Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-08-05 / 93. szám

192§. augusztus 5. Komáromi Lapok 3. oldal. mm jé és külön vásár gazdasági üzemvezetés részére 1926. évi augusztus 14-tó'l augusztus 20-ig 331« utazási kedvezmény a csehszlovák 504 vasutak összes vonalain. Közép-Európában néha julius végén, néha augusztus elején is gyakrabban mutatkozik a hőmérsékletnek némi visszaesése, azonban olyan mértékű, mint a mostani, hogy a hőmérő higany­­oszlopa júliusban, éppen az év leg­forróbb hónapjában napközben és még hozzá több napon át egymásután tlz­­tizenkét fokra szálljon le, szinte példa­nélküli s a legnagyobb ritkaságok közé tartozik. Elégtelen elméletek. Lehet, hogy majd ha Földünk min­den részéről s hosszú évtizedek, talán évszázadok megfigyelési sorozatai álla­nak rendelkezésünkre, talán megleljük az ilyen eseteknek is a magyarázatát, ma azonban csak felievésekkel szol­gálhatunk, amelyek holnap talán már meg is dőlhetnek. Ilyen hipotézisek közé tartozik az is, hogy hűvös nyarainknak okozója az északi sarkvidékekről a rendesnél na gyobb számban és tömegben s a dé­libb szélességi fokokra lenyomulő jég­hegyek hütő hatása. Fogadjuk el ezt a tételt helyesnek. Ebben az esetben azonban felmerül az a kérdés, hogy miért kerül egy évben több, a másik­ban kevesebb az arktibus világból a mérsékelt övekbe ? Ha pedig ennek oka a sarki tájak nagyobb felmelegedése, úgy miért nem egyforma az minden évben. A másik elmélet azt mondja, hogy az egyenlítői vidékek jutnak nagyobb hőmennyiséghez s ennek következté­ben élénkebb a trópusi és sarki vidé­kek közötti légtömegkicserélődések, amelynek következtében időnként igy nyáron is, hideg légáramlatok törnek be a melegebb zónákba és a „hideg" és .meleg" hullámok egymást rövidebb időközben váltogatják. Megint felvető­dik a kérdés, miért jut a téritők ’kö­zötti földöv egyenlőtlen hőenergiameny - nyiségekbez ? Qyakran hangoztatott feltevés az is, hogy a rendesnél intenzivebb és gya­koribb zivatarok zúdítanak le ránk a lelsőbb rétegekből hideg légtömegeket. Ebben az esetben viszont az a kérdés, hogy a légköri elektromos jelenségek abnormis változásait mi idézi elő? Kérdést kérdésre halmozhatunk, a nélkül, hogy pozitív eredményre jut­nánk 1 Hiszen még az a hipotézis sem nyújt elfogadható magyarázatot, hogy talán a vulkánok nagyobb aktivitása befolyásolja az időjárást és zavarja meg annak rendes kialakulását. Talán földünkön kivüll erőkkel kell számolnunk? Éppen azért, mert a földi jelenségek eddig biztos támpontot nem nyújtanak, a végokokat mindgyakrabban kozmikus okokban keresik. A napfoltokkal kap­csolatot nem sikerült kimutatni, a boly­gók hatása pedig a Napnak irtózatos tömege mellett eltörpül s még ha van is, az végtelenül kicsiny lehet. Ennek következtében akadnak olyanok, akik feltételezik, hogy a világűrben olyan kozmikus anyag lebeg, amelynek léte­zését nem tudjuk mai műszereinkkel kimutatni, amellyel azonban ha földünk ezzel találkozik, akkor legalább is at­moszféránkban érezzük annak hatását. Igazoljuk ezt az állításunkat azzal, hogy most például az egész főldgömbön hi­deg idő uralkodik s nemcsak a mi nyarunk küvös, hanem délafrikai jelen­tések szerint az ottani tél is igen szi­gorú 8 ahhoz hasonlót eddig nem ész­leltek. Ilyen egyes jelenségekből általá­nosítani nem szabad. A föld felületén lévő megfigyelőállo­mások száma aránylag még igen kevés és a meglévők adatait sem foglalhattuk még egybe, tehát esak hozzávetőleges képünk sem lehet az egész földgömbön