Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-10-21 / 126. szám

S, oldal. Komáromi Lapok 1926. október 21. i... 1 —1 ■■ He tia&via kihasználatlanul az óéi elit ilyet Önnek a ,POLIO' utolérhetetlen mii ----------- MINDENÜTT Iliászaim íóség-ével nynjt. 5 KAPHATÓ! ----------- 1 bátorságunk nyíltan és világosan állni az aktivizmus alapjára és ezért meg­győződésünk az, hogy kötelességünket a legjobban igy teljesijük. Ebből a szempontból ítélve meg a helyzetet, nem csodál Kozunk azon, hogy voltak német politikusok, akik a kor­mányban való részvéteire vállalkoztak, bár nem tagadhatjuk meg azt a felfo­gásunkat, hogy ez a lépés bizonyos indokolt aggodalmat vált ki beiőünk. Lehet, hogy nincs igazunk, de mi nem olyannak látjuk a politikai hely­zetet, amely alkalmas* lenne arra, hogy a nemzeti kisebbségek bármelyi­kéhez tartozó politikusok a kormányban , helyet foglalnának és ezáltal annak a felelősségnek, amely ezzel jár, min­den súlyát magukra vegyék. Nem sza­bad ugyanis elfelejteni, hogy a nyolc esztendős rezsim, amelynek alapját és eszközeit csaknem kivétel nélkül a cseh nemzeti forradalom szülte és amelynek legfontosabb és bevallott célja a nem­zed államnak megerősítése volt, a nem­zeti kisebbségek rovására és amely a modern demokrácia minden fegyveré­ből tőrt kovácsolt a nemzeti kisebbségek legfontosabb, élteíadó szervei, intézmé­nyei és vagyona ellen, — nem változott és mintha a júniusi események után megint uj erővel indult volna útjára. Csak futólag emlitem itt a kiu’asitáso­­kat, a bírósági járások körzeteinek a kisebbségek nyelvhasználati jogait sértő megváltoztatását, elintézetlen elbocsátott tisztviselőink ügye, a kolonizáció vígan folyik tovább, pénzintézeteink szanálása azokat a tönk szélére juttatja s a hadi­­kölcsön törvény egyszerűen nem lesz végrehajtva. Nem szükséges emlékeze­tükbe idéznem, amikor többek között mi is bizonyságát adtuk a júniusi ese­ményekben elfoglalt álláspontunkban konstruktiv munkára való készségünk­nek és nehéz kérdések megoldásánál a cseh polgári pártok segítségére voltunk, mi, a mi nemzeti politikánk szempont­jából súlyos áldozatokat hoztunk és rengeteg támadási felület állott ellen­feleink rendelkezésére. Mindennek logi­kus következménye lett volna, hogy a kormány az események konzekvenciáit levonja és megállapíthatjuk azt, hogy a természetes fejlemények helyett min­den ellenkezőképen történt. A kormány­nak a legnagyobb igyekezete volt a sovány eredményeket minden eszközzel lerontani és minden vonalon teljesen zavartalanul folyik az a munka, amely három évvel ezelőtt kezdődött és amely végeredményben a ml megkisebbité­­sünkre tör. Ilyen előzmények után természetes, hogy aggodalommal nézünk a legna­gyobb nemzeti kisebbség pártjainak elhatározása elé, fel kell azonban téte­leznünk, hogy általunk nem ismert, vagy nem látott olyan indokai voltak, amelyek a súlyos lépést igazolni fog­ják és remélnünk Kell, hogy a kor­mányba lépés eredményei a mi nem­zeti kisebbségi életünkben rövidesen érvényesíteni fogják hatásukat. Nem szabad elfelejteni a német mi­nisztereknek, hogy a kormányban való részvételükért minden nemzeti kisebb­ségnek felelőséggel tartoznak, mert vál­lalkozásukkal az állami igazgatás ed­digi irányának gátat kell vetniök ép úgy a némeiek, mint az egy milliónyi magyar érdekében is. De felelőséggel tartoznak azért is, mert ennek a hely­zetnek létrehozásában nem jelentékte­len segítőtársra találtak bennünk, ma­gyarokban is. Bennünket ez alkalommal a kormány bemutatkozásával kapcsolatban ez a kérdés érdekel leginkább és azt hiszem, hogy a nehéz és veszedelmes vállal­kozáshoz szerencsét kívánni érdekében áll a magyar nemzeti kisebbség minden tagjának. A kormányelnök expozéjában ke­vés szóval keveset mondott. Meggyő­ződésem szerint ilyen események alkal­mával világosabban és egyenesebben kellett volna nyilatkozni. Világosan rá kellett volna mutatni a helyzetre és ke­vesebb szóvirággal, de annál több egy­szerűséggel úgy, chogy az a demokraia államfétfiuhoz illik, meg kellett volna mondania, hogy a cseh nemzeti kor­mányzás csődbe jutott, hogy ennek minden következményét le kell vonnia az állam érdekében és nagyon termé­szetesen és nagyon