Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)
1926-08-07 / 94. szám
2 , oldal. Komáromi Lapok 1926. augusztus 7. 3PB9 He Ma Imiül az Isi lám aelrel lagt a POLIO r? M 6 utolérhetetlen minőségével nynjt. g == MINDENÜTT KAPHATÓ! =~~~ Csak természetes, hogy helyesen vezetett politikával a csehek összekülönbözéséből a nem cseh nemzeteknek előnyöket lehet biztosítani és csak természetes, hogy a magyar párt kötelessége is a nemzeti sérelmek orvoslását komolyan és a valóságban szolgálni akkor, ha a politikai helyzet arra módot és alkalmat ad és ismét csak természetes, hogy a magyarság pártjának a feladata a nekünk kedvező helyzetek előidézéséhez szükséges eszközök megszerzése. Ez a helyzetkép indított arra, hogy már az uj parlament első ülésezése idején, ez év január 16 án a német gazdák szövetségével (Bund der Landwirte) közösen benyújtottunk néhány ilyen javaslatot, közötte az agrárvámokra vonatkozót is. Ez utóbbit azért is, mert a nagyarányú ipari vámvédelemmel szemben csaknem teljesen kiszolgáltatottan állott a mezőgazdaság és nem kell mondanom, hogy ezt legjobban a csechszlovdkiai magyarság sínylette, hiszen túlnyomórészt mezőgazdasággal foglalkozik, a trianoni határ minden közeli piacától megfosztotta, a szlovenszkói ipar elpusztult, fogyasztóképessége megcsökkent, szükségleteit az ipari védővám, a beszerzési forrásoktól való távolság, az őrülete - sen magas tarifa terhével szerzi meg. Kevesen tudják, hogy például a búza fuvardija Kassától Prágáig teljes 50°/o-al több, mint Budapesttől Prágáig. Mi láttuk a nehézségeket, melyeket vámjavaslat a magyar malomipar helyzetében okozni fog. Kiváló magyar közgazdászok azonban megerősítették abbeli felfogásunkat, hogy azok átmenetiek. Ez az érdek nem áll arányban Dalol a dob. A gőzgép füstje messze kanyarog, Otthon a rónán dalol már a dob. Zizeg a kalász arányló szála. Pereg a búza szűz garmadája. A lányok ajkán csendül a nóta És délibábos otthon a róna, A tiszta szérűn dolgos emberek, Nagyot pattanst az ostoros gyerek. Ezer a csillag este az égen, Álomra dűlnek asztag tövében, Vén magyar mesél, reszket a szója S elalszik lassan otthon a róna. Kesztyüsné Balogh Margit. Hajótörés« Irta Tímár József. Cinci tulajdonképpen nem egérnév volt, hanem egy bolondos szőke kis leányt hívtak igy, aki a keresztségben ugyan Cecília nevet kapott, ezt azonban valószínűen maga sem tudta, mert az egész ház és az ismerősei is Cincinek szólították. Tehát Cinci ebéd után megvárta, mig Anna néni a passziansz-kártyát előszedte és Béla bácsi az újság mellett aludt, aztán lassan, lábujjhegyen kiosont a kertbe, innen le a szőlőbe, s a szőlőből a kiskapun át ki a virágos mezőre, aztán hajrá I Neki iramodott, mint valami elszabadult, szilaj kis csikó. Kellemes nyugati szél fújt, a kék égen nagyon magasan fehér bárányfelhők legelésztek, s a nyári nap fényesen, ragyogva utazott vakító lángszekerén a badacsonyi szőlőhegyek felé, A lankás dombok alatt a szép Balaton csillogott zöld nádasokkal és kék hegyekkel szegélyezett, csipkésszélü medrében. Cinci egyenesen a Balaton felé tartott s útközben megállapította, hogy nagyszerű szél fuj és kitünően lehet vitorlázni. azzal a nagy érdekkel, amely a csehszlovákiai magyar nemzeti kisebbség politikai és gazdasági megerősödésében van meg. Ezek