uralkodó időjárásról. Ebben a nagy bizonytalanságban nincsen egyetlenegy vigasztaló mozzanat sem s az emberi­ségnek egyelőre csupán az lehet a fel­adata : tűrjön és szenvedjen tovább, amig fejlődésének olyan fokára jut, ame­lyen tudása, munkája révén a nagy mindenségben ható összes erőket fel­ismeri és kiaknázza. Massány Ernő dr. Szanatórium „CARITAS“ Bratislava, Torna a. 18/b. OF 274 Sebéazet — Nőgyógyászat 1. oszt napi 80—100 koronáig, II. oszt. napi 56-65 koronáig. Szabad orvosválasztás. Külön szülészeti osztály (Both dr.) I. oszt. paus&l szülés 8 napra 1600 korona. IL oszt. pausal szülés 1000 korona. Vezető orvos: FRANKEN­­BERQER dr. egyetem) tanár. Az intézet fő­orvosa: BOTH JÁNOS dr. egyetemi tanársegéd operatőr. — REZüCHA LAJOS dr. igazgató. Isteni igazság—emberi igazság Szombathely főpapjának egyházme­gyei papsága eltiltatott attól, hogy egyidőben és egy helyen katholikus istentiszteletet tartson más vallásfele­kezetek papságával, vagy megáldjon bizonyos nemzeti vonatkozású jelvé­nyeket, ha ezeket már más vallásfele­kezet templomában megáldották. Úgy gondolom, hogy nekünk, az anyatörzsről leszakított magyarságnak van némi jogunk ahhoz, hogy szótla­nul ne menjünk el a főpásztori levél mellett, amely érzékenyen érinti azokat a velünk egy sorson élő magyar test­véreinket, akik velünk csak úgy egy igaz Istent hívők, csak úgy Krisztusi hit- és életelveket vallók és tagjai annak a hatalmas egységnek, amelyet közönségesen emberi társadalomnak nevezünk. Emellett a nagy emberi szolidaritás mellett nekünk, magyaroknak, de min­den más nemzetnek Istentől eredő jo­­unk és emberi kultur kötelességünk, ogy a magunk fajtájabeliekkei szoro­sabb kapcsolatban éljünk, s alig hisz­­szük, hogy az Isten kultuszából szár­mazó ez az emberi kultúra, amelyet föld, viz, éghajlat és sok egyéb reá­liák és materiáliák annyiféle nemzet színeire festettek, annyira szétválasz­­szon bennünket, hogy pereatot kiált­sunk egymásra csak azért, mert nem egy nyelvet beszélünk, mert nem egy nyelven és nem egy imádságos könyv­ből küldjük fohászunkat segedelmet kérő, reményt keltő, hitet ömlesztő hozsannáinkat, könyörgéseinket, a szfé­rák felé, a mindent igazgató s bölcsen vezető Isten felé. A magyarság vallásos kultusza, a nemes püspök pásztorlevele szerint is „hűséges kísérője és támogatója volt a magyar nemzet törekvéseinek minden korban." Hogy ezt a pásztorlevél szó­szerinti szövege csak a katholikus egy­házra mondja, nem cáfolja, mert nem cáfolhatja meg azt a történelmi tényt, hogy a magyarság nemzeti harcaiban, par excellence fajfenntartó s fajt védő évszázados küzdelmeiben a többi val lásfelekezeteknek, tehát a többi vallásos intézmények ápolóinak épen elegendő rész jutott, s speciálisan a reformáció magyar úttörői őszintén is bevallott kapcsot teremtettek az Isten és a Haza oltára között. A magyarság leg« szomorúbb századainak, a XV., XVI. és XVIII. századok magyar történel­mének gondos és befolyásolásmentes tudós kutatója, Takács Sándor törté­netírónk egyik könyvében azt Írja, hogy az u, n. uj hittérítő magyar nagyasszonyok többet tettek a ma­gyarságért, mint az egymással örökö­sen harcban álló hitvitázó próféták. S valószínű, hogy ezt a megállapítást egyformán mérte úgy a katholikus egyház, mint a reformáció prédikáto­raira. Igen is jói emlékszünk arra, hogy a nagy háború alatt, midőn századok, zászlóaljak, ezredek állottak a halált osztogató nagy ut előtt, minden fele­kezet papjai együtt és egymás után osztották áldásaikat, együtt