Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-10-30 / 130. szám

Komáromi Lapok 1926. október 3®. 2. oldal. He hasi iaialatlol ai isi elit isiéi inéi a .POLIO' isiíizman utolérhetetlen mi ------------ MINDENÜTT nóség-ével nyújt,. S KAPHATÓ!---- | szabb-rövidsbb időközökben felbukkan a hir, hogy az olasz kormány nem támaszt nehézségeket az ellen, hogy a kis Ottó elfoglalja a magyar trónt. Az egyre visszatérő hireszíelés sei kap­csolatban arról értesülünk, hogy az olasz kormány álláspontja a Habsburg kérdés* ben a békeszerződések megkötése óta mitsem változott. Talán ez az egyetlen kérdés, amelyben Olaszország teljesen osztja a kisantant államainak állásfogla­lását. Olaszország a magyar királykérdés megoldását Magyarország belügyének tekinti, azonban a Habsburgok restau­rációját kizártnak tartja. Az olasz kor­mány ugyanis tudatában van annak, hogy a Habsburgoknak Magyarországra való visszatérése csak első etappja lenne a régi Habsburg-monarchia visz­­szaállitásának. Ezt pedig Olaszország nacionális és gazdasági érdekeinek veszélyeztetése nélkül nem tűrheti. Az osztrák és magyar legitimista arisztok­rácia már több ízben kisérleteket tett arra, hogy a Vatikán segítségével en­gedékenységre birja az olasz kormányt. Mussolini azonban a próbálkozásokat minden alkalommal erélyesen visszauta­sította és félreérthetetlenül tudtára adta Gasparri bíborosnak, a Vatikán állam­titkárának, hogy az olasz kormány a Habsburgok visszatérése esetén kény­telen lenne represszáliákat alkalmazni. A legitimista propagandához közel álló újságírók a Vatikán közvetítéséről miu­­dig tudomást szereztek és a legitimista propaganda érdekében minden alkalom­mal azt a hirt repítették világgá, hogy az olasz kormány nem ellenzi Ottó magyar trónfoglalását, ami pedig hom­lokegyenest ellentétben áll az olasz kormány álláspontjával. = Egy koiMí.iityigéret. A képviselő ház költségvetési bizottságának üiésén ismét felszólalt Englis pénzügyminiszter, aki a kormánynak a cukorgazdálkodásra vonatkozóan elfoglalt álláspontjára tett nyilatkozatot Tagadja, hogy a kormány nem tartotta volna meg szavát. Tény az, hogy a cukorgyárosokka! olyan meg­állapodás jött létre, amely szerint 1926 ban megszűnik a kötött gazdálkodás. Mivel azonban a cukorkartell még nem oldotta meg összes problémáit, nem teljesíthette azt a feltételt, amelyhez kötötték a cukorgazdálkodás szabaddá­­tételét és ezért fenntartották még az idei kampányra is a kötött gazdálko­dást, A kormány nem fogia megengedni — úgymond a pénzügyminiszter, — hogy megsértsék a fogyasztók érdekeit. Szép az Ígéret, de a tapasztalat sok esetben épen az ellenkezőjéről győződ­­tette meg a köztársaság népét és azért a kormány ígéreteket széles ez államban mindenki nagyon óvatosan fogadja. = Cseh néppárt és szlovák néppárt A csehszlovák néppárt, amely Sramek miniszter vezetése alatt áll, a műit évi választásokon megkezdte szervezkedését Szlovenszkóban is, ami által a Hlinka vezetése alatt álló szlovák néppárt cir­­kulusait zavarta. Azoknak a tárgyalá­soknak folyamán, amelyeket a Hlinka párt a kormánybalápís kérdésében foly iát, a szlovák néppáit egyik kívánságát előterjesztette arra nézve is, hogy a csehszlovák néppárt szüntessen be minden további szervezkedési propa­gandát Srlovenszkóban. A két párt között emiatt feszült a viszony és bár a