Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-08-07 / 94. szám

1926. augusztus 7. Komáromi Lapok 3. oldal és külön vásár gazdasági üzemvezetés részére 1926. évi augusztus 14-tííl augusztus 20-ig 331, utazási kedvezmény a csehszlovák 504 vasutak összes vonalain. egyre csökken az alkalma­zott segédek száma. 1921. évben 569 ön ülő iparos mel­leit 199 segéd és 348 tsnorc. 1922 ben 573 iparos mellett 188 se­géd és 356 tanonc 1923 ban 549 önálló iparos mellett 196 segéd és 318 tanonc, 1924"ben 541 iparos mellett 190 se­géd és 310 tanonc nyert alkalmazást. Az 1925. évi I. csonka társulati esz­tendő e* irányú statisztikája már magá­ban foglalja úgy Komárom város, mint 24 járási község iparosait és alkalma­zottait. 1925. végével 1066 önálló iparos mel­lett alkalmazást nyert 378 segéd és 360 tanorc A kereskedelmi szakmában 682 önálló kereskedő mellett alkalmazást talált 25 segéd és 40 tanonc. Összehasonlítva e számadatokat, köny­­nyen megállapítható, hogy a békeévek­ben kereseti lehetőségeket nyújtó kéz­művesipari fog aikozás nemcsak az ön­álló iparosoknak, hanem az alkalma­zottaknak is nagy számát tudta ellátni, mig ma alig minden 3 ik önálló ipa­rosra jut egy segéd, illetve egy tanonc. Az önálló iparosok számában na­gyobb csökkenés nem tapasztalható, téves lenne azonban ebből a tényből azt a következtetést vonni, mintha a számbeli stabilitás egyszersmind az ön­állók gazdasági erejenek keresőképes­ségének is stabilizáltságát jelentené. Az alig számbavehető számbeli csök­kenés 82 önálló iparosoknál azokra a fiúra — Nem látja, hogy hajótörést szen­vedtem? Ilyenkor nincs sebarát, se ellenség 1 — Kérem én se barát, se ellenség nem vagyok, — feleltjja fiú— éti csak egy alkal­matlan idegen vagyok, aki nem tudhatja, nincs e a kisaszonynak ismét terhére.. — Ne gúnyolódjék, hanem vegyen a csónakjába! — Nagyon szívesen 1 Parancsoljon kérem beszállni! — Azzal odasiklott a felborult vitorlás mellé s besegítette a didergő lánykát — Remélem, használt a lecke, — mondta komolyan és a vitorlás csónak kötelét odakötötte az ő csónakjához, aztán evezni kezdett. — Nem hagyhatjuk itt, mert külön­ben a hullám elsodorja. Hanem édes Cincike, tetszik vagy nem, fogja csak szépen meg azt a másik pár evezőt és rajta! Az én hajómon senkinek sem szabad henyélni. A mozgás azért is kell magának, mert csűrön viz a ruhája s ha mozog nem hűl meg. Cinci engedelmesen vette kezébe az evezőket s teljes erejéből evezni ke dett. — No lám. egészen hasznavehetö kis lány, — mondta a fiú — hanem mit szól majd a néni, meg a bácsi a ned­ves ruhához? Cinci aggódó arcot vágott. — Jaj, — mondta, csak adna az Is­tenke egy jó záport, legalább azt mond­hatnám, hogy úgy áztam meg. — Sha erre az Istenke nem hajlandó ? — Akkor kikapok 1 Ezt olyan szepegve mondta, hogy a fiú elnevette magát. — Tudja mit ? En magamra vállalom az egész dolog ódiumát ! Cinci arca felragyogott. kezdő iparosokra esik, akik a háborús esztendők alatt nyerték nem éppen meg­felelő szakszerű kiképzésüket s akik tőkehiány s megfelelő szaktudásuk miatt voltak kénytelenek önállóságukról le­mondani. Megállapítható ezzel szem­ben, hogy a szinte évtizedek óta ál­landó szám körül levő