szerint tehát az agrárvámok mellett való állásfoglalásunknak főleg politikai jelentősége volt és azt eredményezte, hogy az eleddig tisztán és kizárólag demonstrativ tiltakozásaink a kormányzat részéről teljesen figyelmen kívül hagyott állásfoglalásaink helyét elfoglalta a szavainkra való felfigyelés, határozataink iránt való érdeklődés és politikai jelentőségünknek oly mérvű megnövekedése, hogy, és az köztudomású, a júniusi prágai parlament és kormány nem egyszer volt kénytelen deferálni a. hat magyar nemzetipárti képviselő kívánsága előtt. Egyelőre inkább negatív alakban, ami azt jelenti, hogy az általunk ellenzett törvények vagy javaslatok tárgyalásra nem bocsáttattak. A vámtörvény akkor is létre jön, ha mi ellene szavazunk, a többsége megvolt a mi hat szavazatunk nélkül is, ellenben akkor mi csak úgy kívül maradunk és minden jelentőség nélkül adjuk szavazatainkat ide vagy oda, mint például a Szüllő vezetése alatt álló keresztényszocialista négy képviselő, akiknek szavazatai kizárólag a demonstráció jellegével birtak s a kongrua, tisztviselő fizetés rendezési törvény, sőt az ennek fedezetéül szolgáló adótörvényeket anélkül szavazták meg, hogy rekompenzációk követeléséré gondolhattak volna. A vámtörvény tehát a mi szavazataink nélkül is létre jön, de a magyar demars folytán a cseh pártok által javasolt retorziókkal, melyeket egytől-egyig vagy még csirájában, vagy a Egyedül még nem vitorlázott ugyan soha, de hát éppen ez izgatta a fantáziáját, hogy egyszer már végre Béla bácsi nélkül mehessen a Balatonra, hiszen annyiszor vitorlázott már a bácsival és úgy elleste minden fogását, hogy bátran el mert indulni egyedül is, S éppen azért is szökött meg. Hamar leért a partra és körülnézett, vájjon egyedül van-e? Nem volt egyedül. A kis mólón, hol a vitorlás csónak ki volt kötve, ült valaki. — Ugyan ki lehet? — Cincinek nem tetszett az alkalmatlan idegen. Ha ismeretlen, akkor vigye kánya, mit törődik vele, de ha ismerős, akkor baj van, mert elmondja majd a bácsinak, hogy egyedül vitorlázott. Végig ment a kis mólón. A legvégén ült egy fiú és horgászott, s e mellett olvasott, vagy tanult. Mikor Cinci odaért, megfordult és fölnézett. — Jaj, ez az utálatos Vághelyigyerek! — gondolta Cinci és — illik, nem illik — elfintorította az orrát. A fiú végignézte a kis leányt, aztán visszafordította a fejét s tovább olvasott. Tudta mindegyik, hogy a másik kicsoda, de a társadalmi formák szerint még sem ismerték egymást. — Nem veszedelmes — gondolta Cinci és megragadta a kőtelet, mellyel a vitorlás csónak a mólóhoz volt kötve és kihúzta a kőpartig s beleugrott, aztán a kötél eloldozásához látott. E közben a csónak bizony ide-odabillegett, s a kötél is jól oda volt bogozva. Cinci hiába vesződött vele, nem tudta kioldozni. A fiú egy darabig nézte ezt a kínlódást, majd látva, hogy a kis leány nem boldogul a kötéllel, udvariasan felállt és a kötélhez lépett. — Szabad? Majd én. .. Gyorsan lehajolt és egy perc alatt kioldotta a kötelet. vámtöbbség vezérlőbizottságában buktattunk el és amelyek közölt például a liszt vámtételének előbb 200, majd 250 koronára való felemelése szerepelt, A rault év őszén kötöttem meg két német párttal a szövetséget s egy huszonnégytagu blokkot 'hoztam létre, melyhez mindig alkalmazkodik a