Mic útra dr. által irányított propaganda nem járt nagyobb eredménnyel, mégis a szlovák néppárt nagyon szeretné, hogyha Sramekék abbahagynák a szer vezkedést. Hlinkáék követelését sok csehnéppárti képviselő is támogatja, egyelőre még Sramek hajthatatlannak látszik és nem hajlandó elejteni a szlo­­venszkói lidákckat. Városi közgyűlés. — Második nap. — —■ A járási bizottság határozata az 1925. és 1926. évi költségvetés tárgyá­ban. — Szerződés Migyar Komárom­mal a vízfogyasztásra nézve. — 1926. | jan 1-től érvényes az uj vizái}szabály - \ zat. — Kétnyelvű utca jelző táblák. — Komárom, — október 27. Szerdán délután folytatta a város képviselőtestülete őszi rendes köz­gyűlését megcsappant érdeklődés mellett, A képviselőtestület tagjai némi várakozás után összehozták u?yan a határozatképességet, de hall­gatóság nem volt. A közgyűlésnek legfontosabb tárgya volt a járási bi­zottság augusztus hó 7-én tartott ülésének az 1926. évi költségvetés tárgyában hozott határozata, amely felett hosszú vita folyt s végül a közgyűlés többsége tudomásul vette. Igen előnyösnek mutatkozó szer­ződést kötött a város Magyar Ko­márommal a kiszolgáltatott vízve­zetéki viz díjainak megállapítására nézve, amit a közgyűlés egyhangúan elfogadott. A közgyűlés lefolyása a következő volt, Csizmazia György városbiró negyed hat órakor konstatálta a határozat­­képességet és a folytatólagos köz­gyűlést megnyitotta- Bejelentette, hogy a megjelenésben akadályozott Hacker Richárd, Boldoghy Gyula, Polony Béla dr., Dosztál Jakab, Ivánfy Géza és Schwarcz Jenő kép­viselőtestületi tagoknak törvényes időben tett bejelentése folytán azok helyettesítéséről gondoskodott, Mint uj helyettes Csizmazia Lajos hivatott be, aki a közgyűlés színe előtt az esküt letette. A közgyűlés rátérve az 1925. évi költségvetést illetőleg hozott járási bi-Az udvari bolond. Jankovics Marcell noveJ lásköny ve. (Pozsony, szerző saját kiadása, 1926. Concordia könyvnyomda, 8-rét, 284 1.) Jankovics Marcell sem az író, sem a kulturember nem szorul bemutatásra. Ismerik itthon, de ismerik a külföldön is, ahol könyvei nagy keresletnek ör­vendettek mint például az Alpesek, amely már pénzen sem kapható. Jan­kovics Marcell a természet rajongója, mint ilyen föltétien idealista, mert hite van. Ez a hit nem az, amit e néven közönségesen érteni szoktunk, talán írói hitvallás, vagy az emberi jellem valami szövedéke,de Jankovics Marcellt ez a hite avatta íróvá, nem iró-müked­­velővé, hanem vérbeli íróvá. Egyszer rövid irói jellemzésében azt írtam róla, hogy ő a mi Literary gent­lemanünk. Aki első sorban a saját lelki gyönyörűségére ír és abban kive­teti a saját leikének sok gazdagságát. Az udvari bolond novellái is mind meg­annyi lelki átélésnek az erdménye és mindannyiból az iró képe bontakozik elő: az emberé, az érző emberé, akire elmondhatnék a százéves szójátékot: Minden ember ember, de nem min­den ember ember vagyis érző, gondol­kodó, becsületes ember, akiben ember­ség lakozik. Jankovics Marcellben ott él elpusztithatatlanul ez az emberség, mely első és legelső sorban magyar. Úgy ör­vendünk, mikor a sok kozmopolita toll­­iparosnak újat kereső, sokszor forradal­mi és meg nem forrott betüzagyvaléka után,a dekadens próza írók nemzetietlen toliköszörülései mellett végre magyar f lélek és magyar szív alkotásában gyö­nyörködhetünk