Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-07-31 / 91. szám

1936. július 81. Komáromi Lapok 5. oldal. álarcot humaiiiiariánus szempontból adják a rabokra, hogy egymás előtt inkognitóban tölihessék ki büntetésit' két és ha egyszer szabadlábra kerül­nek, ne kelljen remegniük a gondolat­tól, mikor találkoznak az utcán egy másik szabadult rabbal, vagy a bör­tönnek valamelyik látogatójával, aki bennük felismeri a íömiöc volt lakóját. Mialatt a rabok hosszú sorban vo­nulnak el előttem, azon töprengek ma­gamban, vájjon melyik álarc rejti el Mankovics arcát, melyik mögött lípked Marsovszky és melyik álarc mögül néz felém Jankovics ezredes? Midőn kísé­rőmet megkérdeztem, hogy ezek között a rabok tűzött vannak-e magyarok, hangosan felkacag, mint aki egy na­gyon jó viccet hall és megmagyarázza, hogy a magyar foglyok nem laknak cellában, nem hordanak álarcot, azok az épület másik szárnyában vannak el­helyezve, a „bijzondore Strafgevande- ! n s*-ban, a különleges fogházban. Er­ről a különleges fogházról egyébként is már sokat hallottam és ezért öröm­mel ragadtam meg az alkalmat, hogy megtekinthessem. Fogház helyett szanatórium, b- W. Gijse Weenink fogházigazgató a legnagyobb szívességgel fogad, tele­fon utján azonnal megszerzi a felsőbb hatóságtól az engedélyt a fogház meg­tekintésére és a fogház vezetőorvosá­nak, dr. Scholtensnak szeretetreméltó kalauzolása mellett alkalmam volt ezt az intézetet megtekinteni, amely nem­csak azért érdekes, mert itt ülnek a hágai törvényszék által elitéit magyar frankhamisitók, hanem börtönügyi szem­­ponlbó! is alig van párja ennek az in­tézetnek az egész világon. Magánzárkának, álarcnak, vasrács­nak nyoma sincs a házban. Mintha nem is fogház, hanem egy nagysze­rűen berendezett szanatórium kapui nyitnának meg az ember előtt. Virágos kerten át jutok el az igazgató irodá­jába. A portás telefonon jelent be és ha a főijárathoz vezető ajtó nem lenne egy hatalmas kulccsal lezárva, azt le­hetne hinni, hogy egy előkelő szálloda igazgatójához vezetik fei az embert. Tizenöt éve építették ezt az intézetet azoknak a foglyoknak akiknek kedély­­állapota nem bírja el a rendes fogház miliőjét, akik vagy lelkibetegekké vál­nak a magánzárkában, vagy félő, hogy azokká válhatnának. Ide hozzák a 60 éven felüli elítélteket is és általában azokat, akiknél ez psichopatológiai szempontból indokolt. Hatalmas tisztaságtól ragyogó ebéd­lőtermek, tornaterek. 2000 kötetes könyv­tár, fürdőhelyiségek állanak a foglyok rendelkezésére. Hogy az idő jobban teljék, könnyű munkát is végeznek, de Indokolt esetben e munka alól is fel­mentik őket. A három magyar fogoly az első eme­let 3. számú termében van elhelyezve Hatalmas, a menyezetig terjedő ablak szórja a világosságot a terembe, amely sokkal szebb és sokkal nagyobb, mint a legmodernebb budapesti klinika kü­­lönszobája. A magyar foglyok egyedül vannak itt elszállásolva, más, közön­séges bűntettes! nem tettek be a szó bába. A szoba üres, a foglyok a kert­ben vannak. A falakon hozzátartozók arcképei lógnak, az asztalon magyar és nemet regények, egy holland nyelv­tan, szótár, egy gyorsírástankönyv. A szoba melleit külön mosdófülke tussal. A folyosóról a szobába vezető ajtó ki van párnázva, hogy a járás kelés zaja ne zavarja a benlakófeat. Hálótermek és társalgók. Néhány egyágyas szobát is megmu­tat doktor Schol ens. E szobákat azok­nak utalják ki, akik egyedüllétre vágy­nak és mondhatom, hogy már láttam hotelszobákat, amelyek primiíívebbül voltak berendezve. Még néhány nap­fényben úszó munkatermen megyünk át, majd a megfigyelőterembe érünk. Az asztalokon sakk és dominó, ide hozzák az intézetbe utalt foglyokat első­sorban (hálótermek a társalgó melleit) és néhány heti