Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-08-05 / 93. szám

192§. augusztus 5.

Komáromi Lapok

3. oldal.

mm jé

és külön vásár gazdasági üzemvezetés részére

1926. évi augusztus 14-tó'l augusztus 20-ig 331« utazási kedvezmény a csehszlovák 504 vasutak összes vonalain.

Közép-Európában néha julius végén, néha augusztus elején is gyakrabban mutatkozik a hőmérsékletnek némi visszaesése, azonban olyan mértékű, mint a mostani, hogy a hőmérő higanyoszlopa júliusban, éppen az év legforróbb hónapjában napközben és még hozzá több napon át egymásután tlztizenkét fokra szálljon le, szinte példanélküli s a legnagyobb ritkaságok közé tartozik.

Elégtelen elméletek.

Lehet, hogy majd ha Földünk minden részéről s hosszú évtizedek, talán évszázadok megfigyelési sorozatai állanak rendelkezésünkre, talán megleljük az ilyen eseteknek is a magyarázatát, ma azonban csak felievésekkel szolgálhatunk, amelyek holnap talán már meg is dőlhetnek.

Ilyen hipotézisek közé tartozik az is, hogy hűvös nyarainknak okozója az északi sarkvidékekről a rendesnél na gyobb számban és tömegben s a délibb szélességi fokokra lenyomulő jéghegyek hütő hatása. Fogadjuk el ezt a tételt helyesnek. Ebben az esetben azonban felmerül az a kérdés, hogy miért kerül egy évben több, a másikban kevesebb az arktibus világból a mérsékelt övekbe ? Ha pedig ennek oka a sarki tájak nagyobb felmelegedése, úgy miért nem egyforma az minden évben.

A másik elmélet azt mondja, hogy az egyenlítői vidékek jutnak nagyobb hőmennyiséghez s ennek következtében élénkebb a trópusi és sarki vidékek közötti légtömegkicserélődések, amelynek következtében időnként igy nyáron is, hideg légáramlatok törnek be a melegebb zónákba és a „hideg" és .meleg" hullámok egymást rövidebb időközben váltogatják. Megint felvetődik a kérdés, miért jut a téritők ’közötti földöv egyenlőtlen hőenergiameny - nyiségekbez ?

Qyakran hangoztatott feltevés az is, hogy a rendesnél intenzivebb és gyakoribb zivatarok zúdítanak le ránk a lelsőbb rétegekből hideg légtömegeket. Ebben az esetben viszont az a kérdés, hogy a légköri elektromos jelenségek abnormis változásait mi idézi elő?

Kérdést kérdésre halmozhatunk, a nélkül, hogy pozitív eredményre jutnánk 1 Hiszen még az a hipotézis sem nyújt elfogadható magyarázatot, hogy talán a vulkánok nagyobb aktivitása befolyásolja az időjárást és zavarja meg annak rendes kialakulását.

Talán földünkön kivüll erőkkel kell számolnunk?

Éppen azért, mert a földi jelenségek eddig biztos támpontot nem nyújtanak, a végokokat mindgyakrabban kozmikus okokban keresik. A napfoltokkal kapcsolatot nem sikerült kimutatni, a bolygók hatása pedig a Napnak irtózatos tömege mellett eltörpül s még ha van is, az végtelenül kicsiny lehet. Ennek következtében akadnak olyanok, akik feltételezik, hogy a világűrben olyan kozmikus anyag lebeg, amelynek létezését nem tudjuk mai műszereinkkel kimutatni, amellyel azonban ha földünk ezzel találkozik, akkor legalább is atmoszféránkban érezzük annak hatását. Igazoljuk ezt az állításunkat azzal, hogy most például az egész főldgömbön hideg idő uralkodik s nemcsak a mi nyarunk küvös, hanem délafrikai jelentések szerint az ottani tél is igen szigorú 8 ahhoz hasonlót eddig nem észleltek. Ilyen egyes jelenségekből általánosítani nem szabad.