német kereszényszociaíista párt tizenhárom képviselője. Összesen tehát harminchét képviselő áll a magyar érdekek szolgálatában.. Hogy ez a kis pártok parlamentjében mit jelent, arról már beszélnem sem szükséges. Mi nem lépünk egységbe a cseh pártokkal. Ennek előfeltétele az eddigi rezsim mentalitásának megváltoztatása volna, de mi politikai erőt és hatalmat vettünk a kezünkbe és ha okosan végezzük a munkát, számottevő sikereket érhetünk el és áiiamjogi programunkat a nemzeti autonómiái, illetve esetleg Szlovenszkó területi autonómiáját közelebb érjük. Hogy ez igy van, mutatja az általunk kierőszakolt, ^de a mi felfogásáok szerint csak részleges megoldást jelentő állampolgársági törvény hatályba lépte előtt folyó kiutasítás; akciója a kormányzatnak, melynek megtorlására természetesen gondunk lesz és meg vannak hozzá ma már, éppen a legutóbbi eseményekben való állásfoglalásunk folytán, az eszközeink is. És még egyet. Mi nem helyezzük fő léje a nemzeti gondolatnak a gazdasági érdekeket, csak az állítjuk, hogy nyomorgó, szegény küzdő ember nem alkalmas arra, hogy a nemzeti öntudat fenntartója legyen és még kevésbbé arra, hogy megtartsa a helyét ott, ahonnan már annyian vándoroltak el és ritkítják a mi magyarságunk sorsát és ezzel együtt a trianoni Magyarország szociális bajait növelik. A Járási Ipartársulat 1925 évi működés©. — Elnöki évi jelentés. — Az 1924. évi 259. sz. u. n. ipartörvény alapján konstituált járási Ipartársulat úgy a Komárom város, mint a komáromi politikai járás összes községei kereskedői, iparosai s mindennemű ipart gyakorlóinak egységes szervezete lévén, magától értetődően kínálkozik alkalom a társulat vezetőségé részéről az ipari és kereskedelmi s általában a gazdasági eseményeknek az 1925. évre Cinci azonban gőgösen felhúzta az orrocskáját. — Kikérem magamnak, hogy a dolgomba avatkozzék 1 Olyan egyéntői, akit nem ismerek, nem fogadok el szolgálatokat. A fiú egy pillanatig meglepődve nézett a leányra, aztán hirtelen elmosolyodott. — Boscánat, még segíthetek a bajon. —- Azzal lehajolt és visszakötötte a kötelet. Visszaült a helyére és még mindig mosolygott. — Minő gőgős kis páva! — gondolta magában s tovább olvasott. Cinci ellenben dühös lett. — Na hát ilyen szemtelen 1 Még visszaköti, mikor végre kioldozta. Elkeseredett haraggal esett neki a kötélnek s mind a tiz körmével tépni kezdte. A fiú most odaszólt, de csak úgy a könyv fölött. — Jobban tenné, Cinci, ha visszamenne a nénikéjéhez. Úgyis tudom, hogy úgy szökött el hazulról, mert azok magát biztosan nem engedték le a Balatonra. — Nem ismerem önt, uram — felelt Cinci gőgösen — és igy nem is állok önnel szóba. Megfeszítette minden erejét és végre eloldozta a kötelet s a csónak himbálózva siklott el a kis mólótól. A fiú feléje nézett s halkan megjegyezte : — Ha baja esik kiáltson. Cinci elkapta a fejét és válaszra sem méltatta. Megragadta az árbóckötelet s felhúzta a vitorlát, aztán a vitorlarudat odakötötte a csónak oldalához és a kormányhoz ült. Egyik kezével kormányzott, másikkal a vitorlarudat irányította a szélnek s a kis csónak vígan szelte a lágy habokat s pajkos hullámfodrokat vert maga után. Cinci büszkén tekintett vissza a ZONCfOEA Harmónium raktár és építő intézet. Használt zongorák, p 1 a n i n ó k újak „ 6500 K-tól