nyíltan és világo­san rneg kellett volna mondania azt is, hogy abból az ideológiából, melyből 8 esztendő kormányzása folyt, ki keli ezentúl vetkőzni és mindazokat a sú­lyos sérelmeket, amelyek a nemzetek közti ellentéteket olyannyira fokozták, orvosolni és jóvátenni kell. Elismerem, hogy a kormányelnöknek nehéz volt ezt a kényszerű átorientálódást mezte­len szavakkal kifejezni és nem is volna végeredményében semmi kifogásom j jól bursoló fogalmazás ellen, ha arról volnék meggyőződve, hogy a nemzeti béke minden feltételének megteremtése szándéka és programja és ha azt lát­nám, hogy mögötte egy igazi erős kor­mány áll, amely a tiszta parlamen­táris kormány jellegét viseli magán. Az én megállapításom szerint ez a kor­mányalakítás azoknak a kísérleteknek egyike, amelyek a krízis elódázását célozzák és egyáltalán nem az a ki­egyenlített többségre támaszkodó kor­mány, amelyik a belpolitika tartós és számottevő konszolidálását hozhitja maga után. Az állam krízise a radi­kális eszközök használata nélkül meg­szűnni nem fog és megszüntetésének egyenes, de egyszersmind egyetlen útja a nemzeti kisebbségek teljes és fentar­­tás nélküli egyenjogúsága. Tudom, hogy ez megdönti azt az esz­mét, amely 8 éven keresztül az álla­mot — úgy mondják — építette, a valóságban azonban destrualta, mert kevés jót hozott, de rengeteg áldozatot követelt az állam minden polgárától, ds hát azzal a gondolattal meg kell ba­rátkozni és sajnos, nem látom a kor­mánynyilatkozatban ennek kifejezését és elismerését. Nincs tehát semmi okom arra, a kormánnyal szembeu bizalommal legyek, tekintettel azonban arra, hogy a nemzeti kisebbségi mi niszterek a kormányban helyet foglal­nak, várakozó álláspontra helyezkedem és a Magyar Nemzeti Pár képviselői nevében a következő nyilatkozatot te­szem : A Magyar Nemzeti Párt képviselői klubja a kormánytól a nemzeti egyen­jogúság fokozatos, de erélyes ki­építését várja, de mindaddig, mig an­nak látható bizonyítékait nem látja, tartózkodó álldsPoniot foglal el és ami-Ikor a kormánynyilatkozatot mégis tu­domásul veszi, csupán a konstruktív munkára való hajlandóságát akarja kifejezni anélkül, hogy a kormány­többség támogatásira magát kötelezné és e tekintetben való állásfoglalásának jogát későbbre tartja fenn. A nagyjelentőségű beszédet a magyar pártok zajos tetszéssel és tapssal fogadták. „Tungsram“ D lámpa a leggazdaságosabb és legtökéletesebb. fi Pozsonyi Kereskedelmi és Iparkamara tanfolyama az Ipartársulatban. Múlt számunkban adtunk hirt arról, hogy a Pozsonyi Kereskedelmi és Ipar­kamara a magyar nyelvű ipartársulatok számára a Komáromi Járási Ipartársu­latban kétnapos tanfolyamot rendezetít s röviden ismertettük az első nap dél­előttjén megtartott előadásokat. A folytatólagos előadásokról alábbi­akban számolunk be: Október hó 18 án délután dr. Doma­­niczky Gábor megyei főjegyző ismer­tette a segédek jog- és magánviszo­nyai, békéitetőbiróság, bérszerződések, a segédek védelmére szolgáló intézmé­nyek, a vasárnapi munkaszünet kérdé­seit. A munkaadók és alkalmazottak egymásközti viszonyát rendező intézmé­nyes rendelkezések ismertetése mellett igen érdekes és tanulságos előadásban, az iparügyekben kitűnő szaktekintély­nek örvendő zsupáni főjegyző gyakor­lati útmutatásokkal kívánt rámutatni azokra a fontos feladatokra, amelyek a rendezett munkásviszonyok fenntartása tekintetében az ipartársulatokra hárul­nak. A mindvégig érdekes előadás nem egy részénéi élénk vita fejlődött ki a megjelent társulati vezetők között és számos oly kérdés tisztázódott, amelyek elintézése eddig a különböző vélemény­­eltérések következtében szinte járáson­­kint intézteiéit el mindig különböző módon. A minden vitás kérdésre megnyug­tató s egységes eljárást lehetővé tevő előadói válaszok megadása után dr. Gaal Gyula, a Komáromi járási Ált. Ipartársutaí jogtanácsosa mondott kö­szönetét a kitűnő etőadónak, aki már egy alkalommal igen hasznos tájékoz­tató előadást tartott a Komáromi Ipar­­társulatban. Az előadás során megnyil­vánult igen élénk érdeklődés, a vita­anyagnak gondos és minden oldalról megvilágított összeállítása a legnagyobb köszönetre érdemes és hálásan fogadja a zsupáni főjegyzőnek az ipartársulatok