Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)
1926-10-30 / 130. szám
1926. október 30. Komáromi Lapok 3. oldal. sével a városi számvevőségnél a vizsgálatot meg is tartotta. A vizsgálat megejtése után hozta meg augusztus 7-iki határozatát. A járási bizotiság határozatához Fülöp Zsiímond szólt, aki azt a maga részéről elfogadta. Egyben azonbrn javaslatot terjesztett a közgyűlés elé azoknak az alaki hibáknak helyrehozására nézve, amelyek a járási bizottság eljárását provokálták. Az 1921 ben eltávozott Szalay városi főszámvevő helyettesítésével a város akkori tanáosa Sándor Ernő h, főszámvevőt bízta meg és részére helyettesítés címén havírészletekben fizetendő illetményt szavazott meg. 1922 ben Rózsa István adófőkönyvvezető nyugalomba vonult és az akkori városi tanács Höltzl Gyula számvevőt bizta meg az adófőkönyvi teendők ellátásával s részére szintén helyettesítési dijat szavazott meg. Tudomása szerint ezek a tanácsi határozatok közgyűlés elé külön be nem jelentettek, bár kétségtelen, hogy a költségvetésbe évről-évre a megfelelő rovatba beállitíaitak, t- hát közvetve a közgyűlésnek tudomást kellett erről szereznie. Minthogy a járási bizottság ezt a mulasztást helytelennek tartja, szükségesnek látja, hogy a közgyűlés ezt helyrehozza éspedig annyival is inkább, mert azok a tisztviselők, akikahelyetesittésiilletményeiket évek óta fölvették, jóhiszeműen jártak el Indítványozza, hogy a közgyűlés Sándor Ernőnek a tanács által főszámvevői helyettesitéseérí megszavazott és részére kiutalt illetmények eddigi folyósítását utólagosan hagyja jóvá és ezen helyettesítési díjazások kiutalását a további helyettesítési időre rendelje el; úgyszintén veg-ye tudomásul a közgyűlés az adófőkönyvvezető helyettesítésével megbízott Hölt 1 Gyula számvevőnek eddi? kiutalt helyettesítési illetményeit és azoknak további kiutalását, amíg a helyettesités tart, rendelje el. Csengéi Kálmán azt kívánja, hogy aki mulasztási, vagy szabálytalanságot követett el, azt felelőségre kell vonni. Dénes Emil, aki tagja volt annak ide;én a tanácsnak, tudomással bír arról, hogy a helyettesítési illetmények utalványozása a tanácsnak bejelentetett. Kifogásolja azonban a járási bizottság eljárását, nevezetesen a vizsgálat megtartását, mert ehhez nincs joga a bizottságnak. Hangsulyo?za, hogy a város vezetőségének nem kellett volna a vizsgálatot megengedni és szükségesnek tartja, hogy a közgyűlés e kérdésben állást foglaljon, nehogy ez az eset a jövőre nézve precedensül szolgálhasson. Egyébként Fülöp javaslatát elfogadja. Csizmazia György városbiró mindenekelőtt bejelenti, hogy amikor tudomást szerzett a vizsgálóbizottság kiküldéséről, azonnal eljárt a járási főnöknél és tiltakozott a vizsgálat ellen, noha a városnak semmi eltitkolni valója nem volt. Majd ismerteti a városi tanácsnak a kérdéses helyet- , tesitésekre vonatkozó határozatait. : Ezzel kapcsolatban felolvassa a vizsgáló bizottság eljárásáról fölvett jegyzőkönyvet E jegyzőkönybe fog- I lalták a főszámvevői helyettesítési díjaknak kiutalása körül emelt kifogásokra vonatkozó azon információt is, amely Szijj Ferenc dr., akkori polgármesternek nyilatkozatát tartalmazza, aki igazolta azt, hogy a kiutalds tanácsi határozat alapján, sajátkezű aláírásával történt. Az utalványozást az illető tanácsülés határozata számának kitüntetése mellet eszközölte Steiner Gábor vitatja, hogy a járási bizottságnak joga volna a költségvetés tételéből törölni, vagy azokat megváltoztatni. De nincsen joga a járási bizottságnak ahhoz, hogy a városnál vizsgálatot tartson. A járási bizottság határozatát nem veszi tu domáüul, aminthogy pártja sem veszi tudomásul, mert annak idején a költségvetés tárgyalásában a kommunisták nem vettek részt és azt megfelebbezték. A felebbezésiiket a járási bizottság nem is tárgyalta, csak egyszerűen elutasította. Jávor Jenő állami főjegyző megállapítja, hogy a járási bizottságnak vagyonfelügyeleti joga van A vizsgálat tulajdonképen a járásfőnök nevében