Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-08-07 / 94. szám

2 , oldal. Komáromi Lapok 1926. augusztus 7. 3PB9 He Ma Imiül az Isi lám aelrel lagt a POLIO r? M 6 utolérhetetlen minőségével nynjt. g == MINDENÜTT KAPHATÓ! =~~~ Csak természetes, hogy helyesen vezetett politikával a csehek összekü­­lönbözéséből a nem cseh nemzeteknek előnyöket lehet biztosítani és csak természetes, hogy a magyar párt kö­telessége is a nemzeti sérelmek orvos­lását komolyan és a valóságban szol­gálni akkor, ha a politikai helyzet arra módot és alkalmat ad és ismét csak természetes, hogy a magyarság párt­jának a feladata a nekünk kedvező helyzetek előidézéséhez szükséges esz­közök megszerzése. Ez a helyzetkép indított arra, hogy már az uj parlament első ülésezése idején, ez év január 16 án a német gazdák szövetségével (Bund der Land­wirte) közösen benyújtottunk néhány ilyen javaslatot, közötte az agrárvá­mokra vonatkozót is. Ez utóbbit azért is, mert a nagyarányú ipari vámvéde­lemmel szemben csaknem teljesen ki­szolgáltatottan állott a mezőgazdaság és nem kell mondanom, hogy ezt leg­jobban a csechszlovdkiai magyarság sínylette, hiszen túlnyomórészt mező­gazdasággal foglalkozik, a trianoni ha­tár minden közeli piacától megfosztotta, a szlovenszkói ipar elpusztult, fogyasz­tóképessége megcsökkent, szükségle­teit az ipari védővám, a beszerzési forrásoktól való távolság, az őrülete - sen magas tarifa terhével szerzi meg. Kevesen tudják, hogy például a búza fuvardija Kassától Prágáig teljes 50°/o-al több, mint Budapesttől Prágáig. Mi láttuk a nehézségeket, melyeket vámjavaslat a magyar malomipar hely­zetében okozni fog. Kiváló magyar köz­gazdászok azonban megerősítették abbeli felfogásunkat, hogy azok átme­netiek. Ez az érdek nem áll arányban Dalol a dob. A gőzgép füstje messze kanyarog, Otthon a rónán dalol már a dob. Zizeg a kalász arányló szála. Pereg a búza szűz garmadája. A lányok ajkán csendül a nóta És délibábos otthon a róna, A tiszta szérűn dolgos emberek, Nagyot pattanst az ostoros gyerek. Ezer a csillag este az égen, Álomra dűlnek asztag tövében, Vén magyar mesél, reszket a szója S elalszik lassan otthon a róna. Kesztyüsné Balogh Margit. Hajótörés« Irta Tímár József. Cinci tulajdonképpen nem egérnév volt, hanem egy bolondos szőke kis leányt hívtak igy, aki a keresztségben ugyan Cecília nevet kapott, ezt azonban valószínűen maga sem tudta, mert az egész ház és az ismerősei is Cincinek szólították. Tehát Cinci ebéd után megvárta, mig Anna néni a passziansz-kártyát előszedte és Béla bácsi az újság mellett aludt, aztán lassan, lábujjhegyen kiosont a kertbe, innen le a szőlőbe, s a sző­lőből a kiskapun át ki a virágos me­zőre, aztán hajrá I Neki iramodott, mint valami elszabadult, szilaj kis csikó. Kellemes nyugati szél fújt, a kék égen nagyon magasan fehér bárány­felhők legelésztek, s a nyári nap fénye­sen, ragyogva utazott vakító lángsze­kerén a badacsonyi szőlőhegyek felé, A lankás dombok alatt a szép Ba­laton csillogott zöld nádasokkal és kék hegyekkel szegélyezett, csipkésszélü medrében. Cinci egyenesen a Balaton felé tar­tott s útközben megállapította, hogy nagyszerű szél fuj és kitünően lehet vitorlázni. azzal a nagy érdekkel, amely a cseh­szlovákiai magyar nemzeti kisebbség politikai és gazdasági megerősödésé­ben van meg. Ezek szerint