Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)
1926-08-07 / 94. szám
1926. augusztus 7. Komáromi Lapok 3. oldal és külön vásár gazdasági üzemvezetés részére 1926. évi augusztus 14-tííl augusztus 20-ig 331, utazási kedvezmény a csehszlovák 504 vasutak összes vonalain. egyre csökken az alkalmazott segédek száma. 1921. évben 569 ön ülő iparos melleit 199 segéd és 348 tsnorc. 1922 ben 573 iparos mellett 188 segéd és 356 tanonc 1923 ban 549 önálló iparos mellett 196 segéd és 318 tanonc, 1924"ben 541 iparos mellett 190 segéd és 310 tanonc nyert alkalmazást. Az 1925. évi I. csonka társulati esztendő e* irányú statisztikája már magában foglalja úgy Komárom város, mint 24 járási község iparosait és alkalmazottait. 1925. végével 1066 önálló iparos mellett alkalmazást nyert 378 segéd és 360 tanorc A kereskedelmi szakmában 682 önálló kereskedő mellett alkalmazást talált 25 segéd és 40 tanonc. Összehasonlítva e számadatokat, könynyen megállapítható, hogy a békeévekben kereseti lehetőségeket nyújtó kézművesipari fog aikozás nemcsak az önálló iparosoknak, hanem az alkalmazottaknak is nagy számát tudta ellátni, mig ma alig minden 3 ik önálló iparosra jut egy segéd, illetve egy tanonc. Az önálló iparosok számában nagyobb csökkenés nem tapasztalható, téves lenne azonban ebből a tényből azt a következtetést vonni, mintha a számbeli stabilitás egyszersmind az önállók gazdasági erejenek keresőképességének is stabilizáltságát jelentené. Az alig számbavehető számbeli csökkenés 82 önálló iparosoknál azokra a fiúra — Nem látja, hogy hajótörést szenvedtem? Ilyenkor nincs sebarát, se ellenség 1 — Kérem én se barát, se ellenség nem vagyok, — feleltjja fiú— éti csak egy alkalmatlan idegen vagyok, aki nem tudhatja, nincs e a kisaszonynak ismét terhére.. — Ne gúnyolódjék, hanem vegyen a csónakjába! — Nagyon szívesen 1 Parancsoljon kérem beszállni! — Azzal odasiklott a felborult vitorlás mellé s besegítette a didergő lánykát — Remélem, használt a lecke, — mondta komolyan és a vitorlás csónak kötelét odakötötte az ő csónakjához, aztán evezni kezdett. — Nem hagyhatjuk itt, mert különben a hullám elsodorja. Hanem édes Cincike, tetszik vagy nem, fogja csak szépen meg azt a másik pár evezőt és rajta! Az én hajómon senkinek sem szabad henyélni. A mozgás azért is kell magának, mert csűrön viz a ruhája s ha mozog nem hűl meg. Cinci engedelmesen vette kezébe az evezőket s teljes erejéből evezni ke dett. — No lám. egészen hasznavehetö kis lány, — mondta a fiú — hanem mit szól majd a néni, meg a bácsi a nedves ruhához? Cinci aggódó arcot vágott. — Jaj, — mondta, csak adna az Istenke egy jó záport, legalább azt mondhatnám, hogy úgy áztam meg. — Sha erre az Istenke nem hajlandó ? — Akkor kikapok 1 Ezt olyan szepegve mondta, hogy a fiú elnevette magát. — Tudja mit ? En magamra vállalom az egész dolog ódiumát ! Cinci arca felragyogott. kezdő iparosokra esik, akik a háborús esztendők alatt nyerték nem éppen megfelelő szakszerű kiképzésüket s akik tőkehiány s megfelelő szaktudásuk miatt voltak kénytelenek önállóságukról lemondani. Megállapítható ezzel szemben, hogy a szinte évtizedek óta állandó szám körül levő önálló iparosainknak nagyobbik fele csak statisztikai számadatot ad, valójában azonban ennek a nagyobbik félnek kereseti alkalma a minimumra csökkent, vagy régi békeévek megtakarított filléreiből tengődik s csak a jobb időkből sovány vigasztalásnak visszamaradt iparos önérzet gátolja őket abban, hogy iparjogositványaikiól való lemondással a legszomorubb proletársorba sülyedjenek. A kereskedelem terén ezzel szemben bizonyos számbeli emelkedési mutat az elmúlt évek statisztikája. A kereskedők számbeli megnövekedéséből is nagy hiba lenne azonban a kereskedelmi foglalkozás jobb sorfára következtetni, mert a számbeli növekedés nem anynyira az emelkedett szükségletek természetes folyománya, hanem éppen csak a mindennapi kenyér biztosításának szomorú kisérő jelensége, A hivatalokból, gyári és kisüzemi műhelyekből különböző ölökből elbocsátottak, a szabadkereső pályákat árasztották el, nem a hivatás iránti szeretetbői, hanem a mindennapi megélhetésnek a polgári életstandardon jóval alul is leendő biztosit hatása céljából. Ezért véljük, hogy nem tévedünk. — Tudja mit ? Azt fogom mondani, hogy maga döntött feli A maga ügyetlensége 1 .. . Majd kiszínezem én azt, bízza csak rám 1 — Jól van, Cinci, én meg úgy öt óra felé átmegyek majd magukhoz és bo csánatot kérek a bácsitól és a nénitől. — Jó lesz, jó lesz 1 — tapsolt Cinci. — Jaj, de okos fiú maga, úgy e nem haragszik, hogy az előbb .. . olyan . . . ideges voltam ? . . . De higyje e), már akkor éreztem, hogy valami baj ér majd. — Mégis ráment a vizre, pedig figyelmeztettem ! — Hát.. . hát sorsát senki el nem kerülheti. Partot értek. A fiú kiugrott s kisegitette a lánykát aki olyan volt, mint egy ázott ürge. — No most szaporán szedje lábacskáit, hogy minél előbb haza jusson! Cinci futott is, ahogyan csak a lába birta, mikor azonban a dombra ért, hirtelen eszébe jutott valami és megállott visszafordult. — Jaj, hiszen be sem mutatkoztunk egymásnak ! — Lekiáltott a fiúnak. — — Vághelyi 1 Halló Vághelyi 1 . .. A fiú azonban akkor már azzal volt elfoglalva, hogy a felborult kis vitorlás felál litsa s Cinci hangját anélkül kapta el a nyugatiszél, hogy a fiú meghallotta volna. Cinci még egy pillanatig nézte, aztán felhúzta az orrocskáját. Most, hogy megint szilárd talajt érzett a lába alatt ismét a régi kis gőgös Cinci volt. — Mégis csak nagy paraszt ez a Vághelyi — gondolta magában, — még csak be sem mutatkozott 1 Azzal megfordult és szaladt hazáig. ha azt állítjuk, hogy a kézművesipari vagy kereskedelmi foglalkozás ma nem professzió, nem hivatás, hanem kényszerűségből vállalt robot, mert nincs meg az a gazdasági konszolidáció, a mely a szorgalom, a takarékosság és munka gyümölcseit annak számára biztosítaná, aki azokat megszerezte Az állam az egyre emelkedő államigazgatási és főleg túlhajtott szociális szükségletei fedezéséré a szabad keresd, tehát az ipari és kereskedő pályákon működő polgári társadalom vagyonát és keresetét veszi igénybe s ezzel ezt az állam gazdasági és kulturális életében megbecsülendő szolgálatot teljesítő társadalmi osztályt s annak önálló egyedeit 8 életmódjukat, tehát a termelést quantitativ és qualitativ emelő nívóját sülyeszti még u kispolgári éietstandard alá is-Ez általános okok melleit társulatunk körzetébe tartozó tagjaink gazdasági helyzetének alakulását, a tisztességes polgári gazdagodás utján spec áiis bajok és nehézségek torlaszolják el. Komárom varos haíárváros lévén, elszakittaioit attól a gazdasági háttértől, amely évszázadokon át iparát és kereskedelmét táplálta. A kettészakított város történelmi része jutott a csehszlovák államterületre s levágatott éppen az a része, amely számára az ipari és kereskedelmi fejlődés utjául szolgált volna. A Duna jobb pariján elterülő, ma í határmentinek jelezhető dunántúli városok és községek íermelvényeinek Komárom jó piacúi szolgált s viszont e városok és községek a civilizáció s kultúra magasabb szintjén élvén, Komárom város kereskedelmi és kézmű ipari forgalmából évszázadok óta hatalmasabb részt vettek ki, minta Duna ba parii községei. Háttérben azzal a gazdagabb országrésszel, a legfontosabb és fő vasúti valamint hajózási útvonalak mentén, e város minden természeti és elemi károk dacara is a 'assu fejlődés terén állott, midőn az uj államalakulat a kereskedelmi s ipari forgalom e természetes útvonalait elzárta előle, anélkül, hogy helyettük újak e rövid idő alatt biztosíthattak volna részére A gazdaság* forgalmi gravitáció az állam székvárosa felé vonzott mindent, ami sz ipari és kereskedelmi életben értéknek számítható. Az eddigi dél felé való gazdasági orientálódást az észak felé való orientálódás váltotta fel. Ebben a nagy eltolódásban is legérzékenyebben érezhető hatást váltott ki a speciálisan Szlovenszkó területét érintő vá'tozás. A régi területrészek uj államhatáraihoz közel eső, s a jelenlegi határhoz szomszédos többi városok és községek hasonló helyzetben lévén, mint Komárom, igyekeztek el vesztett piacaik s illetve vásárlóközönségük pótlására megfelelő kompenzációként a szlovenszkói országterületen adódó s kínálkozó alkalmakat megragadni s az eddig minden ipari s ke reskedelmi térin egy bizonyos gazdasági centrumot nélkülöző szlovenszkói országrészen valósággal rivalizálás folyt és folyik gazdasági előnyök megszerzése s újak biztosítása körül. Ebben a tisztán egzisztenciális gazdasági harcban Komárom határvédelmi vonalba esvén megcsonkitottságán fe'ül, a leghevesebb és sokszor kíméletlen versenyét kénytelen állni különösen a környező s egyre fejlődő, a határtól már távolabb álló városoknak és községeknek, amelyek a határváltozással járó vérveszteségeket nem érezték s piacaik úgyszólván érintetlenül maradtak meg. Elégnek tartjuk ehelyütt hivatkozni Érsekújvár és Dunaszerdaheiy egyre növekedő forgalmára, amelynek vezető csatornái Komárom közvetlen környékéből árasztják e községek felé iparos, kereskedő s minden másfoglalkozásbeli jobbsorsuk anyagi javításának eszközeit. (Folyt köv.) A tóm Ami Mosol uhui. A vezérpénzilgyigazgatósdg figyelmébe. A komárom trafikotoknak Érsekújvárra kell járni trafikért. — Lehetetlen állapotok. A komáromi trafikusok nagy panaszsza! keresték fel szerkesztőségünket. Nem kisebb dologról van szó, mint hogy amióta a Korona banknál beállott a krízis, ezóta Komáromnak, ennek a 17 ezer lakosságú városnak a dohánynyal való ellátása nem az itteni főtrafik utján történik, hanem a komáromi trafikosoknak Érsekújvárra kell utazgainiok, hogy dohányt, szivart, cigarettát ; vásároljanak be. j A Korona bank krízise annyiban függ öisze ezzel a dologgal, hogy a komáromi főírafikot a Koronabank financirozta és a kistrafikusok a bevásárolt dohány árát a Koiona banknak fizették be. Beáilván a krízis, illetve a moratorium, a bank üzeme a váltómegboszszabbitásokra redukáltatok, igy a ko; máromi főtrafikkai kötött kapcsolata is | megszűnt. Ennek azlán az lelt a következménye, | hogy úgy a komáromi főírafikos, mint | a közép __ és kis trafikosok kénytelenek áruikat Érsekújváron beszerezni, A fe emeli vasúti díjszabás mellett ez i az Érsekujvátra való utazgatás ma már I elég költséges. No de hát ha egy tra- I fikos bevásáról, az áru olyan hatalmas és súlyos csomagot tesz ki, hogy azt C8sk kocsival lehet kivinni az állomásra, ott aztán fel kell adni, mint személy ; podgyászt, itt Komáromban a vasútról I megint kocsival kell behozni. Ezek a költségek 30—40 koronára rúgnak. Ezt : az összeget igazán hiába dobják ki a j komáromi trafikosok. Ezt igazán az adójukra lehetne fordítani. De még súlyosbítja a helyzetet, hogy ez az érsekujvéri kirándulás egy félnapnál többet elrabol a trafikostól. A j mai nehéz viszonyok meltett bizony nincsenek az emberek úgy berendezve, ho4y félnapokat veszítsenek egészen hiában. De most jön a dolog igazi csattanója, A szegény komáromi trafikosok nem egyszer hiába mennek Érsekújvárra, mert előfordul, hogy a főtrafikban kifogyott az áru és azt mondják, hogy tessék majd máskor jönni. Szóval az időt, pénzt hiába pazarolták, áru né! kül kell visszajönniük. Ezzel károsodnak maguk a dohányzók, a irafikosok és az államkincstár is. Tessék tehát e lehetetlen állapoton sürgősen segíteni úgy, hogy a komáromi trafikosok itt helyben szeres hessék be az árut. Nikotin. A napokban jelenik meg a „TERRA“ kiadásában Kollár Lás dó magaskultúrájú könyve A MESÉLŐ DERVIS. Ára: 25 — Kő. Megrendelhető „TERRA“ kereskedelmi vállalatnál Kostoe, Éderova u. 10. Csak intelligens felnőttek vegyék. (A kézfogás, mint a betegségek terjesztői. — Ne fogj kezet!) A mindennapi érintkezésnek Iegmegszokottabb üdvözlési formája: a kézfogás. Ülsz Íróasztalod mellett és jönnek üzletfeleid látogatóid. Némelyik szívélyes harsogással, másik rideg arccal köszönt, de mindegyik eléd dobja az izmos, vagy túlírnom formájú tenyerét és hangos cupoggással préseli mit sem sejtő kezeidbe. S a bacilusok, a piszok, ami összegyűlt, vagy épen most ragadt a kezére, mikor a kapu előtt ismeretlen barátaitól eltmct űzött, csöndesen át-A nyitrai vadasz is kynologlai club lezajlott 12 élő és agvaggalanb versenye közül kilenc első, 4 második es 3 hamudik. A két nagyszombati versenyen pedig mindjét első 1 második és 2 harmadik dij len Selfertfale fegyverek el és töltényekkel megnyerve — S amok bes élnék! Érdeklődők kérjenek árajánlatot special galamblövő töltényekben és agyagg3lamb lövé szeli berendezésekben: 439 Seifert József cégtől, BRATISLAVA, Halászkapu u. 4. sz. Alapítva: 1840. Telefon: 25% |