történt, akit So'tész szolgabiró helyettesített, de megjelent a járási számvevő is, akinek pedig egyenesen kötelessége, a költségvetések átvizsgálása. Jogsére!em nem történt, mert de facto a járási főnök tartotta a vizsgálatot helyettesének vezetése mellett. Szerinte itt az történt, hogy a kérdéses illetmények kiutalása nélkülözte eddig az alaki feltételeket, ezt a közgyűlés jóváteheti mai határozatával. .Mivel nem kívánt senki sem nyilatkozni, az elnöklő városbiró névszerinti szavazást rendelt el. A járási bizottság határozatát 18 szóval 9 ellen tudomásul vette a közgyűlés, a he yettesitési illetmények jóváhagyására vonatkozó Fülöp-féle javaslatot pedig 17 szóval 8 ellenében 5 3 nem szavaztak) határozattá emelte, A Duna jobbpartján elterülő testvérvárossá*, Magyar Komárommal tárgyalások folytak a vízszolgáltatás dijának megállapítására nézve. A tárgyalások eredményeképen a két város között szerződés jött (étre, amelyet a tanács és pénzügyi bizottság elfogadásra ajánít a képviselőtestületnek. A szerződés szeiint Magyar Komárom a részére kiszolgáltatott vízmennyiségért köbméterenkint 40 cseh fillért köteles fizetni, amely 1 év alatt mintegy 150—160.000 cseh korona bevételt jelent a városi vízműnek. A szerződést két évre kötik meg és pedig 1926 január 1-től kezdődő érvénnyel 1927. év végéig. Az 1926. évre a még fennt levő hátralékot egy összegben téríti meg a jobb part a városnak, 1927-ben pedig havirészletekben fizeti a dijakat A közgyűlés a szerződést elfogadhatónak találta és utasitotta a vá- ! ros vezetőségét, hogy ezt Magyar Komárommal mielőbb kösse meg. Az ' uj vizdijszab ily rendelet életbe. ! léptetése e!len Boldoghy Gyula és társai beadványt intéztek a városhoz, amelyben kérték, hogy a szabályrendelet életbeléptetését függeszszék fel mindaddig, ami? a legfelsőbb közigazgatási bírósághoz ez ügyben beadott panasz elintézést nem nyer. A tanács és a pénzügyi bizottsága szabályrendelet életbeléptetését ajánlották, ez utóbbi az 1926. évtől kezdve, annál is inkább, mert jogi vélemény szerint köteles a város a szabályrendeletet életbeléptetni. Fried Jenő nem helyesli az elhamarkodott életbeléptetést, mert a ; szabályrendelet a kereskedőkre és az üzlettulajdonosokra igen súlyos terheket ró. Csatlakozik a felebbezőkhöz és az életbeléptetés elhalasztását indítványozza, Steiner Gábor és Dénes Emil a pénzügyi bizottság javaslata mellett szólalt fel, mire Fried Jenő azt javasolja, hogy ha már ez elkerülhetetlen, akkor legalább 1927. január 1-étől kezdve > léptessék életbe. Stern Bernát szintén az 1927. mellett szólal föl. Sándor Ernő h, főszámvevő szükségesnek tartja az 1926. évi életbeléptetést, mert a város csak így képes az j 1927. évre világos költségvetést készíteni, hogyha a folyó évben már az uj szabályrendelet szerint vehetnek ! ki a dijak. A jövő évre nézve a j Magyar Komárommal és az államvasutakkal kötött szerződés folytán előálló nagyobb bevételek lehetővé teszik majd, hogy a dijak redukáltassanak, ami 1927-ben be fog következni. A pénzügyi bizottság javaslatát kéri elfogadni. Névszerinti szavazás utján a nagy többség a pénzügyi bizottság javaslatát fogadta el, vagyis a szabályrendeletet 1926. jan, 1-étől vissza- j menően léptetik érvénybe. A hásadó részesedésre vonatkozó j szerződésre nézve a közgyűlés úgy határozott, hogy az 1927. évre ismét megköti a szerződést 5% részesedéssel. A tanács és a pénzügyi bizottság1 ■ javasolta a képviselőtestületnek, I hogy a törvény rendelkezése szerint a város utcái nevének államnyelven is való kitüntetését rendelje el. Minthogy törvény rendelkezik így, nem áll módjában a városnak ezt megakadályozni, mert különben a felsőbb . hatóság hajtja végre a város költ- ‘ ségén. Az utca jelző táblák tehát csehszlovák és magyar nyelven készíttetnek el és az erre beérkezett ajánlatok közül a Szunyoghy Testvérekét fogadta el a közgyűlés és ezt a luxus kiadást az 1927. évi költségvetés terhére rendelte el, Agútaisori gyepmesteri telken levő épületet