Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)
1926-07-03 / 79. szám
9. oldal. Komáromi Lapok 1926. jáhas 8. Jön! Jön! Víllanyvilágitás Ha lakásába, műhelyébe, irodájába, Üzletébe villanyvilágítást akar beszerelni, fordujon előbb M DÍJTALAN árajánlatért i-t POLLÄK LAJOS 3W villanyszerelő céghez Klapka tér 3. jában várt hitvesem és kijelentette, miszerint csak a körméről pattant le a lakkozás. Alig kétszáz korona ápolási dijat kellett csak fizetni. Másnap a rendőrségre citáltak. Fizettem gyorshajtásért 500, gázolásért 800 koronát s 1000 korona fényüzési adót a feleségem és a bicikli után Azután jött a szemérem elleni kihágás, meiyct feleségem őnagysága azáltal követett el, hogy szeles időben végigszáguldott a fő-utcán, közbámulat tárgyává téve bájait. Közei álltam már az őrülethez. Az ösmerőseim részvétnyilatkoztak. Este vacsora helyett feleségem előadást tartott a kontrafék és papucs szerepéről. Mikor én fáradtan ágyba akartam menni, ő a középcsapágy praktikusságát bizonyította. Egész éjjel összetévesztett a biciklijével s mindenáron kormányozni akart. Reggel kényszeritett, hogy tanuljak meg biciklizni és mikor undorral visszautasítottam, kijelentette, hogy az első gyanús mozdulatra elgurigázik tőlem. Ebben a reményben apró javításokért gyorsan kifizettem 250 koronát. Tegnap feleségem bicikli-tanárt fogadott, aki bevezette a magasabb biciklizés rejtelmeibe. A dolog szépen haladt, ami érthető, mivel a bicikli-tanár nagyon fess és szellemes ember volt. De nemcsak volt, hanem valószínűleg most is az. Én tegnap óla nem láttam őket. Se a biciklit, se a tanárt, se a feleségemet. Őnagysága ugyanis végérvényesen eikarikáiott a szerencsétlen professzorral. Ha ezt én húsz évvel előbb sejtem! Már a nászuton vettem volna neki egy — repülőgépet! (szeg) HIRKK, Vidéki előfizetőinket felkérjük, hogy előfizetésüket a mellékelt befizetési lap felhasználásával megajitani szivekért,jenek. Teljes tisztelettel: a kiadóhivatal. — Hármas Onnep. A komáromi járási ált. ipartársulat a juliu3 hó 4,, 5 és 6. napjaira eső ünnepek aikalmából az 1925. ápril 3 án kelt 65 számú törvény rendelkezései alapján azok helyes betartása érdekében alkalmazkodás céljából közli tagjaival: hogy a közelgő ünnepek elseje vasárnap lévén, az ipari munka szünetelése tekintetében a vasárnapi munkaszünetre vonaikozó törvény alkalmazandó. Az 1925. évi 65. sz. törvény 2. §-a szerint a julius 5. és 6 iki ünnep a köztársaság emléknapjai közé soroltatván, a törvény 4. §-a csak a határidők számítása tekintetében vonatkoztatja rájuk a vasárnapokra hatályos rendelkezéseket és mert ugyanez a törvényszakasz a vasárnapi munkaszünetre vonatkozó rendelkezéseket az emléknapokat illetőleg csak a közhatóság, intézetek, vállalatok és nyilvános iskolák tekintetében mondja ki ha'ályosaknak, nyilvánvaló, hogy az ipari munka szüneteltetése, s a kereskedői üzletek lezárása a törvény alapján e két napon nem kötelező. Ez a rendelkezés annál inkább megállapítandó, mert a törvény 3. § ában az összes ünnep- és emléknapok közül csak október 28. napjára mondja ki a vasárnapokra vonatkozó összes rendelkezések alkalmazását. A hétfői és keddi két emléknapon tehát a vasárnapi munkaszünet betartása nem kötelező. Eszerint az ipari és kereskedői munka mindkét napon egész nap folytatható. — Lapunk legközelebbi száma az ünnepek miatt csütörtökön jelenik meg. —- Iskolaszék! öló?. Komárom város községi iskolaszéke julius 1 én tartotta Kathona Sándor elnöklete mellett ülését, amelyen több fontos tárgyat intéztek el. Elsősorban a községi iskolák költségvetését tárgyalták. Uhereczky Gáza, gondnok a közs. elemi iskola jövő tanévi költségvetését terjesztette elő, amely sze riot az iskola szükséglete 159459 K t, a városi ovoda szükséglete 26132 K t fesz ki. A polgári fiúiskola költségvetését Czéh István igazgató ismertette, a városi zeneiskoláét pedig K. Lédermayer Ilona terjesztette elő. A polgári fiúiskola évi szükséglefét 85483 K-ban, a zeneiskoláét 36619 K-ban irányozta elő az isi-olaszék, illetve az összes költségvetéseket végleges megállapítás céljából beterjesztene a város tanácsának. Az egyes költségvetések szükségletével szemben a következő fedezetek mutatkoznak, a közs. elemi iskolánál 6771 K, a polgári fiúiskolánál 14200 K, a zeneiskolánál 11000 K. Az iskolaszék megkeresést intéz a tanácshoz, hogy az iskola hiányzó tornaszereinek a költségvetés keretein belül leendő beszerzése iránt intézkedjék. A polgári fiúiskolánál fzükségessé váló két uj tanítói állás rendszeresítése cselén megbizla az is kolaszék az elnökséget a tö.vényszerü pályázat dolgában vaió intézkedéssel. Majd Marosa György igazgatótanitónak kérelmével foglalkozott az iskolaszék, amely előtt Kathona Sándor elnök és Weiss Kornélia igazgató meleghangú beszédben emlékezlek meg árokról az elévülhetetlen érdemekről, amelyeket a nyugalomba vonuló érdemes tanférfiu, 52 éves tanilóskodása alatt szerzett. Nem csak a gyermeknevelés terén végzett eíismerésréméltó munkát, hanem a társadalmi közjóra irányuló működésével is általános tiszteletet vívott ki magának. Az iskolaszék Márcsa Györgynek nagy érdemei előtt elismeréssel meghajolva, jegyzőkönyvében örökítette meg érdemeit és iránta nagyrabecsülésének adott kifejezést. Nyugalombavonulását igaz sajnálattal, de azzal a hő óhajjal vette tudomásul, hogy hátralevő életét az igazi nyugalom meleg napjai aranyozzák be. Ügy az ő, valamint Tárnok Gyula kérvényére az iskolaszék fölkéri a tanácsot, hogy mindaddig, amig a nyugdíjba helyezett tanítók nyugdíjügye végleges elintézést nem nyer, részükre helyi segély címén havi 300 K-t ufaljon ki a város. Hofstetter Józsefné várori óvónőnek az iskolaszék hosszas vita után még egy havi szabadságot adott azzal, hogy az óvónő lö'eles távollélében megfelelő helyettesről saját költségén gondos kodni. A tanítótestületnek szlovonszkői pótlék kiutalására vonatkozó memorandumát az iskolaszék ismételten pártolólag terjeszti föl a tanácshoz, kérve, hogy ebben a kérdésben a tanács végre valahára hozzon határozatot. A memorandum támogatására az isko szék azon tagjait, akik a tauácsnak is tagjai, a tantestület külön is felkérte. — Változások a tatai piarista főgimnázium tanári karában. A piarista rend főnöke a tatai piarista rerdházbó! Förhécz József tanárt Debrecenbe, Suöchan Györgyöt Nagykanizsára, Agárdy Gyulát Szegedre helyezte át. Tatára kerülnek: Péntek József Szegedről, Végh Árpád és Teller József Budapestről, a Kalazantinumból. — Tízéves érettségi találkozó. Junius 27-én vasárnap zajtalan, de annál megiiafóbb ünnepség volt Komáromban. Találkozóra jöttek össze a szí. Benedek-rendi főgimnázium 1916 bsn éretfségizeit növendékei. A komáromi főgimnázium fennállása óta ez volt az első találkozó az iskola szék-i he'yén. A korábban érettségizett diákok találkozóját megsemmisítette a háború, majd a forradalom, az államalakulat. A vasárnapi találkozón sem vehetett részt az összes volt kolléga, hiszen tiz év vihara messzire szórta egymástól őket. Az 1916 ban érettségizett diákok malura képe mint a legtipikusabb háborús osztályé, függ a főgimnázium épü létében Harminc növendék közül huszonhat katona, két civil és két lány. Az akkori nyolcadik osztálynak mindössze egy rendes hallgatója volt, akit kis termete miatt nem vettek be — egyelőre — katonának, de később őt is „behúzták.“ Egy rendes és négy magántanuló érettségizett akkor, mert a többi huszonöt hat hetes kurzussal ment nyolcadikos vizsgára és érettségire. Velük együtt érettségiztek a VII. oszíály katona diákjai is. ... És tiz év múlva csupán nyolcán jöttek össze, hogy egy napra újra diáknak érezhes sék magukat. Elsőnek Égler Dózsa bencés tanári keresték fel, aki a négy felső osztályban végig mint osztályfőnök szereteííei és megértéssel vezette őket az első komoly éíetállomás felé Égler Dózsa a régi melegséggel fogadta volt diákjait, akik hálás ragaszkodásukat hozták el neki. Utána Gidró Bonifác igazgatót, valamint volt tani raikat látogatták meg. Majd a székházból osztályfőnökükkel együtt a gimnáziumba, sok ezer diákemiék boldog tanyájára mentek s beültek újra a régi nyolcadikos padokba, mindenki a maga helyére. A megható p. rcek után közös ebéd volt, amelyen a vidám emiékek, tiz év előtt még veszélyes diákcsinyek felfrissítésére betűt a sor. A késődéi utáni órákig kedves kollégiális hangú latban együtt volt a kis társaság, aniely öt év muíva, remélhetőleg népesebb számban ismét találkozni fog Komáromban. A harminc érettségizőből csak huszonhafan vannak életben, kettő a háborúban esett el, egy hivatása áldozata lett, rgy pedig vélet'en baleset folytán hah még. A találkozón részt vevők közül hat szlovén szkói, két magyarországi jelent meg. — Halálozás. Amint őszinte részvéttel éríesülünk, özv Várady Dénesné, remplehollósi földbirtokosné hosszas szenvedés ulán elhunyt Az elhunyt matrónában Várady Lajos volt tatabányai, jelenleg szőnyi ref. lelkész édesanyját gyászolja. — A vizdij szabályrendelet. Ismét újabb adó jött a nyakunkba a vizdij szabályrendelet következtében. Különösen érinti az uj rendszer szerint kivetendő vizdij a kereskedőket, akik magas házbért fizetnek. 3000 K án felüli lakbérnél a vizdij 300 korona, akkor, amikor az üzlettulajdonos 30 korona ára vizet sem fogyaszt. Tisztán kivehető tehát a szabályrendeletnek az a egyedüli intenciója, hogy a városnak e címen is bizonyos jövededeimeí biztosítson. Lehetne ugyan arról beszélni, joga van-e városnak a vizmű szolgáltatását ilyen méregdrágán mérni, mert hiszen a viz közszükségleti cikk, melynél a tisztes polgári hasznon felüt külön jövedelmet biz’ositani éppúgy nem volna sze-bid, mint ahogy más közszükségleti cikkeknél a hatóság maga korlátozza a nagy fogyasztó közönség érdekében pl. a sertéshús árát. A városnak kevés jőve delmet biztosit a 200%-os pátadó, s most az újabb szabályrendeletek által biztosított jövedelmekkel megtalált nagyobb fedezet talán indokolttá tehetné a pótadő csökkentését. Hogy a minden fájt címen kirótt adónemeken felül ez újabb teherről nem nagy kedvvel vesz tudomást a közönség, arról — úgy véljük — bővebben beszélnünk sem kell. Helyes lenne, ha az egyes érdekképviseletek a túladóztatás ellen megfelelő formában lépéseket tennének, mert maholnap már csaiádfentartásra, a polgárnak semmi jövedelme nem marad. — Tanulók a múzeumban. A tanév vége felé is igen sok vidéki iskola rendezett tanulmányi kirándulást Komáromba és megnézték a város nevezetességeit. Így többek közölt megtekin tették a kultúrpalota múzeumát, rhol dr. Baranyay József könyvtérőr tarlóit a növendékeknek előadást. Az utóbbi napokban a csaltóközaranyosi, galántai, apácaszakáliasí, karvai, dunaradványi, dunamocsi, marcetkázi, kurtakeszií ma gyár és a nyitraivánkai szlovák iskolák növendékei nézték meg a múzeumot. Csütörtökön pedig a komáromi bencés " főgimnázium hetedik osztályának növendékei Pataky Maurus tanár vezetésével tekintették meg a muzaum római régiségeit dr. Baranyay József könyvtárőr kalauzolása melleit. — Cserkész táborozás. A Komáromi Főgimnázium Jókai Cserkészcsapatának tiz tagja Darvas Andor vezetése alatt a Szent György Kör által rendszett országos táborozásra indult. A táborozás Lipótszentiván határában, Szent-Ivány József képviselő birtokán lesz, gyönyörű fenyves erdő mélyén, ahol a komáromi cserkészcsapat már két éven át táborozott. A távozókat a csapat számos tagja kisérte ki. — Köszönetnyilvánítás. A községi iskola szegény sorsú tanulói részére Trughly János megyercsi földbirtokos, Messinger Béla téglagyáros 100—100 Kc-t adományoztak gyermekeik magánvizsgája alkalmával. Továbbá Bátyai Mihályné és Bátyai Mihály abból az alkalomból, hogy gyermekeik Matild és Mihály elhagyták a községi elemi iskolát, más tanintézetbe léptek át, hálájuk jeléül 50 Ke t adományoztak az iskola szegénysorsu tanulói részére meleg szavak kíséretében. A nemes szivü adakozóknak hálás köszönetét fejezi ki a közs. elemi iskola tanítótestülete. — Freystadil Pál öngyilkossága. Előző számainkban már megírtuk, hogy Freystadtl Pál, a Komáromi Korona Bank vezérigazgatója az elmúlt pénte ken Pozsonyban, ahol bankja szanálása ügyében járt, eltűnt. Az Iparbankban tárgyalt az igtzgatóval és Schmidt Imre ügyv. elnökkel, amikor pár pillanatra magára maradt, aktatáskáját hátrahagyva hirtelen elrohant. Szemtanuk látták a Vödricen át zsidó temető felé rohanni. E rohanás közben elvesztette kalapját is éj zilált hajjal egyenesen a Dunának tartott. Minden jel arra mutatott, hogy öngyilkos lett. Az ilyenkor fellépni szokott találgatások azonban tudni vélték, hogy nagyobb összeggel Oroszországba szökött. Később jelentkezett egy asszony, aki az időtájban a zsidó temető körül egy magas, sovány alakot látott a ma^as kőfalon át a Dunába ugrani. Az öngyilkosság olyan villámgyorsan lör’ént, hogy a szemtanú a személyazonosságot megáilipitani nem tudta. A Duna ez öblében a viz olyan mély, hogy hiába kutattak az öngyilkos hullája után csáklyákkal, az nyomtalanul eltűnt a mélységben. Most csütörtökön a rendőrségnek jelentették, hogy a zsidó temető melletti kis öbölben egy férfi hulia úszik a viszen. A hulla már ekkor borzalmas látványt nyújtott. Egészen felpuffasztották a gázak s az arca már oszlásnak indult annyira, hogy az orrcsontok már látszottak is. A hulla a parttól pár méternyire libegett a vizen. A Duna itt kis öblöt alkot, s itt nincs folyása a viznek. Halászokat hívtak, akik csáklyával a partra húzták a hullát. A személyazonosságot már csakanála levő okmányokból lehetett megállapítani. Találtak nála egy katonakönyvet és egy útlevelet. Ezeknek a lapjait azonban a viz már annyira összetapasztotta, hogy az irás egészen olvashatatlanná vált. Végre az útlevél két erősen összetapadt lapját sikerült kettéválasztani és ekkor előtűnt a fénykép és a fénykép alatt e név: Freystadtl Pál bankigazgató, Komárom. Tehát minden más kombináció elesett, Freystadtl Pál öngyilkos lett. A hulláját az öngyilkosság helyén találták meg, a viz nem vitte tovább, csak leszállt a mélybe, ahonnét a hullában kifejlődött gázok felhozták a felszínre. Készpénzt ezerszáznéhány K-t találtak nála. AZ OKOS FEJ SÜTŐPORT hasznai
