Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-11-23 / 140. szám

^íeg-yve>nJbietecIilí éviolyam, 140. satám. Hedd, 10SSG. iioveittber 98. POLITIKAI LAP. SSfuetési ár ccehulovik értékben: Ätlyhtdi éi vidékre postai ixétküldéssel: 3gőe« évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 I. — Külföldön 150 KC. S^yei nám árat 80 fiUár. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNYAY JÓZSEF dr. Steerkesstőség és kiadóhivatal: Hádor-n. K., Megjelenik hetenkint háromszor i kedden, csütörtökön és szombaton. Külön szlovenszkói költségvetést. Komárom, — nov 22. Prágában örökké azon siránkoz­nak, hogy Szlovenszkó milyen drága és mennyit ráfizetnek. Erre a dajkamesére, melynek csak kis­kora szocialisták adhatnak hitelt, alaposan megfelelt egy szlovák néppárti honatya, aki azt követeli, hogy Szlovenszkóra nézve állítsa­nak össze külön költségvetést. Ebből azután érdekes dolgok de­rülnének ki. Itt is súlyos adók folynak be, a Danaidák hordójába mi is merítjük a vizet szakadat­lan. Hova folyik az ki ? Merre veszi útját, ez érdekelné a szloven­­szkői lakosságot igen nagyon. Ez sok piinden kérdés t tisztázna, amire ma nem kapunti feleletet vagy csak kerteléseket, kitérő válaszo­kat: Szlovenszkóra ráfizetünk, vagy Szlovenszkó azért nem kaphat autonómiát, mivel önmaga nem volna képes fedezni kiadásait autonom jövedelmeiből. Akik ezt állítják, azok azt hi­szik, hogy minden vámjovedeíem egyedül a MorvántuU részt illeti és a Morván túl van csak ipar, arra kell törekedni, hogy a Mor­ván innen ne is legyen ipari le­hetőség, hanem éljen meg a fé­nyes erdőgazdálkodásból, melyet ezer felé apróztak el maradékbir­tokokká, ahol cukorrépát és do­hányt termelnek, ipari növényeket a gabona helyett, amiért milliárdok vándorolnak a külföldre. Nekünk nincsenek olyan túlzott igényeink, mint a cseh kormány azt felállítja, nekünk például ol­csóbb külügyi képviselet is meg­tenné, amely propaganda helyett kultúrára költené a megszámlál­­hatlan milliókat, nekünk nem ok­vetlen szükséges külön csendőr­hadsereg, mert a finánchadsereg­gel és a vasutas hadtestekkel együtt ismét száz és száz olyan millió megy improduktív kiadásra, ami nekünk nem kamatozik és nem jövedelmez semmit. Kórhá­zakat, jobb közegészségügyet, szociális in téz mény eket, fok ozott abb gyermekvédelmet, aggok és szegé­nyek emberiesebb gondozását óhaj­tanók látni a piros és zöld hajtó­kák helyett, amelyeknek viselői oly számos millió költséget emész­tenek fel. Ha ezektől a ballasztoktól meg­szabadulna a szlovenszkói költség­­vetés, egészen bizonyos, hogy az annyira aktiv lehetne, hogy autonom bevételei fedeznék kiadásait Í3. Ma­gyar sziuészet, magyar internálá­sok, magyar irodalom, magyar kultúra ismeretlen címek a költ­ségvetésben. Holott a saint ger­­maini szerződés azt parancsolja, hogy a kisebb égek is részesítem dők mindebben számuk és adójuk arányában. Azonban ennek a szer­ződésnek csak az a része szent és sérthetetlen, amelyből jogok deriválhatők, a kötelezettségeket ellenben magyarázni lehet, mint azt az állampolgárságnál látjuk, amelyről kórjában a magyarázat. Próbálják csak meg a külön költségvetést, az autonómia erő­próbáját, az nem üthet ki Szloven­szkó terhére. = A szlovenszkói minisztérium fel­oszlatása. A szlovák néppárt kor­mány balépésínek egyik feltételeként állí­totta föl a szlovenszkói teljhatalmú mi­nisztériumnak szlovák néppártival le­endő betöltését. Svehla a legmerevebben elzárkózott e kívánság teljesítése elől, sőt még arra sem volt hajlandó, hogy nem politikus szlovákkal töltessék be a minisztérium. Legutóbbi hírek szerint a tárgyalások megszakadtak Hlinkáék és a kormány