Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-11-06 / 133. szám

1926. november 6. Komáromi Lapok S. oldal* „Tungsram“ X> lámpa* a leggazdaságosabb és Segtökétefesebb. végrehajtásáról szakközegei utján győ­ződött meg. Olyan állítás tehát, hogy nincs főkönyv, vagy főkönyvek, legalább is vakmerőség, mert azokat csaknem 30 évre visszamenőleg bárki’megnézheti. Naiv állítások az olyasmik is, hogy a haszonbéreknek és a város szerző­déseinek kül- és belföldi tartozásainak nincsen nyilvántartása. Ezekről alkal­munk volt meggyőződni, hogy igenis vannak. A városi mozgószinházat azért vásá­rolta meg a város tanácsa 1921-ben, hegy a város a mozgószinház-jogot yakorolni tudja. Ez az üzlet nem aszonhajtó mai régi és elavult he­lyiségében, ez idő szerint a rokkantak kezelik, akik abból némi jövedelemhez jutnak. De ha a város tudna egy mozgó­szinházat épiteni, ez a jog egyszerre a legjobb jövedelmi forrássá változnék. Hogy az összes értékeket Magyar­­országra szállították, az ismét a magyar cimü cikk is, melyben az álnok lelkű Rudolf királynak nemzetrontó zsarnok­ságáról szólva, azt hangoztatja az iró, hogy abban az időben az udvar és a kor­mányzat nem igazságos büntetésre, ha­nem kegyetlen fosztogatásra használta a törvényt. Az adatoknak végtelenül gazdag sorát tárja elénk A régi magyar had­bíróság cimü tanulmány, mely kifejti, hogy hadbiráskodásunk még az elnyo­más sötét napjaiban is — mig csak a végházak állottak — magyar maradt. A püspök-kapitányok cimü cikk igen eleven jellemrajzot nyújt Radonay Mátyás pécsi püspökről, az utolsó katona-fő papról. — Eszterházy Miklós nádor ismeretlen levelei politikai és művelő­dési szempontból egyaránt végtelenül becses adalékok. — Sok újat tudunk meg abból a tanulmányból is, amely A bolonokról, vagyis a kegyetlenségük­ről és gazságukról hírhedt vallon kato­nákról szól, kiket a nép rendesen „bolonok“-nak hitt. A Küzdelem a tánc és muzsika ellen cimü cikkben élénk színekkel festi a szerző a tánc-szenvedélyt, mely már a zivataros XVI. században elharapózott nálunk, s mely ellen a szigorú elvű protestáns prédikátorok mindig heve­sebben és hevesebben szónokoltak. De bizony a táncról nem szokott le népünk a következő századok alatt sem, de tagadhatatlan, hogy a főúri kastélyok udvarnépe körében divó finomabb mu latozásoknak bizonyos művelő hatása is volt. Ugyané kornak vívmánya a fürdőzés is, miről a Régi magyar für­­dőzők cimü tanulmány nyújt sok ér­dekes művelődéstörténeti adatot. Igen megkapó olvasmány A nyaraló és a telelő cimü, mely a szarvasmarhák szál­lásairól beszél, amik az Alföldön, külö­nösen Kecskemét városa határában voltak igen nagy számban. Színes kép A feldúlt fészek cimü fejezet, mely a talpig becsületes, derék Bekecs István kálváriájáról szól, mit a tekintetes vár­­megye járatott vele. Egyike a legérdekesebb fejezeteknek a könyvben A látópohár és a borbirók belügyminisztérium rendelkezésén alap­szik, amely itt 1919. március haváig rendelkezett anélkül, hogy ezt a meg­szálló katonai csapatok vagy a polgári kormányzat megakadályozta volna, ami köztudomású. Ami a számvevőség többi észrevé­telét illeti, annak a legtöbbje régen meg­haladott álláspont, mert azt 1921 óta a községi számvitelre áttérés rendjén elvégezte a város számvevősége. Az 