Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-12-07 / 146. szám

146. szám. Negyvenhetedik évfolyam. POLITIKAI "LAP. Kedd, 1096. december 7- . - e SISfisetéti ár ctehnlorák értékben: Sei*ben é» vidékre poitai **étküldé»sel: éjé«» évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. — KAlföldén 150 Ki. &sryea lián árat 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS, Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr. Szerkesztőié* é» kiadóhivatal: Nádor-o. SS., Megjelenik hetenkint háromatoi t kedden, csütörtökön és szombaton Komárom, — dec. 6. Hodzsa iskolaügyi miniszter, aki a köztársaság vallási ügyeinek is a gondozója, parlamenti felszóla­lásában kiterjedt az egyházpolitikai kérdésekre is. A radikális és ra­cionalista cseh füleknek ez a be­széd aligha volt Ínyére. Hodzsa, aki protestáns létére nem teljesen tájékozott a katolikus ügyek felöl, több olyan dolgot említett fel, ami csak kevéssé helytálló. Kifogásolja, hogy a Vatikán a megüresedett katolikus püspöki állásokra admi­nisztrátorokat áilit, a kormány beleegyezése nélkül. Ez tényleg igy is van. De azt már elhallgatta Hodzsa apánk, hogy a Vatikán az első, a nagyszombati apostoli ad­minisztrátor kinevezése előtt igenis megkérdezte a kormányt, hiszen akkor még fennállott a Vatikánnal a normális összeköttetés é3 dip­lomáciai viszony. Benes azonban — mindig Benes — addig kavar­­gatta a helyzetet a Vaiikáo jelölt­jeinek visszautasításával, mig azt látva, hogy udvariassága merev visszautasításokra talál, konkordá­tumra pedig a raciona ista-szocia­lista Benes nem mutat hajlandó­ságot, egyszerűen kinevezte az adminisztrátort. A kormány ekkor elkezdte a haragszom rád játékot a Vatikán­nal és ő húzta a rövidebbet. A kinevezetteket nem ismeri el, azok pedig de facto működnek ezen el­ismerés nélkül is. Mit tehet a kormány ilyen körülmények kö­zött ? Lefoglalja az egyházi va­gyont, amely célvagyon, mert nem a püspök személyes szükségletei­nek a kielégítését szolgálja, hanem templomok, iskolák, paplakok fen­­tartását. Gazdálkodni kezd ezeken a birtokokon állami rendszer sze­rint, ami horribilis deficittel vég­ződik és most évek gazdálkodásá­ról kell, hogy számot sdjoD. Meg kell jegyezni, hogy ezekről a bir­tokokról soha elszámolás nem ké­szült, a közvélemény legalább is ezekről nem tud, sem az érdekelt egyházi hatóságok. Most már Hodzsáék is belátják, hogy a baloldali radikalizmus, mely az iskolaügyi minisztériumot szak­­szervezetté alakította át, zsákut­cába vezette az állam hajóját és a Vatikánnal meg kell egyezni. Hodzsa azonban felállít egy elmé­letet és azt hiszi, hogy az mint a karikacsapás fog menni. Beismeri, hogy a Vatikán konfiiklus nagyot ártott az ädam tekintélyének (ezt valósziDü'eg Benes felé adresszálta, aki a konfliktust előidézte.) Ezt azonban úgy véli helyrehozni, hogy egy diktátumot szegez a Va­tikán félé. Hodzsa elfeledi, hogy az a Vatikán is szuverén és pedig elég jó ideje, közel kétezer éve birtokolja hatalmát, melyet a vi­lág minden művelt állama elismer. Majd Hodzsa a birtokok kérdé­sével foglalkozik és azt mondja, hogy az egyházi hatóságok a le­foglalt birtokok egyrészének vissza­adását követelik. Nagy tévedés: nem egy részének a visszaadásá­ról, hanem az egész célvagyonnak a rendelkezésre való bocsátásáról van szó, arról is, amelyet a bal­oldali radikalizmus maradékbirto­koknak osztott szét érdemes párt­­tiíkárok között. Ezeket is vissza kell adni, mert ez kegyúri vagyon, amelyből papokat, tanítókat kell fizetni és templomokat, iskolákat fentartani. A helyzet tehát igen komplikált, de ezt nem