Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-12-04 / 145. szám

4. oldal. Komáromi Lapok 1926. december 4. Karácsonyi nagy árleszáiiitás Férfi- és női fehérnemű, kötött mellények és angol pQil-overek, »Trema* és mosó selyem harisnyák,valódi angol gyapjú harisnyák, bőrrettikülök és kofferek, francia NYAK­KENDŐ különlegességek, WiMPASSING védj. hő- és sár­cipők, manikür és fésügarniturák(kiárusítás miatt mélyen a napi áron alul), boka- és lábszárvédők, gyermek szövet kabátkák, SZŐRMEBOÁK [kiárusitási árban), férfi- és női crépe de Chine sálok, pamut és vászon zsebkendők, selyem divaternyő, selyem nadrágtartók, la batiszt nadrág­­kombinéek és hálóingek stb, Jótékony egyesületeknek meleg alsóruházat harisnyák stb. 15% engedménnyel ! ! i JB \*% S3' fr & e. S3 is elkészüllek októberben, az állvá­nyok már szeptember közepén el­tűntek az épület mellöl. A mázolási munkák is bevégzödnek e hónap végén. Elkészül az épület vaskerítése is és a főbejárat kovácsolt vasból lévő kapuja, november közepére az épület tehát bekerilve, minden ré­szében befejezve az áttadást várja. Ez meg is történik a tisztogatási munkák teljesítése után. Az építési bizottság nem tatát hibát vagy pó­tolni valót. Nagy Mihály építőmester szolid és alapos munkát végzett, amit a tervező építőművész is kie­melt és a bizottság jegyzőkönyvbe foglalt. Az előadóterem készen volt, de a berendezése hiányzott még. A vilá­gítási berendezés (gázvilágitásra) elkészült leereszthető nagy gázlám­pákból, melyekben Graetzin égőkkel elegendő jó világítási effektusokat lehetett elérni. A berendezésnél is­mét a múzeumok és könyvtárak or­szágos főfelügyelősége jölt segisé­­günkre, mely az előadóterem berendezésére 7000 korona állam­segélyt folyósított, ebből 324 szé­ket, egy Főrster-féle (Georgswald) gyártmányú 224 cm. hosszú hang verseny zongorát vásároltaz igazgató tanács megbízásából Berzsenyi Janó sits József és e sorok írója. Ez az összeg, mely az időközben eltolódott pénzeríékviszonyok folytán ma kis összegnek látszik, te jesen fedezte minden szükségletünket, még a vetí­téshez szükséges gépnek, egy író­gépnek és egy fényképezőgépnek á költségeit is Mindezt az emeleti előcsarnokban felállított ruhatár berendezése egé­szítette ki Nem volt tehát semmi akadálya többé a kulturház megnyi­tásának. Az építési bizottság ezt november 29-ére tűzte ki. Ez a nap nevezetes nap lesz Komárom kultu­rális életében, hiszen ekkor tetőzöl! éveknek céltudatos munkája abban az eredményben, amely évtizedekre biztosilotta egy vidék közmivelödé­­sének minden tárgyi feltételét. November 29, mely szombatra esett, elsőnek nyitotta meg termét a képzőművészet számára és Komá­romi Kacz Endre festőművész és felesége kiállításának adott helyet, melyen a művész munkáinak javát állította ki. Komáromban a vármegye­­házán, a városházán és a Dalegye­sületben levő arcképei, több magán­tulajdonban levő képe mellett itt mutatta be szülővárosának: Felesége arcképé-t, melyet a Szépművészeti Muzeum Barcellonába küldött akkor a nemzetközi művészeti kiállításra, ki.állitotta a Kis özvegy, Csend állami fu*ajdonban levő képeit, itt láttuk az eddig csak reprodukciókról ismert Pillangó kisasszony ésChopin,Utolsó éj Kossuth nóta, Krisztus és gyer­mekek Est a műteremben cimü ké­peit. A kiállítás magnyttása előtt folyt je a kulturház ünnepies felavatása, melyen Jankovich Béla közoktatás ügyi miniszter képében Benedek Sándor államtitkár jelent meg. Az államtitkárral együtt Kürthy István főispán, Beöthy Zsolt a Jókai Egye­sület elnöke, Ghyczy Dénes alispán, Domány János polgármester, Kon­koly Thege Miklós dr. miniszteri tanácsos, Boncz Ödön miniszteri tanácsos, Szalay Imre báró a Nem­zeti Muzeum igazgatója, Ferenczy Zoltán dr., a Múzeumok és Könyv­­tárakOrszágos T anácsának alelnöke, a M Tud. Akadémia és a Kisfaludy Társaság képviseletében Császár Elemér dr. egyetemi tanár, Versényi György, a Magyar Néprajzi Társaság alelnöke és a helyi notabilitások, a hatóságok, egyesületek, hivatalok képviselői jelentek meg, köztük a katonaság képviselői Meister János altábornagy, várparancsnok