A föld felületén lévő megfigyelőállomások száma aránylag még igen kevés és a meglévők adatait sem foglalhattuk

még egybe, tehát esak hozzávetőleges képünk sem lehet az egész földgömbön uralkodó időjárásról. Ebben a nagy bizonytalanságban nincsen egyetlenegy vigasztaló mozzanat sem s az emberiségnek egyelőre csupán az lehet a feladata : tűrjön és szenvedjen tovább, amig fejlődésének olyan fokára jut, amelyen tudása, munkája révén a nagy mindenségben ható összes erőket felismeri és kiaknázza.

Massány Ernő dr.

Szanatórium

„CARITAS“

Bratislava, Torna a. 18/b.

OF 274

Sebéazet — Nőgyógyászat

1. oszt napi 80—100 koronáig, II. oszt. napi 56-65 koronáig. Szabad orvosválasztás. Külön szülészeti osztály (Both dr.) I. oszt. paus&l szülés 8 napra 1600 korona. IL oszt. pausal szülés 1000 korona. Vezető orvos: FRANKENBERQER dr. egyetem) tanár. Az intézet főorvosa: BOTH JÁNOS dr. egyetemi tanársegéd operatőr. — REZüCHA LAJOS dr. igazgató.

Isteni igazság—emberi igazság

Szombathely főpapjának egyházmegyei papsága eltiltatott attól, hogy egyidőben és egy helyen katholikus istentiszteletet tartson más vallásfelekezetek papságával, vagy megáldjon bizonyos nemzeti vonatkozású jelvényeket, ha ezeket már más vallásfelekezet templomában megáldották.

Úgy gondolom, hogy nekünk, az anyatörzsről leszakított magyarságnak van némi jogunk ahhoz, hogy szótlanul ne menjünk el a főpásztori levél mellett, amely érzékenyen érinti azokat a velünk egy sorson élő magyar testvéreinket, akik velünk csak úgy egy igaz Istent hívők, csak úgy Krisztusi hit- és életelveket vallók és tagjai annak a hatalmas egységnek, amelyet közönségesen emberi társadalomnak nevezünk.

Emellett a nagy emberi szolidaritás mellett nekünk, magyaroknak, de minden más nemzetnek Istentől eredő jounk és emberi kultur kötelességünk, ogy a magunk fajtájabeliekkei szorosabb kapcsolatban éljünk, s alig hiszszük, hogy az Isten kultuszából származó ez az emberi kultúra, amelyet föld, viz, éghajlat és sok egyéb reáliák és materiáliák annyiféle nemzet színeire festettek, annyira szétválaszszon bennünket, hogy pereatot kiáltsunk egymásra csak azért, mert nem egy nyelvet beszélünk, mert nem egy nyelven és nem egy imádságos könyvből küldjük fohászunkat segedelmet kérő, reményt keltő, hitet ömlesztő hozsannáinkat, könyörgéseinket, a szférák felé, a mindent igazgató s bölcsen vezető Isten felé.

A magyarság vallásos kultusza, a nemes püspök pásztorlevele szerint is „hűséges kísérője és támogatója volt a magyar nemzet törekvéseinek minden korban." Hogy ezt a pásztorlevél szószerinti szövege csak a katholikus egyházra mondja, nem cáfolja, mert nem cáfolhatja meg azt a történelmi tényt, hogy a magyarság nemzeti harcaiban, par excellence fajfenntartó s fajt védő évszázados küzdelmeiben a többi val lásfelekezeteknek, tehát a többi vallásos intézmények ápolóinak épen elegendő rész jutott, s speciálisan a reformáció magyar úttörői őszintén is bevallott kapcsot teremtettek az Isten és a Haza oltára között. A magyarság leg« szomorúbb századainak, a XV., XVI.

és XVIII. századok magyar történelmének gondos és befolyásolásmentes tudós kutatója, Takács Sándor történetírónk egyik könyvében azt Írja, hogy az u, n. uj hittérítő magyar nagyasszonyok többet tettek a magyarságért, mint az egymással örökösen harcban álló hitvitázó próféták. S valószínű, hogy ezt a megállapítást egyformán mérte úgy a katholikus egyház, mint a reformáció prédikátoraira.

Igen is jói emlékszünk arra, hogy a nagy háború alatt, midőn századok, zászlóaljak, ezredek állottak a halált osztogató nagy ut előtt, minden felekezet papjai együtt és egymás után osztották áldásaikat, együtt és egy helyen adtak utolsó vigasztalást a hazáért életüket vivő katonáknak. És senkinek eszébe nem jutott, hogy a gránát dübörgésben a reverenda alak ját vagy színét nézzük, egyikünknek sem okozott pillanatnyi aggályt sem, hogy a viszontlátást, reményt, áldást osztogató papi kezeken a szentelt krizma vagy a belső hit s szerteáramló emberszeretet felavató porát keressük.

A katholikus egyház univerzális jellege némi magyarázatot adhat a szombathelyi püspök pásztorlevelének, anynyit azonban meg kell jegyeznünk, hogy az emberi szeretet, a valódi Krisztus által hirdetett egymás iránti szeretet terjesztésének és nevelésének ez az eszköze nem annak a nemzetnek való, amely a kereszténységért száza dokon át pótolhatatlan véráidozatokat hozott, amelynek szabadság-harcaiban, Máriás lobogók alatt a harcosok, — nem a vezérek — külön templomba járók lettek légyen is, egymásban csak a magyar testvért, egy nemzet fiait tekintették.

Mi, — akár száz felekezeten lévő — ideszakadt magyarok nem kívánunk példát venni a szombathelyi püspök pásztorleveléből kiáramló türelmetlenségből, mert sokkal szomorúbbnak, sokkal keserűbbnek és sokkal szén tebbnek tartjuk a magyar nemzet sorsát, hogysem csontig-veiőig ható kegyetlen tüszurásokkal okozzunk fájdalmat ott, ahol és akkor, ahol s amikor töménytelen sorscsapás között, — különösen az Isten felkent papjainak is,— csak hitet, reményt és testvéri szeretetet kellene hirdetnünk és hirdetniök.

(i• 8■)

Újra áradnak a folyók.

Az idén ugyancsak megnehezedett az idők járása felettünk. Annyi rettenetes katasztrófa, földrengés, vihar, ciklon, taifun, égi háború, felhőszakadás, folytonos eső, vizáradás, emberemlékezet óta nem volt, mint az idén.

Különösen sokat szenvedett vidékünk a folytonos esőzések és fakadó vizek okozta áradások miatt. És ugyancsak fellélegzettünk, amikor a vizek apadni kezdtek.

Ez az örömünk azonban nem tartott sokáig, mert az apadás nagyon rövid ideig tartott és a Duna, a Vág és a mellékfolyók újra áradni kezdtek.

A komáromi Erzsébet szigetet, mint ismeretes, egészen elöntötte az ár, amely több helyen áttörte a védtöltést. Tönkre ment a gyönyörű sziget idei gyümölcs és zöldségtermése.

Lassankint aztán letakarodott a viz a szigetről, de ez az állapot nem sokáig tartott, mert újra árad a Duna és a gáton tört szakításokon újra a szigetbe zudul a viz és igy az őszi gyümölcstermésnek is vége.

Az idei árvizeknél a viz magassága tekintetében eddig a Duna vezetett. Most azonban úgy látszik, a nagyobb veszély a Vág részéről fenyegeti vidékünket.

A Csehszlovák köztársaság területén különben az összes folyók emelkedőben vannak.

A hidrográfiai osztáiy a kedd reggel 7 órai vízállásról következőket jelenti:

A Duna vízállása az egész csehszlovák szakaszon emelkedőben van. A ma reggeli vízállás Pozsonynál 554, Bősnél 527 és Komáromnál 592 volt. A kulminéciót Pozsonynál szerdára várják körülbelül 565, Bősnél 540 fa következő éjszakán 545) és Komáromnál 620 (csütörtökön 650 magassággal.

A Motva Kremsiernél 35 cm.-rel apadt, Rchatecnéi azonban 8 cm.-rel emelkedeit, Morvaszentjánosnál (290) a folyó kezd kilépni medréből, Magyarfalunál is emelkedett a viz (177). A Morva alsó folyásán a mérsékelt emelkedés még néhány napig fog tartani, de a Morva torkolatánál a kulmináció már szerdára várható.

A Vág Szerednél már tegnap kulminált 322 es vízállással. Felső folyásán a Vág — átmeneti apadás után — isméi növekszik. Trencsénnél 154 re apadt a viz (apadás 31 cm.)