között, azonban egyik­másik lap értesülése szerint a tárgya­lásokat közvetítő utján mégis folytatják. A közvetítő Kramár dr. a cseh nemzeti demokrata párt vezére, aki iránt a szlo­vák néppártiak a legnagyobb bizalom­mal vannak eltelve. Annál feltűnőbb a „Národni Listy“-nek híradása, mely szerint a kormány áilitóan elhatározta, hogy a szlovenszkói minisztériumot feioszlaíja és Kállay minisztert az egyik nagy zsupa élére fogják kinevezni. Ez a hir élesen ellentmond a fentieknek és úgy fest, mintha a kormány azzal akarná a föltételekből kikapcsolni a szlovenszkói minisztérium kérdésé*, hogy egyszerűen megszünteti azt. Ez a terv a szlovákok között a legnagyobb ellenállásra talál és feltehető, hogy a szlovák néppárt minden eszközt föl­használ arra, hogy a kormány ezen állítólagos tervét meghiúsítsa. = A csehszlovák hadsereg fejlesz­tése. A költségvetési bizottságban a nemzetvédelmi miniszter ismertette a költségvetést, amelynek számszerű ada­tait nagyobb összegekben már közöltük. De a hadsereg fejlesztését nemcsak a hadiszerek és hadieszközök szaporítá­sával, hanem más téren is nagymérv­ben elömozdiija a kormány, olyannyira, hogy ebben a tekintetben valóban meg lehetnek elégedve a köztársaság szö­vetségesei, A hadsereg szervezetének n3gy arányait világosan mutatja, hogy a hadügyi budget szerint a hadsereg­ben 74 tábornok, 9650 tiszt és 8949 altiszt működik. A hadügyi igazgatás nemcsak arra törekszik, hogy tökéletes katonai kiképzést biztosítson, hanem arra is, hogy emelje a katonák mű­veltségi színvonalát. Ebből a célból könyvtárakat, olvasótermeket és ének­karokat létesítettek. Ezt a célt szol­gálta a 440 mezőgazdasági és szaktan­folyam rendezése is, a tanfolyamokat 15000 katona hallgatta. Különös gon­dot forditoitak a repülésügy fejleszté­sére, amit bizonyít a katonai aviaiiku­­sok számos rekordja is, továbbá az is, hogy a repülőgépek gyárát modern fel­szereléssel ládák el. A katonai föld­rajzi müintézetei is a legtökéletesebb fokra emelték. A francia katonai missió költsége ebben az évben 5 millió ko­ronát tett ki. A miniszter jelentése azon­ban nem egészen teljes, mert hiányzik belőle az utóbbi időben oly sokszor előfordult repülőgépszerencsétlenségek kimutatása, amely minden fejlődés da­cára is nagyon kétessé teszi a katonai aviatika terén elért eredményt. De az is igaz, hogy a csehszlovák köztársa­ságra nem igen lehet a pacifista jelzőt használni. = A költségvetés tárgyalása lelep­lezéssel. A nemzetgyűlésen végre pén­teken megkezdődött az 1927. évre szóló költségvetés tárgyalása, amelynek első szenzációja az a beszéd volt, amelyet Kreibich kommunista képviselő mon­dott. Persze a szónok beszédének nem a költségvetést szorosan érintő része keltett feitünést, hanem azok a kijelen­tések, amelyeket az Eisler afférról mon­dod. Kreibich a nyiit ülésen azzal vá­dolta meg Hodzsa Milán iskoiaügymi­­niszlert, hogy Einem bárónéval igen benső viszonyban volt és hogy Eisler dr.-tól 2 milliót kapott, hogy azt adja tovább a szlovák néppártnak. Bomba­ként hatott Kreibichnek az a kijelentése, hogy Cirill herceg a lex Cirill elfoga­dása előtt valamennyi akkori koalíciós párttal tárgyalt és azoknak a legkülön­bözőbb előnyöket helyezte kilátásba. Kreibich eme leleplezéseire Hodzsa nyilatkozattal felel, amelyben a 2 mil­lióra vonatkozó állítást hazugságnak mondja és felhívja Kreibichet, hogy nevezze meg azt a személyt, aki ezt a tranzakciót Hodza és Eisler között köz­vetítette. Hasonló nyilatkozatot tesz közzé az iskolaminiszter azokra a tá­madásokra is, amelyek a „Lidové No­­viny“ c, lapban ellene megjelentek. Tiltakozás az iMhh ás a szociális kizlositási Hg ellei. Az Országos