1921. évi állapotokért a felelősség azon­ban korántsem terheli egyedül a város akkori vezetőségét, hanem azt a zsupáni hivatalt is, amely akkor megakasztotta rendelkezéseivel az önkormányzati éle­tet, azzal szemben elfogult volt, de ter­heli főképpen a kormányt, mely az államsegélyeket nem folyósította és a várost állandó deficitbe kergette bele. Erről azonban,amit mi igen jól tudunk, természetesen hallgat a zsupáni irat is és a kormánylap tudósítója is, akit nem szabad túlságos komolyan venni. Cgyházkerületi közgyűlés. — Saját tudósítónktól. — A dunáninneni református egyház­kerület november hó 4-én tartotta ren­des évi közgyűlését Pozsonyban Balogh Elemér püspök és Szilassy Bála dr. kerületi főgondnok együttes elnöklete mellett. A közgyűlésen az alkotó tagok nagy számban veitek részt, kiknek so­rában megjelentek Patay Károly, Gya­­lókay László esperesek, Tóth Kálmán f. esperes, Kersék János dr. egyhm. gondnok, Bihary Sándor, Akúcs Lajos, Csekey Árpád, Gáíffy Géza, Mórocz Mihály, Csiba Imre, Sörös Bél?, Gaál j Gyula dr.. Salamon Ferenc dr., Mohá­­csy János dr., Tóthkárolyi Lajos tanács- \ bírák, Tóth Sándor dr. kerületi j«gyző, i Boross Kálmán, Fekecs Sándor, Sándor j Benő, Soős Károly, Czeglédy Pál, dr. Kiss Jenő, Fülöp Zsigmond, Nagy Nándor, Kenessey Kálmán dr. kerületi képviselők, Kovács Alajos kerületi tan­ügyi előadó, Nemes Kálmán kér. pénz- i táros továbbá Pap József, Galambos j János, Beke Kálmán, Galambos Zoltán, ? Tóth Zsigmond, ref. lelkészek, Végh ! Kálmán püspöki titkár és mások. A közgyűlést megelőző napon, szerdán \ délután előértekezletet tartottak, amelyen \ Balogh Elemér püspök az aktuális kér­cimü, mely igazi néprajzi gyöngy. A ; „látópohár“ a bírónak küldött, borral j telt pohár volt, melynek megkóstolása ! után szabta meg a bíró a bor árát. í Biró uram persze — mint Takáts jó humorral megjegyzi — „olykor annyi ! látópoharat kapott, hogy a sok italtól : alig-alig látott“. A városok legtöbbjé- [ ben külön borbirók voltak, s ezeknek külön válfaja volt az „égettborbiró“, ■ kinek hatáskörébe a pálinka-kóstolgatás tartozott. Mulatságos adat, hogy bő termés idején egyes városok határoza­tiig kimondották az itce megnagyob­­bittatását. A Kassa elfoglalása 1682 ben cimü ■ értekezés Thavonath báró, császári \ tisztnek eddig ismeretlen jelentése alap- \ ján kitűnő leírásban mondja el, hogy j mi történt a labancok kezén levő jj városban, s hogyan esett meg a kapi- : tuláció Thököly kuruc hadai előtt ? — Az a hatalmas magyar érzés, mely | Takáts Sándor történetiró egyéniségé- 1 nek egyik legjellemzőbb vonása, talán 1 seholsem buzog jobban, mint Az utolsó Széchy cimü fejezetben. — Megint sok érdekes adatot sorol fel a „Régi koronázási hangversenyek“ cimü cikk, s jól mondja a szerző, hogy bizony nem esik porba a pecsenyéje annak, aki ezekkel a dolgokkal foglalko­zik. Az „Ilkay, Jolkay, Jókay“ cimü cikk­ből kiviláglik, hogy a Jókay-család sarjai már a XVI. században vitézlő nemes emberek voltak. És nagyon jó a könyv legutolsó szakasza is, a „Kalandorok városa" cimü, mely a XIX század eleji Pestről rajzolt színes képet. S végére érvén — nagy sajnálkozá­sunkra — e kiállításában is tetszetős könyvnek, mit a Genius adott ki, bizony méltán elgondolkozhatunk azon, hogy micsoda