tehát az agrárvámok mellett való állás­­foglalásunknak főleg politikai je­lentősége volt és azt eredményezte, hogy az eleddig tisztán és kizárólag demonstrativ tiltakozásaink a kormány­zat részéről teljesen figyelmen kívül hagyott állásfoglalásaink helyét elfog­lalta a szavainkra való felfigyelés, ha­tározataink iránt való érdeklődés és politikai jelentőségünknek oly mérvű megnövekedése, hogy, és az köztudo­mású, a júniusi prágai parlament és kormány nem egyszer volt kénytelen deferálni a. hat magyar nemzetipárti képviselő kívánsága előtt. Egyelőre in­kább negatív alakban, ami azt jelenti, hogy az általunk ellenzett törvények vagy javaslatok tárgyalásra nem bo­csáttattak. A vámtörvény akkor is létre jön, ha mi ellene szavazunk, a többsége meg­volt a mi hat szavazatunk nélkül is, ellenben akkor mi csak úgy kívül ma­radunk és minden jelentőség nélkül adjuk szavazatainkat ide vagy oda, mint például a Szüllő vezetése alatt álló ke­resztényszocialista négy képviselő, akik­nek szavazatai kizárólag a demonstráció jellegével birtak s a kongrua, tisztvi­selő fizetés rendezési törvény, sőt az ennek fedezetéül szolgáló adótörvénye­ket anélkül szavazták meg, hogy re­­kompenzációk követeléséré gondolhat­tak volna. A vámtörvény tehát a mi szavazataink nélkül is létre jön, de a magyar demars folytán a cseh pártok által javasolt retorziókkal, melyeket egy­­től-egyig vagy még csirájában, vagy a Egyedül még nem vitorlázott ugyan soha, de hát éppen ez izgatta a fan­táziáját, hogy egyszer már végre Béla bácsi nélkül mehessen a Balatonra, hiszen annyiszor vitorlázott már a bá­csival és úgy elleste minden fogását, hogy bátran el mert indulni egyedül is, S éppen azért is szökött meg. Hamar leért a partra és körülnézett, vájjon egyedül van-e? Nem volt egyedül. A kis mólón, hol a vitorlás csónak ki volt kötve, ült valaki. — Ugyan ki lehet? — Cincinek nem tetszett az alkalmatlan idegen. Ha ismeretlen, akkor vigye kánya, mit törődik vele, de ha ismerős, akkor baj van, mert elmondja majd a bácsinak, hogy egyedül vitorlázott. Végig ment a kis mólón. A legvégén ült egy fiú és horgá­szott, s e mellett olvasott, vagy tanult. Mikor Cinci odaért, megfordult és fölnézett. — Jaj, ez az utálatos Vághelyi­­gyerek! — gondolta Cinci és — illik, nem illik — elfintorította az orrát. A fiú végignézte a kis leányt, aztán visszafordította a fejét s tovább olva­sott. Tudta mindegyik, hogy a másik kicsoda, de a társadalmi formák szerint még sem ismerték egymást. — Nem veszedelmes — gondolta Cinci és megragadta a kőtelet, mellyel a vitorlás csónak a mólóhoz volt kötve és kihúzta a kőpartig s beleugrott, aztán a kötél eloldozásához látott. E közben a csónak bizony ide-oda­billegett, s a kötél is jól oda volt bogozva. Cinci hiába vesződött vele, nem tudta kioldozni. A fiú egy darabig nézte ezt a kín­lódást, majd látva, hogy a kis leány nem boldogul a kötéllel, udvariasan felállt és a kötélhez lépett. — Szabad? Majd én. .. Gyorsan lehajolt és egy perc alatt kioldotta a kötelet. vámtöbbség vezérlőbizottságában buk­tattunk el és amelyek közölt például a liszt vámtételének előbb 200, majd 250 koronára való felemelése szerepelt, A rault év őszén kötöttem meg két német párttal a szövetséget s egy huszonnégytagu blokkot 'hoztam létre, melyhez mindig alkalmazkodik a német