Iparos Szövetség a kassai kereskedők grémiumával és a vendáglősök ipartársulatával november 28 án délelőtt fái 9 órakor Kassán a Schaikház szálló nagytermében az adó­reform és a szociális biztosítási törvény ügyében nagygyűlést tart, melyen a szö­vetség elnöke Koczor Gyula nemzetgy. képviselő is megjelenik. A gyűlés össze­hívói az alábbi felhívást adták ki: Gazdasági életünk a helytelen gazda­sági politika következtében haldoklik' E gazdasági élet vérkeringésének a fel frissítésére kilátásaink a legkedvezőtle* nebbek. A munkanélküliség napról* napra nő, az üzemek egymásután be­szüntetik munkájukat s ez által csak emelkedik a keresetnélküliek száma. Ennek a kétségbeesett állapotnak az előidézői nagy részt az elviselhetetlen adók és a szociális terhek. Az adózók, sőt maga a pénzügyi igazgatás is tisztában van azzal, hogy egészséges reformot kell teremteni. Az adótörvények unifikálását, igazságosabb és az adózók teherbíró képességével arányban álló modern adótörvény meg­alkotását évek óta ígérgetik. Hosszas előtanulmányok után kiadta a pénzügy­­miniszter az egyenes adók reformjáról szóló törvényjavaslatot. A régen óhajtott törvényjavaslatnak mint azt a legelfogulatlanabb gazdasági szervek is megállapították, csak az az előnye, hogy egyrészt egységezi a köz­társaság területén az adóigazgatást, kodifikálja az eddig több törvényben és számtalan miniszteri rendeletben szét­szórt adórendelkezéseket, emeli a lét­minimumot 7000 ckoronától 13000 ckoronáig. Ezekkel az előnyökkel szemben nem száiiitja le, vagy csak igen kisváltózta­­tást tesz az adókivetési kulcson. FŐ- hibája az, hogy a kirótt adók ellen be­nyújtott tslebbezéseknek a végrehajtásra halasztó hatáiyái nem ismeri el. A ki­vető bizottságok tagjait a pénzügyigaz­gatással függő viszonyban tartja, mert a kivető bizottságok egyes tagjait bár­mikor megfoszthatja a tisztségüktől. De a mi talán a legszembetűnőbb, hogy az adómorált súlyos pénzbírságokkal és két évig terjedhető börtönbüntetéssel akarja emelni. Másik nagy sérelme az összlakosság­nak a nem rég életbe léptetett szociális biztosítási törvény. Ez a törvény jólle­het csak julius 1-től lépett életbe máris érezteti káros hatását abban az irány­ban, hogy a munkaadók a nagy dijak miatt alkalmazottaikat kénytelenek el­bocsátani és ez által a munkanélküli­séget mesterségesen is növelik. A szociális biztosítás a mai formájá­ban, a túlságos drága bürokratikus aparátus miatt, nem szolgálja az alkal­mazottak érdekeit sem, mert a régi be­­tegsegéiyző törvénnyel szemben kedve­zőtlenebb segélyeket nyújt. A dijak évenkint kb. hétszázmillió koronát von­nak el a gazdasági élettői és az ilyen­képen elvont töke hiánya katasztrófád lehet a még dolgozó üzemekre is. A gazdasági élet taipraállitása érde­kében szükséges, hogy a legjobban ér­dekelt munkaadó szervezetek tiltakozá­suknak impozáns alakban kifejezést adjanak. A szlovenszkói iparosok országos szövetsége, a kassai kereskedő grémium, a vendéglősök ipartársulata s a kassai ipari szakosztályokkal egyetértve Kassán, a Schaikház szálló nagytermében 1926. évi november 28-án, vasárnap délelőtt fél 9 órai kezdettel nagygyűlést tart. Az ülés tárgysorozata: Komárom és vidéke legnagyobb bútoráruháza: isii Mi Kein w Jókai-utca 16« óriási választék a legfinomabb kivitelű búto­rokban, u. m. háló*, ebédlő-, u rí szoba-, szalonberendezésekben, saját műhelyemben készült bőrgarnitúrák-, scheslonoh-, matracokban.— Az előkelő közönségnek művészié v kivitelű bútorok készítését hozott és saját tervek szerint vállaljuk. 'Vidékre díjtalan cHoma^olás ! I. 1. ................... .......................

Next

/
Oldalképek
Tartalom