megfigyelés után döntik el, vájjon tébolydába valók e, szimu lánsok e, akiket vissza kell vinni a cellába, vagy pedig itt maradnak-e ebben a szanatórium-fogházban. Vala­mennyi terem parkettázva van, minde­nütt villanyvilágítás és központi fűtés­­berendezés, Külön pavilonja van a tü­dőbetegeknek. Az orvos újabb ajtót tár fel, a kertbe érünk. Ez a kert nem a tüdőbetegeké, az a szomszédban van, itt a testileg egészségesek sétálnak. A három magyar fogoly is a kertben van. A kertet már nem egyedül használják, hanem a töb­biekkel együtt. Egy apagyilkos, egy többszörös betörő, egy liliomiipró és egy nemi erőszakosság miatt elitéit fogoly sétálnak még a kertben, A ma­gyar foglyok nagyszerű színben vannak. Ma hét hónapja, hogy fogságba ke­rültek. A legnagyobb hálával beszélnek a hollandi hatóságoktól, amelyek a tör­vény alapján elítélték ugyan őket, de a büntetés végrehajtásánál tekintetbe veszik, hogy nem egyéni haszonlesésből követték el azt, ami miatt bűnhődnek és orvosi szempontból nem sújtják őket a magánzárkával, amelynek több éves gyötrelmeit ép elmével nem bírnák ki. Elhagyjuk a kertet, elbúcsúzunk az igazgatótól és a kitűnő fogháztól és a fogház kapuján kilépve, csodálattal gondolunk a hollandi szívre, amely ezt a rendkívüli intézetét felépítette. Talán jön idő, midőn minden fogház ilyen lesz, mert az eddigi statisztika szerint azok közül, akik ezt az intézetet elhagy­ták, alig akadt visszaeső bűnös. Dr. Nagy Lajos. ípartársuSati közlemények. — Mely időponttól tekintendő a tanonc segédnek. — E sokszor vitatott kérdésben egy konkrét esetből kifolyólag az ipar­­ügyi bíróság tájékoztató döntést ho­zott, amelyet szükségesnek tartunk ismertetni. Az eset a következő: A panaszos a cégnél 1915. október 12- étől 1918. október 12-ig mint gép­lakatos tanonc állott ^alkalmaztatás­ban. 1918. október 19-én tette le a segédi vizsgát, amire részére a sza­baduló levél ki is állíttatott október 19-i dátummal és érvénnyel, ezt a felszabaduló levelet a panaszos ok­tóber 21-én mutatta be cégénél. A cég a panaszosnak, tekintettel arra, hogy a segédi oklevelet csak októ­ber 21-én mutatta be, s mert továbbá 18 napig a tanoncideje alatt hiány­zott, részére csak tanoncidejére meg­állapított fizetését adta meg A pana szos erre a bíróság előtt keresett igazságot, s ezt meg is hozta. A bí­róságnak az indokolása a következő: A bíróság elutasította a cég ama ki­fogását, hogy a tanoncidő a tanonc mulasztása miatt önmagától meg­hosszabbítható lenne. Mégha tényleg fenn is áll a hiányzás ténye, ipar­hatósági döntés nélkül a tanoncidőt meghosszabbítania a munkaadónak jogában nem áll. A tanoncidő a szer­ződésben kikötött idő elteltével lejár s a következő naptól kezdve a ta­nonc segédi minőségben alkalma­zandó. A segédvizsgáról szóló bizo­nyítvány felmutatásainak ideje itt számításba nem jöhet, mert a szabaduló levél tulajdonképpen csak okmányszerü bizonyítását ké­{>ezi a segédi minőségnek El­­enkező vélemény esetén könnyen előfordulhatna, hogy a tanoncok tanoncidejét a munkaadók önkénye­­nyesen meghosszabbítanák, pedig ily meghosszabbításban egyedül az iparhatóságnak áll jogában dönteni. Még az esetben sem lehet a tanonc­idő ily önkényes meghosszabbításá­ról beszélni, ha az ípartársulatok csak bizonyos kitűzött határidőkben tartják a segédi vizsgákat. Ami a j panaszlott cégnek azt a kifogását | illeti, hogy a tanonc 18 napig hiány- | zott tanoncideje alatt s ezért ez időt | tanonci minőségben pótolni tartozik, R figyelembe venni nem lehetett, mert | ezt az igényét a cég az iparható­sággal annak idején nem közölte. A reakció intrikája Középeurépában. A berlini »Vossische Zeitung* Írja az alábbi érdekes cikket a világreakció előretörésérül. A középeurőpai helyzet mini ezelőtt, még ma is rendkivüi bonyolult erővi­szonyok harcát mutatja. A kisantant vezetőpolitikusainak, akikre ügyek ren­dezését bizták, szép szavakkal eddig rém a politikai, sem a gazdasági kon­szolidáció utján egy tépést sem halad­nak előre. Magyarország és Ausztria politikai tétlenségre vannak kárhoztatva. S Közép es Keieíeurőpában gazdasá­gilag még mindig a legesztelenebb protekcionizmus uralkodik. Pedig a kisantant végül is az olasz-francia ri­­valitás áldozatául fog esni. Francia­­ország gazdasági nehézségei, a párisi folytonos miniszterválságok s a Nép­­szövetség tevékenységének lassúsága éppen nem alkalmasak a francia orien­tálódásra. Romániának a beszarábiai kérdés miatt Oroszországgal való s már már klasszikussá váló ellentéte mellett Bukarest nem talál kellő meg­értésre a kisantant szláv államainál. A belpolitikáiig nem kevésbbá nagy megrázkódtatást szenvedett. Lengyelor­szághoz keli hát fordulnia, a kelet- és közepaurópai politikában pedig mind­inkább az oiasz cselszövés eszközévé válik. A közép- és keleíeurópai politika ilyen helyzete mellett Ausztriának Né­metországhoz való csatlakozási moz­galma hatalmas iramban erősödik. Ha a csatlakozás iránt ellenséges sajtó nem tud elég komoly érveket felhozni, nem keli azt hinni, hogy a csatlakozás ellen nem lesz uj ellenállás szervezve. Nemcsak Ausztria hajthatatlan akaratát s Német ország szives hajlandóságát ismerték meg, leginkább buzdítja őket az a tény, hogy ellenállásuk frontján hatalmas nyitások vannak. Japán s az Amerikai Egyesült Államok, a Csendes Óceán két szélső pólusa a csatlakozás kérdésében egy állásponton vannak: ehhez járul még Belgium szinpáíiája. Franciaország túlságosan el van foglalva más dol­gokkal, mindenesetre, nincsenek már kizárva bizonyos koncessziók. Anglia ingadozó politikáját ismerjük; csak utolsó pillanatban fog határozni. Ilyen­képen a csatlakozás igazi ellenségei miad groteszkebb sereget alkotnak. Ennek élén természetesen az olasz fasizmus áll. Mussolini már rég felis­merte a veszélyt, amelyet neki a teljes csatlakozás nemcsak nemzeti, hanem demokrata részről is jelentene. Itt van­nak továbbá a bajor, az osztrák, a magyar monarchisták, a feudálisok s a román bojárok. Ez a tábor Bulgáriát is meg akarja nyerni magának. Bele­kényszerül igy e táborba Jugoszlávia és Csehszlovákia is. A délszláv állam­ban az olasz és fasisztaellenes áramlat igen erős és Benes még mindig Lo­carno szellemének győzelmét réméi), amely megoldaná a vitás kérdéseket. Ehhez kell még számítania a csehszlo­vákiai belpolitikai változásokat, ame­lyeknek kimenetele fogja Prága dönté­sét befolyásolni, Az idő azonban sürget. Romániának végül is meg kell védenie keleti határát s Mussolini csak úgy érhet célt, ha a francia krízist még idejében el tudja hárítani. Az uiolsó elhatározások Mus­solininak Avarescuval augusztus első nepjaiban leendő találkozásán fognak eldülni. Ha minden rendben megy, akkor a kelet- és középeuvúpai agrár­blokknak el kell készülnie, mihelyt politikai fejletíségét eléri. Az ehhez való előkészületek már elég messze előrehalad ak. Gróf Bánffy Miklós volt magyar külügyminiszter nemcsak hatalmas birtokai miatt mondoít le ma­gyar állampolgárságáról. Avarescu tá­bornok Ujromániában nagy engedmé­nyeket tett a magyaroknak és Bánffy gróf a magyar feudális nemesség s a román fasiszmus között képez hidat. Hogy ezzel együtt a magyar királykér­dés is oly értelemben nyerne megoldást, hogy a román Hohenzollerek kapják meg szent Issiván koronáját, azt hatá­rozottan tagadják. Azonban letagadha­tatlan a román—magyar közeledés. A jugoszláv külügyminiszter ellenakciói kíséreli meg, amelyben ő is Jugoszlá­viának Magyarországhoz való közele dése érdekében foglalt állást. Azonban már akkor késő volt. Az intrika tovább ért mint hitték. Az utódállamok összes monarch istái között h.íiyreállott a kontaktus, A csatlakozás egyik ellensége, dr. Seipei amerikai utján kénytelen volt a Vatikánnak e tervhez való hozzájárulását megerő­síteni, — A nyugati pénzügyi politika, amely minden körülmények között kés leltelni akarja a csatlakozást, keveset törődik a hivatalos párizsi és londoni politikával. Nyíltan a Duna-konföderá­ció eszméjét hirdeti. Sőt, emellett még másról is szó van. Dunakonföderáció, mint a csatlakozás ellenszere — a nép­szövetség majd megadja hozzá szen­tesítését — egyenlő lenne a fasizmus kelet- és középeurópai győzelmével. E számítások szerint Csehszlovákiában is győzhetne az ukranacionális fasizmus és akkor Németország végre meg lenne kötve nyugatról Locarno által, délen a fasizmustól s igy színvallásra lenne kényszeríthető Szo'jetoroszországgal való barátságos viszonyára vonatkozó­iig. így remélhető lenne az is, hogy Ausztriát, amely mindig vonakodott a kisantantban résztvenni, Magyarország példájára e konstellációba lehetne kény­szeríteni, Bécsben elég elem van, amely az erre való alkalmai örömmel üdvö­zölné. A világháború kontinensi győztese, Franciaország belsőleg és pénzügyileg megingott. Locarno nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. A népszövetség inkább vegetál mint el. Az angolszász világ nagyobb koncepciójú kicsinyes hegemónia játékával törődhetnék. Aki a sok hangos páneurópai és pacifista propagandától egy nagyszabású Európa megteremtését várja, az téved. A lep lezetlen egoizmus dönti el a pacifizmus sorsát. A világreakció útban van és Középeurőpát készül meghődiíani; a feudális- nagybirtokok, a militarista klerikalizmus és a fasizmus, mind szövetségesei. A versaillesi, trianoni és saint-germaini békekonferencia óta a legnagyobbszabásu intrikát kovácsolják Középeurópa ellen. Győzelmük érdeké­ben legújabban a népek önrendelkezési jogán tesznek erőszakot. C Viauáz-LM-^onaz ■Ti 4 e sütőpor, \ hcfazási vanillin* ffsegédszer cukor . r puddmgpor A pénz meg a nő. Hogy magyarázzam ezt meg? Az anyós olyan, mint az osztrák ezres, Mert az is olyan fajta, Hogy szeretnénk mielőbb túladni rajta. A feleség azonban más, Az olyan, mint a cseh ítkoronás. Sokra nem mehetünk evvel És könnyű szívvel elveri az ember. És ha nékték még ez sem elég, Hát a régi négykrajcáros az olyan, Mint egy jó, hűséges feleség; [moss) De — kedves fárjuram, — kérdlek már Hol láttál mostanában négykrajcárost? Ilii Est a Mill. (Július 31-én, szombaton este 1/29-kor.) „Nyári Est“, — amelyben már bent találunk mindent, ami szép, költé­szet, ízléses, bájos és megragadó, ami szeretet és fájdalom, ami öröm, I kedv és nevetés, szóval mindent, ami az ifjúságban él. A fáradhatatlan rendezőség, mely eddig is a legnagyobbszerű mű­sorral lépett mindenkor a közönség elé, most ismét fölötte gazdag és érdekes programmot ad. A derék „sómer“ cserkészek a budapesti kabaréművészet slágerszámait viszik színpadra s igy nem csoda, hogy a műKedvelőket pártoló közönség két­szeres érdeklődéssel várja a szom­bat estét. Ez az uj est önkéntelenül is eszünkbe juttatja ismét a régi esték kellemes, vidám óráit, a kedves em­lékeket, amelyeket ezek a derék if­jak adtak nekünk, Ez az uj talál­kozás talán csak még jobban meg­erősíti a régi barátságot, mert a mű­sor jobb, mint valaha. Magát a műsort nem kell dicsérő jelzőkkel ellátnunk, elég, ha lekö­zöljük a rendezőség állal kibocsá­tott meghívót: Meghívó. A Komáromi „Hasomer“ Zsidó Cserkészcsapat folyó hó 31-én, szombaton este fél 9 órai kezdettel a Kultúrpalota nagytermében tánccal egybekötött Nyári Estét tart, melyre

Next

/
Oldalképek
Tartalom