a Vatikán tette azzá, hanem a kormány és Hodzsa szocialista elődei, aBechvne- Markovics társaság. Az egyházmegyék határainak rendezése szintén szükséges, azon­ban aligha a Magyarországgal való viszonylatban, hanem azok hatá­rainak olyan megváltoztatása miatt, melyek a most egy tömbben, a nagyszombati egyházmegyében élő negyedfélszázezer magyar katolikus­nak szétosztását vonhatná maga után. Ezen azonban csak egy mó­don lehet igazságosan segíteni: a katolikus magyar püspökség fel­állításával. Elismerjük, hogy Hodzsának nehéz helyzete van a Vatikánnal szemben. Benes azonban távol üdül és ez a legjobb alkalom a kérdés megoldására. Jóvá kell tenni, amit Benes elrontott. Ez a jóvátétel azonban korántsem olyan, amilyennek azt Hodzsa képzeli. Mi is elismerjük, amit ő hangoz­tat, hogy az államérdek szem előtt tartandó. Azonban a hívek meg­nyugvása is államérdek, még pe­­dig elég fontos államérdek.______ = A képviselőhöz legközelebbi ülése. A képviselőhöz elnöksége pénteken ülést tartott, amelyen elhatározta, hogy a képviselőhöz legközelebbi ülése csü­törtökön, december 9 én déli 1 órakor lesz. = Az aktív magyar politika egy esztendeje. A Magyar Nemzeti Párt hivatalos lapjának a Barázdának leg utóbbi száma politikai összefoglaló cikket közöl, amely visszapillant egy esztendő politikai és psrlamenti ese­ményeire s megállapiija azt, hopv a Magyar Nemzeti Part által k be., ott zászló és az arra Írott elv a lefolyt esztendő politikai küzdelmeiben fénye­sen megállotta helyét. Utal arra, hogy a Magyar Nemzeti Párt zászlóbontása idején nem halmozta az ígéreteket, hanem reális programjához híven őszin­tén és reálisan feltárta a választók előtt azt, hogy mennyire nehéz munka árt előtte. A politikai eredmények beszá­molójánál csak futólag említi a pártnak szerepét az agrárvámok, a kongrua és az állampolgársági törvény megalkotá­sánál, meri részletesen rámutat arra, hogy az aktivista magyar politika egy esztendei munkájának igazi eredménye elsősorban az, hogy ez a politika az uralkodó csehszlovák nemzetet és annak vezetőit arra kényszerűébe, hogy a ma­gyarsággal, mini nemzeíiíeg önálló poli­tikailag is számottevő tényezővel szá­molni kell. Visszapiilanl az aktivista politikát megelőző magyar parlamenti ír unkára és beismeri azt, hogy ezen idő alatt a kormányhatalom a magyarság sérelmeit feltáró törvényhozói interpel­lációkra csak elvétve válaszolt és akkor is kedvezőtlenül. Ma a minisztertanács a szakminiszterek tanácsának napirend­jén vannak a magyarság követelései, azok komoly politikai értekezletek aljp ját alkotják. Az aktivista politika fellé pésének nagyrésze volt a polgári kor­­mányrezsim létrejötténél, mert 8 esz­tendős szocialista gazdálkodás után Szent Iványnak volt elsőizben bátorsága ahhoz, hogy kimondja, hogy a polgári elemnek közös érdekei vannak és hogy ezen érdekeik védelmére közös munka szükséges. Megállapítja a beszámoló, hogy az a körülmény, hogy a Magyar Nemzeti Párj a jövő évi áilami költség­vetés megszavazásában nem vehetett részi, nem a Szent- Ivány politikájának hibája, hanem ama cseh pártoké, amelyek szocialista volt szövetségeseikre való tekintettel nein mertek a polgári elem érdekeinek valóságos védelmére vállalkozni. Rámutat arra, hogy az aktivista politika temette el a magyar ság számára veszedelmes jelszói: az irredentizmus vádját. Mindezeket abból az alkalomból közli a lap, hogy a Ma­gyar Nemzeti Párt országos vezetősége december 12-én Érsekújváron megfogja hallgatni a párt törvényhozóinak műkö­déséről szóló jelentést és hogy ennek kapcsán határozni fog a párt jövő pofi