 ban Idegen utakon és 1925 Karácsonyától az imént befej ázott Egy parókia portáján cunü regényei. Az elsőta Híradó könyvalakban is ki akarta adni, azonban nincs tudomásom ró a, hogy e terv sikerült volna. A lap egymásután közölte ide vonatkozó jelentéseit, de azt nem olvastam, hogy a felhívásra jelentkezett-e elég előfizető, sem azt, hogy akar a Híradó, akár más kiadó vállalkozott volna a kötet megjelente tésére Pedig kár, mert az uj szlovénszkói elbeszélő, különösen a regényirodalomb m Klszák Margit regényei, klasszisukban messze elmaradó társainál bizonyára több joggal követeltie ík a könyv nyilvánosságát. 'Ez a szemrehányás jogosult'még akkor is, hi a Híradó megelégednék azzal az elismeréssel, mely neki a nem megjelent etésért fedetlenül kijár. Gdííparzerrő! jegyezték föl: ezt a nevet nehéz kiejteni, de a világ meg fogja tanulni. Elmondhatjuk ezt a Kiszár névről is: mi magyarok meg fogjuk tanulni. A kemény iorokhaugaoz kap ciolódó likvidi és az utanu-c sényázé* rítéit. sziszegő olyan a issiíh sngzo torlódás, amelyet kiejteni lehet agya i ás megtanulható, de szokatlan és valamilyen i-feie vokális beékelődése néisül eléggé kényelmetlen. Azonban mindegy, meg togjuk tanulni és az á í fülem,íes Kt( )szak kiejtéssel már kedvesen hangzó. Azonban nőmén est omen, a sz'loveaszkói irodalomban és kriti iában még nem foglalt helyet az ismertség és az elismertség padjain üiő.< között s az író egyénisége talán csak legszűkebb környezete es a Hirad >, regényeinek kiadója, előtt ismeretes, Mi, olvasói, teljesen tajékozailanox vagyunk e kérdésben, nekünk csak regényei és kisebb dolgozatai jutnak, de ez nekünk bőven elég — ez nézünk érték. Első regénye, a Naplemente előtt, kellemes feltűnést keaéti. É dikes von a tárgya, merész a feladat és nemesen szép a megoldása. Egy vagyonos é3 talentumom unfiu történetiét mondja et, aki mint daliás vőlegény és már elismert szobrász vaiami robbanás következtében elveszti szemeviligát. Elveszti menyasszonyát is, .elveszti élete ambícióját is — és megtorpanva tér vissza családi biriosara éld halottnak, testileg, lelkileg beteg embernek. Éde3 anyja keres számára vigasztalást, egy szegény leányt, kiben mindaz a lelki gazdagság fel van halmozva, ami menyasszonyából hiányzott. S2m a fiú, sem a leány nem tudják, még esik nem is sejtik az anya tervvé ereit szándékai. A Közelség és egymásra utaltság csak keret, melyben a leány gazdag leise a beteg ember szivét megragadja, formáinak tökéletessége pscig a művészt is meghódítja. Az egymásra találásnak rajza, lélektani kifejtése és költői elgondolása ősszeköttetésöket, házas életük boldogságát a legtermészetesebb megoldás gyanánt adj i elénk. A vak szobrász egy művész képzeletével épiti fel lelkében felesége szépségét. Ez az illúzió elhatalmasodik fölödé, boldoggá teszi s nem veszi észre, hogy azzal feleségének hitvesi, anyai és női erényeit és lelki nemességét takarja ei. Ez a tudat akkor világosodik meg előde, mikor egy szerencsés műtét visszaadja szemevilágát és az illúzió aíKotta képben nem ismeii föl szive asszonyát, gyermeke anyját. A művész kiábrándulása megr töri a férjet, föléleszti régi becsvágyát is az álmodott dicsőségről és elvakultan elhagyja övéit. Beleveti magát a főváros zajos és pezsgős mámorába. Tüzeli az alkotás vágya és csábilja a múzsa kacérsága. Ez az ábránd is csa- I lódásba vész s mikor művészi álmaiból főiébred, rémülettel állapija meg, hogy tehetsége nem állott aranyban vágyaival, hogy kockáztass valódi boldogságát és szemevilága is meggyön- 1 güK Az új csalód is megtöri a művészt és haza megy. Keserűség fogja el, ön! vád marcangolja, sem siratni, sem re' rnéini nem meri boldogságát. Pedig az í ott van mellette, ama hűséges feleség, ben, nigszivü anyában, okos asszonyban, aki házát, vagyonát és szerelmét is megőrizte, megbocsátással veszi körül ás vigasztalja: „még naplemente | előtt vagyunk,... míg örő n’üzébenág felettünk a nap.