önálló iparo­sainknak nagyobbik fele csak statisz­tikai számadatot ad, valójában azonban ennek a nagyobbik félnek kereseti al­kalma a minimumra csökkent, vagy régi békeévek megtakarított filléreiből tengődik s csak a jobb időkből sovány vigasztalásnak visszamaradt iparos ön­érzet gátolja őket abban, hogy iparjo­­gositványaikiól való lemondással a leg­­szomorubb proletársorba sülyedjenek. A kereskedelem terén ezzel szemben bizonyos számbeli emelkedési mutat az elmúlt évek statisztikája. A kereskedők számbeli megnövekedéséből is nagy hiba lenne azonban a kereskedelmi foglalkozás jobb sorfára következtetni, mert a számbeli növekedés nem any­­nyira az emelkedett szükségletek ter­mészetes folyománya, hanem éppen csak a mindennapi kenyér biztosításá­nak szomorú kisérő jelensége, A hiva­talokból, gyári és kisüzemi műhelyek­ből különböző ölökből elbocsátottak, a szabadkereső pályákat árasztották el, nem a hivatás iránti szeretetbői, hanem a mindennapi megélhetésnek a polgári életstandardon jóval alul is leendő biz­tosit hatása céljából. Ezért véljük, hogy nem tévedünk. — Tudja mit ? Azt fogom mondani, hogy maga döntött feli A maga ügyet­lensége 1 .. . Majd kiszínezem én azt, bízza csak rám 1 — Jól van, Cinci, én meg úgy öt óra felé átmegyek majd magukhoz és bo csánatot kérek a bácsitól és a nénitől. — Jó lesz, jó lesz 1 — tapsolt Cinci. — Jaj, de okos fiú maga, úgy e nem haragszik, hogy az előbb .. . olyan . . . ideges voltam ? . . . De higyje e), már akkor éreztem, hogy valami baj ér majd. — Mégis ráment a vizre, pedig fi­gyelmeztettem ! — Hát.. . hát sorsát senki el nem kerülheti. Partot értek. A fiú kiugrott s kisegitette a lánykát aki olyan volt, mint egy ázott ürge. — No most szaporán szedje lábacs­káit, hogy minél előbb haza jusson! Cinci futott is, ahogyan csak a lába birta, mikor azonban a dombra ért, hir­telen eszébe jutott valami és megállott visszafordult. — Jaj, hiszen be sem mutatkoztunk egymásnak ! — Lekiáltott a fiúnak. — — Vághelyi 1 Halló Vághelyi 1 . .. A fiú azonban akkor már azzal volt el­foglalva, hogy a felborult kis vitorlás felál litsa s Cinci hangját anélkül kapta el a nyugatiszél, hogy a fiú meghallotta volna. Cinci még egy pillanatig nézte, az­tán felhúzta az orrocskáját. Most, hogy megint szilárd talajt érzett a lába alatt ismét a régi kis gőgös Cinci volt. — Mégis csak nagy paraszt ez a Vághelyi — gondolta magában, — még csak be sem mutatkozott 1 Azzal megfordult és szaladt hazáig. ha azt állítjuk, hogy a kézművesipari vagy kereskedelmi foglalkozás ma nem professzió, nem hivatás, hanem kény­szerűségből vállalt robot, mert nincs meg az a gazdasági konszolidáció, a mely a szorgalom, a takarékosság és munka gyümölcseit annak számára biz­tosítaná, aki azokat megszerezte Az állam az egyre emelkedő államigazga­tási és főleg túlhajtott szociális szük­ségletei fedezéséré a szabad keresd, tehát az ipari és kereskedő pályákon működő polgári társadalom vagyonát és keresetét veszi igénybe s ezzel ezt az állam gazdasági és kulturális életé­ben megbecsülendő szolgálatot teljesítő társadalmi osztályt s annak önálló egye­­deit 8 életmódjukat, tehát a termelést quantitativ és qualitativ emelő