vezetése alatt. A Komáromi Dalegyesülef férfikara a Himnuszt énekelte és utána hang­zottak el Kürthy István megragadó ünnepi szavai, majd Beöthy Zsolt tel­kekbe markoló beszéde, akik ebbe belevitték lelkűknek egész nemes tartalmát, hogy azokat belevéssék a megjelent óriási közönség leikébe is. A Kultúrpalota termében és elő­csarnokában legalább hafszázan szorongtak. A beszédeket megőrizte az ünnepségről felvett jegyzőkönyv. Az országnak minden részéből érkezett üdvözlő táviratokat, üdvözlő leveleket Alapy Gyula dr. főtitkár mutatta be, ezek közt találjuk az ak­kori irodalmi és tudományos világ­nak legtöbb jelesét, Komárom nagy­nevű szülötteit, akik szintén ott álltak minden készségükkel ennek a nagy munkának a bevégzésénél az örven­­dezők közölt. Komáromi Kacz Endre és felesége kiállítását az ünnepség után Kürthy Istvánná urhölgy, a Jókai Egyesület hőlgyválasztmányának elnöke nyi­totta meg. Mint ilyenkor szokásos az ünnep­ség után 150 teritékü társasebéd gyűjtötte össze az előkelő vendégek tiszteletére Komárom társadalmának vezető egyéniségeit a Magyar Király szálloda éttermében, ahol számos felköszönfő hangzott el kifejezésre juttatva mindenkinek érdemét, aki a befejezett mü létrehozásánál mun­kájával közreműködőit és hozzájá­rult. A felejthetetlen napot a délután fél hat órakor kezdődő ünnepi hang­verseny fejezte be. A terem három­száz ülőhelyét egy délután foglalta le elővételben a közönség, jeléül annak, hogy az érdeklődés általános és a kulturház elindul azon az utón, melyet számára a Jókai Egyesület vezetői kijelöltek a nemzeti közmi­­velődés uiján, amelyen nincsen meg­állás és nincsen pihenés. Az ünnepi hangverseny mü sorát a 83. gyalogezred szinfónikus nagyzenekera nyitotta meg Erkel Hunyadi László operája előadásává,; és a terem nagyszerű akusztikája ]| fényesen beigazolódott a 42 tagú | zenekar páratlan összjátékában | és fegyelmezettségében, mely Feifer I Gusztáv karnagy érdeme. Lázár Olga, a Magyar Színház művésznője Jókainak és Csokonai Vitéz Mihály­nak egy-egy versét szavalta. Farkas Mária hegedümüvésznő Goldmark Aír-jén kívül Hubay három szerze­ményét játszotta, hogy ismételve bebizonyítsa fényes művészi kvali­tásait. Majd a nemzet nagy tragikája, Jászai Mari földink, a Nemze i Szín­ház örökös tagja lépett a dobogóra, hogy elszavalja, Vörősmarlynak A sors és a magyar ember, Petőfi: Az év végén. A vén zászlótartó költe­ményeit és végezetül Vörősmarlynak Szózatát, melyekkel a lelkeket meg­rázta és a ielkesülés felső fokáig hajtotta az érzéseket Konkoly Thege j Gizella Liszt V. rapszódiáját zongo- j \ rázta, mig Palay Dusi operaéneke-snö ; í egy Tarnay dalt és Hubainak Cremo- f nai hegedűs c. operájából aMadárdalt adta elő,tüntető lelkesedés mellett. Az ! : ének és hegedüszámokat Berzsenyi- j Janosils József, a művészeti osz­tály elnöke kongentális módon ki- ; sérte. A katonai szimfonikus zenekar [ Liszt XIV. rapszódiájának elöadásá- ! val fejezte be a Jókai Egyesület ; első hangversenyének fényes mű- j sorát. Este a vármegyeház főispáni lak- I osztályában Kürthy István és fele­sége látta vendégül a magyar iró- \ dalom és tudomány Komáromban időző jeleseit és a vármegye és város notabilifásait. így végződött a nevezetes nap melyen teljesedésbe ment egy év­iizednek akadályoktól meg nem riadó munkája. Folyt. köv. ! „Tungsram“ JL> lámpa a leggazdaságosabb és legtökéletesebb* | Rákócziról. | — Dr. Szüllő Géza megnyitó beszéde a MAKK brünni Rákóczi ünnepélyén. — Tisztelt Hölgyeim és Uraim 1 Mély meghatottsággal állok Önök előtt, hogy egy hontalannak emlékére rendezett emlékünnepélyen pár meg­nyitó szót mondjak, hiszen érzem a lelkemben én is, mit jelent az, lesza­kítva lenni az édesanya kebléről, mit jelent az a kietlenség érzésével bűz­­ködni nagy ideálokért és álérzem azt, milyen tragikus az, hogy a Rodostón e'halt Rikóczi Ferenc emlékének áldo­zunk idegenben, itt BrUnnben mi ma­gyarok. Hosszú tragédiák sorozata a magyar történelem, ennek a magyar történe­lemnek egyik tragikus alakja Rákóczi Ferenc, aki mindig nemes szándékkal, mindig önzetlenül