kereszényszociaíista párt tizenhárom képviselője. Összesen tehát harminchét képviselő áll a magyar érdekek szol­gálatában.. Hogy ez a kis pártok par­lamentjében mit jelent, arról már beszél­nem sem szükséges. Mi nem lépünk egységbe a cseh pártokkal. Ennek előfeltétele az eddigi rezsim mentalitásának megváltoztatása volna, de mi politikai erőt és hatalmat vettünk a kezünkbe és ha okosan vé­gezzük a munkát, számottevő sikereket érhetünk el és áiiamjogi programunkat a nemzeti autonómiái, illetve esetleg Szlovenszkó területi autonómiáját kö­zelebb érjük. Hogy ez igy van, mutatja az általunk kierőszakolt, ^de a mi fel­­fogásáok szerint csak részleges meg­oldást jelentő állampolgársági törvény hatályba lépte előtt folyó kiutasítás; akciója a kormányzatnak, melynek megtorlására természetesen gondunk lesz és meg vannak hozzá ma már, éppen a legutóbbi eseményekben való állásfoglalásunk folytán, az eszközeink is. És még egyet. Mi nem helyezzük fő léje a nemzeti gondolatnak a gazdasági érdekeket, csak az állítjuk, hogy nyo­morgó, szegény küzdő ember nem al­kalmas arra, hogy a nemzeti öntudat fenntartója legyen és még kevésbbé arra, hogy megtartsa a helyét ott, ahon­nan már annyian vándoroltak el és rit­kítják a mi magyarságunk sorsát és ez­zel együtt a trianoni Magyarország szociális bajait növelik. A Járási Ipartársulat 1925 évi működés©. — Elnöki évi jelentés. — Az 1924. évi 259. sz. u. n. ipartör­vény alapján konstituált járási Ipartársulat úgy a Komárom város, mint a komá­romi politikai járás összes községei kereskedői, iparosai s mindennemű ipart gyakorlóinak egységes szervezete lévén, magától értetődően kínálkozik alkalom a társulat vezetőségé részéről az ipari és kereskedelmi s általában a gazdasági eseményeknek az 1925. évre Cinci azonban gőgösen felhúzta az orrocskáját. — Kikérem magamnak, hogy a dol­gomba avatkozzék 1 Olyan egyéntői, akit nem ismerek, nem fogadok el szolgálatokat. A fiú egy pillanatig meglepődve nézett a leányra, aztán hirtelen elmo­solyodott. — Boscánat, még segíthetek a ba­jon. —- Azzal lehajolt és visszakötötte a kötelet. Visszaült a helyére és még mindig mosolygott. — Minő gőgős kis páva! — gon­dolta magában s tovább olvasott. Cinci ellenben dühös lett. — Na hát ilyen szemtelen 1 Még visszaköti, mikor végre kioldozta. Elkeseredett haraggal esett neki a kötélnek s mind a tiz körmével tépni kezdte. A fiú most odaszólt, de csak úgy a könyv fölött. — Jobban tenné, Cinci, ha vissza­menne a nénikéjéhez. Úgyis tudom, hogy úgy szökött el hazulról, mert azok magát biztosan nem engedték le a Balatonra. — Nem ismerem önt, uram — fe­lelt Cinci gőgösen — és igy nem is állok önnel szóba. Megfeszítette minden erejét és végre eloldozta a kötelet s a csónak him­bálózva siklott el a kis mólótól. A fiú feléje nézett s halkan meg­jegyezte : — Ha baja esik kiáltson. Cinci elkapta a fejét és válaszra sem méltatta. Megragadta az árbóc­­kötelet s felhúzta a vitorlát, aztán a vitorlarudat odakötötte a csónak ol­dalához és a kormányhoz ült. Egyik kezével kormányzott, másik­kal a vitorlarudat irányította a szélnek s a kis csónak vígan szelte a lágy ha­bokat s pajkos hullámfodrokat vert maga után. Cinci büszkén tekintett vissza a ZONCfOEA Harmónium raktár és építő intézet. Használt zongorák, p 1 a n i n ó k újak „ 6500 K-tól kezdve. £ Javítás