ügyvezetése érdekében eddig és mindig tapasztalt jóakarata és bö cs tanácsok­kal ellátó támogatását. Az ipartársula­­, tokban tömörült iparosság és kereske­­dőség a legteljesebb bizalommal tekint a zsupáni hivatal iparügyi osztályára, mert tudja, hogy ott ügyei mindig igaz­ságosan és mindig a közgazdasági ér­dekek javát tartván szem előtt, intéz­teinek el. Az ipartársulatok hatásköre cimü elő­adás anyagát Ziska B jhumil miniszteri titkár, az ipartársu’aiok instruktora, ál­lította össze. Boldoghy Gyula ipartár­sulati elnök megjelenése alkalmával üdvözli az instruktort. Az instruktor megbízásából Wirsik Sándor dr. iparkamarai titkár olvasta fel a gondosan összeállított előírás! anyagot Az ismertetés felöleli az egész ipartörvényt és az ipartársulat! alap­szabályokat és hasznos magyarázatok­kal látta el az egyes rendelkezéseket. A nagy figyelemmel hallgatott előadás után Ivánfy Géza ipartársulati titkár fejezte ki a hallgatóság köszönetét az előadásért, amely hasznos ismertetése­ket közölt az ip irtársulatok vezetői szá­mára s a kitűnő tanácsok fe használásá­val sokban hozzá fognak járulni a tár­sulatok célravezető irányításához. A tanfolyam második napjának egész déleiőtijét elfoglalta dr. Wirsik Sándor kamarai titkár halaim ts anyagot felölelő előadása az ipar megsezdese, üzése, megszüntetése, a jogosultságok terje­delme kérdéseiről. A kitűnő, nagy kép­zettségű előadó igen ügyes formában ismertette a kérdést, amelyek a gyakor­lati életből vett példákkal adott felbe­­jj csülheietien értékű tájékoztatást az ipar­társulati ügykezelést illetőleg. Az órá­kon at tartott előadás teljesen lebilin­cselte a hiltgatóság figyelmét. A meg­jelent iparügyi előadok és titkárok rész­vételével az előadás kapesán igen éténk vita indult meg, amelyoen valamennyi társulati vezető és iparügyi előadók vettek részt mélycnjáró, szakszerű hozzászólásaikkal. Az előadónak Bol­doghy Gyula elnök mondott köszöne­tét és kérte, hogy a hatalmas anyagot tárgyaló előadását bocsássa a társula­tok rendelkezésére, mert azt igen sok esetben fogjak tudni a gyakorlatban felhasználni. Az eiőadások utolsó pontjaként sze­repelt Encsy Sándor dr. pénzügyi fő­tanácsos, p ozsonyt pénzügyigazgató adó­ügyi ismertetése. A kitűnő pénzügyi szakember az összes fontosabb adó­nemek lényégét ismertette. A kivetés módjaira, az egyes adónemek nagysá­gára, fokozataira, a jogorvoslatokra ki­­j terjedő előadás során számtalan kér­dést intéztek a megjelentek az előadó­hoz, melyekre teljes tájékoztatást nyújtó feleleteket adott. Ismertette az uj adó­reform ügyet s rámutatott azokra a teendőkre, amelyek az igazságos adóz­tatást lehetővé teszik. A minden adó­ügyi kérdésben páratlan jártasságú előadót előadásáért dr. Gaál Gyula jogtanácsos üdvözölte és köszönte meg hasznos útbaigazításait. Az előadások befejeztével Boldoghy Gyula ipartársulati elnök mondott ná­­lás köszönetét a pozsonyi iparkamará­nak, hogy a tanfolyam rendezésével lehetővé tette több ipartársulat vezető­ségének az igen tanulságos előadások meghallgatását. Köszönetét mondott a minisztérium instruktorátusának, a zsupáni hivatalnak, valamint az összes előadóknak, akik kitűnő gyakorlati ismeretekkel is fel­fegyverkezve, a mindvégig figyelmet le­kötő előadásokat megtartották. Az ösz- 8zegyüit társulatok képviselőinek nevé­ben is köszönetét fejezte ki a hatósá­goknak s annak a reményének adott kifejezést, hogy a tanfolyam úgy a já­rási hatóságok iparügyi előadót, mint a társulatok vezetői szamára a jövőben tagjaik javára hasznot hozó lesz. Dr. Wirsik Sándor kamarai titkár befejezettnek jelentvén ki a tanfolyamot, a kamara nevében mond köszönetét elsősorban a Komáromi Járási Ipartár-A nyltrai vadász és kynologlai club lezajlott 12 élő és agyaggalamb versenye közül kilenc első, 4 máso­dik es 3 harmadik. A két nagyszombati versenyen pedig mindkét első 1 második és 2 harmadik dij lett Seifert­­íále fegyverekkel és töltényekkel megnyerve. — Számok beszélnek I Érdeklődők kérjenek árajánlatot special galamblövő töltényekben és agyaggalamb lövé­szeti berendezésekben: 439 Seif ©irt József cégtől, BRATISLAVA, Halászkapn n. A. sí. Alapítva: 1840. T elet on t 252.

Next

/
Oldalképek
Tartalom