munkáslakásoknak alakíttatja át a város, az építkezéssel a legkedvezőbb ajánlatot tett Langschádl József építőt 39961 K költséggel bizta me? a közgyűlés. Több közsegélyügyben határozott még a közgyűlés, amely azután iparengedélyek kiadását szavazta meg s végül nagyszámú illetőségi ügyet intézett el, mely után fél 8 órakor a közgyűlés véget ért. Palkovich Viktor negyven éve plébánosa Guta községnek, — Saját tudósítónktól. — Komárom, — okt. Z0. Palkovich Viktor gúlái esperesplébános, volt kérész ényszocialista nemzetgyűlési képviselő, holnap, vasárnap tölti be Gután plébánosi működésének negyvenedik évét A teljes visszavonultságban élő ősz lelkipásztort a község, az iskolák, a Szövetkezet és hiúéi meleg ünneplésben akarják részesíteni, bár kétséges, hogy ebben résztvesz e Palkovich Viktor, aki a közélettől teljesen visszavonult, amióta negyven évi illeni közhasznú működésének töviskoronáját a hatalom kiutasításával a fejére tette. Palkovich Viktor 1886. év őszén foglalta el gutái állomását egy októbervégi vasárnapon. A gúlái hivek szívesen fogadták a körükbe érkező fiatal plébánost, akit Simor hercegprímás az eszíergomszentgyörgymezei plébánosi állásból nevezel! ki a fontos és hatalmas gúlái plébániára. A tetterös fiatal pap éleíe feladatául hivei heiyzelének javítását tűzte ki és a lefolyt negyven esztendő alaü, ami alkotás anyagi és szellemi irányban létesült, az ő fáradhatatlan tevékenységének köszönhető. Hitelszövetkezet, áruszövetkezef, íejszövetkezet, uj iskolák, óvoda, gőzmalom, a gúla-komáromi helyiérdekű vasút, a Vágón és a Kisdunán létesült állandó vashidalt, amelyek uj perspektívát nyitottak meg e hatalmas község fellendülése előtt, Palkovich kezdeményezésére léptek a megvalósulás stádiumába. Nem is volna szükséges közérdekű tevékenységét ezek után tovább méltatni és elegendő lenne, ha pontot tennénk e soraink végére. Hiszen közismert dolog az is, hogy mint pap a legnagyobb tekintélynek örvend magyar paptársai körében, akiknek kimondottan a vezére. Nem kereste soha a kilüníelést és a feltűnési, bár kitüntetésben is volt része. Papi érdemei elismeréséül fiatalon esperese a komáromi kerületnek, 1896. év óla. A politikába a néppárt megalakítása alkalmával sodródott bele és kevesen fudják, hogy néhai Molnár János komáromi apáfplébánossal ebben Palkovich Viktor is leltekkel volt tényező. Egy Ízben a nemesócsai válaszló kerületben fel is lépett néppárti programmal, de a hivatalos támogatással szemben csekély szavazattal kisebbségben maradt. A vármegyei közigazgatási bizottságnak 1906 óla tagja volt az államfordulatig, a törvényhatósági bizottságban pedig harminc évig viselte a tagsági lisztet és olt rendkívüli nagy tekintélynek örvendett a szabadelvű korszakban is. Jótékonysága páratlanul áll a komárommegyei közéletben. A komáromi főgimnázium diák asztalára százezer koronás alapítványt tett és mikor a komáromi diákmenza megalakult, ezt is százezer korona adománnyal támogatta. A komáromi apácáknak, mikor havi 70 korona fizetésük volt, névtelenül küldött húszezer korona adományt, az adakozó nevét csak később tudták meg. Gután is jóltevöje a szegényeknek, akik öt napi imádságukba foglalják. Híveinek rajongó szereteíe kísérte közpályáján, de községe halárain messze túl is i jovo évi aratásért! Ekéje vontatására kétféle erő áll rendelkezésére: az állatok, vagy a traktorok ereje. Két pár ló tartása az év végéig többe kerül, mint egy Fordson traktor. Ez utóbbi azonban csak akkor kerül pénzébe, amikor tényleg dolgozik s akkor sem sokba, mivel a legolcsóbb tüzelőanyagot (petróleumot) fogyasztja. Ellenállóképessége minden próbát kiáll; elvégzi a legnehezebb munkákat és Önnek olyan termést biztosit amilyet amig lovakkal dolgozott sohasem remélhetett. Kérjen ingyenes bemutatást és Önt is meg fogjuk győzni. A traktor ár« Ke 32.800*— Sárhányók kill5»' Ár kötelezettség^ nélkül A Ford Motor Company gyártmánya Látogassa még ma meg az országban lévő számos képviselőink egyikét feilr rnrnm