“ S a férfi feje vissza! simult asszonya ölébe, karja ráfonódott ! derekára.“ így súgta el bünbánatát és ' megtérését, szeretni fogja a főidet, í »igen a fő det... és téged ... téged, ! mert ti vagytok az áldás.“ Ez a vázlat kissé romantikus mesét mutat, de inkább azért, mert nagyon is sűrítve adja a történetet, bár tagadhatatlan, hogy elgondolásában csakugyan van romantika. De hit baj az? Hiszen I bizonyára sokan óhajtják vissza az ; egészséges romantikát és az máris visz - ■ szatárőben van. The light that /allied\ ben, melynek alapgondolata ás témája ! éppen ilyen romantikus s a kettő zö- i 1 zőtt valóban érezhető is távoli rokon- í 1 ság, Kipling sokkal inkább az, mint e regény szerzője. Ez a regény azonban itthon pereg le. jj Indiának csodás káprázatai helyett egy migyar megye székvárosában indul meg, elő lünk ismerteknek látszó emberek ás ; vidék panorámája, a hazaiföld Ku’ usza ás világa, társaeatma és életmódja tárul föl. Énből a talajból kél ki és borul \ virágzásba a ie!je3 mese, melyben nincs j fölösleges szereplő vagy jelemet, minden \ a míg a helyén) hogy még irt ease Két * ember iáikénak tragikussá vi ható össze- \ ütközését. Kernéi/ Zsigmoid alakjai között találunk ilyen összetett jelleme két, Kikben több' szenvedély és indok olvad össze s ezeknek egymásra hitásábin fejlődik a jellem ás a cselekmény, j De Keményben több a trágiíii fölfogás f 6s hajlam s keményebbre edzi nősei { leikét,: hevesebbé szenvedéiyökét. Itt enyhébb a klíma, az erények tuliuj'a- j sábói ezért nem.is tragikus összetűzés, hanem keserű csalód 13 fakad, meiy ? végűt kiengesztelőiésben oldód k meg j s nem részvétet Keltő elbukásban. Et- ? végre a vak szobrásztaik csak egy iltu- ! zióbó! ábrándutt ki sa képzelet alkotta eszmény helyett szép és nemesleikü feleségében reatalált az élet értékére ás j varázsára. Második regénye: Idegen utakon, bár I mindenben magán vised írója sajátos j talenumának ismertető jelei:, a Nap lemente affn-tól ke; lényeges vonásban ? i tér el. Terjengősebb annál, mert cse- j leleményében és főbb alakjaiban hitá- ! | rozaíian és nem biztos: Bármilyen meg- j I ragadó a cselekmény megindítása, bár- j j naityen reálisan életből veit a mese j j anyaga, bármilyen szép es érdekes j részletekkel bő az előadása, szerkeze- 1 (ileg lazának kellett maradnia, mert * ; meséje megtorpant abban a pillanatban, ; amint Ágnes és László nem mernek, nem tudnak, nem akarnak egymásra \ ismerni. Igaz, hogy „Ágnes csak az j öaképzeleteszőtte mesevilágban éli“, i mini a szerző jó eleve jellemzi, de a i mese világa az élet világától különbözik s a valóság látszata soha sem maga a valóság. Ágnes mese világa, több a ! regényben, mint amennyi Ágnes jellemzésére szükséges és Ágnes „megint régi bűnébe esett, regél, nagy, felnőtt emberekről regéket ir“... hogy eshetett vissza az álmodozásba 1 Az idézed helyek a regényből vannak véve s Ágnesnek újabb munkájára vonatkoznak, de ide is illenek. Az iró is, a regény is megérdemelné, hogy vele tovább foglalkozzunk, de sürget és hív legújabb műve: Egy parókia portáján. Ez mutatja meg legjobban Klszák sajátos talentumát. Benne ét a maga birodalmában, mint egy szuverén, ki népének minden vágyat és bánatát ismeri, örömét és reményét tudja. Szlovenszkói világában nyitott szemmel jár, meglátja a természet szépségét és pedig friss szemlélettel és plasztikus ké- f pekben; az embereket a maguk sajá és jellemző szokásaik és gondolkodás szerint, a társadalmat és annak éle az embert és isteni törvények vilá^ kormányzó hatalma alatt. Tőrténe emberei