Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)
1926-10-05 / 119. szám
3. oldal. Komáromi Lapok 1926. október B. He haivia liiiisiiiiliHiinl a; iiiisi dóiul nettel ama a .POLIO ntolérhetetlen minőségével nyújt. <j == MINDENÜTT KAPHATÓI ~ is megvannak elégedve a hivalalnokkormsny eddigi működésével és ha minden kötél szakad, újra csak hivatalnok kormány fogja kormányozni a köztársaságot. Ez a kényszerűség azonban legkevésbé sem igazolja azt, hogy valami nagy konszolidáció uralkodik Csehszlovákiában és az is bizonyos, hogy kifelé sem képes a hivatalnok kormány olyan súllyal képviselni az országot, mint a parlamentáris kormány. A hosszas tanácskozásoknak eddig nincs olyan eredménye, hogy a parlamentáris kormány biztosítva lenne, holott a kormányzó többség már kialakult. A legtermészetesebb dolog volna tehát, hogy ebből a többségből alakit* sák meg. Ez a többség azonban olyan pártokból áll, amelyekből egyesek sehogysem tudnak belenyugodni abba, hogy a kormány ne csak az eddigi államalkotó elemekből legyen összeállítva, hanem a németek is helyet foglaljanak benne. A nacionalista türelmetlenség nem ismer mértéket és mindent elkövet, hogy az uj kormány a cseh nemzeti jelleget megtartsa. Ez ugyan ellenkezik a demokráciával, azonban mégis a cseh nemzeti demokrata párt tiltakozik legjobbana németek fölvétele ellen. Ilyen körülmények között persze lehetetlennek látszik a megoldás és épen ezért sokkal valószínűbb, hogy a hivatalnok kormány továbbra is megmarad helyén, mint az, hogy parlamentáris kormány kerüljön a köztársaság élére. Pedig az őszi ülésszak nagyfontos* ságu parlamenti tárgyalások előtt áll, amelyek éppen az ország érdekében megkívánnák azt, hogy minden vonalon az alkotmányosság érvényesüljön. Ha mást nem is említünk, csak a költségvetést, épen elég súlyos tárgyat hozunk föl, amelynek elintézése egészen más jelentőséget nyer, ha parlamentáris kormány részére szavazzák meg. De küszöbön van az adóreform is, amelyet évek óta Ígértek és amelyet tovább elódázni nem lehet. Igaz, hogy a parlament munkaprogramjába fölvették ezt a törvényjavaslatot is, azonban nem lehetetlen, hogy egy ideiglenes kormány alatt nem jut-e vissza az elhalasztás stádiumába. Az eddig ismert helyzetben nem nagy bizalommal tekinthet az ország lakossága az őszi ülésszak elé, amelynek munkájára ugyan szereztek valamilyen többséget, de ez a többség is ideiglenesnek, alkalmi többségnek tekinthető, épen úgy, mint a hivatalnokkormány, amelyhez minden állam csak a legvégső szükségből folyamodik. Ha egyszer a polgári pártok hajlandók arra, hogy a törvényhozás munkáját biztosítsák, akkor ezeknek a pártoknak arra kell törekedni, hogy saját kebelükből állítsanak kormányt, de természetes, hogy az csak olyan lehet, amely az egész többséget képviseli, tekintet nélkül a nemzetiségekre. A jelen esetben tehát csakis a nemzetiségi kormány lehet a parlamentáris kormány, amely az állam rendjét és a konszolidálódás folytatását biztosíthatja. Az utolsó napokban talán belátják a hivatott tényezők ennek fontosságát és még az őszi ülésszak megkezdése előtt megalkotják a parlamentáris kormányt. A villamcsáram szolgáltatása. — Komárom város szerződése a villamosművel. — Tudvalevő, hogy Komárom város közönsége az ÁllamiaVillamosmüveklcei szerződést kötött, amelyben szabályozták mindama feltételeket és kötelezetségeket, amelyek a két szerződő félre nézve felmerültek és megállapodást képeztek. Minthogy a közönség köréből több Ízben felhangzott az az óhaj, hogy a szerződésnek az áramszolgáltatásra vonatkozó pontjai ismertetése közérdek szempontjából nagyon is kívánatos, Csizmazia György városbiró készséggel bocsátotta lapunk rendelkezésére a szerződésnek idevonatkozó pontiait, amelyek a következők: „13 A fogyasztó, aki az uccák és tereken kivül lakik és akinek csatlakozása a szétosztó hálózat (az u. n. házi csatlakozást kivéve) 100 méternél nagyobb meghosszabbítást tenne szükségessé, a csatlakozó vezetéket csakis akkor igényelheti, ha a SEK-nak minden 100 méteren felüli folyóméterre évente legalább 10 Kwo órát biztosit. A SEK azonban köteles garancia nélkül is a vezetékre kapcsolni a fogyasztót akkor, ha készpénzben megtéríti azon költségeket, melyek a vezetéknek 100 méteren felüli meghoszszabbitásával vannak kapcsolatban, ezzel azonban a fogyasztó az illető vezetékrész tulajdonjogára igényt nem támaszthat. Amennyiben a kivánt fogyasztás 5 éven belül eléretnék, úgy az illető fogyasztónak a berendezés állapotára való tekintet nélkül teljes kárpótlásra van joga. 16. A 15 pont alatt emlitett eseteken kivül az energia szolgáltatás csökkenthető, vagy egyáltalán megszakítható (vis major) következtében, idetartoznak főképen a SEK hibáján kivül létrejött üzemzavarok, elemi katasztrófák, sztrájk, kizárás, lázadás, háború és egyáltalán olyan esetek, melyeket megakadályozni a SEK-nek nem áll módjában. Hasonlóképen megszűnik az energia szolgáltatás kötelezettsége, ha a fenlemlitett okok valamelyike lehetetlenné teszi a SEK-nak a szükséges üzemanyagot mint pl. szén, gazolja, stb. beszerzését. A villanytársaság által okozott sztrájkok és üzemzavarok azonban nem tekinthetők vis majornak. Mihelyt azonban az emlitett gátoló okok megszűnnek, a SEK köteles a legrövidebb időn belül az energiaszolgáltatást újból megkezdeni. Ez az energiaszolgáltatásnak a fentemlitett okokból származó csökkentése illetve megszakítása következtében előfordult esetleges károk vagy nyereségveszteségek kártalanítására a fogyasztók igényt nem támaszthatnak, de ha az áramszolgáltatásban a vál* | lalkozó hibájából ennek mulasztása : folytán hiány áll be, ez esetben úgy a városnak, mint s magánfogyasztóknak kártalanításra van igénye. c) Mindazon épületek és intézmények, amelyek a város tulajdonát képezik, vagy amelyeknek világítása a város részéről eddig is ingyenesen vagy kedvezményes áron történt, a szerződés egész tartama alatt a SEK részéről is 50®/® kedvezményben részesitendők a normális világitás feltétele mellett. Ezen kedvezmény nem illeti rneg a magánlakosokat és magánvállalatokat, (nem közérdekű váltatokat) valamint a város által bérbeadott vállalatokat és üzemeket. A jelen szakasz szerint kedvezményezetteknek névsorát a város polgármesteréből és két tanácstagból, valamint a SEK igazgatójából álló bizottság fekteti le és a jelen szerződéshez csatolja.“ A megkötött szerződés azonban még felsőbb hatósági jóváhagyást igényel. j — Di*. Perényi: Csehsxl. Törvények és rendeletek tára 1925. {VII.) évf. kötve kapható Spitzer Sándor könyvesboltjában. Ara 280 K. A Koronabank közgyűlése. A részvényesek és a betevők sorából revíziós bizottságot választott. A kényszer egyezség kérvényt a törvényszéken viszszavonatta. Komárom, okt. 3. A Komáromi Koronabank vasárnap délelőtt tartotta széles „körökben nagy érdeklődéssel várt közgyűlését, melyet a bank kormánybiztosa Brabec Károly pénzügyi tisztviselő hivatott egybe. A napirenden a bank 1925. évi mérlege s terepeit, továbbá a bank igazgatóságának és felügyelőbizottságának újraválasztása és a kényszeregységről való határozathozatal. A közgyűlés azonban egyik tárgynak megvitatásába sem bocsátkozott, hanem az igazgatóság javaslatainak a meghallgatása után a részvényesektől előterjesztett indítványokat fogadta el, hellyel* közzel viharos jelenlek közt. A közgyűlést Ghyczy János dr. ügyvéd, igazgatósági elnök nyitotta meg és javaslatára megállapították a megjelent és szavazásra jogosult részvényesek névsorát. Ehhez Lengyel Ármin dr. ügyvéd és Mandula Imre nyugalmazott jegyző szóltak hozzá, de az elnök megvédte az alapszabályoknak világos rendelkezéseit. Általános figyelem közepette emelkedett szólásra Szunyoghy János kereskedő, aki indítványt nyújtott be, hogy az igazgatóság és felügyelőbizottság bevonásával a részvényesek sorából 2, és a betevők közül 4 tag küldessék ki a bank státusa megállapítására azzal a kötelezettséggel, hogy négy héten belül összehívandó rendkívüli közgyűlésnek jelentést tesz. Hacker Richárd ny. munkáspénztári igazgató hasonló értelemben szólal fel és az indítványt elfogadja, de azt teszi kérdés tárgyává: miért adott be a bank igazgatóságai kényszeregyezség és *vagyonfelügyelő kinevezése iránt kérvényt a törvényszékhez ? Mandula Imre részvényes színién elfogadja a bizottság kiküldésére vonatkozó inditványt és azt hangsúlyozza, hogy akár felszámolás, akár szanálás utján rendezik a bank ügyeit, a kényszeregyezság elől kitérni nem khet. Azonban annak ellenére a kényszeregyezségre irányuló kérelem visszavonását kéri, mivel ezt a közgyűlésnek kivánja fentaríani arra az esetre, ha a bank valódi státusáról meggyőződik. Ghyczy elnök kijelenti, hogy a bank igazgatósága és felügyelő bizottsága nem akar a felelősség alól kibújni és azt viselni fogja minden körülmények között. Ez a kijelentés igen nagy megnyugvást kelteti és csillapítóan hatott a közgyűlésre. Majd afelett indult meg jogi vita, hogy a kényszeregyezség kérése megszünteti-e a pénzügyminiszter által adott moratóriumot ? Ebben a kérdésben a jelenlevő ügyvéd részvényesek a legellentétesebb álláspontra helyezkedtek. Több felszólaló követelte a kényszeregyezségi kérelem visszavonását. Ghyczy elnök felvilágosítást adott a kérvény benyújtásának körülményei felől és kijelentette, hogy a kérvény visszavonásának a moratóriumra vonatkozólag semmi joghatálya nem lehet, mégis óvatosságból a moratórium meghoszszabbitását fogja az igazgatóság kérni a pénzügyminisztériumtól. A közgyűlés a kényszeregyezségi kérelemnek visszavonása mellett döntött, mert e2t az intézetre adott körülmények között előnyösnek nem tartja. A közgyűlés a felvilágosításokban teljesen megnyugodott, majd megválasztotta a részvényesek és a betevők felülvizsgáló bizottságát Hacker Richárd, Mandula Imre, Sándor Ernő városi tőszámvevő, Alapy Gyula dr., Nádor Ernő és Tárnok Gyula személyében, akik a bank könyveinek felülvizsgálását nyomban meg fogják kezdeni, hogy azzal négy héten belül készen legyenek. A közgyűlés elismerését fejezte ki a Jednoía közreműködése iránt a bank válságában és azt határozta el, hogy amennyiben a kiküldött bizottság bankszakértők véleményét is igénybe kívánná venni, jogában áll két idegen könyvelési szakemberrel magát kiegészíteni. A részvényesek e határozatokba egyhangúlag megnyugodva, teljes bizalommal oszlottak szét abban a tudatban, hogy a rendkivüli közgyűlés a bank ügyét bizonyára meg fogja oldani. Itt jegyezzük meg, hogy ajbank igazgatósága előtt két szanálási ajánlat fekszik: a pozsonyi Leszámítoló Bank 50 és a Komáromi Első Hitelintézet 65 százalékos ajánlata, melyekhez tegnap beérkezett a földmives pénztár ajánlata is, amely értesülésünk szerint az eddigi ajánlatoknál több előnyt kinál. A részvényesek erősen hiszik, hogy a bank kedvezőbb alapon fogja válságos helyzetét megoldani. „Tungsram" I> lámpa a leggazdaságosabb ® és legtökéletesebb. “ A Nase Revolúce ciiaü folyóirat minden kommentár nélkül három rendkívül érdekes történél mi okmányt közöl, amely Masaryk és Benes külföldi forradalmi működésére és az osztrák-magyar monarchia kérlelhetetlen lerombolásának előzményeire vet világot. Az első okirat Montlong genfi osztrák- magyar konzulnak Andrászy Gyula gróf külügyminiszterhez intézett 1918 október 28-iki jelentését tartalmazza. Montiong közli ebben, hogy az abban az időben Genfben tartózkodó cseh vezérek elvben nem ellenzik az osztrák-magyar monarchia visszaállítását, de egyelőre semmi esetre nem akarják magukat lekötni. Általában az a nézetük, hogy mindenekelőtt proklatnálni kell a csehszlovák állam megalakulását, amelynek szövetkeznie keli az önálló Jugoszláviával és lehetőleg Lengyelországgal. Csak akkor lehet szó a monarchia többi népeinek csatlakozásáról. Az uj birodalom megmaradhat a legfelsőbb dinasztia uralma alatt, de ’ megaíakitásának feltétele az, hogy ve| zetését, különösen politikai tekintetj ben, ne csak a németek és a magyarok [ intézzék. A cseheknek az az érzése kell, hogy legyen, hogy ők az uj birodalom alapítói és ők játsszák ebben a főszerepet. A németekkel szemben a legnagyobb előzékenységet akarják tanúsítani, főleg gazdasági és földrajzi okokból elsősorban azért, hogy kibé! küljenek a vezető szerep elvesztésének gondolatával, másrészt, hogy a némej tek obstrukciójának elejét vegyék. A második okmány de Vaux báró\ nak 1918 október 28 án Bernből a ■ külügyminiszterhez intézett jelentése, I amely a következőket tartalmazza: Megbízható forrásból a fenti jelentés kiegészítéséül a következő értesüléseket szereztük. Az a személy, akiről \ már jelentést tettem, beszélgetést fojy: tatott Stanek képviselővel és Preis* í igazgatóval (valószínűleg a Zivnostenska Banka igazgatójáról van szó.) Stanek kijelentette, hogy a csehek ideálja az önálló csehszlovák köztársaság. Ennek tartós fennmaradását kizártnak tartja és ezért bizonyosra ; veszik, hogy megelégednének az álla-