A Nyár a Érsekújvárnál 82-e emelkedett (emelkedés 31 cm.)

A Topolya Bártfánál 75 cm«re, az Ondava Szfropkónál 130-ra, a Latorca Csapnál 248-ra emelkedett. Az Odera az utóbbi napok esőzései következtében ismét kilépett medréből és a lapályokat elöntötte. A mezőgazdák helyzete kétségbeejtő.

A Vág hozza a veszedelmet /

Most van egy éve annak, hogy a nagy esőzésektől megduzzadt Vág folyó, a Revuca folyótól támogatva, kiáradt és teljesen elöntötte a Vág mentén elterülő vidéket. Városok, falvak, legelők, rétek és mezők álitak viz alatt, mely óriási kárt mért a szerencsétlen lakosságra. A tavalyi áradással szemben a viz jelenlegi állása jóval magasabban áll s katasztrófális következményei lehetnek.

Liptőszentmiklósról az esti órákban telefonon jelezték, hogy Lipótujvárnál az elfolyó Béla patak óriási erővel tört magának utat a Vág torkolata felé. A két folyó egyesülve, valóságos tengerré változott, mely megsemmisüléssel fenyegette a közelben elterülő vidéket.

A rózsahegyi hatóság minden intézkedést megtett a veszély elhárítására. Mozgósította a csendőrséget, a tűzoltóságot, kik egész éjjelen át permanenciában voltak. Este hét óra tájban Lipióujvárnál a borzalmas irammal előtörő viz a vasúti töltések mentén utat tört magának, a gátakat kereszíültörve, őrült sebességgel haladt. Szent- Potornya közelében a viz állása 4 méter magasságot ért el. A nagy szélességben előtörő viz a medréből kiöntött s rövid idő alatt ellepte az országutakat és vasuli töltéseket. A viz Rózsahegyig érve, elérte az öt méter magasságot s rövidesen a park-terület és a fonógyár teljesen víz alatt állott. Tizenegy óra tájban a Vág hatalmas szálfákat s deszkákat sodor magával, mellyel a rózsahegyi és a zsolnai papírgyáraknak óriási károkat okozott. Éjfélkor Rózsahegy utcái élénk képet mutattak, amennyiben a kíváncsiskodó tömeg a Vág partjai felé tódult. A vasúti pályaudvaron az utazni akaró közönséget nagy rémület fogta el az állomásfőnökség híradására, hogy a vonatok nem közlekednek. Ugyanis Liptóujvár és Liptószentmiklós közt a viz oly óriási iramban tódult, hogy a vasúti pályát teljesen elöntötte, minek következtében a Zsolna felöl jövő vonalok csupán Liptószentmiklósig s a Kassa felől jövő vonatok pedig Vychod□áig, illetve Csorbáig közlekednek. A hirtelen mozgósított vasúti pályamunkások önfeláldozó munkájának meg volt a várt eredménye, amennyiben az első kassai gyors három órás késéssel keresztül haladhatott a veszélyeztetett területen. De ezzel nem múlott el a veszély, mert Lipótvár és Zsolna között a vasu:i forgatom még mindig nincs veszélyen kívül. A késő éjjeli órákban hire járt, hogy a kralováni alagutat elöntötte a viz s óriási fatorlaszok állották el az útját a vonatközlekedésnek, A vonatok nagy késéssel futnak be, mert csupán harminc kilométeres sebességgel haladhatnak. Zuhog az eső, a viz állása óráról-órára nő s több mint valószínű, hogy az éjjel vészriadót fognak fújni a veszélyeztetett területeken. A katonai utász csapatokat kirendelték a mentési munkálatokhoz.

Szóval nem lehetetlen, hogy a Vág hozza Komárom és vidéke számára a veszedelmet és az idevezető ut a rombolás, a pusztulás útja lesz.

II Minta Ml

Mszetitayek agyé.

Amint lapunk zártakor értesülünk, a Komáromban leszerelt 14 darab levélszekrény visszahelyezése azonnal megtörténnék, ha a megrongálás költségeit (körülbelül 200 K-t) valaki megtérítené. Ez információnkat a komáromi postafőnöktől szereztük, aki ar-