nagyszerű televény föld és gazdag mező volt az a mi magyar nem­zeti múltúnk, amelynek még tarlóján is j ennyi kövér kalászt böngészhet össze i olyan jóhiszemű, buzgó és hozzáértő * ember, mint amilyen Takáts Sándor. Szász Károly. •mm Eió&dag-ik kezdete hétköznap este !W fi 19 Mm Szombat és vasárnap, november1 6. és 7-én. A banditák ostora Szenzációs covrboydráma 6 felv. Fősz.: Tom Mix a cowboykirály. November 5-től minden előadáson a 12. gyalogezred 14. tagú zenekara hangversenyez Állandó katonazene! Zenedij csak 60. fii«! vy "ii*mnMiiM»«nime MII in———I mi désekről számolt be, Grusz Lajos a | református biztositó iroda szervezéséről, I Schmidt Imre a lelkészek biztosításáról szóló törvényt ismertette, Sörös Béla pedig az október 8 án megkezdett információs tárgyalások eredményéről nyújtott áttekintést. A csütörtök délelőtt megtartóit köz­gyűlést Balogh Elemér püspök sziveket megindító imája vezette be, amely után Szilassy Béla dr. főgondnok nyitotta meg hosszabb beszéddel a közgyűlést. A főgondnok beszédében az egyház helyzetének jövő kialakulására nézve a remény sugarát csillogtatta meg és elhá­rította a kishitű aggodalmaskodást, az Úristen segítő erejébe vetett hittel tekint a jövendő felé. Lelkes szavakkal ecse telte azt a bátor kezdeményezést, amely a teológusoknak az egyház önerejéből való képzésére irányul s kiemelte, hogy a gyülekezeti élet fellendülése is szép remé­nyekkel kecsegtet. Elismeréssel adózott a hamvai diákkonferenciának és a komá­romi leánykonferenciánakis, amelyeknek folytatása elé szintén bizalommal tekint. De elismeréssel adózott a főgondnok azoknak a férfiaknak, akiknek munkás­sága folytán az ellanyhult lelki élet megelevenedése mindinkább erősödik a magyar kálvinislaság körében. Jóleső érzéssel állapítja meg a fő-/ gondnok, hogy az egyház és állam viszonyának rendezése érdekében meg­indult tárgyalásokat vezető szlovenszkői miniszter jóindulata azzal a remény­séggel kecsegtet, hogy a még fennálló nehézségek sikeres megoldást fognak nyerni és igy az egyház függő ügyei a közel jövőben végleges rendezésre találnak. Hálásan emlékezik meg arról az áldozatkészségről, mely az egyház­­községek részéről a teológiával szem­ben megnyilvánult és arról a jóindu­latról, amellyel egyes egyházak lelké­szeiket előadókul átengediék. A mély hatást keltett főgondnoki be­széd után Balogh Elemér püspök ter­jesztette elő jelentését, amely teljes egészében ölelte át az elmúlt év egy­házi eseményeit. A jelentés kitért az ismeretes poprádi határozatra és annak következményeire és foglalkozott a kál­vinista egyház tekintélye ellen irányuló különféle mozgalmakkal, fölkéri a ke­rület minden egyházi és világi ténye­zőjét a vallás és egyház iránti szere­­telre és buzgólkodásra. Majd feltárta a közgyűlés előtt azokat a problémákat, amelyek az egyház és iskola életében megoldásra várnak. Kegyelettel emlé­kezett meg a jelentés a gályarabok ki­­szabadulásának évfordulóján a hollan­dok testvéries viselkedéséről és rész­véttel örökítette meg a kerületben el­hunyt lelkészek emlékét. Az egyházkerület a püspök jelenté­sét egyhangúan tudomásul vette és neki azért hálás köszönetét nyilvánított?. A jelentésben foglalt javaslatokat elfogadta. Elismerését fejezte ki a közgyűlés Győry Elemérnek, a