tikája tekintetében. Kiemeti a cikk, hogy a Magyar Nemzeti Párt demokra tikus szellemének megfelelően a párt törvényhozói a pártvezetőség meghall­gatása nélkül nem határoznak és nem akarnak cselekedni. = Megszűnik a katonák szavazati joga. Sok kifogásra adott okot a ka­tonák választói joga, amelyet úgy a közigazgatási, mint a politikai válasz­tásokon gyakoroltak a tényleges szolgá latot teljesítő katonák. Már a második Svebla kormány alatt bejelentették, hogy a katonák választójogát a kormány tö­rölni kivánja. A hivatalnokkormány el is készítette az erre vonatkozó törvény­­javaslatot, de az akkori bizonytalanság miatt nem kerülhetett a javaslat a kép­­vigetőház elé. A kormánykoalíció párt­vezérei a napokban foglalkoztak ezzel a kérdéssel s úgy a német, mint a cseh kormánypártok a katonák választó­jogának megszüntetése mellett foglaltak állast. Udrzál hadügyminiszter a javas­latot hamarosan előterjeszti a parla­mentnek, mert csak igy tartja lehetsé­gesnek, hogy a politikai agitáció hi­­küszöböítessék a kaszárnyákból. — Kinek a nevében Jelenthet Gim ? A külügyminisztérium költségvetését a szabadságon levő Benes külügyminisz­ter helyett Qirsa meghatalmazott minisz­ter ismertette a bizottságok előtt. A külügyi bizottság december 9 én ülést tart és ezen ugyancsak Girsa fog jelen­tési fenni a külügyi helyzetről. A jelen­tést Banes külügyminiszter készítette és úgy küldötte Prágába, hogy ott felol­vassák, Érdekes, hogy ezzel kapcsolat­ban a „Narodni Listy“ olyan vélemé­nyen van, amely szerint Bsnes dr. ez­­időszerint nem gyakorolhat külügymi­niszteri funkciót és nem terjeszthet a nemzetközi politikai helyzetről hivatalos jelentést a parlament elé. A lap ezt a véleményét Weyr dr. cseh egyetemi alkotmányjogi tanár magyarázatával indokolja, hogy az alkotmány 73. sza­kasza értelmében az előirt eskütétel az előfeltétele a hivataloskodásnak és mint­hogy Benes még nem tette le az esküt, nem funkcionálhat mint külügyminiszter. Ha Qirsa jelentést tesz a külügyi poli­tikáról, ezt csak Svehla miniszterelnök nevében teheti, mert ő vezeti jelenleg a külügyi tárcát. = A magyarországi képviselőválasz­tások. December 8-án kezdődik Ma­gyarországon az országgyűlési képvi­selők választása. Minthogy a választási kerületekben lejárt az ajánlási határidő, már tiszta képet lehet alkotni az ered­ményről. Vasárnapig 63 egyhangú vá­lasztást áilapitottak meg, ebből a kor­mánypártra 48 mandátum esik. Az egy­hangú választási kerületeken kívül a kormánynak még 32 keiületben van biztos mandátuma, mert ezekben csak kormánypártiak állanak egymással szem­ben. Tehát eddig 60 kerületben jut a kormánypárt küzdelem nélkül mandá­tumhoz. A választások kimenetelét az ajánlásokkal tulajdonképen eldöntöttnek lehet már tekinteni. A vérmeaehbes számítása szerint 170—175 egységes párti, 30—35 kormányíámogaíó és 40—45 ellenzéki mandátummal meg­választott képvisetője lesz a parlament­nek. Bethlen kormányának olyan nagy többsége lesz, amilyenre nem is szá mitottak. Az uj országgyűlésbe igén megfogyatkozott számban kerülnek ba a legitimisták, a szélső balpártiak és a szociáldemokraták, ez utóbbiak eddigi számítás szerint 11 mandátumot veszí­tenek. Komárom és vidéke legnagyobb bútoráruháza: óriási választék a legfinomabb kivitelű búto­rokban, u. m. háló»» ebédlő», uriazoba». szalonberendezésekben! saját műhelyemben készült bőrgarnitúrák-! scheslonek-, matracokban.— Az előkelő közönségnek művészies kiviteli! bútorok készítését hozott és saját tervek szerint vállaljuk. 'Vidékre dijtalcui esomagolá§! Jőkai-utca 16.

Next

/
Oldalképek
Tartalom