és egy he­lyen adtak utolsó vigasztalást a ha­záért életüket vivő katonáknak. És senkinek eszébe nem jutott, hogy a gránát dübörgésben a reverenda alak ját vagy színét nézzük, egyikünknek sem okozott pillanatnyi aggályt sem, hogy a viszontlátást, reményt, áldást osztogató papi kezeken a szentelt krizma vagy a belső hit s szerteáramló emberszeretet felavató porát keressük. A katholikus egyház univerzális jel­lege némi magyarázatot adhat a szom­bathelyi püspök pásztorlevelének, any­­nyit azonban meg kell jegyeznünk, hogy az emberi szeretet, a valódi Krisztus által hirdetett egymás iránti szeretet terjesztésének és nevelésének ez az eszköze nem annak a nemzetnek való, amely a kereszténységért száza dokon át pótolhatatlan véráidozatokat hozott, amelynek szabadság-harcai­ban, Máriás lobogók alatt a harcosok, — nem a vezérek — külön templomba járók lettek légyen is, egymásban csak a magyar testvért, egy nemzet fiait tekintették. Mi, — akár száz felekezeten lévő — ideszakadt magyarok nem kívánunk példát venni a szombathelyi püspök pásztorleveléből kiáramló türelmetlen­ségből, mert sokkal szomorúbbnak, sokkal keserűbbnek és sokkal szén tebbnek tartjuk a magyar nemzet sor­sát, hogysem csontig-veiőig ható ke­gyetlen tüszurásokkal okozzunk fájdal­mat ott, ahol és akkor, ahol s amikor tö­ménytelen sorscsapás között, — külö­nösen az Isten felkent papjainak is,— csak hitet, reményt és testvéri szere­­tetet kellene hirdetnünk és hirdetniök. (i• 8■) Újra áradnak a folyók. Az idén ugyancsak megnehezedett az idők járása felettünk. Annyi rettenetes katasztrófa, földrengés, vihar, ciklon, taifun, égi háború, felhőszakadás, foly­tonos eső, vizáradás, emberemlékezet óta nem volt, mint az idén. Különösen sokat szenvedett vidékünk a folytonos esőzések és fakadó vizek okozta áradások miatt. És ugyancsak fellélegzettünk, amikor a vizek apadni kezdtek. Ez az örömünk azonban nem tartott sokáig, mert az apadás nagyon rövid ideig tartott és a Duna, a Vág és a mellékfolyók újra áradni kezdtek. A komáromi Erzsébet szigetet, mint ismeretes, egészen elöntötte az ár, amely több helyen áttörte a védtöltést. Tönkre ment a gyönyörű sziget idei gyümölcs és zöldségtermése. Lassankint aztán letakarodott a viz a szigetről, de ez az állapot nem so­káig tartott, mert újra árad a Duna és a gáton tört szakításokon újra a szi­getbe zudul a viz és igy az őszi gyü­mölcstermésnek is vége. Az idei árvizeknél a viz magassága tekintetében eddig a Duna vezetett. Most azonban úgy látszik, a nagyobb veszély a Vág részéről fenyegeti vidé­künket. A Csehszlovák köztársaság területén különben az összes folyók emelkedő­ben vannak. A hidrográfiai osztáiy a kedd reggel 7 órai vízállásról következőket jelenti: A Duna vízállása az egész csehszlo­vák szakaszon emelkedőben van. A ma reggeli vízállás Pozsonynál 554, Bős­nél 527 és Komáromnál 592 volt. A kulminéciót Pozsonynál szerdára vár­ják körülbelül 565, Bősnél 540 fa kö­vetkező éjszakán 545) és Komáromnál 620 (csütörtökön 650 magassággal. A Motva Kremsiernél 35 cm.-rel apadt, Rchatecnéi azonban 8 cm.