nívóját sülyeszti még u kispolgári éietstandard alá is-Ez általános okok melleit társulatunk körzetébe tartozó tagjaink gazdasági helyzetének alakulását, a tisztességes polgári gazdagodás utján spec áiis ba­jok és nehézségek torlaszolják el. Komárom varos haíárváros lévén, elszakittaioit attól a gazdasági háttér­től, amely évszázadokon át iparát és kereskedelmét táplálta. A kettészakított város történelmi része jutott a cseh­szlovák államterületre s levágatott ép­pen az a része, amely számára az ipari és kereskedelmi fejlődés utjául szolgált volna. A Duna jobb pariján elterülő, ma í határmentinek jelezhető dunántúli vá­rosok és községek íermelvényeinek Ko­márom jó piacúi szolgált s viszont e városok és községek a civilizáció s kultúra magasabb szintjén élvén, Ko­márom város kereskedelmi és kézmű ipari forgalmából évszázadok óta ha­talmasabb részt vettek ki, minta Duna ba parii községei. Háttérben azzal a gazdagabb országrésszel, a legfonto­sabb és fő vasúti valamint hajózási útvonalak mentén, e város minden ter­mészeti és elemi károk dacara is a 'assu fejlődés terén állott, midőn az uj államalakulat a kereskedelmi s ipari forgalom e természetes útvonalait el­zárta előle, anélkül, hogy helyettük újak e rövid idő alatt biztosíthattak volna részére A gazdaság* forgalmi gra­vitáció az állam székvárosa felé von­zott mindent, ami sz ipari és kereske­delmi életben értéknek számítható. Az eddigi dél felé való gazdasági orientáló­dást az észak felé való orientálódás váltotta fel. Ebben a nagy eltolódásban is legérzékenyebben érezhető hatást váltott ki a speciálisan Szlovenszkó te­rületét érintő vá'tozás. A régi terület­részek uj államhatáraihoz közel eső, s a jelenlegi határhoz szomszédos többi városok és községek hasonló helyzetben lévén, mint Komárom, igyekeztek el vesztett piacaik s illetve vásárlóközön­ségük pótlására megfelelő kompenzáció­ként a szlovenszkói országterületen adódó s kínálkozó alkalmakat megra­gadni s az eddig minden ipari s ke reskedelmi térin egy bizonyos gazda­sági centrumot nélkülöző szlovenszkói országrészen valósággal rivalizálás folyt és folyik gazdasági előnyök megszer­zése s újak biztosítása körül. Ebben a tisztán egzisztenciális gazdasági harc­ban Komárom határvédelmi vonalba esvén megcsonkitottságán fe'ül, a leg­hevesebb és sokszor kíméletlen verse­nyét kénytelen állni különösen a kör­nyező s egyre fejlődő, a határtól már távolabb álló városoknak és községek­nek, amelyek a határváltozással járó vérveszteségeket nem érezték s piacaik úgyszólván érintetlenül maradtak meg. Elégnek tartjuk ehelyütt hivatkozni Érsekújvár és Dunaszerdaheiy egyre növekedő forgalmára, amelynek vezető csatornái Komárom közvetlen környéké­ből árasztják e községek felé iparos, kereskedő s minden másfoglalkozásbeli jobbsorsuk anyagi javításának eszközeit. (Folyt köv.) A tóm Ami Mosol uhui. A vezérpénzilgyigazgatósdg figyelmébe. A komárom trafikotoknak Érsekúj­várra kell járni trafikért. — Lehetet­len állapotok. A komáromi trafikusok nagy panasz­­sza! keresték fel szerkesztőségünket. Nem kisebb dologról van szó, mint hogy amióta a Korona banknál beállott a krízis, ezóta Komáromnak, ennek a 17 ezer lakosságú