Nem a magyarkodást tartjuk mi a lényegnek, de az igaz és keresetlen magyar érzést, amelynek melege elősugárzik a sorok közül. Érzéseinek gazdag színskáláján talán a legmegragadóbb a magyar földnek a rajongó szeretete, amely most föld­indulásszerűén csúszik ki lábaink alól. A költő azt érzi és érezteti: itt élned, halnod kell. Sokszor lírai zengésüek a hangjai, mikor a földről, a magyar rögről beszél, melyből lettünk és amely bennünket ideköt. (A birtokvásárlás, A beteg falu, A bot és a fa, A len­virág.) Mennyivel más ez, mint a de­kadens magyar költők sápitozó szen­velgése a magyar ugarról, akik közül nem egy azzal sincsen tisztában, mit is jelent az ugar. Mert az ugar más volt Széchenyi és más ezeknek az ifjú óriásoknak az ajakán, akik Páris felé fordított arccal mindent lekicsinyelnek, ami itthon van és minden előtt hasra vágják magukat, ami nyugatról jön; minden érdekli őket a saját nemzetü­kön kívül. Pedig a magyar nemzeti irodalom naggyá addig lett, amig nem­zeti volt és ezen semmiféle Adyzmus és dekadencia sem fog változtatni. Nagy nemzeteknek lehet fényűzése a dekadens költészet, amelyek már annyi nagyot és utolérhetetlent alkottak és annyi emléket állítottak a világirodalom Pantheonjában, hogy az enerváltság, az idegek túlfeszültségéből eredő expresszionizmus korlátlansága és aber­rációi sem árthatnak neki, de kis nem­zetek csak nemzeti életükben élhetik | ki igazán irodalmi életüket is. Nem azt jelenti ez, hogy extra Hungáriám non est vita, sőt menjenek külföldre té­mákért, vigyék bele irodalmunkba az idegen kultúrák színeit is, de emellett lelkűk megmaradhat magyarnak, bár­hogyan festik is az örök ember prob­lémáit. Jankovicsnak ez az emberi jel­lemvonása fényesen tükrözik a kötet első novellájában, Az udvari bolond­ban, melyben sok bölcsesség, életfi­lozófia és általános emberi elgondolás van. Méltó párja ennek A hid, szi­vekbe markoló tragikumával és A ko­szorú, mely a magyar szív érzéseit bányássza ki a néplélek mélységeiből. Lélekrajzokat nyújt több elbeszélé­sében, ahol mint analitikus is súlyos problémákat old meg, mint A kötél cimü lélekrajzban, ahol döbbenetes erő­vel nyilatkozik meg az életért és a kötelességért, a becsületért vívott em­berfeletti harc. Finom csipkeszerü no­vella a Tosca, rendkívül érdekes bonyo­dalmat nyújt. A stradivárius meséje és a leghosszabb lélekzetü elbeszélése: Látogatás a kolostorban, mely roman­tikus ize ellenére is meseszövése révén a könyv legszebb darabjai közé tartozik. Egy-egy novellájában (Az áldozatok) színes szavakban egy nagy gondolatot rejt el, hogy meggyőző erővel bizo­nyítsa be annak végén felebbezhetlen igazságát. Vannak a kötetben történelmi novel­lák is. melyek a magyar történelemből kialakult nemzeti lélek költői megálmo­dásai és ezekben inkább a póézis van kihangsúlyozva, mint a történeti elem. A példabeszédek könyve szellemes kis apróságokat fűz össze lírai hangú-ZONGORA Harmónium raktár és építő intézet Használt zongorák, p 1 a n 1 n ó k ajak 6500 K-tól kezdve. 