és hangolok lelkiismeretesen és szakszerűen. Haszaált zongorát napi áron átvétetnek Schönhofer Vilmos Bratislava, Prímás-tér 1. sz. eső részéből az évi jelentés kapcsán szükebb körű gazdasági helyzetünkről képet adni. Az 1925, esztendő gazdasági életét is az előző évekhez hasonlóan a ke­reskedelmi és ipari tevékenységet foly­tatókat sújtó tőkehiány s a fogyasztó közönség váaárlóképességének csökke­nése jellemzi. Úgy az ipar mint a kereskedelem tulajdonképpen a napról-napra tengő­­dás jeleit viseli magán, s alig van egy­két kereskedelmi, illetve iparág., amely a jelzett esztendőben a fejlődés szimp­­tómáit árulhatná el, mert a legtöbb a közterhek állandóan sokasodó és a vásárló publikum vásárló erejének naprói- napra apadó malomkövei között őrlődik. I Mig a kereskedelemben főieg a leg­nélkülözhetetlenebb, úgyszólván csak az élelmezési szakma körében foglal* loskodó üzletek mulatnak némivel jobb I forgalmat, addig az ipari szakmákban a közönség köréből szinte kizárólag csak a javítási munkálatokból adódik kézműves iparosaink számára némi ke­resetet biztositó munkaalkalom. A kézmüvesiparban beállott munka­hiányra szomorúan világit rá egy pár i esztendő statisztikája a kézmfivesiparban | alkalmazott segédek számát illetőleg. ! E számadatoknál a háború előtti 1913. I 1914. és 1915. és a háborút követő 1921., — 1924. évek ezirányu szám­adatait vizsgáljuk. 1913. évben 675 önálló iparos mel­lett dolgozott 563 segéd és 427 íanonc. 1914. évben 624 önálló iparos mel­lett 435 segéd és 380 tanonc. 1915 ben 683 önálló iparos mellett alkalmazást nyert 300 segéd és 236 tanonc. ! Ez évtől kezdve, tekintettel a bevo-i ii■mii— ii ■! i in irr iiiumn i numinr ~ in-TTr~nTrrmr-iiiiiiT-i-T-riiTiir | part felé s hurrázni szeretett volna : örömében. ‘ A kis csónak gyorsan haladt s Cinci egyszer csak azt vette észre, hogy jól befelé vitorlázik a vizen s a part már jó messze látszik. — Jó lesz visszafordulni — gon­dolta és megragadta a kormányt s hirtelen nagyot fordított rajta. Hanem a vitorlarudat nem engedte el a szél irányába s a kis csónak meg­perdült s fölbukott. Cinci belefordult a vízbe és nagyot ivott, de ösztön­­szerülsg a csónakba kapaszkodott és nem merült el. A vitorla rajt feküdt a vizen s a csónak oldalt fordult. Egyik oldala bent volt a vízben, másik kikandikált belőle. Cinci szépen fölmászott a kiálló ol­dalára és ráült. A ruhája csupa viz lett s hidegen tapadt fázós kis testéhez. Aztán kétségbeesve nézett körül. Mindenfelé a nagy, kék viz ismeretlen félelmes mélységével s a part bizony jó messze volt, odáig úszni merész, sőt kockázatos vállalkozás lett volna egy olyan kis leánynak, aki még nem úszott messzebb egyfolytában húsz mé­ternél. Hát csak ült a felforditott csónak oldalán csüggedten és reménytelenül akárcsak Napoleon Szent Ilona szige­tén. A part felöl azonban egyszere csak elindult egy csónak és sietve siklott a vizen a kis hajótörött felé. Cinci fellélegzett. — Na végre! A fiú ott kint a parton észrevette a szerencsétlenséget s azonnal csónakba ugrott és teljes .’erővel evezni kezdett a felborult csónak felé. Nem telt bele tiz perc, már ott star­tolt a hajótörött hölgy mellett. Mintegy tiz lépésre azonban megállt. Állt és mosolygott. Cincit azonban a sirás fojtogatta. — Hát mit áll ott? — kiáltott a

Next

/
Oldalképek
Tartalom