volt hetényi lel­késznek, mindenkori buzgó munkálko dásáért és elhatározta, hogy pápai teo’ogiai tanárrá történt megválasztása alkalmával átiratban üdvözli. Majd rátért a közgyűlés a kerület belügyi kérdéseinek elintézésére, ame­lyek során elfogadta az egyházkerület 1925. évi zárószámadásait és megálla­pította az 1926. évre szóló költségve­tést. A komáromi egyházmegye feliratára a gályarabok és azok kiszabaditójának, Rujter admirálisnak emlékezete iránt háláját nyilvánította. Nagy vitára adott alkalmat a nyitrai missziós egyház állapotainak megvizs­gálására kiküldött bizottság jelentése és az ezzel kapcsolatos egyházmegyei I határozat, valamint, a nyitrai egyház felebbezíse. A nagy pénzügyi zava­rokkal küzdő egyháznak ügye évek óta képezi tárgyát a különböző felsőbb egyházi hatóságoknak. Az egyház nagy adósságokkal küzd és ennek terhe alatt már-már összeroskadni készül. Az egy­házkerület hosszúra nyúló vitában ke­reste a módozatokat a súlyos helyzet megoldására nézve és Mórocz Mihály, Sörös Béla, Gyalókay László, Boross Kálmán, Kersék János dr., Kiss Jenő dr. és mások felszólalásai után akként ha­tározott a közgyűlés, hogy a bars! egyházmegyéből egy négytagú vizsgáló bizottságot küldött ki, amely a helyzet újra való beható megvizsgálása után javaslatot fog készíteni a helyes meg­oldásra. A kerületi tanügyi bizottság jelenté­sét Kovács Alajos előadó javaslatára a közgyűlés elfogadta, majd több alapí­tólevelet hagyott jóvá a közgyűlés, mely azután az egyházmegyék több kisebb jelentőségű fölterjesztését intézte el. Az egyházkerület kimondotta, hogy a jövő évi közgyűlést Léván tartja meg. Délután különböző bírósági ügyeke tárgyaltak. ‘ Röntgen intézet Sebészeti és nőgyógyászati = betegek részére. = Mérsékelt árak! = Mérsékelt árak! Dr. Selye Hugó Operateur Komárom, Deák Ferenc-u. 3. sz. Telefon 68. 790 Telefon 68. Az iparfejlesztési tevékenység. (Folyt, és vége) Módfelett fontos az iparfejlesztési akcióban a szaktanácsadó intézetek jelentősége is. Németországi fanul­­mányutam idején felkerestem Né­metország egyik legjelentősebb Ily tanácsadó helyét Stuttgartban, mely kizárólag az építészeti ipar és kéz­műipar érdekeit van hívatva szol­gálni. Különben is Württenbergben az iparfejlesztési szolgálat igen cél­szerűen és egyénileg van megszer­vezve és összpontosítva a stuttgarti kereskedelmi és ipari központban. Ezen központ látogatására — mely­nek remek reprezentációs épülete, gazdag gyűjteményekkel felszerelve a város központjában fekszik — rendkívüli, kiváló figyelmet szentel­tem s alkalmam nyílt bepillantást nyerni eme kiváló intézmény egyes rejtettebb szögletébe is. Eme központtal kapcsolatban mű­ködik az építészeti tanácsadó inté­zet, mely csak egy csekély része az egyetemes iparfejlesztési tevékeny­ségnek. A tanácsadó hely hivatva van pár­tatlan műszaki és művészeti szak­tanáccsal támogatni minden építke­zéssel foglalkozó ipart. Ide tartozik ugyanis a műépítész, az építész, kömives, kőfaragó, ács, kútmester, asztalos, üveges, lakatos, szerelő, bádogos stb. A fűtés, világítás és szellőztetés speciális szakmái, für­dőszoba berendezések, házi szállí­tási eszközök, itt mindez a legpon­tosabb szakszerű gondossággal ke­­! zelletik. A tanácsadó intézet 1905-ben

Next

/
Oldalképek
Tartalom