küzdött ideáljai el­éréséért, de el nem tudta azt érni soka. Kietlen idegenben, majdnem egyedül, elhagyatva mindenkitől, akiket szeretett, s látszólag kortársai előtt meddőségre ítélt élete még sem volt nekünk ma­gyaroknak meddő. Mint ahogy semmi önzetlen cselekedet soha nem meddő, úgy Rákóczinak élete és tragédiája is a magyarságra termékenyitőleg ható volt. Különösen nekünk, akik abból az országrészből származunk, amely ország­résznek a szabadságáért, függetlensé­géért és jólétéért elsősorban küzdött Rákóczi Ferenc, különösen nekünk aem meddő Rákóczi Ferencnek az élete, ha le tudjuk szűrni tragédiájából magunkra nézve a tanulságot. Rákóczi Ferenc korának és környe­zetének dísze volt. Kiválasztottabb és magasabb kulturnivőju volt kortársainál. Úgyhogy Saint Simon, a legszelleme­sebb és legszarsasztikusabb franciák egyike, aki főudvarmestere volt XI?. Lajosnak, emlékirataiban úgy emlékezik meg Rákócziról, mint aki a kuitara és az előkelőség olyan magas fokán áll, hogy dacára annak, hogy elvesztette minden hatalmát és tulajdonképen le­tört tényező volt, mégis dísze a nap­király udvarának és példája az állam­férfiaknak, akire szerencsétlensége da­cára tisztelettel és megértéssel tekintett mindenki. Rákóczi Ferenc nem ért el semmit, amíg élt. De azért Rákóczi Ferenc na­gyon sokat ért el, amikor már a kiet­lenségben, távol hazájától, mint egy gondolat megtestesítője élt. Szimbólum lett, s az nagyobb dolog, ha valaki szimbólum lesz, mintha valaki ideál lesz A szimbólum szublimis, az anyag­tól független és Rikóczi ezt.a más­ságot el tudta érni, mert a földi salak­tól függetlenül akarta a lelki erejét egy gondolatért érvényesíteni. Megvolt az a nagy kvalitása, ameiy nélkül igazi nagyság nem lehet, hogy egyéni érde­keit alárendelte a köz érdekeinek. Ami­kor arról volt szó, hogy Rákóczi Ferenc egy millió hold földjét megszigoríthassa, vagy elveszítse s nem kellett volna semmi egyéb, csakhogy elvét adja fel: hát ő elvesztette az egy millió holdját 1 S nekünk magyaroknak az, hogy akkor Ő ezt az óriási értéket elvesztette, nagy tőkévé, nemzeti tőkévé avatta, mert ez | a kvalitás adta meg azt a respektnst, t amely meg tudta idővel törni a római cézárok minden erejét központosítani j tudó Habsburgok önkényének az irányát. Tisztelt fiatal Barátaim! \ Önök itt vannak és tanulják a teg- I pozitivebb tudományt. Tanulják Üt legelsősorban a majdnem megdönthe­tetlen abszolutumot, a számot, az arft­­. metikát. Ezért kérem Önöket arra, hogy ; egyet ne felejtsenek el, egy nagy francia bölcsnek a mondását, aki azt I mondotta: „il n’y a de science que du • general et il n’y a de verité que de particulier“, a tudomány általános, de ; az igazság csak részleges. Mindig vaa- 1 nak bizonyos mellékkoefficiensei annak, ; amikor egy gépet konstruálnak, amit j nem tud uralni az emberi elme. Ez I majdnem az anyagnak perfidiája az j értelemmel szemben és ugyanezek a • ténykörülmények azok, amelyek a poll­­\ tikéban is s a történelemben is az jj államférfiak sikereit konstruálják. De I Rákóczi Ferenc élete pályájának minden I sikertelensége dacára a magyar nemzeti I géniusz egyik nagy erőforrásává lett, I mert Rákóczi egyesíteni tudott két gon- I dolatot a lelkében: a nemzeti érzést és I a vallásosságot. I Ha csalódott, nem a hite rovására I történt és amikor hitt, az nem volt a nemzeti érzésének a gyöngitése. Ezért én, mint a keresztényszocia­lista pártnak a bizalmából most ennek a pártnak, amely egyesiti egymagá­ban a vallásosságot és a nemzeti 1 érzést, az elnöke fordulok Önökhöz, A nyitrai vadász és kynologiai club lezajlott 12 élő és agyaggalamb versenye közül kilenc első, 4 máso­dik es 3 harmadik. A két nagyszombati versenyen pedig mindkét első 1 második és 2 harmadik dij lett Seifert­­fele fegyverekkel és töltényekkel megnyerve. — S.amok beszélnek! Érdeklődők kérjenek árajánlatot special galamblövő töltényekben és agyaggalamb lövé­szeti berendezésekben: 439 Seifert József cégtől, BRATISLAVA, Halászkapu u. 4. sz. AIapi*va: 1840. Telefont 25 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom