Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)
1926-10-23 / 127. szám
1926. október 23. Komáromi Lapok 3. oldal. li- '7. -' ' * K is. .'• (’ '•v-tMrb '*5' ^-‘^4 l; ••i'J /v | - V’&;$'&*-,■ "%f-vénynek van feníartva a rendezés. A szlovcnszkői bírósági kerületek uj beosztását a törvényjavaslat mellékletét alkotó kimutatás a pozsonyi, komáromi és nyitrai törvényszék területén a következőképen javasolja: A pozsonyi törvényszék területén: 1. Pozsony városi járásbíróság 2. pozsonyi járási járásbiróság, amelyhez az eddigi községeken kivül a bazini járásbíróság területéről Nestych csatoltatik. 3, Dunaszerdahelyi járásbíróság, amelyhez rz eddigi községeken kivül Ballony, C.iliznyárasd, Csilizpaias, Csiliz:ásvány, Kulcsod, Medve és Szap kikelek. 4. Galántai járásbíróság, arael}li;z az eddigi községeken kivül a nagyszombati járásbíróság területéről a kivetkező községeket csatolják; Ahrahám, Geszt, Kisgeszt, Páldi és Szered községek. 5. Malackai járásbíróság, valamint a Miavai, bazini, szenecei, szkalicai somorjai járásbíróság területei változatlanok. Nagyszombati járásbíróság, amelyhez a bazini járásbíróság területéről Horné- Oresány és Dőlné Oresány községeket csatolták. A komáromi törvényszék területén: A komáromi és ipolysági járásbíróságok területei változatlanok. A lévai járásbíróság területéhez a korponai járásbíróság területéről a következő községeket csatolják: Nádasd. A Selmecbányái járásbiróság területéről pedig a következő községeket csatolják át: Alsó-Almás Felső-Almás, Bát, Hontbsgonya, Berzsenye, Éles-falu, Pecsenyicz, Alsó- 1 Baka, Felső-Baka, Bakabánya, Alsó-1 dotta csendesen az asszony és csititani I kezdte a gyermeket. — Tudod, hogy a gyermek beteg.. az orvos épp most ment el.... És vacsorát nem főztem... — Nem főztél ? Hát mit csináltál? Nem főztél ? Hát mire való vagy te ? És ismét ráütött az asztalra, hogy csak úgy rengett a kis szoba. A gyerek hangos sírásra fakadt. — Nem főztem... A gyereket nem hagyhattam.. És te úgyis ittál eleget. Csendesen, nyugodtan beszélt az asszony, ringatta a bölcsőt, hogy a gyerek elcsendesedjék. — Ittam... hát ittam 1 Csak azért is ittam 1... Annyit iszom, a mennyi tetszik. De téged leütlek... Enni akarok... És fölemelt ököllel ment az asszony felé, a ki fölállt a bölcsőtől. — Üss le 1 — mondotta nyugodtan — az uram vagy... megteheted ... De vacsorát mégse főzhettem . .. Ott a kenyér. . . — Fűlj meg benne! — morgott az ember. És megfordult az ajtó felé: — Ha tincs vacsora, megyek vissza... Dühösen vette a kabátját, magára rántotta, a kalapját is kezébe vette, már indult, de az asszony szomorú, szelíd szava megállította: — Péter... Péter... meg se nézed a gyereket ? Nagyon rosszul van... Az orvos azt mondta: Talán meg sem éri a reggelt. Mogorván fordított hátat az ember: zsemberk és Felső-zsemberk községek, j A párkányi és ógyallai járásbíróságok 1 területei változatlanok. 6. A zselizi járásbiróság területéhez az ipoiysági járásbiróság területénél a következő községeket csatolták át: Ipoly bél, Hontfüzesgyarmat, Kisöived, Alsó-Fegyvernek, Felső-fegyvernek, Jpolypásztó Kis Peszeg, Nagy-Peszeg, Garamsalló, Tergenye, és Zalaba községeket. A nyitrai törvényszék területén: 1. A nyitrai járásbiróság területéhez a nagytapolcsányi járásbiróság területéről a következő községeket csatoltákáí: Bőfalu, Püspökfalu, Bzincz, Csemend, Krtocz, Ridosnya, Kisrippény, Nagyrippány, Szuiány, Nyitrasáfő, Sarluska, Vezekény és Kisvicsád községeket. A gaígőci és érsek újvári járásbíróságokhoz tartozó községek változatlanok. 4. A prividzai járásbiróság területéhez az aranyosmaróti járásbiróság területéről a következő községeket csatolják át: Bystricany, Cerenany, Chalmová, Kamenecholny, Kamenec Horny, Kosfolany, Zemanské, Oslany, és Vieska-Mala községek. A nagyíapoicsányí járásbiróság területéről pedig a következő községek: Dvornjky Racice, Sue íny Nitrianské, Vestenice, Dolny és Vestenice Horné községek. 5. A vágsellyei járásbiróság területéhez a galántai járásbiróság területéről a ‘következő községeket csatolják át: Deáki, Pered és Zsigárd községeket. 6. A nagy apolcsányi járásbiróság területéhez az aranyosmaróii járásbiróság területéről a következő községeket csatolják át: Brodany, Kolecnov, Krstenany, Veiké I — Azzal nem gyógyítom meg, ha ránézek, — morogta. Ha meghal, meghal... legalább nem fog vesződni ezzel a cudar világgal... — Nem sajnálod ? Panaszosan, busán hangzott az aszszony hangja, szemére szorította a kezét, sirás fojtogatta a torkát. — Ne nyivákolj! — mordult rá az ura. — Egész héten dolgozom, mint az állat s ha szombaton este megiszom egy pohár bort, a szememre veted ... — Tej kellene a gyereknek... inkább azt vettél volna.. Minden pénzedet eliszod... Semmit se adsz a konyhára... Már nem remegett a hangja... megtörölte a szemét, keményen, hidegen nézett az urára ... — Nem adok ... hát nem adok ... A gyerekre költenéd... Az uradat kutyába se veszed . . . — Nem ... Péter ,,, nem ... Egész héten csak érted dolgoztam. . . Amit a mosásért kaptam, mind az ebédekre költöttem ... te egy koronát sa adtál... — Es ha rám költötted?... a feleségem vagy ... — Szívesen dolgozom... De a gyerek akkor kapta a betegséget... megfázott... És te meg se nézed ... Az ember ismét morgott, szeretett volna már a cimborák között ülni, a boros üvegnél... Szombat este volt... a fizetés napja... Kár, hogy már hazajött .. . megy vissza ... itthon csak a Pazit, Radobice, Simonovany, Uherce Maié. Userce Veiké, és Veshorná községeket. 7. A verebélyi járásbiróság területéhez az értekujvári járásbiróság területéről a következő községek csatoltattak át: Nemecsdiesike, Mártonfalva és Vajk községeket. 8. Az aranyosmaroíi járásbiróság területéhez a verebélyi járásbiróság területéről a következő községeket csatolták át: Nevidzany, Vőrösvár, Vozokany, Maié és Vozokany Veiké községek. A nyitrai járásb róság területéről pedig Dymes-Kostolany községek. Az első Tisza-szobor. Október 17-én vasárnap leplezték le Tisza István szobrát Debrecenben, a legelsőt, amelyet nemzetétől kapott. Nagy közönség vett részt az ünnepélyen, fájó megemlékezések magasztalták a tragikus sorsú hazafit és babérkoszorúk borultak ércalakja elé. A legelső koszorút pedig Horthy Miklós kormányzó tette le, olyan beszéd kíséretében, amely magára az ércszobor talpazatára kívánkozik. A kormányzó igy bes élt: — Súlyos idők és megpróbáltatások közepette állott, küzdött és esett el hazájáért Tisza István gróf. A magyar férfi erényének megtestesülése volt, mint ember, államférfi, katona. — Akik az ő életét kioltották, a nemzet életére törtek! Ez a szobor a hazájáért vértanuságot szenvedő férfi ragyogó példáját állítja elénk, a maga nyomorúságot látja . . . — Ha itthon nincs vacsora, megyek oda) a hol van. És fejébe csapta a kalapját. Az asszony eléje állt. — Péter... nincs szived... A gyerek meghal... nincs szived?... Gyere... imádkozzál érte... Az ember nagy szemmel meredt az asszonyra, — Imádkozzam? Olyan furcsa volt előtte ez a kérdés, hogy úgy érezte, mintha mellbeütötték volna. A korcsma járt az eszébe, a pajtásokra gondolt, a borra, a muzsikusokra. — Imádkozzam ? — kérdezte ismét; és hirtelen a bölcsőre nézett. Az asszony