-rel emelkedeit, Morvaszentjánosnál (290) a folyó kezd kilépni medréből, Magyar­falunál is emelkedett a viz (177). A Morva alsó folyásán a mérsékelt emel­kedés még néhány napig fog tartani, de a Morva torkolatánál a kulmináció már szerdára várható. A Vág Szerednél már tegnap kulmi­nált 322 es vízállással. Felső folyásán a Vág — átmeneti apadás után — is­méi növekszik. Trencsénnél 154 re apadt a viz (apadás 31 cm.) A Nyár a Érsekújvárnál 82-e emel­kedett (emelkedés 31 cm.) A Topolya Bártfánál 75 cm«re, az Ondava Szfropkónál 130-ra, a Latorca Csapnál 248-ra emelkedett. Az Odera az utóbbi napok esőzései következté­ben ismét kilépett medréből és a lapá­lyokat elöntötte. A mezőgazdák hely­zete kétségbeejtő. A Vág hozza a veszedelmet / Most van egy éve annak, hogy a nagy esőzésektől megduzzadt Vág folyó, a Revuca folyótól támogatva, kiáradt és teljesen elöntötte a Vág mentén elte­rülő vidéket. Városok, falvak, legelők, rétek és mezők álitak viz alatt, mely óriási kárt mért a szerencsétlen lakos­ságra. A tavalyi áradással szemben a viz jelenlegi állása jóval magasabban áll s katasztrófális következményei le­hetnek. Liptőszentmiklósról az esti órákban telefonon jelezték, hogy Lipótujvárnál az elfolyó Béla patak óriási erővel tört magának utat a Vág torkolata felé. A két folyó egyesülve, valóságos tengerré változott, mely megsemmisüléssel fenye­gette a közelben elterülő vidéket. A rózsahegyi hatóság minden intéz­kedést megtett a veszély elhárítására. Mozgósította a csendőrséget, a tűzoltó­ságot, kik egész éjjelen át permanen­­ciában voltak. Este hét óra tájban Lipióujvárnál a borzalmas irammal előtörő viz a vasúti töltések mentén utat tört magának, a gátakat kereszíül­­törve, őrült sebességgel haladt. Szent- Potornya közelében a viz állása 4 méter magasságot ért el. A nagy szélességben előtörő viz a medréből kiöntött s rövid idő alatt ellepte az or­szágutakat és vasuli töltéseket. A viz Rózsahegyig érve, elérte az öt méter magasságot s rövidesen a park-terület és a fonógyár teljesen víz alatt állott. Tizenegy óra tájban a Vág hatalmas szálfákat s deszkákat sodor magával, mellyel a rózsahegyi és a zsolnai pa­pírgyáraknak óriási károkat okozott. Éjfélkor Rózsahegy utcái élénk képet mutattak, amennyiben a kíváncsiskodó tömeg a Vág partjai felé tódult. A va­súti pályaudvaron az utazni akaró kö­zönséget nagy rémület fogta el az állo­másfőnökség híradására, hogy a vona­tok nem közlekednek. Ugyanis Liptó­­ujvár és Liptószentmiklós közt a viz oly óriási iramban tódult, hogy a va­súti pályát teljesen elöntötte, minek következtében a Zsolna felöl jövő vo­nalok csupán Liptószentmiklósig s a Kassa felől jövő vonatok pedig Vychod­­□áig, illetve Csorbáig közlekednek. A hirtelen mozgósított vasúti pályamun­kások önfeláldozó munkájának meg volt a várt eredménye, amennyiben az első kassai gyors három órás késéssel ke­resztül haladhatott a veszélyeztetett te­rületen. De ezzel nem múlott el a ve­szély, mert Lipótvár és Zsolna között a vasu:i forgatom még mindig nincs veszélyen kívül. A késő éjjeli órákban hire járt, hogy a kralováni alagutat el­öntötte a viz s óriási fatorlaszok állot­ták el az útját a vonatközlekedésnek, A vonatok nagy késéssel futnak be, mert csupán harminc kilométeres se­bességgel haladhatnak. Zuhog az eső, a viz állása óráról-órára nő s több mint valószínű, hogy az éjjel vészriadót fognak fújni a veszélyeztetett területe­ken. A katonai utász csapatokat kiren­delték a mentési munkálatokhoz. Szóval nem lehetetlen, hogy a Vág hozza Komárom és vidéke számára a veszedelmet és az idevezető ut a rom­bolás, a pusztulás útja lesz. II Minta Ml Mszetitayek agyé. Amint lapunk zártakor értesülünk, a Komáromban leszerelt 14 darab le­vélszekrény visszahelyezése azonnal megtörténnék, ha a megrongálás költ­ségeit (körülbelül 200 K-t) valaki meg­térítené. Ez információnkat a komá­romi postafőnöktől szereztük, aki ar-

Next

/
Oldalképek
Tartalom