kezdve. £ Javítás és hangolok lelkiismeretesen és szakszerűen. Haszaált zongorát napi áron átvétetnek Schönhofer Vilmos Bratislava, Prímás-tér 1. sz. eső részéből az évi jelentés kapcsán szükebb körű gazdasági helyzetünkről képet adni. Az 1925, esztendő gazdasági életét is az előző évekhez hasonlóan a kereskedelmi és ipari tevékenységet folytatókat sújtó tőkehiány s a fogyasztó közönség váaárlóképességének csökkenése jellemzi. Úgy az ipar mint a kereskedelem tulajdonképpen a napról-napra tengődás jeleit viseli magán, s alig van egykét kereskedelmi, illetve iparág., amely a jelzett esztendőben a fejlődés szimptómáit árulhatná el, mert a legtöbb a közterhek állandóan sokasodó és a vásárló publikum vásárló erejének naprói- napra apadó malomkövei között őrlődik. I Mig a kereskedelemben főieg a legnélkülözhetetlenebb, úgyszólván csak az élelmezési szakma körében foglal* loskodó üzletek mulatnak némivel jobb I forgalmat, addig az ipari szakmákban a közönség köréből szinte kizárólag csak a javítási munkálatokból adódik kézműves iparosaink számára némi keresetet biztositó munkaalkalom. A kézmüvesiparban beállott munkahiányra szomorúan világit rá egy pár i esztendő statisztikája a kézmfivesiparban | alkalmazott segédek számát illetőleg. ! E számadatoknál a háború előtti 1913. I 1914. és 1915. és a háborút követő 1921., — 1924. évek ezirányu számadatait vizsgáljuk. 1913. évben 675 önálló iparos mellett dolgozott 563 segéd és 427 íanonc. 1914. évben 624 önálló iparos mellett 435 segéd és 380 tanonc. 1915 ben 683 önálló iparos mellett alkalmazást nyert 300 segéd és 236 tanonc. ! Ez évtől kezdve, tekintettel a bevo-i ii■mii— ii ■! i in irr iiiumn i numinr ~ in-TTr~nTrrmr-iiiiiiT-i-T-riiTiir | part felé s hurrázni szeretett volna : örömében. ‘ A kis csónak gyorsan haladt s Cinci egyszer csak azt vette észre, hogy jól befelé vitorlázik a vizen s a part már jó messze látszik. — Jó lesz visszafordulni — gondolta és megragadta a kormányt s hirtelen nagyot fordított rajta. Hanem a vitorlarudat nem engedte el a szél irányába s a kis csónak megperdült s fölbukott. Cinci belefordult a vízbe és nagyot ivott, de ösztönszerülsg a csónakba kapaszkodott és nem merült el. A vitorla rajt feküdt a vizen s a csónak oldalt fordult. Egyik oldala bent volt a vízben, másik kikandikált belőle. Cinci szépen fölmászott a kiálló oldalára és ráült. A ruhája csupa viz lett s hidegen tapadt fázós kis testéhez. Aztán kétségbeesve nézett körül. Mindenfelé a nagy, kék viz ismeretlen félelmes mélységével s a part bizony jó messze volt, odáig úszni merész, sőt kockázatos vállalkozás lett volna egy olyan kis leánynak, aki még nem úszott messzebb egyfolytában húsz méternél. Hát csak ült a felforditott csónak oldalán csüggedten és reménytelenül akárcsak Napoleon Szent Ilona szigetén. A part felöl azonban egyszere csak elindult egy csónak és sietve siklott a vizen a kis hajótörött felé. Cinci fellélegzett. — Na végre! A fiú ott kint a parton észrevette a szerencsétlenséget s azonnal csónakba ugrott és teljes .’erővel evezni kezdett a felborult csónak felé. Nem telt bele tiz perc, már ott startolt a hajótörött hölgy mellett. Mintegy tiz lépésre azonban megállt. Állt és mosolygott. Cincit azonban a sirás fojtogatta. — Hát mit áll ott? — kiáltott a