3 CD Képviselet. Elsőrangú Repia zongorák és pianinófc Részletfizetésre is. Schönhofer Vilmos Bratislava, Priznás-tér 1. she. zottsági határozatra, azt egyhangúan tudomásul vette. Következett az 1926 évi költségve­tés, amelyet a járási bizottság au­gusztus 7-én tartott ülésében tárgyalt és egyes tételeinek leszállítása mel­lett azt jóváhagyta. A járási bizott­ság e határozatban figyelmezteti a tanácsot és a városbirót, hogy ama összegek közül, amelyek a költség­vetésbe, nevezetesen annak I. feje­zetébe tiszti fizetések és járandósá­­gok’cimén fel vannak véve, csak azon összegeket lehet kiutalni- amelyek jogérvényes határozaton alapulnak, ami áll nevezetesen Sándor főszám­vevő, Hittrich főpénztáros és Lengyel ellenőr szolgálati, esetleg egyéb il­letményeire, azonban az összes köz­ségi alkalmazottak illetményeire nézve is, A költségvetés ellen bea­dott hétrendbeii felebbezést a járási bizottság elutasitatta. Sándor Ernő h. főszámvevő a ha­tározatot teljes terjedelmében a köz­gyűlés elé terjesztette és kérte annak a tanácsi és pénzügyi bizottság ja­vaslatai szerint tudomásulvételét. Ismeretes dolog, a járási bizottság az 1926» évi költségvetésben fölvett személyi járandóságok közül erősen kifogásolta azokat az illetményeket amelyeket a h. főszámvevő, a városi főszámvevő teendőinek helyettesíté­séért 1921, tői fölvesz, valamint a költségvetés I. rovatában feltüntetett tisztviselőknek uj, magasabb fizetés­osztályba való beosztását, anélkül1 hogy erre a megfelelő törvényes ha ’ tározatot a képviselőtestület produ" kálta volna, Az ügyben a járási bi" zottság vizsgáló bizottságot küldőt" ki, amely Soltész szolgabiró vezeté lattal telitve meg azokat szubjektív énjéből. Csupa szin és hangulat, mely ezekből az apróságokból felénk árad és azokat élvezetes olvasmányokká teszi. Stílusa könnyed és élénk, csupa for­dulat és szellem, kiérezzük belől a világjárt ember jó Ízlését és impresz­­szióinak értékeit. Jankovics Marcell alapjában romantikus természet: ebből fakad határtalan lelki jósága; lírikus természet, ez teszi minden elbeszélését szubjektivitása révén egyénivé, melyek­ben a saját lelkét tükrözi vissza érzés­skálája és szin palettája gazdagságával együtt; de lelke magyar lélek és ebből fakad nemzeti érzése, fajának igaz sze­retete és aggodalmai, valamint hibáink megismerésével annak javítására szol­gáló igyekezete. Azért romantikus, hogy nekünk reménységet nyújtson, hitet szuggeráljon belénk azok közt a súlyos gondok közt, amelyekben élünk és a magyar nép jövő sorsáért való küzdel­meinkben bátorítást nyújtson népünk szebb és jobb jellemvonásainak tükréből. Jankovics Marcell könyve nagy nye­reség irodalmunkra nézve. Hasztalan állítják esztétikusaink, hogy a novella műfaj túlélte magát, Jankovics Marcell könyve ennek ellenkezőjéről győz meg bennünket Szeretném, ha minden ma­gyar könyvtár megszerezné, minél szé­lesebb körben válnék ismeretessé ez a könyv, mely írójának nagystílű irókvali­­tásait hirdeti. Aki a könyvet elolvassa, ugyanerre az álláspontra fog helyez­kedni. Ez egyike azoknak a ritka köny­veknek, amelynek elolvasása után szép­nek álmodhatjuk a magyar jövőt. Alapi Gyula. A nyitrai vadász és kynologiai club lezajlott 12 élő és agyaggalamb versenye közül kilenc első, 4 máso­dik es 3 harmadik. A két nagyszombati versenyen pedig mindkét első 1 második és 2 harmadik díj lett Seifert­­fóle fegyverekkel és töltényekkel megnyerve. — Számok beszélnek I Érdeklődők kérjenek árajánlatot special galamblövő töltényekben és agyaggalamb lövé­szeti berendezésekben: *39 József cégtől, BRATISLAVA, Halászkapu Alapítva: 1840. Telefon: 252.

Next

/
Oldalképek
Tartalom