városnak a dohány­nyal való ellátása nem az itteni főtra­fik utján történik, hanem a komáromi trafikosoknak Érsekújvárra kell utazgai­­niok, hogy dohányt, szivart, cigarettát ; vásároljanak be. j A Korona bank krízise annyiban függ öisze ezzel a dologgal, hogy a komáromi főírafikot a Koronabank fi­­nancirozta és a kistrafikusok a bevá­sárolt dohány árát a Koiona banknak fizették be. Beáilván a krízis, illetve a morato­rium, a bank üzeme a váltómegbosz­­szabbitásokra redukáltatok, igy a ko­­; máromi főtrafikkai kötött kapcsolata is | megszűnt. Ennek azlán az lelt a következménye, | hogy úgy a komáromi főírafikos, mint | a közép __ és kis trafikosok kénytelenek áruikat Érsekújváron beszerezni, A fe emeli vasúti díjszabás mellett ez i az Érsekujvátra való utazgatás ma már I elég költséges. No de hát ha egy tra- I fikos bevásáról, az áru olyan hatalmas és súlyos csomagot tesz ki, hogy azt C8sk kocsival lehet kivinni az állomásra, ott aztán fel kell adni, mint személy ; podgyászt, itt Komáromban a vasútról I megint kocsival kell behozni. Ezek a költségek 30—40 koronára rúgnak. Ezt : az összeget igazán hiába dobják ki a j komáromi trafikosok. Ezt igazán az adójukra lehetne fordítani. De még súlyosbítja a helyzetet, hogy ez az érsekujvéri kirándulás egy fél­napnál többet elrabol a trafikostól. A j mai nehéz viszonyok meltett bizony nincsenek az emberek úgy berendezve, ho4y félnapokat veszítsenek egészen hiában. De most jön a dolog igazi csattanója, A szegény komáromi trafikosok nem egyszer hiába mennek Érsekújvárra, mert előfordul, hogy a főtrafikban ki­fogyott az áru és azt mondják, hogy tessék majd máskor jönni. Szóval az időt, pénzt hiába pazarolták, áru né! kül kell visszajönniük. Ezzel károsodnak maguk a dohány­zók, a irafikosok és az államkincstár is. Tessék tehát e lehetetlen állapoton sürgősen segíteni úgy, hogy a komá­romi trafikosok itt helyben szeres hes­­sék be az árut. Nikotin. A napokban jelenik meg a „TERRA“ kiadásában Kollár Lás dó magas­­kultúrájú könyve A MESÉLŐ DERVIS. Ára: 25 — Kő. Megrendelhető „TERRA“ kereskedelmi vállalatnál Kostoe, Éderova u. 10. Csak intelligens felnőttek vegyék. (A kézfogás, mint a betegségek ter­jesztői. — Ne fogj kezet!) A mindennapi érintkezésnek Iegmeg­­szokottabb üdvözlési formája: a kéz­fogás. Ülsz Íróasztalod mellett és jönnek üzletfeleid látogatóid. Némelyik szívé­lyes harsogással, másik rideg arccal köszönt, de mindegyik eléd dobja az izmos, vagy túlírnom formájú tenyerét és hangos cupoggással préseli mit sem sejtő kezeidbe. S a bacilusok, a piszok, ami összegyűlt, vagy épen most ragadt a kezére, mikor a kapu előtt ismeretlen barátaitól eltmct űzött, csöndesen át-A nyitrai vadasz is kynologlai club lezajlott 12 élő és agvaggalanb versenye közül kilenc első, 4 máso­dik es 3 hamudik. A két nagyszombati versenyen pedig mindjét első 1 második és 2 harmadik dij len Selfert­­fale fegyverek el és töltényekkel megnyerve — S amok bes élnék! Érdeklődők kérjenek árajánlatot special galamblövő töltényekben és agyagg3lamb lövé szeli berendezésekben: 439 Seifert József cégtől, BRATISLAVA, Halászkapu u. 4. sz. Alapítva: 1840. Telefon: 25% |

Next

/
Oldalképek
Tartalom