reálisak és újak, erkölcsi . művészi felfogása régi és megföllebbe heteden. Semmi sietés és szenzác semmi modern és tű hajtott spekulác semmi kérkedés és szenvelgés az ei adásban: mindenütt egy mély meggy ződésü, ethikai alapon álló, a felelő ségnek bibiiai magyarázatát hirdt lélek ás az embereket szivére szőri. szeretet árasztja el karakterisztikus ah jait, szélesen és nyugodtan folyó eíb szélését. A regény meséje — mondjuk — réjj Egy evangélikus lelkész puritán, imély hite az egyik erő, mely hajija egy rendkívüli talentumú és akare <; gavallér kizárólagosságra törekvő 82 reime, melybe beleütközik: ez a regén A pap mellett ott van a felesége, leánv és fia, akik szinte észrevéílenü! fejlő nek az újabb és szabadelvű eszm hatása alatt, továbbá a modernségb tetszelgő kisvárosi társadalom és a sz ciáli8 banalitásokba belekóstoló nép. öreg pap nem veszi észre a világ me,; változását, erkölcsi, emberi és papi ft fogása magasan lebeg az uj viiág - környezete — fölött. Szembe kerül ve valaki, aki ugyanolyan komolyan < erős meggyőződéssel hiszi, temper mentumosan védi és lendülettel éli í egyén jogára alapított életet, mint pap a magáét, A pap leánya beleszet ebbe a kivételes emberbe apja akart dacára feleségévé lesz, küzd vele, K győzi, megbékíti és a maga ethikai <• vallásos szivéhez kapcsolja. Az öreg pap is meghajlik vején másféle nagysága előtt és a kemésu összeütközésből támadt ellentétek ; események logikusan fejlesztett mesf: során harmóniában olvadnak föl. T nutságul megjegyezhetjük, hogy az éltnek igazi összhangja az isteni és er béri törvények ura! mán nyugoszik, ho> az egyén csak úgy lehet igazán bolde, ha az emberiség örök firmamruturi alatt a szeretet és a morál parancs szerint él. Az uj korszak széttépett lei és értelmi díszharmóniája helyébe hiten és igazságon fölépült humani mus egységét állítja vissza. Klszák Margit meglepetés volt Híradó olvasóinak. A tárca-regén melyet nyolcvan esztendővel ezei(1846) b. Jósika Miklós honosított me újra föltámadott, mert annyiszor h mag, a hányszor unalmas vagy életílen volt. Hatásához a mai viszony« is hozzájárultak. Mint a múlt száz ötvenes éveiben, most is, a szépiroö lom a hírlapok hasábjába menekült shálásak Vagyunk a Híradó iránt, hot Klszák előtt megnyílt. Mind a hárt regénye értéke irodalmunknak s kiv annak mai, széteső területei egyik annal nagyobb súlyt és jelentőség nyernek, mert szorosan kapcsolódn bele nemzeti regényirodalmunk fejű dásébe. Klszák egészen uj és sajátos iró, Se Jókainak tüneményes hatása és varáz sem a modern külföldiek tanítása ne fog rajta. Mintha b, Kemény J. ut. sem Jókai és nagy számú tanítvány és követői nem lettek volna, mintha modern regény elmélete és gyakorié a világ kataklizmás vajúdását)m pu> tuti volna el — Klszák mindezeki függetlenül é3 külön úton, saját taté túrna útján indult el, mintha az a na. forradalom, mely a regénynek széles elterülő és nyugodtan folyó epikurr. részletrajzokká, sűrített drámává, irán és program-müvekké, lélektani pro lémák vita- és igazoló irataivá, tárt dalmi elméletek hordozóivá, bűnök v , szenvedélyek elemzésévé, balcselmi « . érzéki irányok fejtegetéseivé darabo szét, soha sem lett volna: Klszák ( kezdi, a hol a nagy epikusok elhag ták: történeteket mond el, jelleme^ fejleszt, események egymásra hatá> keresi és magyarázza, alakokat rajz helyzeteket fest és mindezt azért, ho. a maga nagy emberi és társadat igazságait hirdesse. Ez a megáílapii iránymüre vagy éppen doktrína kei sésre látszik mutatni. Sietve jegyző. meg, hogy igen is, nem is. Egyik regénye sem kifejezetten irán mű Egyikben sincs valamely dokin kiélezetten fejtegetve, egyik sem irat valamely társadalmi vagy bármily más probléma érdekében, tehát n<..» 7. oldal.