megfogta a kezét. — Péter... édes uram... — mondotta szelíden, — hiszen te nem vagy rossz ember... Tudom én, hogy nem vagy rossz... csak a cimboráid komiszak... Ők az okai mindennek... Az orvos azt modta, hogy ma fordul a gyermek betegsége. .. Ha átéli az éjszakát... jobban lesz... Imádkozzunk a gyerekünkért,a beteg kis fiunkért, a szivünk véréért. Az ember bambán nézett maga elé. Az asszony keze forrón tapadt a kezére, szemének érdeklő pillantása belefuródott a szemébe, hallotta a szive verését... Különös érzés vett erőt rajta... — Szívesen dolgozom Péter... Nem haragszom rád Péter... Vacsora is lesz némaságában pedig tetemre hívja a magyar nemzet sírásóit. — Tisza István 1 Halhatatlan emlékednek mély kegyelettel hódolok és szobrodra leteszem a nemzet koszorúját. Az ünnepségnek ezek a gyönyörű és maradandó szavai leértek a nemzet lelkének mélyébe és felemelkedtek a Tisza nagyságához, Mit lehetne itt többet mondani. Aki ehhez a szoborhoz járul, egy hegy lábához lép, melynek orma a fellegekben vész el. Onnan jön a szél, a menydörgés, az erő, a villámsugár; a hegy orma az egekkel társalog s földi hangok nem jutnak hozzá. így van a nagy emberek lelke összeköttetésben a Gondviseléssel. Elhalhat a hegy ormán minden, ami rajta élő volt, de ő kopáron is örök része az élő földnek s mértékeit zordonsága csak emeli. így maradt halhatatlan a nagy ember is. Ha őt is elnyeli a föld, de sírjából hegy lesz, testéből válik érctorony, szelleméből szélerő. Minél meszszebb van az elmúlástól, emlékét annál jobban magához öleli az élet s mértékeit annál jobban kiadja az idők távlata. Tisza István a lelkek felismerésében ma nagyobb, mint testi életében volt, amikor vállain hordozta a munka és a felelősség súlyos keresztjét. Nagy lett volna, ha ezt a keresztet bírta volna egy hosszú életen át; de hogy túlfeszítették rá, a mártírok glóriáját is megkapta s a rátekintő szembe a szív könnyet sajtol. A hideg ész a meleg szívvel összebo minden nap ... jó, friss vacsora.. Üss agyon, ha nem lesz.. De ma tej kellett a gyereknek ... Ma éjszaka fordul a betegsége ... Imádkozzunk, hogy jóra forduljon ... És a forró keze, mint a vaskapocs fogta az ura kezét, karja odafonódott a karjára, ziháló melléből suttogva tőrt elő a szó: — Csak az ital ront meg Péteri Én nem sajnálom tőled ... De mára már elég volt... Ma nem szabad elmenned... A gyerekünk meghal... Itthon kell maradnod... Istennek tetsző áldozat lesz... Imádkozzunk, hogy könyörüljön rajtunk... És odaborult az ura mellére.. Könyek árja borította el a szemét, elfojtott sírásra nyílt az ajka. A bölcső megingott... A beteg gyermek hánykolódva fordult meg benne... panaszos nyögéssel [töltötte be a szobát. — Hallod ? Hallod, Péter ? — fordult riadtan az asszony az urához — Péter, az Isten megáld, jer ,.. És húzta az embert a bölcső felé... az ment bódultán ... megbüvölten ... fejét mellére sülyesztve ... nagy, nehéz lépéssel s lerogyott a bölcső elé ... És a szombatest csendjében az aszszony szivéből forrón tört elő a sóhaj. — Mi Atyánk,ki a mennyekben vagy..: Az ember csendesen, alázatosan, áhítattal mormolta utána... A nyitrai vadász és kynologiai club lezajlott 12 élő és agyaggalamb versenye közül kilenc első, 4 második és 3 harmadik. A két nagyszombati versenyen pedig mindkét első 1 második és 2 harmadik dij leit Selfertfóle fegyverekkel és töltényekkel megnyerve. — Számok beszélnek! Érdeklődők kérjenek árajánlatot special galamblövő töltényekben és agyaggalamb lövészeti berendezésekben : 439 j Seifeart József cégtől, BRATISLAVA, Halászkapa u. 4. sz. Alapítva: 1840. Telefon: 25?.
